Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-08-29 / 70. szám

Augusztus 29.

ZEMPLÉN.

3. oldal.

d. e. 10 órakor tartandó értekezleten minél nagyobb számban jelenjenek meg. Majd meglátjuk most, ki érdeklődik e valóban fontos közügy iránt, kik és hányán lesznek jelen a polgármester által egybehívott értekezleten.

)( Községi és körjegyzők közgyűlése. Folyó hó 28-án tartotta Zemplén vármegye községi és körjegyzők egylete közgyűlését a vármegyeház nagytermében, Haraszthy Vince elnöklete alatt. A közgyűlés fontosabb tárgyai voltak az egyenesadók reformja és a közadók kezelésére vonatkozó törvénytervezet ismertetése és „A községi és körjegyzők Erzsébet királynéról nevezett országos segítő egyesületének alapszabály tervezete“ tárgyalása. A közadók kezelésére vonatkozó törvénytervezet sok sérelmes intézkedést tartalmaz a községi és körjegyzőkre, ami ellen élénken tiltakozott az egylet és ellene a legmesszebbmenő akció megindítását határozta el. E tervezet tanulmányozása kétséget kizárólag igazolja, hogy készítőjének felületes fogalma van a községi közigazgatásról és a falujegyzőjének hivatásáról. A segitőalap- szubálytervezetet egyhangúlag elfogadta a közgyűlés és annak legmesz- szebb menő támogatását ajánlotta a jegyzőknek. Megdöbbentő azon közöny, amelylyel a jegyzők egyleti életük iránt viseltetnek. E közgyűlésen is alig jelent meg a tagok 6°/o-a. A jegyzők e közönyét az elnök erősen ostorozta. A közgyűlés akként határozott, hogy a tagok hivassanak fel, hogy a közgyűlést buzgóbban látogassák, mert ily közöny mellett az egylet magasztos feladatának megfelelni nem képes és ily körülmények közt az egylet feloszlatása elkerül- hellen.

i IR E K.

fi mi nyarunk.

— aug. 29.

A n' ár — mondanunk sem kell - ne;. • últi tta be a hozzáfűzött reményeket. Mintha teljesülne Fiámmá- a, hogy évről-évre hilf _ a nap hővesztesége folytán ez a földgolyó. A nyár javarészén keresztül őszi időjárás volt, s a koránkelők egyes napokon ámulva láthatták az ősz velejáróit: a dért, a ködöt.

De a hűvös időjárás sok családapa zsebét kímélte meg az alapos kiüríttetéstől az elmaradt fürdőzés mián. Azok pedig, akik bíztak abban, hogy a fürdőhelyekre tartós, jó időt fognak az Égből leimádkozni a fürdő- bérlők, s a vendéglősök : keservesen csalódtak, mert az időjárás nemcsak Sátoraljaújhelyben, de átlagban mindenütt förtelmes volt.

A csúf idő elől a még csúfabbhoz menekültek, mintha igazolni akarták volna az ősrégi, de ma is uj közmondást, hogy a Scyllákhoz kerül az, ki el akarja kerülni a Charibdiszt. Ezek tudvalevőleg nagyon rosszindulatú helyek valának.

*

A kedvezőtlen időjárást, mi a nyár folyamán át kedvtelenitette el az embereket: Sátoraljaújhelyben különösen a városon kívül eső mulatók vendéglősei érezték meg. A Torzsás, a Zsólyomka, a Pótra: nem örvendhettek a régi látogatottságnak, az emberekből kiveszett a kirándulási kedv a zuhogó esőnek s sárnak miatta.

De nem örvendtek kelendőségnek a többi nyári requizitumok sem. Aki például az idén verte bele száz koronás panamába a pénzét: azt, hogy közhelylyel éljek — a fene ette, hogy nem vehette egyáltalán a fejére. A fél mellények s nyári batiszt ingek hiába csalogatták a gavallérokat a Kerekes, Lukács stb. cégek kirakataiban : minden halandó örült, ha egész mellényt gombolhatott magára, hogy ne említsem az ing alatti jäger- juget, minek igaz, hogy meg van az

a rossz tulajdonsága, hogy német, alle jó.

A kellemetlen nyár okozta gazdasági károkról — a „Közgazdaság“ rovat más helyen lóvén — itt nem beszélek, de az idei savanyu borok, ha valami véletlen folytán elkélnek: még évek múlva is emlékeztetnek majd 1908 nyarára.

És hozzá még ilyen időben merték felvetni városunkban a villatelep tervét. Hát, ha a hely, a terep, az alkalom jól is volt megválasztva hozzá: a borongós idő szörnyen elvolt hibázva. Hogy mer valaki felöltőben még csak gondolni is schweiczi lakokra ?

*

Azok az emberek, akik mindent az optimisták szemüvegén keresztül néznek, s akik azok közzé tartoznak, kik az idei nyár derekán a Központi Kávéház előtt felöltőben ették a fagylaltot, meg a jegeshabost, valami u.

n. vénasszonyok nyarával biztatják a magamfajta csüggedőket. Pedig a vónasszonyok nyara bizonyosan a vénasszonyoknak zsörtölődő, szeszélyes, borongós tulajdonságait vette át, ezekből pedig nem igen kér az élnivágyó, aminthogy manapság már a vénasszonyokból sem kér senki.

Kétségtelen, hogy amint Dubay és Szakácsi cukrászok eddig minden haszon nélkül forgatták a fagylalt gépeket: a vénasszonyok nyarán keresztül se fogják több haszonnal forgatni. Lehet, hogy rossz a jóslat, de úgy látszik — a jövő nyárig bátran nélkülözhetők lesznek. Ilyen időben tényleg csak annak lehet melege, kinek Szterényi államtitkártól miniszteri biztost kérnek a nyakára. De mint minden bajnak : ennek is van ellenszere: az, ha nincs baj a kréta

— akarom mondani — az ipartestület dolgai körül.

#

Hogy a mi nyarunkról irt vázlatos croquist — minek aktuálitását a küszöbön lévő s „ber“-rel végződő hónapok beköszöntése adja mog: méltókóp fejezhessük be: megkockáztatjuk azt a viccet, (?) hogy az idén azoknak, akik vízesést mentek látni a Tátrába, nem kellett messze fáradniok, láthattak eleget a fürdő parkjában is. Sőt Bártfán, hol ősidőktől a jelenkorig vízesés, — kis- piaci jargon szerint — „nem létezett“ ez idén többrendbeli nagy vízesés emelte a fürdő természeti szépségeit.

S ha kérdezik, hogy e rossz vicc miért méltó befejezése az idei nyári croquisnak : csak azt felelhetem, azért:

— mert vizenyős.-ib.

— Személyi hírek. Dr. Lakatos Öttó a magyarországi minoriták rendfőnöke titkára kíséretében pár nap előtt városunkba érkezett, honnan az imregi kolostor megvizsgálására utazott ki. — Dr. Jászi Oszkár a neves társadalomtudományi iró folyó hó 30-án Sátoraljaújhelybe jön, hogy résztvegyen a „Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesületéinek sátoraljaújhelyi fiókja alakuló közgyűlésén.

— A kassai püspök bórmautja.

Fischer-Colbrie Ágost megyés püspök aug. 29-ón hosszabb bérmautra indult. Folyó hó 29-én délután érkezett Nagymihályba, hol megbérmálta a nagymihályi híveket. 30-án délelőtt Őrmezőn bérmál, délután átmegy Homonnára a nagy költséggel stílszerűen restaurált homonnai nagy templom gyönyörű, uj belső berendezésének megtekintésére. Homonná- ról átmegy Szinnára Lippe Eberhard gróf látogatására. A püspököt útjában Tost Barna szt.-széki tanácsos kiséri.

— Bernátli Béla Tokaj díszpolgára. Tokaj város közönsége Bernáth Béla orszgy. képviselőt a város körül szerzett érdemei elismeréséül díszpolgárává választotta meg.

— Uj tanár a fögymnázinmban. Régi óhaja teljesült a közönségnek, hogy a tőgymn. tanári kara osztatlanul maradjon meg, ami különösen pedagógiai szempontból kívánatos. A kegyesrend kormánya épen ezért a tavalyi tanári karból senkit át nem helyezett. A vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig, hogy könnyítsen a tanári kar tulterheltetésén, egy uj tanári állást kreált, amelyre a jelen tanévben dr. Jámbor György okleveles helyettes tanárt nevezte ki.

— Búcsú a gkatholikusoknáb A sátoraljaújhelyi gkath. templomban tegnap volt a búcsú, melyre a kedvező időben nagyszámú ájtatos közönség vonult be a vidékből. Az ünnepi nagymisót Damjanovics Ágoston szerdahelyi esperes végezte, Ko- valcsik József velejtei lelkész magyar szentbeszédet mondott. — Tót nyelvű prédikáció ezúttal nem volt, mert nem talkozott környékünkön tótul tudó gk. pap. Ez az első eset, hogy a tót prédikáció elmaradt, de örvendetes jelenség a felső vidék magyarosodása tekintetében. Délben Miklóssy István főesperesnél nagy ebéd volt, melyen több előkelőség vett részt.

— Áthelyezések. A m. kir. pénzügyminiszter Szabó József sátoraljaújhelyi és Vágó Dezső aradi kir. adóhivatali adótiszteket saját kérelmükre kölcsönösen áthelyezte, továbbá Bakonyi János sátoraljaújhelyi kir. pénzügy igazgatósági hivatalszolgát saját kérelmére a te- meskubini kir. adóhivatalhoz helyezte át.

— Nagy idők tanúja. Ladamócon meghalt Schön József volt 48/49-iki honvéd, 101 éves korában. Budavár bevételénél az elsők közt volt a várfalak megmászásánál. Hosszú vénsé- gén át mindig nekipirulva beszélte el a dicső tusa részleteit.

— Sebeök Sári — a budapesti Opera tagja. Sebeök Sári opera-énekesnő, dr. Sebeök Antal kassai honvéd főtörzsorvos leánya — mint értesülünk — a budapesti Operához szerződött egy évi időtartamra. Sebeök Sári csodás hangjában — külföldre lóvén eddig szerződve — csak hangversenyek keretében gyönyörködhetett a magyar közönség. Határozottan nyereségnek -tartjuk, hogy a kiváló énekmüvésznőt legelső dalmű színházunk szerződtette. Sebeök Sári először szeptember hó 21-én lép fel Bánk-bán Melinda szerepében. A bemutatkozó előadás elé nagy érdeklődéssel néz a főváros közönsége.

— Borúth Elemér egy festménye. Borúth Elemér, a neves költő és hírlapíró nagy előszeretettel viseltetett életében a festészet iránt is. De nemcsak finom ízlése és gyöngéd lelke volt ez előszeretetnek oka: a fesztészethez vonzotta hajlama s tehetsége is, melynek számos bizonyítékát adta. Talán ez a tehetsége öröklődött át megsokszorozódva fiára, Borúth Andorra, ki egyike ma legkiválóbb festőművészeinknek. — A Zemplén szerkesztősége most — a költő özvegyének szívessége és áldozatkészsége folytán — abban a szerencsében fog részesülni, hogy a congenialis tehetségű Borúth Elemér egyik festménye válik addig is tulajdonává, mig a Zemplénvárme- gyei Muzeum létesül. A nagy olaj- festményü kép Madarász Viktor egyik képének, a „Nemzeti Muzeum“-ban levő „Hunj'adi László a ravatalon“ címűnek müvészkézre valló másolata, melyet a költő özvegye, született Évva Ottilia szerkesztőségünk tulajdonába bocsátott át addig is, mig az méltó helyére, a létesítésre váró Zemplénvármegyei Múzeumba kerülhet. E helyen is köszönetét mondunk

a költő özvegyének, hogy e képet nekünk átengedte, mely annál inkább nehezére eshetett, mivel köz- ismeretü a kegyeletes ragaszkodás, melylyel férje hagyatéka iránt viseltetik. Borúth Elemér e, festője nevénél fogva is nagybecsű képe már legközelebb szerkesztőségünk egyik szobáját fogja díszíteni.

— Alakuló gyűlés a főgymná- ziumban. Pénteken, aug. 28-án tartotta a főgymn. tanári kara Nyilassy Károly igazgató elnöklete alatt alakuló gyűlését, amelynek tárgya a tantárgyak felosztása, az osztályfőnökök kijelölése és a tanév megkezdésének kitűzése voltak. Mint értesülüuk, a beiratások megtartása után ismét hosszabb vakációja lesz az ifjúság* n?k a gymnáziumi építkezés befejez- téig, amely csak október hó 1-re várható.

— Kossuth Lajos nemesi bizonyságlevele. Az 1837. évi Szent-György havának 22-ik napján „vitézlő Kossuth Lajos“ abbeli esedezésére, hogy ő neki Zemplén vármegye adjon „nemesi pro- sapialis (nemzetségi) hiteles bizonyság- level“-et, Sátoralja-Ujhelyben a következő közhatározatot hozta : „Mi Zemplén „Vármegye stb. akkoron vitézlő udvardi „Kossuth Lajos Megyénk Táblabirája „most is életben lévő édes Attyának, „vitézlő udvardi Kossuth Lászlónak „eredeti hellyéről, nemes Turócz Vár- „ megyéből ide lett származása alkalmával, azon tiszteltt Megye által régi „adományos gyökeres nemzetiségi leszármazásáról kiadott hiteles Nemesi „Bizonyság Levelét a’ maga eredeti- „(jé)ben előmutatván, illő tisztelettel „bényujtott alázatos folyamodásában arra „kért bennünket: hogy a’ mennyiben „környülállásai azt kívánván, maga „szinte sz. kir. Pest Városába vette „lakását, édes attyának ezen nemesi „Bizonyság Levelét kihirdettetni, 's en- „nek következésében saját nevére nemesi „Bizonyság Levelünket hasonló képpen „hiteles formában kiadni méltóztatnánk ;

minthogy pedig senkinek igazságos kérését meg tagadni nem lehetne, „— de különbben is Leveles Tárunknak Bizonysága szerint ezen Nemzetség századoktól ólta a’ Fő nemű csa- „ládok közzé számlaltatván, 's ennek „Tagjai több megyebeli Fő Hivatalokat „sokszor, ’s most is viselvén, és maga „is a’ folyamodó megyénkbeli Tábla- „birói Czimmel megtiszteltetvén, ’s mint „illyen azon idő alatt, mig keblünkben „lakozott, több fontos kiküldöttségi megbízásokra méltatván, valóságos fő ,,nemű nemesi leszármazása köz tudomásunkra lenne, — a most érdeklett „eredeti hiteles Bizonyság Levelét nemes „Turócz Vármegyének kihirdettük. — „Olvasta és kiadta Eperjessy István m. „k. Tettes ns. Zemplén Vármegye All- „Jegyzője“. (Várm. lev. tár. könyv: 1837. No: A. 11. a 73—76. lapokon.) Kossuth Lajos abban a fent említett alázatos folyamodásában (költ Gesten, Mart. 28-án 1837.) Zemplén vármegyéről ezt mondja: benne „szülő földemet gyermeki hálás „ragaszkodással tisztelem.'1 Folyamodásának utolsó pontjában pedig igy szól „kegyes urai“-hoz, t. i. a zempléni „Tekintetes Karok és Rendek“ szivéhez: „Ki egyébiránt közelben és távolban, szerencse és szerencsétlenség között, éltem utólső pillanatjáig a’ legtisztább hála meleg érzetével lenni meg nem szünök — alázatos tisztelő szolgájok: Kossuth Lajos s. k.“

— Kálnássy Nelli jótókonycélu képkiállitása. Említést tettünk már lapunkban arról, hogy Kálnássy Nelli saját festményeiből képkiállitást fog rendezni Sátoraljaújhelyben. A kép- kiálliíás jótókonycélu, amennyiben a collektiv képkiállitás rendezője a 40 filléres belépődíjakat az építendő r. kath. templom alapja javára szánta. Mikor a képkiállitás rendezésének tervét közönségünkkel közöltük, már akkor méltattuk a művészi amateur- festőnö képeinek kiválóságát, miről közönségünk a képkiállitás megnyitásával már a napokban meggyőződhetik. A jótókonycélu, tombolával

i