Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)
1908-12-24 / 103. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. December 24. — dec. 24. Tisztviselők öröme. Hirt adtunk annak idején arról, hogy a kormány az állami tisztviselők lakáspénzét a mai drágább lakbéreknek megfelelő arányban rendezi. — Sátoraljaújhelyben az elmúlt nyár folyamán sokat foglalkoztak az állami tisztviselők e kérdéssel s testületileg kérték fel Meczner Gyula főispánt a kormánynál való közbenjárásra, hogy a városunkban működő állami tisztviselők a budapesti lakáspénznek mentői magasabb százalékában részesüljenek s lehetőleg a 90, vagy legalább is a 80 százalékot elérhessék, az itteni magas lakbérekre való tekintettel. — Mint örömmel látjuk, tisztviselőink kérelme teljesítve lett, mert a kormány jóindulatából Sátoraljaújhely a III-ik (80 százalékos) lakbérosztályba Boroztatott, amely intézkedés tegnap jelent meg a hivatalos lapban s az utalványozások 1908. október hó 1-től kezdő - dőleg számítva most vannak folyamatban a kir. pénzügyigazgatóságnál. Tisztviselőink mindenesetre nagy hálával tartoznak a kormánynak, különösen dr. Wekerle Sándor pénzügy- és gróf Andrássy Gyula belügyminiszternek, kik méltányolva az itteni lakbérviszonyokat, másrészt pedig tisztviselőinknek a múltban tanúsított hazafiságát is honorálták azzal, hogy Sátoraljaújhely— Debrecen, Miskolc, Nagyvárad s hasonló néhány nagyobb várossal jutott egy osztályzatba, de hálával lehetnek a közbenjárásért Meczner Gyula főispánnak, ki ez ügyben buzgalommal fáradozott és járt közbe a kormánynál, továbbá dr. J3uza Barna országgy. képviselőnknek, ki szintén felszínen tartotta a lakbér ügyet, s végül dr. Kvirsfeld László kir. pénzügyi titkárnak, ki annak idején terjedelmes memorandumot dolgozott ki s érveit statisztikai adatokkal támogatta. A 80%-os lakbérosztály nálunk annyit jelent, hogy a legkisebb (1400 kor.) fizetésű tisztviselő, kinek eddig 420 korona lakbére volt, ezentúl 640 koronát kap. Az altisztek és szolgák lakbére Sátoraljaújhelyben 820 koronára emelkedett. — A járási szolgabirói hivatalok székhelyei közül : Homonna, Királyhelmecz, Nagy- mihály, Sárospatak, Szerencs, Sztrop- kó és Varannó a IV-ik (50 %), Gál- szécs, Mezőlaborc, Szinna és Tokaj pedig a VII-ik (40%) lakbérosztályba került. Hogy az egyes fizetési osztályoknak az uj beosztás szerint mily lakbérek felelnek meg az alábbi kimutatás tünteti fel: VL VII. vili. IX. x. XI. f. o. IIL osztály 1600 1280 1040 800 720 640 kor' VI. > 1000 8C0 650 500 450 400 kor. VI!. » 800 640 520 400 360 320 kor. Az altisztek és szolgák lakbére pedig a következő : III. lakbérosztály 320 kor. VI. „ 200 kor. VII. „ 160 kor. A Tisza hajózhatóvá tétele. Gr. Almássy Imre Jásznagykunszolnok vármegye főispánja, mint a „Magyar Hajózási Egyesület“ szolnoki szervezetének elnöke, Zemplén, Szabolcs, Borsod, Heves és Jásznagykunszolnok vármegyék alispánjai, továbbá a magyar hajózási egyesület alelnöke és az egyesület szolnoki szervezetének 2 kiküldötte nemkülönben főmérnök szakértőjével folyó hó 21-én Budapesten értekezletet tartott, melynek tárgyát a felső Tisza és mellékfolyóinak mielőbbi hajózhatóvá való tétele képezte. A megtartott értekezlet elhatározta, hogy a Felsőtiszán és mel- llékfolyóin a vizi közlekedés biztosítása és a hajózás fellendítése céljából Felsőtiszai Hajózási Társulatot alakítanak és ezen folyókon úgy a személy, mint a teher szállítást mielőbb megindítják. A teher szállítás, ha valami különös körülmény közbe nem jön Szolnoktól Vásárosnaményig már a jövő 1909. évben megkezdődik. — Ezen vármegyénkre igen fontos kérdés logközelebb a törvényhatóság közgyűlése elé kerül. Darányi a mezőgazdasági munkásokról. — dec. 23. Darányi földmivelésügyi miniszter a Revue és Hongrie egy közelebbi számában hosszabb tanulmányt irt az alatt a cim alatt, hogy: A mezőgazdasági munka Magyarországon. E cikk az előkelő francia politikai és gazdasági lapokban jelentékeny visszhangot keltett, s ránk nézve természetesen igen nagy érdekkel bir, mert a leghivatottabb kommentálással tekinthetjük Darányi úgynevezett parasztpolitikájának. A cikk eszmemenete és tartalma rövid összefoglalásban a következő: Az 1848-iki nagy földbirtok-reform hosszú ideig nagyon jó hatással volt a magyar földmivelő népre. A nyolcvanas években azonban az általános gazdasági válságon kivül speciális csapások is érték Magyarország földmivelő népét. — Mint a ragadós tüdőlob, a filokszera pusztítása, a nyugati államok védvámos elzárkózása, majd a sertésvész, amely a kisgazdák, munkások és gazdasági cselédek legfőbb jövedelmi forrását tette tönkre. Ekkor már a magyar parasztság nem is volt az előbbi jó módban. A parasztság birtokszerzése nem tudott lépést tartani a szaporodással és az előbbi jómódú birtokosok utódai törpebirtokosokká, majd teljesen bir- toktalanokká váltak. Összeesett ezzel a természetes folyamattal és az általános mezőgazdasági depresszióval a közterhek növekedése és az igények emelkedése is. Azt lehet mondani, hogy Magyarország földmivelő népe a primitívebb állapotból a fejlettebbre való átmenetet a legkedvezőtlenebb gazdasági viszonyok közt tette meg. Ilyen körülmények között találták Magyarország mezőgazdasági munkásnépét a kilencvenes években ide is eljutott szociális mozgalmak. A magyar kormány a kilencvenes évek közepén fogott hozzá a mezőgazdasági munkásnép anyagi helyzetének felkarolásához és rendezéséhez. A munkásnép oktatása érdekében már előbb is tétettek intézkedések, nagyobb arányú fejlődése csak a kilencvenes évek közepétől számítható. Ma már nagy arányokban folyik a gazdasági ismétlő iskolák, a népies gazdasági tanfolyamok, háziipari tanfolyamok és gazdasági előadások működése. A mezőgazdasági munkával foglalkozó néprétegek oktatása azonban nem elégíthette ki a mutatkozó szükségeket. Kitűnt ugyanis, hogy a mezőgazdasági munka jogviszonyainak szabályozása, a békés, egészséges fejlődés érdekében újabb intézkedéseket igényel és hogy különösen a vagyontalan munkásnép közvetlen és közvetett anyagi és erkölcsi támogatást igényel, melynek nyújtására a fennálló viszonyok között az államkor mány volt hivatva. Ezután plasztikus összefoglalást olvasunk a cikkben a magyar törvényhozás és kormány szociálpolitikai intézkedéseinek és a munkás nép gondozása fokozatos fejlődésének ügyéről. Ma egész sora van az intézményeknek, mely a munkásnép anyagi és társadalmi előhaladását támogatja. A cikk befejező mondatai a következők: Mondjanak bármit is azok, akiknek úgyszólván hivatásszerű foglalkozásuk az, hogy a munkásság anyagi helyzetének legsötétebb színezésével elveszik a munkások muukakedvét és a tömegeket állandó forrongásba és elégedetlenségbe tartják: elvitáz- hatatlan tény az, hogy a magyar földmives osztály anyagi megerősödése és fejlődése szerte e hazában észlelhető. Merész feltevés lenn8 azt állítani, hogy a magyar állam megoldotta már mindazon feladatait, amelyeket reá a szociális kérdés megoldásának nehéz munkája ró ; egy azonban tény és ez az, hogy úgy bizton remélhetjük a magyar mezőgazdaság felvirágzását és annak keretében a mezőgazdasági munkásosztály lépés- ről-lépésre való anyagi megerősödését. Ez a cél, amely felé minden aktiv kormányférfinak múlhatatlanul haladnia kell és amelynek elérésétől a magyar haza erőssége és jövője függAz elmondottakból világosan kitűnik Darányi politikájának szelleme, amely ügyszeretettől és hatalmas aktivitástól sugárzik. Csattanós felelet ez a nemzetközi szociálisták tömegsztrájkkal való fenyegetésére. Manapság, amikor minden előfeltétele meg van már annak, hogy a legszegényebb munkásból is vagyonos birtokos lehessen, amidőn a munkás jogviszonyait erélyes intézkedések szabályozzák, amikor küszöbön áll, hogy a munkásnép aggsága és rokkantsága esetére megfelelő ellátást biztosíthasson magának: valóban érthetetlen lenne, ha a magyar munkásnép nem idehaza és a fennálló törvényes rend keretében igyekeznék megvalósítani létcéljait. Az olyan szellemű működés, mint amit Darányi fejt ki, nemcsak hatalmas munkálása az ország anyagi gyarapodásának, de egyúttal a legerősebb ellensúlyozója a nemzetközi szociálista izgatásoknak is. VARMEGYE ÉS VAROS. Rendkívüli városi közgyűlés. — A Zemplén tudósítójától. — — dec. 23. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete folyó hó 22-én délután Kiss Ödön h. polgármester elnöklésével rendkívüli közgyűlést tar tott, melynek tárgysorán négy tárgy szerepeit, közöttük a város 1906. évi zárszámadása. Az 1906. évi zárszámadáshoz általánosságban több képviselőtestületi tag szólott hozzá, többek között oly irányban is, hogy a zárszámadások reálitásuknak megvizsgálhatása végett ne két év múlva, de már a következő évben terjesztessenek a képviselőtestület elé. Az 1907. évi zárszámadásnak minél előbbi beterjesztésére vonatkozólag azonban Kiss Ödön h. polgármester megnyugtató kijelentést tett. Az ülés fontos tárgyai közt szerepeltek a polgármester indítványa az üzletvezetőség elnyerése végett teendő lépésekről s az adóügyosztály rendezésének fontos ügye. Az érdekes ülés lefolyásáról következő részletes tudósításban számolunk be: Megnyitás. A közgyűlést Kiss Ödön h. polgármester délután 3 órakor nyitotta meg. Az ülésen jelen voltak : Matolai Etele, Miklóssy István, Isépy István, dr. Búza Barna, Juhász Jenő, Kin- csessy Péter, dr. Hornyay Béla, dr. Róth József, Srőllősi Arthur, dr. Erényi Manó, dr. Roboz Bernát, Reichard Lajos, dr. Ambrózy Ágoston, Hönsch Dezső, Grünbaum Simon, Jelenek Ádám, Alexander Vilmos, Zombory János, Gáthy Géza, Szedlák János, Róth Bernát, Behyna Miklós, Rose József, Móré Dániel, Ármágyi János, Reichard Gyula,Hericz Sándor, Krausz Lipót, Majoros Gyula képviselőtestületi tagok s a tanács hivatalbeli tagjai közül elnöklő Kiss Ödön h. polgármesteren kivül Pataky Miklós, Farkas Andor, Szőllősy Sándor, dr. Reichard Salamon, Bogyay Béla. Az 1906. évi zárszámadás. Szőllősy Sándor főszámvevő felolvassa az 1906. évi zárszámadásra vonatkozólag a pénzügyi bizottság jelentését. A pénzügyi bizottság az 1906, évi háztartási, valamint a város kezelése alatt álló egyéb alapok zárszámadásait tételről-tételre átvizsgálván, azoknak úgy bevételi, mint kiadási tételeit helyeseknek találta. A bizottság azonban megjegyzi, hogy az épületek fenntartására fordított összegek a költségvetésileg megszavazott összegeket túlhaladják s ezeket a jövőben apasztani kéri. A zárszámadáshoz általánosságban Grünbaum Simon, Alexander Vilmos, dr. Erényi Manó, Jelenek Ádám s többen szólották hozzá. A közgyűlés a zárszámadást úgy általánosságban, mint tételeiben elfogadta, s polgármesternek, a tanácsnak s a tisztviselői karnak a felmentvényt megadta. A szabadlyceum ügye. A szabadlyceum ama kérelmét, hogy előadása céljaira a városház tanácsterme hetenként két napra este 8 órától 9-ig két hónapon át engedtessék át: a képviselőtestület tel- jesitendőnek mondotta ki Kincsessy Péter s dr. Búza Barna hozzászólása után. Akció az üzletvezetősógért. Dr. Chudovszky Mórnak a múltkor tartott ülésen tett egyik indítványa aktuálissá tette egyik üzletvezetőség elnyerhetése ügyét. Akkor a képviselőtestület megbízta a h. polgármestert, hogy a teendőkre nézve — az akció megkezdése tekintetében önálló indítványt dolgozzon ki. A h. polgármester szépen kidolgozott indítványa ez ülésen került tárgyalás és megvitatás alá. Az indítvány elmondja, hogy 30 képviselőtestületi tag aláírásával a törvényhatósághoz ez ügyben pártolást kérő felirat ment, de fel kell,Írni a kormányhoz is s e feliratban e'ő- adandó kérelmet impozáns küldötts'ég juttassa el a kormányhoz, melyhez csatlakozzanak a zemplénvármegyei képviselők s megyebizottsági tagok is. A részletes, alaposan kidolgozott indítványért h. polgármesternek dr. Búza Barna és Jelenek Ádám képviselőtestületi tagok mondottak köszönetét. Az indítványt egyhangú lelkesedéssel fogadta el a közgyűlés, s megbízta polgármestert, hogy indítványa értelmében tiz tagú bizottságot alakítson a halaszthatlan kezdeményező s előkészítő lépések megtételére. A h. polgármester indítványa szerint e bizottság elnökéül dr. Búza Barna orszgy. képviselő lett volna felkérendő, de ő maga helyett Kiss Ödön h. polgármestert ajánlotta. A bizottság haladéktalanul megkezdi munkáját, mint ezt a kérdéshez hozzászólók is hangsúlyozták s bár valósulhatna a remény, hogy városunk elnyerje az üzletvezetőséget, mely városunk közönségére nézve egy szebb és boldogabb jövő felderültót jelentené. A régi kórház átalakítása. Kérészy Gyula városi mérnök adta elő azután részletesen kidolgozott tervét a régi kórház egy részének a csendőrség céljaira leendő átalakítására vonatkozólag. A csendőrszárnyparancsnokság ugyanis sürgősen kér az őrs, tiszti iroda és tiszti lakások elhelyezésére helyet a régi kórházban. Az átalakítás 23,786 koronába kerülne, mihez hozzászámítva a vízvezeték bevezető Látta-e már az üzletet Almási-nál nappal ? Ha nem látta, jöjjön oda, de most mindjárt, hamar! Most érkezett téli áru, Karácsonyi diszmü áru. Olcsón adnak mindenkinek Szőrme boát, téli inget. Női táskát olcsón vehet Úgy hívják, hogy Rüdikeket. Szóval mindenféle dolgot Áron alul kaphat most ott.
