Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)
1908-07-29 / 61. szám
Sátoraljaújhely, 1908. Julius 29. 61. (4765) Harminchatodik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán ős szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyilttórben minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kői negyedévre 2.50 korona. Egyes szám ára 10 fillér. *— Hirdetési dij : Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Az uj ipartörvény. — jul. 29. Az ipartörvény tervezet második részét most bocsátotta közre a kereskedelmi 1 vitatás és kozzász Ezen rész még fc sőnél s kivánato iparosaink mentői ben tegyék megv De úgy ne járja első résznél, lio vezetősége s föle orszgy. képvise1 készséggel mü törvénytervezet gyában, az ér nem volt ol egy ilyen él tézésénél sa fejthettek vt Ennek a résznek legf az ugynevezet a békéltető bii megalkotása. A sztrájké mi nagy idr vényhozás lyozza irmány, meg- lás végett. — itosabb az el- , hogy főleg .izélesebb kör- tás tárgyává, e el, mint az i ipartestület Búza Barna legnagyobb k közre a rtetése tár- s azonban it amilyet kérdés inükben ki- rosok. ibocsátott ;ézkedése örvény s zmények ben vaj* ' a tör- 'zabá- jlyzc- egen- 3- 4 agiozó bírni, szigorú büntetésen kívül anyagi kártérítésre is kötelezi a javaslat. Felmerült differenciák esetén békéltető bíróságot alkot a törvénytervezet és minden kir. tábla székhelyén hetes tanácsban Ítélő, döntő bíróságokat. A békéltető ; bíróságok előtt minden munka beszüntetés vagy kizárás okvetlenül bejelentendő, mert ennek elmulasztása úgy az egyik, mint a másik félre nagy joghátrányokkal járhat. Ezek igen érdekes és igen okos intézkedései a tervezetnek. Meglátszik, hogy az első rész közrebocsátása nyomán kifejlődött terjedelmes irodalom s a szakemberek és szakkörök -felterjesztései megtették hatásukat és a tervezetet nagy gonddal készítette elő a kormány. Világos mindezekből, hogy bármily törvényjavaslat csak akkor lehet tökéletes és akkor állhatja meg helyét parlamenti tárgyalásnál is, ha az előzetesen átszürődött a közvélemény rostáján. Nincs annál igazabb, mint az életből meríteni bölcseségefr s nem aktákból sem pedig a zöld asztal melletti, esetleges elfogult tanácskozásból. Nagy ideje volt, hogy a kormány e törvényjavaslattal előálljon. Ha ipari életünk még két évig a mai nyomorúságos viszonyok közt volna kénytelen stagnálni: teljes kivégzése lenne a nemtörődömség Magyarság ipari életének. E törvény- dat nyomán remélhető, hogy ségesebb állapot fejlődik ki zatér a munkakedv- és a ó s munkás közötti bi- x jólét is. íánlatos, hogy a ter- ’ megvitatását napirendre az itteni 'járósága is és vitában minden nyájuk érdeké ökre szó. — jul. 29. ■ a és br. éde ' A éla zner Gyula főispán, dr. Szír may István vármegyei főügyész, Nagy Barna, Nemes Bertalan és dr. Búza Barna képviselő társaságában. A perbenyiki állomáson nagy tömeg fogadta ünnepélyesen az érkezőket. Az egybegyüit polgárság nevében Trócsányi városi főjegyző mondott szívélyes istenhozottat. A város szélén Aczél Izidor takarékpénztári főkönyvőlő tolmácsolta a nagy számban egybesereglett választó közönség üdvözletét. — Délután a Rigó-szállodában nagygyűlés volt, amelyen megjelentek Mailáth József gr., Széchenyi Ernő gr., Sennyey István br., Sennyey Béla br. is. Farkas Róbert plébános függetlenségi pártelnök megnyitó beszéde után Meczner Béla beszámolt a politikai helyzetről és kérte választóit, hogy maradjanak rendületlenül hívek a függetlenségi zászlóhoz. A beszédet óriási nagy lelkesedéssel és zajos tapsokkal fogadták. — Ezután Meczner Béla Sennyey Miklós bárót ajánlotta utódjául, akit nagy lelkesedéssel egyhangúlag jelöltek. — óriási taps és éljenzés fogadta a most belépő képviselőjelöltet, báró Sennyey Miklóst, ki programmbe- szédében kifejtette, bogy hive a mai koalíciós függetlenségi politikai pártnak s törekedni fog e párt eredeti programmjának megvalósítására. A Bodrogköz érdekeit pedig mindenek fölött szivén viseli. Falrengető taps üdvözölte a báró szép beszédét, mely után dr. Farkas Róbert elnök az értekezletet bezárta. — A gyűlésről táviratban üdvözölték Wekerle Sándor miniszterelnököt, gróf Andrássy Gyula, Kossuth Ferenc, Apponyi Albert gróf minisztereket és Justh Gyulát, a képviselőház elnökót. Seny- nyey Miklós báró a héten körútra indul a kerületben. Egyhangú megválasztása teljesen bizonyos. Iskolai Értesítők. ív. A homonnai m. kir. állami felsőkereskedelmi iskola 1907—8. tanévi értesítőjét 108 oldalra terjedő s igen csinos kiállítású füzetben Cseh Elek igazgató bocsátja közre. Nemcsak vármegyénknek, de az írszág északkeleti 4 vármegyéjének s e nemben egyedüli intézete a ho- nonnai felsőkereskedelmi iskola, mely ok kiváló kereskedőt s magánhiva- alnokot képezott már és valóban üézagpótló intézet e környéken. Az iskola pedagógiai szempontból ítélve nagyon magas színvonalon ill A volt igazgató Kovács Józset üismert kiváló szaktekintély volt a •ueskedelmi oktatás terén; ő alatta jószen átalakult az intézet szellemi ekintetben s most még fokozódik a .edvező eredmény, mert Cseh Élek jelenlegi igazgatóban szintén kiváló erőt nyert az iskola, mely szigorúságáról hires is, de azt véljük ez csak hasznukra lehet a növendékeknek. Inkább erős, sőt túl szigorú fegyelmezés, mint szabadosság. Kárát vallja az ifjú az életben, ha a fejlődés korszaka alatt nem volt vas marokkal fegyelmezve. Az értesítőben 46 oldalra terje- dőleg ir bevezető közleményt Katzer József ottani tanár „Tengeri kereskedelmünk fejlődése“ cim alatt. — Áz alapos és mélyreható tanulmányozáson felépült s nagyon érdekes statisztikai adatokkal és összehasonlító táblázatokkal felszerelt dolgozat méltán dicséri tudós szerzőjét, ki a tárgyat is kiváló tapintattal választotta meg, amiről egy ilyen jellegű intézet értesítőjében értekezni lehet. Kívánatos volna, hogy Katzer tanár e terjedelmes dolgozatát lehetőleg tömörítve, egy tárca keretében összevonná s ily módon a vidéki lapok utján is hozzáférhetővé tenné azt a nagyközönségnek, bár elismerjük, hogy az anyag bősége és a számadatok halmaza miatt ez nehéz munkát adna, de közérdeknél nem szabad fáradságot ismém1. Égy terjedelmesebb tárcába vonva a dolgozat, kitűnő szolgálatot tenne szabadlieeumi előadásul és mert éppen a homonnai tanári kar oly nagy gonddal ápolja a szabadliceum intézményét, egy előadási óra anyagául ott is fölvehető lenne. A tanulmány mentő:: tágabb körű ismertetése mindenesetre kívánatos. Cseh Elek igazgató tömör de minden részlet kérdésre kiterjeszkedő jelentésben számol be az intézet 19-ik életévéről. Ennyi idő óta áll főn ugyanis az iskola, melyet előbb a község gondozott, majd állami kezelésbe kerülve most már előkelő színvonalra emelkedhetett, miután anyagi bajokkal nem kell küzdenie. Beiratkozott az intézetbe összesen 97 tanuló. Az alsó osztályba a törvényben megengedett 40 létszámon felül főigazgatói engedélylyel még hatnak sikerült bejutnia, nyolcat azonban már kénytelen volt. az igazgató más intézetbe küldeni. Örvendetes jelenség ez arra nézve, hogy ifjúságunk a reál pályák iránt évröl-óvre fokozódó előszeretettel kezd viseltetni s igy a szellemi proletáriátus önmagától megszűnik idővel. Érdekes, hogy a növendékek közt magyar anyanyelvű 68, német 28 s ruthén 4% volt. Túlnyomó részük a polgári iskola IV. osztályából ment a felsőkereskedelmibe. Sajnálatos az a körülmény, amit az igazgatói jelentés a tanulmányi előmenetelre vonatkozólag mond. — Szószerint közöljük ebből a következő részt: „Tanulóink előképzettsége hiányos, nem felel meg azon fokozott követelményeknek, melyekkel szemben találják magukat intézetünkben. Mind ezen körülmények okozzák azt, hogy a tervszerű, gondos vezetés dacára sem lehet oly eredményt elérni, mely arányban állana azon gondos munkássággal, melyet a tanári kar az ifjúság kiképzésére fordít.“ Szó volt arról már előkelő pedagógusok körében, hogy a polgári iskola négy osztálya kevés előképzettség az ilyen tanintézetre. Hihetőleg e tekintetben a kultuszkormány nem sokára változásokat is fog tenni. Az ifjúság, — anyagiak hiányában — nem tehetett nagyobb tanulmányutat. Pedig ha valahol, úgy az ilyen szakiskoláknál volna arra el- kerülhetlen szükség. Kérni kell a fczjfmtn 4 oldal.
