Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-08-08 / 64. szám

jT Augusztus 8. ZEMPLÉN. 3. oldal. Utóvégre pár jó fogásért Nem kell sajuálni kopeket Egy izomfie — ha nem mi kapjuk — Megérhet néha ezreket. Hadd jöjjön, lásson és tanítson A dsiu-dsiczu mestere, Hadd tanulja el rendőrségünk Mi a csuklófie rendszere. Hanem azokkal, kiket aztán Csuklótörésre kitanit, Azokkal szemben — én ajánlok Nagyon ajánlok valamit. Ajánlom azt, hogy mindazok, kik Az uj módszerben jártasak, Mint közre veszélyes egyének Legyenek folyvást zár alatt. Oltassanak be mámor ellen Düh ne ejtse őket rabul: Mert jaj lesz itt az ép csuklóknak. Ha ilyen ember megvadul. S főleg arra keilend vigyázni: Nehogy majd azok valahogy A rendőrségtől elmenjenek, Kiket Somakoff oktatott. Mert úgy a dsiu-dsiczu módszer, Hóditó, fényes sikerét: A mi széttört csuklóink fogják Hirdetni kérem — szerteszét!-th. Fürdői levél. Füstjén, 1908. aug. 4. Elvitázhatatlan, hogy a divat, ez a szeszélyes zsarnok a „fürdői leve­leket“ is kiakolbőlitotta régi nagy kegyéből. Ha akad is még vállalkozó, aki a vonal alatt fürdői levelet irkái, annak az olvasó részéről csendes mo­soly és az olvasás mellőzése légyen a sorsa. Hát szó ami szó, a legtöbb für­dői levél meg is érdemli sorsát. Mert manapság már nem igen érdeklőd­nek az emberek az iránt, hogy a szerző ur hol nyaral, meg hogy hány pár táncolta az Annabálon a négyest. nrn más elbírálás alá esnek azok a fürdői levelek, melyeket nem luxus­ból Írnak meg valami icipici kis für­dőhelyről, hanem arra vannak irá­nyozva, hogy áldásos világgyógyfür­dőket ismertessenek meg a közönség­gel, melynek sorában a szenvedő em­berek bizony sokszor nem tudják, hogy bajokra melyik fürdőben ke­ressenek gyógyulást. De különben is ezeket a világfürdőket annyi ember, köztük oly sok kitűnőség látogatja, hogy a róluk való hir méltán találhat érdeklődésre. A pöstyéni hires gyógyfürdő ven­dégeinek létszáma ez időszerűit közel nyolcezer. Ily látogatottságot egyet­len magyar fürdő sem tud felmutatni. A vendégek közt a felénél több kül­földi. Képviselve van köztük minden nemzet, minden világrész. Ezidén kü­lönösen sokan jöttek Amerikából. A nevesebb vendégek közül felemliten- dők: Sucher Berta Németország és Matona Amália Ausztria legnagyobb operaénekesnője, Heinemann Sándor kamaraénekes Berlinből, a koncert­énekesek nagymestere, aki a múlt vasárnapon a gyógyteremben dal- és balladaestélyt rendezett. E napokban ide érkezik Kossuth Ferenc kereske­delmi miniszter, aki éveken át Her­kules fürdőbe járt, de úgy látszik eredmény nélkül. Most kezelőorvosa, Müller dr. ajánlatára idejön, hogy rheumáját a pöstyéni iszapban gyó­gyítsa, Pöstyén a korral haladó folyto­nos beruházásoknak köszönheti, hogy a vendégei száma évről-évre növeke­dik. így lehet csak megérteni, hogy a párjukat ritkító kénes forrásoknak és az azoknak alján lerakodó forró iszapnak évről-évre több gyógyulást kereső vendége van. A fürdőhely a múlt évben is sok tekintetben fejlődött. így a régi für­dőket a modern higiénia követelmé­nyeinek megfelelően átalakították s a régi fürdőszálló is gyökeresen át lett építve. Épült azonkívül számos bérház és több csinos, kényelmesen berendezett villa. A Pösíyénnel szem­ben fekvő Banka hegyoldalán szer­pentinéit készült, melynek plateujá- ról remek kilátás nyílik nemcsak Pöstyénre, hanem az idyllikus