Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)
1908-07-22 / 59. szám
Sátoraljaújhely, 1908. Julius 22. 59 (4763) Harminchatodik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán ós szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyilttórben minden garmond sor 30 fill.-------POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetési dij : Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Alkoholizmus. — jul. 22. Az irodalomnak bármily szerény körben mozgó munkása is értékes dolgot fog cselekedni s valóban a nemzet közjavára működik, ha egyes társadalmi kérdések tanulmányozása után a még javításra váró tételekre irányítja a közfigyelmet s agitál addig, mig csak a kedvező eredmény elérhető lesz. Nagy bűnök gyökeres megjavítására nagy idő, huzamos és kitartó munka kell. De sem időben, sem fáradságban nem szabad takarékoskodni ott, ahol mondhatni egy nemzetnek a megmentéséről van szó. Sajnos, szégyenkezve kell bevallanunk, hogy a magyar egyik legkorhelyebb népe a világnak. A pálinka életszükségletünkké vált, a szesz többet jövedelmez az állampénztárnak, mint egész Magyarország földadója ! A bor csak fényüzési cikk a sörrel együtt, mig a pálinka, ez táplálkozásunknál, étrendünkben, költségvetésünkben vajmi előkelő helyet foglal el és tetemes összeggel van beállítva. — Hogy az alkohol tetemes fogyasztásának mik a következményei közéletünkben, arra a szomorú példák százezrei állanak előttünk minduntalan. A rendőrhatóságok szombati és vasárnapi kimutatásai, a büntető törvényszékeknél az alkoholra, mint bünszerzőre való folytonos hivatkozás, a leg- szomorubb bizonyítékai népünk elkorcsosulásának s az alkoholizmus miatti folytonos és fokozatos sülyedésének. A délceg, da liás magyar nemzet, melynek fiai kupa bor mellett mulattak, de nem itták el józan eszüket, ma csenevész, silány, alkoholtól de- generált nemzedéket mutat elő, melyben a betegségek sokkal nagyobb pusztítást éppen azért vihetnek végbe, mert az alkohol által megrongált szervezet ellent- álló képessége tetemesen leszállóit. Egy-egy nagyobb ünnep alkalmával szinte elrettentő képe tárul elénk az erkölcsi züllésnek. Valóban ott tartunk már, hogy nem tudunk ivás nélkül meglenni. Ivás nélkül nincs ünnep, nincs barátság, még talán örvendeni sem tudnánk már egyébként, csak mámoros, sőt részeg fővel. Szokássá, nemzeti vétkünkké lett az iszákosság. Itallal ünnepeljük a keresztelőt, itallal temetjük a holtat. Az esküvőn meg már éppen a sárgaföld képezi a határt. Minduntalan találunk jogcímeket az ivásra. A munkás erőt vél nyerhetni a pálinkából; a költő ihletet keres benne. A hivatalnok iszik, mert akkor jobban megy a munka szerinte; a kántor iszik, mert akkor jobb lesz a hangja. Azt nem gondolja meg egyik sem, hogy a mámor után kábultság, mondhatni butaság következik. Legfölebb újra kezdjük s akkor ismét ott vagyunk, ahol előbb : a mámornál. Mulatós nemzet voltunk mindig az igaz. Vérünk eléggé he- vülékeny ; az észak melankóliája még nem érintette; de ne feledjük, hogy lobbanékony véralkatunkhoz még a szeszt is hozzáadva, egy olyan különös szert nyerünk, mely nem látható bár, de annál veszedelmesebb. Ez a szer döfi a bicskát duhaj legények szivébe s ez a szer szólaltatja meg ősi kúriákon a dobot. Ez a szer egy rettenetes valami, amelynek hazánk területéről való kiirtása a nemzet boldogulásának kezdetét fogja jelenteni. Igen kedvező jel, hogy pap és munkásvezér — e két, egymással homlokegyenest ellenkező elem — az alkohol elleni küzdelemben egyetért. Óriásinak kell ott a veszélynek lennie, ahol ilyen, teljesen ellentétes táborok is közös ellenséget látnak az alkoholban s az ellene való küzdelmet szinte életcélnak tekintik, mert a vezetésükre bízott nép megmentését látják az alkoholizmus kiirtásában. A magyar társadalom újabban hatalmas, nagy arányú akciót indít meg az alkohol ellen. A fővárosból ered a kezdeményezés, de eljutnak a szálak majd hozzánk is. Legyünk segélyükre e valóban mentési munkálatoknál. Nemzetünk vérét, életerejét ápoljuk minden legkisebb cselekménnyel, amely az alkoholizmus ellen irányul. — jel. 22. Meczner Béla föispánsága. A közel múlt napokban széleskörüleg elterjedt ama hir, hogy az állásától felmentett Elekes Béla helyébe Meczner Béla főrendiházi tag, zempléni nagybirtokos lesz kinevezve. Á legilletékesebb s a kormányhoz közel álló lapoknak a közlései szerint azonban e hir ilyen alakjában nem fedi a valóságot s Meczner Bélának háromszék- vármegyei főispánná leendő kinevez tetése nem befejezett tény még, mert Elekes Bélának lemondása eddig nem történt meg. Yálasztás a Bodrogközön. A ki- rályhelmeci választó kerületben Meczner Bélának főrendiházi taggá történt kineveztetése folytán üresedésbe jött mandátum augusztus hó 12-én J kerül betöltés alá. — E napra tűzte ki ugyanis a választást e kerületben a vármegyei központi választmány. Tekintettel arra, hogy br. Sennyey Miklósnak eddig ellenjelöltje nincs, sőt kivau zárva, hogy ezután is legyen, — a választás sima lefolyású lesz. il város milliós kölcsöne.- jul. 22. Sátoraljaújhely város jövendő kiépítésének sorsa julius hó 21-én jutott el a fordulóponthoz azon, a majdnem négy óra hosszán át tartott tanácskozáson, melyen Sátoraljaújhely rend. tanácsú város képviselőtestülete rendkívüli közgyűlésében függőben levő építkezési kérdéseinek megoldására egy millió koronás kölcsön felvételét mondo.ta ki. Hangsúlyozzuk, hogy a város eme kölcsönóvel nem lesz megoldva összes, létesítésre váró építkezéseink kérdése, s a színház, uj városház, a tűzoltó őrtanya, Dianna fürdő s főleg a Vörös ökör ügye tovább is kisérteni fog, de megoldatik ez uj kölcsön által mindazon halasztást nem tűrő létesítmény, melyeknek realizációja tovább már nem ódázható közszükségletet képez. A város jövendő kiépülésének csak alapvető munkálatait végzi el ez összeg felhasználásával, hiszen — amint a költség összevetésekből kiderül — összes függőben levő építkezési kérdéseink megoldása közel három millió koronába kerülne, de ez alapvető munkálatok immár nem tűrnek halasztást. A kényszer nyomása alatt cselekedett a képviselő- testület, mikor az uj kölcsön felvételére vonatkozó s városunk jövőjére kiható határozatát meghozta. A város pénzügyi bizottsága ugyan 2.000,000 korona felvételével javasolta a Vörös ökör, Dianna gőzfürdő s más, szintén égető építkezések folyamatba tételét is, melyet annak idején az általunk is ismertetett Kiss Ödön féle tervezet a város kiépülése, fejlesztése érdekében szükségesnek tartott, de a képviselőtestület, mely a Kiss-féle memorandum szerinti kiépítést nem csupán a jelen, de a jövő feladatának is tekinti s oly munkálatnak, melynek nyomán városunk idők során fejlesztendő — egyelőre egy millió koronás kölcsönnel csak a legszükségesebb építkezések folyamatba tételére adott felhatalmazást, illetve az ezen célokra szolgáló összeg felvételének előkészítésére. A kölcsön veendő összegben fedezetet fognak találni a vízvezeték kibővítési, a csatornázás létesítési, szegényház építési és polgári fíu- iskola felépítési munkálatok költségei, szóval a halaszthatlan létesítmények megvalósításának ellenértékei. Igaz, hogy az uj kölcsön felvétele újabb megterheltetést ró a város közönségére, de be kell látni, hogy ilyen intézmények ellenszolgáltatása- képen az áldozat elkerülhetetlen. A csatornázás munkálatainak folyamatba tétele nemcsak közszükséglet, de be kell vallani, hogy annak létesítése előtt a vízvezeték építése szinte illu- zorius is volt. A milliós kölcsönből magára erre a célra 773,500 korona leend fordítva. A vízvezeték kibővítésére 77,255 korona van ez összegből előirányozva, s egyben ez összegben fogják fedezetüket lelni a polgári fiúiskola céljaira már régebben megszavazott 50,000 korona, a szegényház építésére adandó 20,000 kor. a vá^os szabályozási tervének felvételére szolgáló 4000 korona is s a belső vízvezeték költségei. Oly égető kérdések megoldására van tehát megszavazva a város uj kölcsöne, mint látható, mely sokkal sürgősebb a „Vörösökör“, Dianna gőzfürdő építésénél is. A képviselőtestület nagyfontos- ságu határozatát megnyugvással fogadjuk tehát a magunk részéről is, mint egyetlen expediensét a dolog megoldásának, s ha elismerjük is, hogy ez építkezések a város újabb megterheltetésével járnak, egyben lattoljuk az előnyöket, melyek e létesítmények megvalósítása révén a közre háramlanak. És utóvégre tagadhatlan tény az is, hogy amelyik város épülni, fejlődni, haladni akar, s nem akar végkép hátra szorulni a városok fejlődési versenyében: annak kell bírni erővel megtenni a nagy elhatározásokat megvalósító lépéseket s nem szabad kicsinyhitűén lemondani épen akkor, mikor a legnagyobb erélyre s az erő teljes ismeretére van szükség. Ha a jelen viszonyok nem is engedik meg, hogy városunkat máról-holnapra a kor színvonalán álló várossá tegyük : de egyszer már megkell kezdeni jövendő boldogulása utjának egyenge- tósét. A vízvezeték és csatornázás nagy lépéssel fognak közelebb vinni céljainkhoz, s ha az igazi, a nagy feladatok elvégzése a jövendőre vár is, kell, hogy a jelen is megtegye ez irányban kötelességét, igazolásául annak, hogy egykor élt és munkált s Útmutatásul a város jövő nemzedékének a cél felé vivő utat jelezve. Mi a képviselőtestület legutóbbi fontos határozatában annak látjuk kifejezését, érvényre juttatását, hogy ez a város él, érzi erejét s ennek tudatában munkálni akar s megoldja a reáváró feladatokat, ha kell áldozat árán is — a saját áldozatkészsége, s egyben munkakedve igazolásául. — Ebben a tudatban és hitben nyugI.apunk mai szAma 4 oldal.
