Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-08-22 / 68. szám

Sátoraljaújhely, 1908. Augusztus 22.

68. (4772.)

Harminchatodik évfolyam.

U sJgJ U J.'U U jk "J ^

Megjelen hetenbint kétszer

szerdán ós szombaton este.

Szerkesztőség: és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám.

Telefon: 42. szám.

Kéziratokat nem adunk vissza.

Nyilttérbcn minden garmond sor 30 fill.

POLITIKAI HÍRLAP.

ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA,

felelős szerkesztő, főmunkatárs.

Előfizetési ára:

Egész évre 10 korona, félévre 6 kor negyedévre 2.50 korona.

—- Egyes szám ára 10 fillér. —

Hirdetési dij:

Hivatalos hirdetéseknél minden s 2 Áll. Petit botüknél nagyobb, vág v diszbetükkel, vagy kerettel ellái detósek térmérték szerint egy n< centim, után 6 fill. — Állandó 1 seknél árkedvezmény.

Városunk fejlődéséhez.

A városi telkek hasznosítására hirdetott eszmei pályázat eredménye.*)

— aug. 22.

Többféle kombináció merült fel kivált az utóbbi időkben a városi telkek és épületek hasznosítására vonatkozólag. A kérdést annyira széles körben tárgyalta a közönség, hogy a h. polgármester indíttatva érezte magát, a képviselőtestülethez nagyobb szabású memorandumot intézni s ennek folyományaként eszmei pályázatot hirdetni az épületek és telkek hasznosítása tárgyában.

Három tervezet jött be a tanácshoz az eszmei pályázat eredményeként Ezeket ismerteti most Kérészy Gyula városi mérnök az alábbiakban. Nagyon helyénvalónak tartjuk, hogy a tárgy igy a nagy nyilvánosság bírálata alá bocsáttatik. Ez a legjobb biró s a legilletékesebb a határozatra.

Lapunk annak idején bőven foglalkozott e kérdéssel. — Egy cikksorozatunk általános helyesléssel találkozott minden vonalon. Ezután is készséggel adunk helyt a hozzászólásoknak, melyek ösz- szevetéséböl az igazság lesztlrő- dését várjuk.

A mérnök ismertető közleménye a következő:

A város fejlesztése érdekében és a jelenleg nem jövedelmező városi beltelkek célszerű felhasználása érdekében Kiss Ödön h. polgármester indítványa folytán hirdetett eszmei pályázatra a kitűzött határidőig három oly pályamű érkezett be, mely a pályázati feltételeknek megfelel.

A város fejlődése iránt érdeklődő közönséggel a pályaművek tartalmát a következőkben kívánjuk röviden megismertetni:

1. A 4192/1908. szám alatt iktatott „Krasznahorka“ jeligével ellátott pályamű fősulyt a Korona-utca szabályozására és az e melletti utcák rendezésére, park alakításra és a rendelkezésre álló telkeken a moderu kor igényeinek megfelelő középületek létesítésére fekteti. A tervezett épületeket két csoportba osztja, aszerint, amint 1. azoknak létesítését kulturális szempontból, vagy pedig 2. a rendelkezésre álló telkek helyes felhasználása és a közszükségletek kielégítése céljából javasolja. Az 1. alattiaknál a gazdaságossági szempontot másodrendűnek tartva, arra törekszik, hogy a város várható fejlődése mellett hosszabb ideig minden igényeknek megfelelő középületek létesittes- senek. A 2. alattiaknál a közszükségleteket szolgáló és a telkek helyes kihasználására szánt építkezéseket az ezen csoportbeli összes építkezések gazdaságos megvalósithatása érdekében úgy tervezi, hogy azoknak jövedelmezősége kimutatható legyen. — Az építkezésekkel kapcsolatban min•) A közönség a terveket a városháza tanácstermében 1908. évi aug. hó 21—28-ig délelőtt 8—12 óráig megtekintheti.

denütt az épületek nagyságának és a forgalom várható kifejlődésének megfelelő szélességű egyenes utcák létesitését és a környék rendezését tervezi, mely munkálatoknál a szükséges kisajátításokat is számításba veszi.

A pályamű a következőkre terjeszkedik ki:

1. A régi kórház telke, melyet a Báthori-utca (ezelőtt Dörzsik-köz) kiegyenesitésével és szélesítésével, továbbá a polgári leányiskola felőli oldalon egyenes utca nyitásával és az Ándrássy utcza szabályozásával, négy oldalról utcával körülvett négy- szögletes telektömbbé javasol átalakítani. Ezen telekre a következő építkezéseket tervezi:

Az Andrássy-utca felé egy emeletes polgári fiúiskola; a Báthori-utcai oldalon egy emeletes bérház, 2, 3 és 4 szobás lakásokkal; a Dörzsik-téri oldalon egy emeletes gyermekmen- hely a „Gyermekvédő Liga“ részére. Ezek az épületek a körülkerítendő telken belül a telek határokkal, párhuzamos homlokzatokkal, pavilion rendszerben vannak elhelyezve.

2. A Yörösökör telkén a We- kerle-téri oldalon kétemeletes szállodát tervez, a földszinten boltokkal, az udvarban elhelyezett üvegtetős étteremmel és kaszinó helyiségekkel az 1-ső és 2-ik emeleten vendégszobákkal és vigadóteremmel és a szükséges mellékhelyiségekkel. A szinház- utcai oldalon kétemeletes városháza épületet tervez. Az összes hivatalok részére s ezen nagyszabású épület jövedelmezőségének biztosítására kultúrmérnöki és egyéb állami hivatal és ezek vezetői részére szükséges helyiségeket is programmba vesz. Alternatívaként a földszinten boltok elhelyezését javasolja. Ez az épület az egész Ujfalussy Endre-utca (Szin- ház-utca) hosszában van tervezve s a Molnár István, ezelőtt Korona-utcában a rendőrségi épület telkét, a Rákóczi-utcában pedig a Nagy Lujza- féle telket is elfoglalja. Az épület szépészeti szempontbóli érvényesülése végett az Ujfalussy Endre utcát egész hosszában 16 m.-re kiszélesíteni javasolja s a Rákóczi, valamint a Molnár István-utca csatlakozás szakaszainak szabályozását, továbbá a Jó- kai-utca, Rákóczi utcai végének rendezését contemplálja.

3. A régi városháza földszintjét az udvarban építendő üvegfedeles csarnokkal „belvárosi vásárcsarnok“-ká, az emeleti részt pedig bérlakásokká tervezi átalakítani, esetleg Il-od emelet építésével és ebben elhelyezendő vármegyei múzeummal. Az épületet a színháztól az Ujfalussy Endre-utca felől tervezett szabad bejárattal elkülöníti.

4. A színházat, mig uj színház építésére anyagi erő híján kilátás nem lehet jelen rendeltetésében meghagyja.

5. A Diana kertet parkká alakítani javasolja oly módon, hogy az a jelenlegi „Nyúl korcsma“ és lehetőleg a Fülemile-utca menti házak telkeivel is kibővittessék s a Molnár István-utca ez irányban már tervbe vett kihosszabitásával, valamint ennek a malom árok jobb partján a Rákóczi- utcával leendő összeköttetése által, továbbá a Rákóczi-utca és a Füle- mile-utcák által egy utca négyszögben foglaltassák. Az igy rendezendő parkban, amikor a város anyagi viszonyai megengedik: a Molnár István- utca északi oldalán egy modern gőz- és kádfürdő, ezzel szemben a jobb oldalon a vasbetonból tervezett uj színházat javasolja elhelyezni. Az uj gőzfürdő felépítése esetére a jelenlegi fürdő épületeket kioszkká javasolja átalakitani.

6. A napi piac kérdésének megoldásául a már emlitett „Belvárosi vásárcsarnok “-onkivül a Tűzoltó téren 9 drb. kisebb vásárcsarnokot javasol vasbetonból létesíteni. — A jelenlegi napi piacteret szoborelhelyezésre és kertesitésre ajánlja felhasználni s az e mellett levő Cserepes korcsma sorsát a rom. kath. templom megnagyob- bitásával és az ez előtt lévő bazárok rendezésével kapcsolatban tartja véglegesen célszerűen eldönthetőnek.

7. A tűzoltó őrtanyát jelenlegi helyén hagyja s nyűgöt felé kibővíti, az e melletti mászótornyok elbontásával a közlekedést mindkét oldalról szabaddá teszi.

8. A városi major telkét jelenlegi rendeltetésének és jelenlegi állapotában meghagyja.

9. A Wekerle-téren kisebb parkírozással szökőkút és földalatti illemhely elhelyezését tervezi. Minden egyes uj építmény tervvázlata alaprajzokban és homlokzatokban, a színházra vonatkozólag metszetben is moi lék elve van.

Á kiszámított köbmennyiségek alapján az építési költségeket a következőkép Állapítja meg:

1. Szálloda 363168 K. 2. Kaszinó és vigadó 166338 K. 3. Városháza 485415 K. 4. Fürdő 190120 K. 5. Bér- ház 187880 K. 6. Belvárosi vásár- csarnok és bérház 82108 K. 7. Tűzoltó téri vásárcsarnok bódék 28000 K. 8. Tűzoltó laktanya kibővítése 5000 K. 9. Wekerle-tóri kert, kút és illemhely 22000 K. 10. Régi fürdő kioszkká átalakítása 12000 K. 11. Gyermek- menhely 95144 K. 12. Vasbeton színkör 282960 K. 13. Kisajátítási költségek 96840 K. Összesen: 2006973 koronaA jövedelmezőségeket következő- kép számítja:

1—2. Szálloda stb. 55300 K. 3. Városháza 21500 K. 4. Fürdő 19000 K. 5. Bérház 7700 6. „Belvárosi vásárcsarnok* és bórház 10350 K. 7. Tűzoltó-téri vásárcsarnokok jövedelmét elfelejtette felvenni, hozzávetőleg 1800 K. 8. Jövedelmet nem ad. 9. Wekerle- téri kút és illemhely. 10. Kioszk 3000 K. 11—13. Közvetlen jövedelem nem vétetett fel. Összesen : 118650 korona.

(Vége köv.)

Közkórházunk.

Az „Erzsébet közkórház“ 1907. évkönyvének ismertetése.

— aug. 21.

Igazi büszkesége Zemplén vármegyének s főleg Sátoraljaújhely városának az „Erzsébet közkórház.“ Úgy építkezés s elhelyezés mint fölszerelés tekintetében egyike ez az intézet Magyarország legelsőrendü közegészségügyi intézeteinek, amely nevezetessé lesz aztán arról a rendről, pontosságról s messzeföldön hires pedantériáról is, melyet kiváló hirü igazgató főorvosa s az ő lelkiismeretes ellenőrzése mellett az osztályfőorvosok és kezelő orvosi személyzet ügybuzgósága teremtett meg itten, ahol csak egy óv alatt is százakat

Lapunk mai száma 6 oldal.

ragadtak ki a halál torkából a tudomány segélyével.

A kiváló gyógytani intézet 1907. évi működéséről tömör nyomású, csinosan kiállított 100 oldalas évkönyvben számol be dr. Chudovszky Móric, igazgató főorvos.

Könyvét olvasva nem a száraz tudóst látjuk magunk előtt, de a nagy tudóst, és a nagy filantrópot, aki Istentől nyert tehetségével s önszerezte szorgalmával csodás eseteit műveli a gyógyításnak. — Aki csak felületesen olvassa ezt az évkönyvet, az úgy jár mint a hüs forrásnál szomját oltó tikkadt utas, aki első tekintetre nem ismeri fel a forrásban az üdítő erőn kívül bennrejlő más jeles tulajdonságokat is. Pedig dr. Chudovszky Móric az általa felsorolt gyógyesetekkel úgy van, mintha azt az aranytiszta forrás vizet láthatatlan kéz a szenvedés tömegével megzavarta volna, holott ez a nagyszivü emberbarát csak tanítani, oktatni akar s amidőn fontos kóresoteket sorol föl, nem any- nyira tudós kartársaihoz szól mint a szenvedő emberiséghez. Természetesen meg kell érteni szavát. A nyomor, a fájdalom és szenvedés leírása még nem azonos az undorkeltéssel. Akinél azonos: az ne vegye kezébe ezt a könyvet.

Harmadik esztendejét töltötte be áldásos működésében a közkórház az 1907. évvel. — Mindjárt a bevezető részben feljajdul üz igazgató-főorvos, hogy szűk, kicsiny ez a nagy épület, mert oly nagy iránta a bizalom nemcsak a felsővidéki 7—8 vármegye területén de országszerte, hogy férőhelyeit legalább 100-zal bővíteni kellene. Ez a legjobb bizonyíték a tekintetben, hogy a kórház iránt általános és igen is széleskörű bizalom nyilvánul meg s kitűnő hírneve folyton fokozódik.

A közkórházzal szemben épült s már ennek kezelésében álló mintegy 16—20 férő helylyel berendezett izr. kórházról azt mondja az évkönyv, hogy csak a férőhelyek száma tekintetében hozott némi könnyebbülést, ellenben anyagilag csak megterhel- tetést okoz a költségvetés keretén belül.

Maga a főintézet, ez a hatalmas szép palota eredetileg 206 ágyra épült s ime a torlódás vagy nevezzük úgy: a bizalom olyan volt iránta, hogy az 1907. éven naponta átlag 274 beteget ápoltak. Tehát 68-al többet a megengedett létszámnál. De mit tegyenek ezek az emberszerető orvosok, — mikor olyan segélyre szorultak kérnek tőlük oltalmat és menedéket az enyészet ijesztő karjai ellen, akik csakis itt, csakis kórházi kezelés mellett gyógyíthatók sikeresen. El nem utasíthatják őket, ez ellen lelkiismeretük tiltakozik. Kényszerülve vannak tehát az intézetben a zsúfoltságot megtűrni, mig kiépítés által e bajon segítve nem lesz. Most már kifizeti magát a vármegyének is, mint az intézet fentartójának, hogy az épületeket bővítse, mert az anyagi eredmény évről-évre javul s ha a férőhelyek száma még nagyobb lenne, ez csak az intézet anyagi javára válnék.

A közkórházi bizottság feliratot intézett a vármegye törvényhatóságához, melyben 60—80 beteg elhelyezésére alkalmas uj épület emelését elodázhatlannak jelzi. Hisszük