Vág- völgyének egy jókora szakára is. — Jobbról a temetvényi rom, balról az Erdődyek galgóci kastélya, szemközt pedig Csejthe vára látható, mind­megannyi nevezetes történelmi ese­mények színhelye. A fürdő óriási parkját a termé­szet és az emberi művészi kéz gyö­nyörű szép helylyő varázsolta, melyet a fürdővendégek állandóan nagy szám­ban tartanak megszállva. Pöstyén gyógyító forrásainak már sokszor említett csodái és azon betegekről szóló történetek, a kik mankón jöttek ide és nehány heti kúra után már minden támasz nélkül járhatnak, — minden szezonban is­métlődnek. Érthető ezért, hogy igen érdekes a „Mankó-muzeum.“ A fel­gyógyult betegek ugyanis itt hagy­ják mankóikat, melyekre nem ritkán érdekes hálaszavakat Írnak vagy vés­nek. A fürdő emlékkönyvébe pedig fejedelmi vendégek nevei mellett kol­dusok neveire is akadunk, s kiki sa­ját nyelvén adja tudtára a többi ér­kező szenvedőnek, hogy ő is itt volt, hogy ő is meggyógyult... Jellemzők a nagy fürdővendégek emléksorai: így pl. Jászai Mari, a hires művésznő ezt irta (1895. juiius havában) az emlékkönyvbe: „Sok árva beteget állítson még lábra áldott vized, Pös­tyén !“ — Kiss József, a jeles poéta pedig a következőt jegyezte föl (1894. aug. 13.): „Minden forrás misztikus, az őserő megnyilatkozása akár zson- gitóviz, akár lángragyujtó ének.“ Napról-napra élónkebb a szezon. Itt is, ott is mindig uj vendéget látni. Mesebeszéd az, hogy itt a korzó nem kellemes képet nyújt. Még azok is, kik kis tolókocsikon sétáltatják ma­gokat, — csinosan, sőt sokszor luxus­sal öltözködve jelennek meg és oly jókedvű arcot vágnak, mintha pasz- szióból tolatnák magokat. Pöstyénben kies természet, ke­délyes, vidám, jóleső nyugalom kör­nyékezi a fürdővendégeket, nem is nélkülöz itt senki semmit, csak egyet veszítenek el anélkül, hogy észre- vennék : a betegséget. Knopfler Sándor. — Egyházmegyei gyűlés. A felső­zempléni ref. egyházmegye őszi köz­gyűlését szept. hó 9-én délelőtt fél 9 órakor tartja meg a hardicsai egy­házban. A gyűlés előtti istentiszte­letkor imádkozni fog Böszörményi Sándor homonnai lelkész. A gyűlés tárgysorozatába fel van véve többek közt indítvány: a „Ne temere“ pá­pai encykiika ellen, továbbá, „felirat“ a klerikálizmus terjedésének meggát- lása iránt. — Házasság. Szabó József deb­receni MÁV. hivatalnok ma, folyó hó 8-án esküdött örök hűséget Sop- ronyi Teréz Mathildnak, Sopronyi Károly sátoraljaújhelyi m. kir. pénz­ügyigazgató helyettes leányának. — Közgyűlés. A sátoraljaújhelyi izr. nőegylet 1907—8. évi közgyűlé­sét f. hó 16-án d. u. 3 órakor tartja meg az izr. hitközség tanácstermében. — IJjabb próbavágás Sátoralja­újhelyben. Sátoraljaújhely rend. ta­nácsú város képviselőtestülete tudva­levőleg egy hízott, egy félkövér s egy sovány marha levágatását ren­delte el, hogy annak húsát saját ke­zelésében kimérve : esetleg egy ható­sági mészárszék felállításához sze­rezze meg a szükséges előtapasztala- tokat. A város képviselőtestülete ál­tal elrendelt II. próbavágás folyó hó 9-én lesz megtartva, s a hús ez al­kalommal is a napi piacon a ható­sági árubódéban fog elárusittatni f. hó 9-én reggel; mégpedig az I. oszt. marhahús 1 kor. 12 fillér, a II. oszt. marhahús 90 fillér, borjúhús 1 kor. 12 fillér árban kilogrammonként. A közönség saját érdekében cselekszik, ha a jelzett napon husszükségletének beszerzése céljából a hatósági