Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-20 / 23. szám

Sátoraljaújhely, 1909. Március 20. 23. (4831) Megjelen hetenkint kétszer szerdán ás szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 8 ezám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyiltlérbeu minden garmond sor 80 fill. Háború előtt. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő. főmnnkatárs. Harminchetedik évfolyam.--K!XJ'---JWW Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 ko» negyedévre 2.50 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden sző után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. — márc. 20. Külügyi kormányzatunk iránt eddig sem viseltettünk valami nagy rokonszenvvel, látva a ma­gyar érdekeknek folytonos hát­térbe szorítását s azt a gyarló­ságot, mely egyáltalán jellemző pár év óta az osztrák-magyar külügyi kormányzatban. Ez a gyarló külpolitika szülte a jelen szomorú helyzetet, tette lehetővé, hogy egy maroknyi mű­veletlen nép, — mely hadi ké­szültség szempontjából velünk egy napon nem is említhető, — vérig boszantva, mondhatni bele- kényszeritsen bennünket egy bal­kán háborúba. Mert a háború eshetősége kezd mind bizonyosabbá válni. Nincs ugyan kizárva még, hogy Szerbia az utolsó pillanatban elő­veszi a jobbik eszét s megvál­toztatja eddig követett irányát, de nincs kizárva az sem, hogy 3—4 nap múlva megszólalnak az ágyuk. A szerbeknek velünk szem­ben követett kihívó modorához főleg az adta az impulzust, hogy Oroszország segítségében feltét­lenül bíztak. Mióta azonban a nagyhatalmak megértették Orosz­országgal, hogy jó lesz magát az ügytől távoltartania, azóta nagyot lohadt a szerb bátorság; a harci kedv azonban megmagyarázhat- lan okokból annyira uralja őket, hogy hacsak még ki nem józa­nodnak, képesek velünk a há­borút — önerejükre támaszkod­va — megkezdeni. Nehéz napok előtt állunk. A háború kiütése, hogy mit jelent, azt szinte elképzelni alig lehet. A mai, amúgy is rossz közgaz­dasági helyzet és nagy drágaság közepett még fokozódnának a megélhetés nehézségei, beállana az ipari és kereskedelmi élet tel­jes pangása, sőt maga a sze­mélyforgalom is szünetelne a vasutakon, melyek katonai pa­rancsnokság alá kerülve a min­dennapi élet forgalmát nem bo­nyolítanák le, de egyedül hadi célokat szolgálnának. A forga­lomnak, az ipari és kereskedelmi életnek szünetelését csakis óriási drágaság és pangás követheti. Ilyen kilátásaink lehetnek há­ború esetére, melyről, hogy lesz-e vagy nem, már a legközelebbi napokban elválik. A nagyobb számú katonai behívások még nem feltétlen bizonyitékok a há­ború mellett, mert az annektált tartományokban levő haderőt, — minden eshetőségre számítva, — teljes hadi létszámra egészítik ki, a behívások tehát ezért ér­keznek tömegesen. De méltó és nagy elkesere­déssel tölt el bennünket, hogy még azon esetre is, ha a háború veszedelme el lesz kerülhető, hazánk ismét évtizedeken át sinyleni fogja ennek a külpoli­tikai kalandnak az anyagi súlyát, mert milliókra menő kiadás kel­lett csak eddig is már, az an- nexió kihirdetésétől a töröknek fizetett karácson át egészen a katonaság koncentrálásáig. Leg­alább 200—250 millióba már csak eddig benne van ez a kel­lemetlen és szükségtelen játék, amely megbénította más irány­ban kifejthetett hasznos tevé­kenységünket s elvont az igazi haszon piacáról százmilliókat. — Már ha a legbékésebben fejlőd nek is az állapotok, a háború sanyaruságát e rendkívül nagy anyagi áldozatokban vajmi élén­ken és sokáig megfogjuk érezni. Az eltékozolt s a közgazdasági élettől elvont száz milliókat visz- sza már nem kapjuk, sem azokért nem kárpótol Szerbiának bár­milyen alázatos bocsánatkérése sem. Pedig mindez kikerülhető lett volna, ha külügyi kormányzatunk akkor lép fel kellő erélylyel, midőn Szerbia elkezdte imperti- nens viselkedését. Akkor nem habozva, de egy erős, döntő ak­cióval Szerbiát egy hét alatt el lehetett volna hallgattatni. Hagyta azonban a diplomácia az ügy el- posványodását s ide jutottunk, ahonnan ha van is visszatérés, csak százmilliókra menő kiadá­sok árán van. Ezt a lehetetlen, rendszertelen külpolitikát bizony Magyarország nem nézi rokon­szenvvel, mert a terhekből az oroszlánrészt mindenkor mi vi­seljük, vérben és pénzben mi áldozunk a legtöbbet és mind abból a mi ezek nyomán fakad: nekünk még soha hasznunk nem volt, csak végtelen kárunk, bo- szuságunk és elkeseredésünk, melyet még tetéznek az osztrá­kok kihívó s még e válságos időkben is magyargyülölettől han­gos viselkedésükkel. A baj — sajnos — a nya­kunkon van. Most már a nyu­godt türelem s a hazafias érzü­let kell hogy uralja a lelkeket Talán még minden jóra fordul. A rengeteg költséget pedig vi­selni fogjuk nehéz küzdelmek árán, mint ahogy viseljük a gyarló külügyi vezetés számos más hát­rányait is. Zemplén vármegye — pro Calabria et $ka. — márc. 20. Abban az egész müveit világot megrendített sorscsapásban, mely a calabriai földrengés nyomán százez­reket sújtott, az emberi érzelmek leg­nemesebbje, a részvét kért magának első helyet a csapás enyhítése céljá­ból. Nem nézték széles e világon, hogy milyen nemzet fiai a szeren­csétlenül jártak, de megmozdult az emberi irgalmasság s világhódító kör­útra indult a nyomor enyhítése cél­jából. Még el sem hangzottak a jajsza­vak a szomszéd állam százezreinek nyomorúságát hirdetőleg, midőn itt­hon, saját hazánk földjének mélyé­ben a mindennapi kenyérért nehéz munkával küzdő testvéreinket tette halottakká s családjaikat gyámolta­lanokká az ajkai bányarobbanás. A lovagias magyar nemzet szive nemcsak megmozdult, nemcsak élén­kebben dobogott a szerencsétlenségek hallatára, de a legelső gondját a se­gítő akció képezte. Büszkék vagyunk rá, hogy ebben a segítő akcióban is oly előkelő helyet foglal el várme­gyénk, hogy a tények vallanak rá az ősi erényre, a cselekedet igazolja lelki nemességét ennek a közönség­nek, mely humánus célok szolgálatá­ban eddig is mindenkor a legelőke­lőbb helyet volt képes magának ki­vívni. Az eredmény beszédesebb az el­röppenő hangnál. Zemplén vármegye közönsége megtette nem kötelességét, de ősi erényeinek adta újabban bi­zonyítékát. Midőn a segélyre hívó szózat a vármegye vezető férfiainak ajkairól elhangzott, kicsiny és nagy, szegény és gazdag sietett adományá­val az emberszeretet szent oltárához. Ma már ezek a gyűjtések teljesen be- fejeztetvón, minthogy az illetékes kö­rök a befolyt adományokat rendelte­tési helyükre el is juttatták, az ered­ményről is beszámolhatunk. Az olaszországi szerencsétlenek részére 7155 kor. 90 fill., az ajkai bányarobbanás által sújtottak család­jainak felsegélyezésére pedig 3302 kor. 57 fillér folyt be Zemplén vármegye területén. E tízezer koronát jóval túl­haladó összeg legszebben rá vall arra a nemes gondolkozásra, mely várme- génk közönségének lelkét uralja. Nem maradt itt talán egy iskolás gyermek sem olyan, aki hacsak egy fillért is ne áldozott volna szerencsétlen test­véreinkért. A tanintézeteket külön­ben is méltó dicsérettel kell kiemel­nünk. Tartozunk azonban az igazság­nak, hogy az elismerés szavával for­duljunk azon nemeslelkü emberbará­tok felé, kik vezető állásukban oly meleg szeretettel s igazi humaniz­mussal karolták fel a segélyezés ügyét. Az ö kezdeményezésük snagy agilitásuk nélkül ily eredményről ma nem számolhatnánk be. Nem mi mondjuk ezt, akik Doha itt közvet­len szemlélői vagyunk az ő magasz­tos cselekedeteiknek, de lelki nemes­ségüket ismerve nem szívesen hoz­zuk filantropikus tetteiket a nyilvá­nosság elé, hanem elmondja ezt a szív igaz melegségével megszólaló hangon egyik előkelő lap, a „Magyar Hírlap“, mely Meczner Gyula zem­pléni főispánt s Dókus Gyula alis­pánt, — mint akik e jótékony akció­nak mondhatni az egész országban legelső harcosai voltak, — érdemük szerint méltatja, a vármegye nemes szivü közönségét pedig nagy áldozat­készségével póldányképül állítja az ország elé. Jól esik nekünk ennek a nagyon illetékes faktornak az igazságos kri­tikája, az ő meleg, lélekből jött el­ismerése. Az emberszeretet nevében köszönjük meg e helyről is várme­gyénk közönségének jótékonyságát. Az adakozások úgy az olaszor­szági, mint az ajkai szerencsétlenség által sújtottak részére vármegyénkben a tegnapi nappal befejeztettek s dr. Kontz Endre, ki e pénzeket nagy fá • radsággal s pontosággal kezelte, a gyűjtéseket nyilvántartotta s nyug­tázta, már elküldötte a befolyt ado­mányok teljes összegét illetékes he­lyükre. A még elszámolatlan adomá­nyok nyilvános nyugtázását itt adjuk ; A délolaszországiak részére befolyt: Nagykemencei körjegyző gyűjtése az alispán utján 100 kor. 44 f., Yécsei kjegyző gyűjtése 81 kor. 64 f., Szin- nai járási közig, tisztviselők által rendezett mulatság jövedelme 60 kor., Péchy Géza mikóházai körjegyző által gyűjtött összeg Dókus László főszol­gabíró utján 50 kor., Kozma község bírája által gyűjtött összog Nemes Sándor fŐ6zbiró utján 33 kor. 17 f., Zempíénagárd község 35 kor. 2 f., az olaszliszkai izr. hitközség tagjai Füh­rer Miksa és Lebovics Izsák utján 20 kor. 62 f., a tokaji orth. izr. hit­község .15 kor., Kiskövesdi körjegyző gyűjtése 11 kor. 14 f., Király János ref. lelkész utján Mogyorósfalu, Hege- düsfalva, Hegyzávod, Mislye, Topo- lóka községek 27 kor. 83 f., Homon- uavidéki körjegyző utján Alsóberek község 5 kor. 33 f., Felsőkohány 6 kor., 66 f., Kisortovány 4 kor, 22 f., Kurucfalva 25 kor. 58 f., Peticse 4 kor. 26 f., Várjeszenő 12 kor. 80 f., = 58 kor. 85 f., Ó- és Ujbajna község lakosai a viravai körjegyző utján 5 kor. 80 f., Erdőhorváti község, Kom- lóska község, Hárombuta közs. az elöljáróság utján 5 — 5 kor., Sárospa­taki ref. elemi leányisk. növendékei Radácsy Mariska utján 4 kor., György- tarlói isk. növendékei és tanítói a „Sárospataki Újság“ szerk. utján 4 kor. 16 f., Sóra János hardicsai ref. lelkész gyűjtése 20 kor, Szinnai áll. tanítótestület Horvátby Gyula utján 4 kor., Bodrogolaszi község elölj. Fü- zesséry Ödön főszbiró utján 5 kor. 50 f., a sátoraljaujhelyvidéki kör­jegyzőség községei Nagy Albert kör­jegyző utján 49 kor. 3 fillér, össze­sen 601 korona 17 fillér, a már be­küldött 6554 kor. 70 fillérrel a gyüj­NA6YMIHÁLYI SÖR- ÉS MALÁTAGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Első rangú modernül berendezett hazai ipartelep. Évi gyártás 30,000 hektoliter. Gyárt Márciusi, Korona és Casinó sört. BMP“ Sátoraljaújhelyi főraktár : Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus utca. Zemplénvármegyei képviseleteink: ““££■ «■ »»”«»•■«» Lapunk mai üxáata 8 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom