Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-08-05 / 63. szám

Sátoraljaujhely, 1908. Augusztus 5. 63. (4767.) Harminchatodik évfolyam.

Megjelen hetenkint kétszer

szerdán ós szombaton este.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám.

Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza.

Nyilttórben minden garmond sor 30 fill.

POLITIKAI HÍRLAP.

ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA,

felelős szerkesztő. főmnnkatárs.

____i-:- - ' „.....................-...................................................................."*

Előfizetési ára:

Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona.

~~ Egyes szám ára 10 fillér. —

Hirdetési dij :

Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, ntán 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény.

Vasárnapi munkaszünet.

— aug. 5.

A kereskedelmi minisztériumban ismét egy nagyon üdvös uj törvényjavaslat készült el, melynek tervezete már közkézen forog s élénk vita tárgyát képezi.

Az 1891. évi 13. t. c. hatályon kivül helyezéséről, illetve a vasárnapi munkaszünet alapos rendezéséről szól az uj törvény- tervezet. Huszonhét §-ban kiterjeszkedik a legfontosabbakra, ámde tökéletesnek nem mondható s ezért, mivel látjuk, hogy a kormány újabban azt az igen helyes utat követi, hogy minden törvénytervezetet széleskörökben való megvitatás végett közrebocsát a Ház elé terjesztés előtt: megtesszük hozzászólásunkat mi is e nagy fontosságú ujitáshoz, mely hivatva van régi panaszok orvoslására.

Helyesnek tartjuk a tervezet azon intézkedését, hogy a kereskedők üzleteiket vasárnaponkint déli 12 óráig nyitva tarthassák. A gyakorlati életből leszürődött tapasztalat mondatja ezt velünk, mert látjuk itt pl. Sátoraljaújhelyben, hogy a munkabérhez szombaton hozzájutott iparos osztály vagy a köznapi munkálkodástól más napon el nem vonuló vidéki gazdaember is ilyenkor jön be tömegestől a városba s eszközli bevásárlásait. — A vasárnap délig való nyitvatarthatás tehát kereskedőinknek igen so kát jelent s a városok üzleti forgalmát tetemesen növelni fogja. A javaslat ezen intézkedését minden körülmények közt fentartan- dónak véljük.

Nem értünk azonban egyet a javaslat ama részével, mely szerint a korcsmák vasárnapokon délelőtt 10 órakor bezárassanak a pálinka mérésre, de nyitva tarthatók egész nap a bor- és sör mérésre. Olyan tarka intézkedés ez, mint ahol egy családban a családnak minden tagja más-más valláson van. Egyöntetű, erős kezű, egyenes eljárásra van szükség.

Kívánatos, hogy a korcsmák és pálinkamérések legalább utcára nyilló ajtaikkal egész vasárnapon át zárva tartassanak. Ez fogja megadni a vasárnapi munkaszünetnek legelőkelőbb bélyegét. Ha azonban a kormány a szeszadó szempontjából ezt károsnak vélné, — zárassa be a a korcsmákat vasárnap délben a többi üzletekkel egyidejűleg s részesítse mindeniket egyenlő elbánásban. Ez lesz a helyes álláspont, de olyan intézkedést tenni,

hogy bortól holtrészegre ihatja magát a korcsmázó 10 órán túl, — de pálinkától nem: legalább is igazságtalan volna. Először azért volna ez igazságtalan, mert senki erszényének parancsolni nem lehet, sem Ízlésének. Másodszor azért, mert a visszaéléseknek úgyis tág kaput nyitna s mondhatni illuzóriussá tenné magát az egész törvényt. — Vagy vagy! Alkunak nincs helye, sem részleges egyezkedésnek ilyen körülmények közt. Járjunk csak az egyenes utón, lássunk tisztán, tudja meg mindenki a legnagyobb egyszerűséggel, hogy mit szabad és mit nem.

Nagy hiánya a tervezetnek, hogy a hivatalokban való munkaszünetről nem intézkedik.

Sok esztendei fáradozás és felszólalás után hozzájutottunk végre ahoz, hogy egy uj, rendszeres törvényünk szabályozza a vasárnapi munkaszünetet, amely törvény kibúvókat nem tűr, de egyenesen és becsületes nyíltsággal kíván intézkedni. Kérdezzük : mi gátolja a hivatalokban való munkaszünet kimondását? Az intelligens elem tehát olyan alsóbbrendű valami, amelyet lehet zaklatni túlzottan, amelynek nem kell megengedni egy szabad napot, hogy ujult erővel fogjon hétfőn nehéz foglalkozásához! ? Az ipari és kereskedelmi irodákban tiltja a tervezet a vasárnapi munkát, de az állami s egyéb közhivatalokban nem. Se jog- egyenlőséget, se igazságot, se a gyakorlati élet követelményeinek megfelelő helyes felfogást nem találjuk itt föl.

Mérjen egyenlő mértékkel a törvény az igazság mérlegén s ha ilyen, — hihetőleg hosszú időkre szóló alkotást iktatunk be törvényeink közzé, legyen ez az alkotás tökéletes és minden hiány nélkül való.

Már most felhívjuk vármegyénk országgyűlési képviselőinek figyelmét arra, hogy a törvénytervezetet alapos tanulmányozás alá vevén, tegyék meg ahoz annak idején hozzászólásaikat a parlamentben. Mert ezek az igazság ós méltányosság elvén alapulnak.

aug. 5.

4 királyhelmeci képviselő választás. Tegnap, aug. hó 4-én ment végbe Királyhelmecen a képviselő választás. A mandátum tudvalévőén Meczner Bélának, a kerület volt képviselőjének főrenddé történt kinevezése folytán került vissza a választók kezébe, kik azt egyhangú elhatározással br. Seny- nyey Miklós cigándi nagy birtokosnak ajánlották fel. A jelölt elfogadva

a bizalom eme fényes megnyilatkozását, pár nap előtt meg is tartotta Programm beszédét, melyről lapunk multi száma adott hirt. Aug. 4-ón d. e. 8 órakor dr. Farkas Róbert, mint a közponi választmány által kijelölt elnök, a választási aktust nagy érdeklődés mellett nyitotta meg s a törvény értelmében felkérte a jelenlevő választó polgárságot, hogy a képviselői állásra fél órán belül nevezzék meg jelöltjeiket. A kitűzött határidő leteltével dr. Farkas Róbert kihirdette, hogy a kerületbeli választók részéről nála csak egy ajánlás adatott be, mely 10 szavazó polgár aláírásával báró Sennyey Miklóst jelöli képviselőül. Más egyén nem ajánltatván, elnök a törvény értelmében s a szabályszerű várakozási idő letelliével br. Sennyey Miklóst a királyhelmeci választó kerület egyhangúlag megválasztott képviselőjének jelentette ki. A jelenvolt notabilitásokból alakult küldöttség erre meghívta báró Sennyey Miklóst a választás színhelyére. Megérkeztekor a Bodrogköz vezető politikusaiból álló választók nagy lelkesedéssel és éljenzéssel fogadták kerületük uj képviselőjét, kinek a választási elnök átnyújtván a mandátumot, kérte, hogy a Bodrogköz érdekében eddig is kifejtett tevékenységét ezentúl még szélesebb hatáskörben érvényesítse népe javára. Báró Sennyey Miklós képviselő meghatottan köszönte meg a bizalom ily általános és értékes megnyilatkozását s kijelentette, hogy elveihez híven, a közjóért tőle tell- hetőleg munkálkodni fog. — Szép beszéde igen jó hatást keltett a jelenvolt előkelő választók körében. Délben úgy a notabilitások, mint a köznép számára kétezer terítékből álló bankett volt, a melyen a példás egyetértés örömére lelkesen ünnepelték az uj képviselőt. Br. Seny- nyey Miklós személyében a királyhelmeci kerület valóban a legméltóbb egyént tisztelte meg bizalmával. A választás eredményéről táviratilag értesítették úgy az orsz. függetlenségi párt elnökségét, mint a kormányt.

Iparosok fáklyásmenete dr. Búza Barna orszgy. képviselőnek. A „Zemplén“ f. évi 59, számának Nyilttér rovatában az ipartestületi elöljáróság által közreadott nyilatkozat nagy ellenszenvet keltett az iparosok ama részénél, mely az ipartestületi elöljáróság vélekedésével nem azonosítja magát. A nyilatkozatok egymást követik azóta s az iparosság elhatározta, hogy fáklyászenét rendez dr. Búza mellett; ekként óhajtván nyilvánítani ama nézetét, hogy az elöljárósággal ellenkező irányt követ. — Aug. 1-én falragaszokon hívták föl a polgárokat, hogy mentői számosabban csatlakozzanak a fáklyás menethez, mely aug.

2-án este 8 órakor indult a Diana mellől dr. Búza lak'ása elé. A menetben, vasárnap s igen kedvező idő lévén, nagy néptömeg vett részt. Dr. Búza Barna lakása előtt nagy tömeg gyűlt össze, mire a menet ott megállapodott. Az ünnepelt képviselőhöz Hericz Sándor helybeli iparos intézett szép beszédet. Ennek eszmemenete az volt: hogy az iparos osztály túlnyomó többsége nem ért egyet az elöljáróság eljárásával, tehát ilyen módon kívánja ragaszkodását és bizalmát dr. Búza képviselő iránt kifejezni. Az ünnepelt képviselő Meczner

Béla, dr. Szirmay István, Pekáry Gyula, Kincsessy Péter s több előkelőség kíséretében jelent meg lakása erkélyén és mondott hosszabb beszédet, mely általános figyelmet keltve, többszörös éljenzést váltott ki a hallgatóságnál. Búza dr. kijelentette, hogy fogadalmához hiven, mindenkor kitart a függetlenségi zászló alatt s követni fogja vezérét, Kossuth Ferencet. — Néhány szociálista csípős közbeszólásokat tett, de a rendőrség mihamar leintette őket A fáklyások zeneszóval végig vonultak a városon s a dohánygyárnál oszlottak el.

Mauhs Endre ünneplése.

— Saját tudósitónktól. —

Sátoraljaújhely, 1908. aug. 2.

A távozó kir. pénzügyigazgatót igazi meleg szeretettel búcsúztatta el Sátoraljaújhely város és Zemplén vármegye közönsége, a f. évi aug. hó 1-én rendezett bucsuestély keretében.

Nagy érdeklődés nyilvánult meg a bankett iránt a társadalom minden rétegében. Mert Mauks Endre igen sokaknak tett szívességet, adott jó tanácsot; barátságos, humánus ember volt kihez panaszával bátran fordulhatott bárki is. Fölkereste őt 16 évi itteni működésének ideje alatt Cser- tésztől Kesznyétenig mindaz, akinek adóügyben aggályai voltak. Igazságot találtak nála s magyar szivének igaz megnyilatkozásával vigasztalta még olyan esetben is a presta kvezumu- szokat, mikor ezek ügye reménytelennek volt tekinthető az első látszatra. Ez az emberséges bánásmód szerzett neki tekintélyt a közönségnél, jó szive pedig nagyrabecsülést a fenhatósága alá tartozó tisztviselői karnál. Mert Zemplén vármegyében pénzügyigazgatónak lenni nagyon exponált helyzet. Az adóhivatali s számvevőségi tisztviselőkkel együtt több mint 100 ember felett rendelkezik a finánc direktor. Ezt a nagy terjedelmű hatáskört jól betölteni igazán tökéletes ember teheti csak. — Mauks megmutatta, hogy egész ember és igaz ember. Szigorúságáért, a mely azonban a lelkiismeretességnél s a kötelességteljesitésnél soha sem volt több, sokan ridegnek tartották. Ezek nem ismerték. Sőt a saját tisztviselői sem ismerték meg rövidesen. Mert nagy szivü embereket csak huzamosabban lehet kiismerni. Mikor azonban meggyőződtek arról alantasai, hogy csakugyan nem olyan fekete az ördög mint amilyennek festik : akkor a rajongásig menő tisztelettel övezték őt s ha lehetett volna gondolatait eltalálni, ez okozott volna nekik legnagyobb örömet.

Ugyanilyen volt irányában a hangulat szerte e nagy vármegyében, A jegyzők rettegték egyenes, igazságos kezét, de egyben örvendtek ha az a száraz bürokrata kéz megjelent hivatalaikban. Ha rendet talált: öröm kelt a dicséret nyomában. Ha rendetlenség vagy mulasztás volt: izzadt a delikvens s jobb útra tért. Ezzel is csak a közjónak, a nagyközönségnek tett Mauks örökbecsű szolgálatot.

A vármegye és Sátoraljaújhely város közönsége aug. 1-én rendezett bucsuestén mondott Istenhozzádot Mauks Endrének. Ezt megelőzően, aug. 1-én d. e. 11 órakor megjelen■„apuiik mai aáms 4 oldal.