mé­szárszéket keresi fel. — Előmunkálati engedély. A ke­reskedelemügyi miniszter dr. Barabás Emil budapesti ügyvédnek a m. kir. államvasutak Bánóc állomásától La- zony, Beretto, Gatály, Dubroka, Butka, Szalók, Deregnyő, Vaján, Mogyorós, Feketeme^ő, Kiskapos, Nagykapos, Veskóc, Vajkóc, Mátyóc, Palló, Bártfa, Botfalva, Tarnóo és Őrdarma közsé­gek irányában a m. kir. államvas­utak Ungvár állomásig vezetendő gőzmozdonyu helyi érdekű vasútvo­nalra előmunkálati engedély kérvé­nyét egy év tartamára megújította. — Vakmerő lopás Sátoraljaúj­helyben. Egy Kulhanek Adolf nenvü, bodrogkereszturi származású 43 éves egyén, ki Nagy Károly, Sóvári Ká­roly, Farkas Károly, Vilcsek Károly, Szabó József álneveket használ, 1000 koronás lopást követett el folyó hó 7-én Komár István nagykéri földmi- ves kárára Sátoraljaújhelyben. A vak­merő lopás részleteiről rendőri tudó­sítónk következőket közli: Kulhaner Adolf lopásért, csalásért, pénzhamisí­tásért többször büntetett egyén, ki junius hó 2-án szabadult ki a sátor­aljaújhelyi kir. törvényszék fogházá­ból Kassán találkozott Komár István nagykéri földmivessel. Beszélgetés közben őt sertésüzlet kötés ürügye alatt szóval, majd Gombos György sátoraljaújhelyi lakos nevében irt le­velekkel Sátoraljaújhelybe csalta Gom­bos György lakására, hová Komár István folyó hó 6-án meg is érkezett. Gombos lakásán a megérkező Komárt Kulhaner várta — aki azzal az ürügy­gyei, hogy Komár István 1000 koro­nás bankjegyét felváltja: a pénzt el­vette s azzal nyomtalanul eltűnt. — Komár István vakmerő meglopatásá- ról jelentést tett a rendőrségen, aki széleskörű körözését rendelte el a vak­merő tolvajnak, aki Galícián át való­színűleg Amerikába utazott. A körö­zött tolvaj különös ismertetőjele az, hogy homlokán vágásból eredő seb­hely van. A rendőrség erélyesen nyo­mozza a megugrott tolvajt. — Betétszerkesztési munkálatok a szerencsi járásban. A pénzügymi­nisztérium vezetésével megbízott mi­niszterelnök értesítette Bernáth Bé­lát, a mádi kerület orszgy. képvise­lőjét, hogy Tállya község uj földadó kataszteri munkálatai szeptember hó 1-én a betétszerkesztés céljaira ren­delkezésre fognak állani, s hogy Mád, Mezőzombor, Ond, Golop s Rátka községek mérnöki rendezése most van folyamatban, Szerencs, Bekecs, Legyesbénye s a szerencsi járás többi községeinek fokozatos rendezése iránt pedig egyidejűleg intézkedés történt. — Nyilvános nyugtázás. Spillen- berg József gálszécsi ügyvéd, a bí­róságtól sgy ügyből kifolyólag kapott 36 koronát a helybeli izr. nőegylet elnökségéhez a szegényalap javára juttatni szives volt. Ezen nemes és humánus tettéért ezúton is hálás kö­szönetét fejezi ki az egylet elnöksége. — Diákasztal Podolinban. A ke- gyestanitórend vezetése alatt álló po- dolini algimnázium növendékeinek nagy kedvezményt nyújt az ott léte­sített diákasztal, mely már a beálló 1908—9. tanévben megnyílik. A teljes havi élelmezés: reggeli, ebéd és va­csora 18 korona, mely havonkint előre fizetendő. — Ezen jótéteményt bárki igénybe veheti, csak ebbeli óhaját aug. 20-ig az algimnázium igazgatójával tudassa. Szegénysorsu jó tanulók valláskülönbség nélkül kedvezményben részesülnek, melynek mértékét az igazgató választmány határozza meg. — Mi azért közöljük e hirt, mert sok szülő van vidékün­kön is, kik szívesen adnák fiaikat olyan vidékre, hol a gyermek az al­gimnáziumba járása idején könnyen elsajátíthatja a német nyelvet. Tekin­tettel arra, hogy a szóbanlevő vá­roska hazafias német ajkú lakossá­gánál vidéki növendékek nagyon ol­csón nyernek elszállásolást, a diák­asztal költségei pedig a mai időben alig számba vehetők, — érdemes a kérdést megfontolás tárgyává tenni. — „Nekrofil“ cim alatt lapunk f. évi juiius 29-iki számában egy hir jelent meg. Most Tiszakarádról arról értesítenek bennünket, hogy a jelzett hírben foglalt esemény ott nem tör­tént meg, sem olyan nevű egyének a a községben nem laknak. — AM. N, aug. 5 iki száma szerint ez az ese­mény egyébként nem Tiszakarádon, de Szabolcson történt. — A város pénzügyi bizottsága s a dsiu-dsiczu. Sátoraljaújhely rend. tan. város pénzügyi bizottsága leg­utóbb tartott ülésében a maga részé­ről mellőzhetőnek tartja városunk rendőrlegénységének a japán dsiu- dsiczu bírok módszerre való kitanitá- sát. A pénzügyi bizottság Schmidt Lajos rendőrkapitány ez irányú ké­relmét tehát kedvezőtlen javaslattal terjeszti legközelebb a képviselőtestü­let elé, mely hivatva leend a nagy kérdésben dönteni, hogy kell-e a mi rendőrlegénységünknek a dsiu-dsiczu. Annyi tény, hogy az összes nagyobb városok rendőrlegénysége ki van ok­tatva a dsiu-dsiczu birkózási mód­szerre és annak hasznát is veszik ott, hol a rendőrség személyzetében s lét­számában állandó. — A vasárnapi munkaszünethez. A sátoraljaújhelyi kereskedő segédek körében mozgalom indult meg az iránt, hogy a kormány által újabban közre­bocsátott s a vasárnapi munkaszü­netről szóló törvény tervezeten több, a kereskedő ifjak érdekeit védő vál­toztatás történjék. Az újhelyiek e célból memorandumot készítenek s azt küldöttség utján fogják dr. Búza Barna képviselőnek átadni, kérve őt, hogy jogos igényeiknek szószólója legyen a parlamentben. — Eltűnt gyermek. Kis György- né szül. Magyar Mária sátoraljauj. helyi lakos jelentést tett a sátoralja­újhelyi rendőrkapitányságnál, hogy az árvaházban gondozás alatt állott Kakas József 12 éves, alacsony ter­metű, gesztenye-barna hajú, széles arcú gyermek, a rajta levő árvaházi, szürke szinü nyári ruhában, barnás sapkával, mezítláb ismeretlen helyre eltávozott. Az eltűnt árvaházi kis gyermeket most a hatóság körözteti. — Palástby Marcel kabaretje a „Szinház-kert“ ben. Kellemes szóra­kozást s valóban szivvidámitó estét szerzett városunk közönségének folyó hó hatodikán özv. Kovacsics ig- nácné „Szinház-kert“-jében a Pa- lásthy Marcel kabarét társulata. — Palásthy Marcel a neves iró, a „Mo­dern Színház“ conferencierje gyö­nyörködtette társulatával ez estén át közönségünket, mely szép számban kereste fel a „Szinház-kert“-et. Ha­misítatlan kedély, a fehér asztalok melletti vidám szórakozás, jó műsor, ügyes előadók s egy genialis Confe­rencier: valóban feledhetlenné tették a kis müvészcsapat első napi sze­replését. — A megjelentek nagyon sokat tapsoltak a felette tempera­mentumos Szász Ilonának, Tordai Erzsinek, László Tihamérnak, Pap Jancsinak, de különösen szívesen fo­gadták a szellemes Palásthy confe- rálását, ki e nemben igazán utólér- hetlen tud lenni. — Másnap 7-ikén azonban a közönséggel szemben nagy hibát követett el a kabaret-társaság, mikor az előadást lemondta, talán azért, mert nem volt kellő számú kö­zönség. Ilyet, reputációjára féltékeny kabaret-társaság nem csinál, s ha az 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom