Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-20 / 23. szám
Sátoraljaújhely, 1909. Március 20. 23. (4831) Megjelen hetenkint kétszer szerdán ás szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 8 ezám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyiltlérbeu minden garmond sor 80 fill. Háború előtt. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő. főmnnkatárs. Harminchetedik évfolyam.--K!XJ'---JWW Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 ko» negyedévre 2.50 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden sző után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. — márc. 20. Külügyi kormányzatunk iránt eddig sem viseltettünk valami nagy rokonszenvvel, látva a magyar érdekeknek folytonos háttérbe szorítását s azt a gyarlóságot, mely egyáltalán jellemző pár év óta az osztrák-magyar külügyi kormányzatban. Ez a gyarló külpolitika szülte a jelen szomorú helyzetet, tette lehetővé, hogy egy maroknyi műveletlen nép, — mely hadi készültség szempontjából velünk egy napon nem is említhető, — vérig boszantva, mondhatni bele- kényszeritsen bennünket egy balkán háborúba. Mert a háború eshetősége kezd mind bizonyosabbá válni. Nincs ugyan kizárva még, hogy Szerbia az utolsó pillanatban előveszi a jobbik eszét s megváltoztatja eddig követett irányát, de nincs kizárva az sem, hogy 3—4 nap múlva megszólalnak az ágyuk. A szerbeknek velünk szemben követett kihívó modorához főleg az adta az impulzust, hogy Oroszország segítségében feltétlenül bíztak. Mióta azonban a nagyhatalmak megértették Oroszországgal, hogy jó lesz magát az ügytől távoltartania, azóta nagyot lohadt a szerb bátorság; a harci kedv azonban megmagyarázhat- lan okokból annyira uralja őket, hogy hacsak még ki nem józanodnak, képesek velünk a háborút — önerejükre támaszkodva — megkezdeni. Nehéz napok előtt állunk. A háború kiütése, hogy mit jelent, azt szinte elképzelni alig lehet. A mai, amúgy is rossz közgazdasági helyzet és nagy drágaság közepett még fokozódnának a megélhetés nehézségei, beállana az ipari és kereskedelmi élet teljes pangása, sőt maga a személyforgalom is szünetelne a vasutakon, melyek katonai parancsnokság alá kerülve a mindennapi élet forgalmát nem bonyolítanák le, de egyedül hadi célokat szolgálnának. A forgalomnak, az ipari és kereskedelmi életnek szünetelését csakis óriási drágaság és pangás követheti. Ilyen kilátásaink lehetnek háború esetére, melyről, hogy lesz-e vagy nem, már a legközelebbi napokban elválik. A nagyobb számú katonai behívások még nem feltétlen bizonyitékok a háború mellett, mert az annektált tartományokban levő haderőt, — minden eshetőségre számítva, — teljes hadi létszámra egészítik ki, a behívások tehát ezért érkeznek tömegesen. De méltó és nagy elkeseredéssel tölt el bennünket, hogy még azon esetre is, ha a háború veszedelme el lesz kerülhető, hazánk ismét évtizedeken át sinyleni fogja ennek a külpolitikai kalandnak az anyagi súlyát, mert milliókra menő kiadás kellett csak eddig is már, az an- nexió kihirdetésétől a töröknek fizetett karácson át egészen a katonaság koncentrálásáig. Legalább 200—250 millióba már csak eddig benne van ez a kellemetlen és szükségtelen játék, amely megbénította más irányban kifejthetett hasznos tevékenységünket s elvont az igazi haszon piacáról százmilliókat. — Már ha a legbékésebben fejlőd nek is az állapotok, a háború sanyaruságát e rendkívül nagy anyagi áldozatokban vajmi élénken és sokáig megfogjuk érezni. Az eltékozolt s a közgazdasági élettől elvont száz milliókat visz- sza már nem kapjuk, sem azokért nem kárpótol Szerbiának bármilyen alázatos bocsánatkérése sem. Pedig mindez kikerülhető lett volna, ha külügyi kormányzatunk akkor lép fel kellő erélylyel, midőn Szerbia elkezdte imperti- nens viselkedését. Akkor nem habozva, de egy erős, döntő akcióval Szerbiát egy hét alatt el lehetett volna hallgattatni. Hagyta azonban a diplomácia az ügy el- posványodását s ide jutottunk, ahonnan ha van is visszatérés, csak százmilliókra menő kiadások árán van. Ezt a lehetetlen, rendszertelen külpolitikát bizony Magyarország nem nézi rokonszenvvel, mert a terhekből az oroszlánrészt mindenkor mi viseljük, vérben és pénzben mi áldozunk a legtöbbet és mind abból a mi ezek nyomán fakad: nekünk még soha hasznunk nem volt, csak végtelen kárunk, bo- szuságunk és elkeseredésünk, melyet még tetéznek az osztrákok kihívó s még e válságos időkben is magyargyülölettől hangos viselkedésükkel. A baj — sajnos — a nyakunkon van. Most már a nyugodt türelem s a hazafias érzület kell hogy uralja a lelkeket Talán még minden jóra fordul. A rengeteg költséget pedig viselni fogjuk nehéz küzdelmek árán, mint ahogy viseljük a gyarló külügyi vezetés számos más hátrányait is. Zemplén vármegye — pro Calabria et $ka. — márc. 20. Abban az egész müveit világot megrendített sorscsapásban, mely a calabriai földrengés nyomán százezreket sújtott, az emberi érzelmek legnemesebbje, a részvét kért magának első helyet a csapás enyhítése céljából. Nem nézték széles e világon, hogy milyen nemzet fiai a szerencsétlenül jártak, de megmozdult az emberi irgalmasság s világhódító körútra indult a nyomor enyhítése céljából. Még el sem hangzottak a jajszavak a szomszéd állam százezreinek nyomorúságát hirdetőleg, midőn itthon, saját hazánk földjének mélyében a mindennapi kenyérért nehéz munkával küzdő testvéreinket tette halottakká s családjaikat gyámoltalanokká az ajkai bányarobbanás. A lovagias magyar nemzet szive nemcsak megmozdult, nemcsak élénkebben dobogott a szerencsétlenségek hallatára, de a legelső gondját a segítő akció képezte. Büszkék vagyunk rá, hogy ebben a segítő akcióban is oly előkelő helyet foglal el vármegyénk, hogy a tények vallanak rá az ősi erényre, a cselekedet igazolja lelki nemességét ennek a közönségnek, mely humánus célok szolgálatában eddig is mindenkor a legelőkelőbb helyet volt képes magának kivívni. Az eredmény beszédesebb az elröppenő hangnál. Zemplén vármegye közönsége megtette nem kötelességét, de ősi erényeinek adta újabban bizonyítékát. Midőn a segélyre hívó szózat a vármegye vezető férfiainak ajkairól elhangzott, kicsiny és nagy, szegény és gazdag sietett adományával az emberszeretet szent oltárához. Ma már ezek a gyűjtések teljesen be- fejeztetvón, minthogy az illetékes körök a befolyt adományokat rendeltetési helyükre el is juttatták, az eredményről is beszámolhatunk. Az olaszországi szerencsétlenek részére 7155 kor. 90 fill., az ajkai bányarobbanás által sújtottak családjainak felsegélyezésére pedig 3302 kor. 57 fillér folyt be Zemplén vármegye területén. E tízezer koronát jóval túlhaladó összeg legszebben rá vall arra a nemes gondolkozásra, mely várme- génk közönségének lelkét uralja. Nem maradt itt talán egy iskolás gyermek sem olyan, aki hacsak egy fillért is ne áldozott volna szerencsétlen testvéreinkért. A tanintézeteket különben is méltó dicsérettel kell kiemelnünk. Tartozunk azonban az igazságnak, hogy az elismerés szavával forduljunk azon nemeslelkü emberbarátok felé, kik vezető állásukban oly meleg szeretettel s igazi humanizmussal karolták fel a segélyezés ügyét. Az ö kezdeményezésük snagy agilitásuk nélkül ily eredményről ma nem számolhatnánk be. Nem mi mondjuk ezt, akik Doha itt közvetlen szemlélői vagyunk az ő magasztos cselekedeteiknek, de lelki nemességüket ismerve nem szívesen hozzuk filantropikus tetteiket a nyilvánosság elé, hanem elmondja ezt a szív igaz melegségével megszólaló hangon egyik előkelő lap, a „Magyar Hírlap“, mely Meczner Gyula zempléni főispánt s Dókus Gyula alispánt, — mint akik e jótékony akciónak mondhatni az egész országban legelső harcosai voltak, — érdemük szerint méltatja, a vármegye nemes szivü közönségét pedig nagy áldozatkészségével póldányképül állítja az ország elé. Jól esik nekünk ennek a nagyon illetékes faktornak az igazságos kritikája, az ő meleg, lélekből jött elismerése. Az emberszeretet nevében köszönjük meg e helyről is vármegyénk közönségének jótékonyságát. Az adakozások úgy az olaszországi, mint az ajkai szerencsétlenség által sújtottak részére vármegyénkben a tegnapi nappal befejeztettek s dr. Kontz Endre, ki e pénzeket nagy fá • radsággal s pontosággal kezelte, a gyűjtéseket nyilvántartotta s nyugtázta, már elküldötte a befolyt adományok teljes összegét illetékes helyükre. A még elszámolatlan adományok nyilvános nyugtázását itt adjuk ; A délolaszországiak részére befolyt: Nagykemencei körjegyző gyűjtése az alispán utján 100 kor. 44 f., Yécsei kjegyző gyűjtése 81 kor. 64 f., Szin- nai járási közig, tisztviselők által rendezett mulatság jövedelme 60 kor., Péchy Géza mikóházai körjegyző által gyűjtött összeg Dókus László főszolgabíró utján 50 kor., Kozma község bírája által gyűjtött összog Nemes Sándor fŐ6zbiró utján 33 kor. 17 f., Zempíénagárd község 35 kor. 2 f., az olaszliszkai izr. hitközség tagjai Führer Miksa és Lebovics Izsák utján 20 kor. 62 f., a tokaji orth. izr. hitközség .15 kor., Kiskövesdi körjegyző gyűjtése 11 kor. 14 f., Király János ref. lelkész utján Mogyorósfalu, Hege- düsfalva, Hegyzávod, Mislye, Topo- lóka községek 27 kor. 83 f., Homon- uavidéki körjegyző utján Alsóberek község 5 kor. 33 f., Felsőkohány 6 kor., 66 f., Kisortovány 4 kor, 22 f., Kurucfalva 25 kor. 58 f., Peticse 4 kor. 26 f., Várjeszenő 12 kor. 80 f., = 58 kor. 85 f., Ó- és Ujbajna község lakosai a viravai körjegyző utján 5 kor. 80 f., Erdőhorváti község, Kom- lóska község, Hárombuta közs. az elöljáróság utján 5 — 5 kor., Sárospataki ref. elemi leányisk. növendékei Radácsy Mariska utján 4 kor., György- tarlói isk. növendékei és tanítói a „Sárospataki Újság“ szerk. utján 4 kor. 16 f., Sóra János hardicsai ref. lelkész gyűjtése 20 kor, Szinnai áll. tanítótestület Horvátby Gyula utján 4 kor., Bodrogolaszi község elölj. Fü- zesséry Ödön főszbiró utján 5 kor. 50 f., a sátoraljaujhelyvidéki körjegyzőség községei Nagy Albert körjegyző utján 49 kor. 3 fillér, összesen 601 korona 17 fillér, a már beküldött 6554 kor. 70 fillérrel a gyüjNA6YMIHÁLYI SÖR- ÉS MALÁTAGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Első rangú modernül berendezett hazai ipartelep. Évi gyártás 30,000 hektoliter. Gyárt Márciusi, Korona és Casinó sört. BMP“ Sátoraljaújhelyi főraktár : Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus utca. Zemplénvármegyei képviseleteink: ““££■ «■ »»”«»•■«» Lapunk mai üxáata 8 oldal.