Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-02 / 1. szám
Sátoraljaújhely, 1909. Január 2. 1. (4809.) Harminchetedik évfolyam. Megjeleo hetenkint kétszer süerdán és szombaton este. Saerkesztöség és kiadóhivatal : látoraljanjhely, Főtér 9. ssám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. : ) üétérben minden garmond sor 30 fin. Zemplén . JJVk, L, . ^ __________ Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 6 kor negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, felelős szerkesztő. MAJTENYI GÉZA, főmnnkatárs. Hirdetési dij : Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Uj esztendő.- jan. 2. Elhangzottak a sablonos bőiig uj évi kivánatok milliói, — jp t. melyek semmi nyomot nem igynak a lelkekben, sőt a tisz- bb fogalmakkal bírók előtt untókká és legtöbbször boszuság íozóivá válnak. — Elkangzot- k a vezetők ajkairól a rend- erint nehezen várt uj évi be- édek, melyeknek politikai vo- itkozásai mintegy irányadók s •ogrammot képeznek a beállott esztendőbeli tevékenységre, egjelölvén az egyes politikai irtok működésében követendő áryzatot, s rámutatva az azok | 'tál elérni óhajtott eredmé- /ekre. Nekünk a gyakorlati élet nbereinek sem az egyik, sem másik jelenség nem ragadja eg figyelmünket. Mi a tények apján bírálunk s azok fejlemé- /eibez várhatólag bár prejudi- ilva, de igazságosan Ítélünk, ért ismerjük az életet, ismer- a múltat s ebből olyan szé- i kiszámíthatjuk a jövőt, mint ily szépen lehet egy mathemu- x\ feladványt második részé- í lefejteni, ha annak első ré- h e már kidolgoztatott. A tegnap reánk virradt 1909. — noha azt a kalendárium jzönséges“ évnek deklarálja, ’k( ami esetre sem fog a közön- ;es, szürke esztendők közzé n tozni. Olyan uj esztendőnek küszöbét léptük át tegnap, a t lynek lefolyását megjósolni :Cs ugyan tehetségünkben, de re látva azon főbb eseménye- t, melyek ez év folyamán reánk aradnak, nem hagyhatjuk szó j élkül most az uj év napjának Itével, hogy önmegnyugtatá- ík céljából át ne tekintsünk a dös jövőn, bízva abban, hogy akorlott szemünk elég éles- I,; ássál fejtheti le a befejezetlen .thematikai feladvány második üzletét. Törvényhozásunk a közelmult- a oly sok és oly üdvös tör- nyt alkotott, hogy parlamen- í ik utóbbi pár évi tevékenysége •ite párját ritkítja történelmikben. Ezeknek az uj és moil élet jegyében született tör- nyeknek eredményei most fog- k már az uj esztendőben mu- kozni. Eddig csak feltevések, uények, találgatások s a hiva- szobákban való rengeteg munka íődött hozzájuk, most már az )t fogja értéküket bebizonyi- íi. A gyakorlati élet egyben t is megfogja mutatni, hogy ok a még tervben lévő, de a kormány által a nemzetnek már megígért uj törvények olyannyira szükségesek, hogy a parlament elé hozataluknak ez év folyamán feltétlenül be kell következni. Üdvös hatásaiban most fog már mutatkozni a reánk nézve legfontosabb 1909. XLVII. t. c. eredménye, mely a Hegyalja védelméről s a magyar borok értékének visszaállításáról intézkedik, a zártterület elrendelése és a borházasitók s pancsolók üldözése és súlyos büntetése által. Ez a minket legközelebbről érintő törvény rövid pár hónapon belül megtermi üdvös gyümölcseit s akkor fog kitűnni a maga igazi értékében a szóba hozott törvény nagy fontossága. A büntető törvény s a végrehajtási törvény novellái szintén most fogják már kedvező hatásukat éreztetni; előbbi az erkölcsi, utóbbi a kereskedelmi és hitelélet terén. Mert bár az átmeneti időszak nehézkessé tette is hitelviszonyainknál a megszokott ügyletek lebonyolítását, de ezen túl esve, kereskedelmi életünk sokkal egészségesebb alapokra támaszkodik a jövőben s közönségünk is megszokja azt a bizonyos takarót, amely alól ki- nyujtózni nem tanácsos sőt nem is lehet. Legnagyobb fontossággal bir az uj esztendő előrelátható eseményei közt az uj választási törvény szankcionálása s ennek alapján egy uj választás megej- tése. Hogy ez mit jelent Magyar- ország politikai életében, arra röviden azzal felelünk: jelenti a magyar nemzeti állameszme diadalra jutását, az intelligens elemnek a politikai életben őt joggal megillető térfoglalását s jelenti minden nemzetiségi és interna- cionális törekvés lehetetlenné tételét. Közoktatásunknál az 1909. év szeptember 1-jével az állami tanintézetekben életbe lép az ingyenesség. Amivel csak a legvagyonosabb s kulturális tekintetben legelőhaladottabb európai államok dicsekedhetnek: azt a sziuvonalat eléri hazánk is ez év folyamán. Nexusban áll a kultúra vívmányaival az alsó papság kongnia ügyének rendezése, melyet már a legközelebbi jövő szintéu meghoz. Nagy eredmény, régen várt várt jogos kívánság teljesítése lesz ez is. Adóügyünk teljes átalakuláson mondhatni megújhodáson esik át az uj évben. A progresszivitás, az igazságos adókivetés törekszik érvényesülni minden vonalon, ellensúlyozandó az államnak esetleg más utón, pl. a szeszadónál beállható veszteségeit, amely veszteségek morális szempontból még akkor sem tekintendők azonban veszteségnek, ha azok tényleg beállanának. Kereskedelmi kormányunknak nagy tervei vannak az uj évre. Milliókra menő beruházások lesznek vasúti és vizi utak kiépítésénél; ez a kereskedelmi politika helyesen törekszik arra, hogy részben itthon tudjon munkát adni népünknek, részben pedig hazánk közlekedési vonalait a kívánt mértékben szaporítsa A hadügyeknél el kell készülve lennünk újabb áldozatokra. Sajnos, mi olyan szerencsétlen helyzetben vagyunk itt Európa közepén, hogy a sok jó barát öl meg bennünket. Versenyt kell tartanunk a többi nagy hajatmak fegyverkezéseivel, mert látjuk már eddig is, hogy egy-két ronda kis féreg, mint a szerb és cser- nagorác mily molesztálási vihet végbe ellenünk, ha túlsúlyúnktól s fegyvereink hatalmas erejétől némileg nem tartana. Ha tehát némi létszám és hadügyi költségemelésről esik szó, ez már ne is legyen előttünk újdonság. Szok- juk meg jó előre, mint egy végképen kikerülhetetlen rosszat. Pénzügyi helyzetünkben változás csak kedvezőleg várható. Ha háború esélyei vagy egyéb előre nem látható csapások nem zaklatnak, nemzetünk közgazda- sági helyzete nem lesz kedvezőtlen. A külön bank kérdését rábízzuk arra a szakavatott férfiakból álló bizottságra eldöntés végett, akik iránt mindenkor bizalommal voltunk. Arait Széli Kálmán és Andrássy Gyula gróf jónak látnak majd, abban a nemzet zöme is aggály nélkül megnyu- godbatik. Politikai tekintetben ez az 1909. év perspektívája. Hogy mennyiben válnak be a jóslások s egyátalában, hogy mit hoz a jövő, azt részletesen vagy bizonyossággal tudni nem lehet. A feltevéseknek azonban helyük van a mai napon s az elmondottakat a múltak tapasztalataira építve képzeljük el a jövő fejleményeiként. Egy minden esetre kívánatos. Az: hogy uralkodjék közöttünk béke, egyetértés és összetartás. Viseltessünk bizalommal nemzeti kormányunk iránt, mely eddigi tevékenységével rászolgált e bizalomra. Ha pártoskodás és szertehuzás helyett az egyetértés fogdiöztünk térthóditani, akkor remélhetjük, hogy hoz reánk a gondviselés boldog uj esztendőt, amelyet szívesen kívánunk e sokat szenvedett szegény magyar nemzet minden igaz fiának a mai napon ! — jan. 2. Uj évi tisztelgés a főispánnál. Az uj év alkalmából a helybeli állami és törvényhatósági tisztviselők testük letileg jelentek meg Meczner Gyula főispánnál, hogy jókívánságaikat kifejezzék. — Legelőször a vármegye tisztikara jelent meg Dókus Gyula cs. és kir. kamarás alispán vezetése alatt teljes számmal a főispánnál. A vármegye tisztikara ugyanis előzőleg Dókus Gyula alispánnál tisztelgett, hol Thuránszky László vármegyei főjegyző üdvözölte az alispánt, melyre az megható, szép szavakban köszönte meg az igaz szívből jött üdvözleteket. Az alispánnál tisztelgő tisztikar innen Dókus Gyulával élén a főispánhoz vonult, hol Dókus Gyula alispán a következő tartalmú szép beszéddel üdvözölte a főispánt a tisztikar és a vármegye nevében: Móltóságos főispán ur I A keleti népek szokása, miszerint nevezetes események és időpontok alkalmával összegyűlnek vezéreik s véneik körül, hogy a yezérek tanácsait meghallgassák és osztozkozza ak velük a kormányzás gondjaibau s együtt érezze- nek' vezérükkel; mi is, úgy mond, mint e keleti népek egyike, ezen szokásnak hódolva összegyűltünk ez ui év első napján, a mi vénünk, a mi vezérünk körül, hogy az elmúlt évben a vármegye tisztikara iránt a kormányzás gondjai között is tanúsított gondoskodásáért őszinte, szeretetteljes támogatásáért hálás köszö- netünket kifejezzük és kérjük a jövőre is szives támogatását nehéz küzdelmünkben, amelyet megkönnyit Méltóságod jóságává), szeretetteljes gondoskodásával a tisztikar iránt! Mi is együtt érzünk e napon a mi vezérünkkel és őszinte szívvel kérjük, fogadja ez uj év alkalmával legjobb kivonatainkat olyan mély szeretettel, mint amilyen igaz szívből jön s kérjük a mindenhatót, hogy Méltóságodat Zemplén vármegye főispáni székében a vármegye és hazánk javára még igen sokáig éltesse! A zugó éljenzéssel kisért beszédre Meczner Gyula főispán meghatva mondott köszönetét, mondván, hogy az alispánnak a megye tisztikara nevében is kifejezett bensőségteljes, előzékeny szavait hálásan köszöni. Bár ha visszatekint az elmúlt évre, az rá nézve nagyon szomorú és nem talál vigasztalást, de az elhangzott beszédben kifejezett szeretetet tanúsító jókívánságot szívesen veszi, mert nekünk — úgymond — öregedő embereknek csak szeretet fűszerezi már meg az életet; a tisztikarnál mindig csak szeretetet tapasztalt irányában s kéri ezt a jövőre is, kéri ezt az egymást szerető hazafias tisztikart, hogy minden jogos kívánságukkal forduljanak hozzá, mert ő azt minden alkalommal szívesen támogatja. Több ízben adott hangot a vármegyei tisztviselők jogos kívánságai teljesítése iránt a kormánynál is, hol a legjobb indulattal vannak ez irányban s a kormányelnök kifejezte, csakis az orLnpiink mai 8*üft»sm 4
