Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-12-12 / 100. szám

4. oldal. ZEMPLÉN. December 12. SZÍNHÁZ. HETI MŰSOR. Vasárnap: d. u. Drótostót. este: Bérletszünetben Saranana berlini balett tagjainak első felléptével Csó­kon szerzett vőlegény. Hétfő : Saranana 2-ik fellépte bérletszünetben Kék egér. Kedd: Párbaj. Szerda: Bálkirálynő. Siker ezer poénért. — Nem itt történt. — — dec. 12. Rendes kaláber parthijában A kritikusnak peche volt, S két partnere, — poénje krajcár ! — Felirt vagy egy ezerke fórt. Ezerke fór s poénje krajcár ! Ezt tudják kérem mit jelent, S hozzá, szivében vad haraggal A kritikus színházba ment. Leült helyére s nézte untán A nagysikerű darabot, A sok taps vérig ingerelte Miket a diva aratott. S lelkében a neves szerzőre Kialakult a vélemény: „Hülyül, no és a primadonna Méltó a műhöz — vérszegény!« S az étteremben sárig rántá Primadonnát s a darabot, Áunak a pár urnák, ki éppen Más híján reá hallgatott. Megneszelte ezt a direktor S a mit gondol, meg is teszi: „Kedves uram jöjjön kafféba Hisz a darabot ismeri!“ S a kafféban, hogy és mikép nem Kettős kaláber alakul, De most már nem a kritikus, de A direktorka volt alul, S mig a kritikus panaszolja, Hogy délután mily pekje volt: A direktor felenged Írni Neki ép’ egy ezerke fórt. ,A darab trükkös, óriási! S a primadonna hirt arat,* így irta másnap kritikusunk Azaz, hogy persze, már a lap. S a diri szól, hogy a jó hírrel A titkár hozzá megy, rohan : „Nekem fiam ez a dicsőség Éppen ezer poénba van.“ th. ** A „Tanítónő“ reprize. Bródi Sándor nagyhatású életképét a „Ta­nítónőit folyó hó 9-én szerdán este újította fel a társulat ugyanabban a szereposztásban, melyben a darab a bemutató előadás alkalmával került színre. A közönséget újból szép szám­ban vonzotta színházba a darab hír­neve, sikere s — valljuk be — azon összevágó, nívón álló előadás is, mely­ben azt Polgár szinigazgató az első előadás alkalmával szinre hozta. — Már akkor méltattuk a darab kiváló­ságait, értékét s azt a méltánylandó törekvést, melyet az egyes szerepek alakitói alakrajzaik eredetiségére, élet- hűségére fordítanak. A folyó hó 9-iki repriznek ép oly sikere volt, mint a premiernek. Polgár (öreg Nagy), Ma­gas Béla (ifj. Nagy), Szőregh (ta­nító) s különösen Harmath Zseni, mint a címszerep alakitója értek el dicséretes eredményt az iró intenció­ját teljesen fedő alakításaikkal. Har­math Zsenit többször hívták a rivalda elé elismeréseként törekvésének. De kivették részüket a közös munkából a darab fontos epizód szerepeinek creálói is, mint Völgyi (káplán), Fe­kete Rózsi (kántorkisasszony), Ago- tay (bérlő). A szép számú közönség meleg hangulatban, egy sikeres drá­mai színházi est benyomásaival távo­zott a színházból. ** A doktor ur. Molnár Ferenc­nek ez ötletes vigjátékát városi szín­házunkban nagyon jó előadásban elő­ször a Komjáthy-társulat mutatta be. A darabot folyó hó 10-én hozta szinre a Polgár társulat s akik a Komjáthy bemutató előadását is látták, örvende­tesen vették észre, hogy a repriz ha­tásában nem állott amazénál hátrább. Mindenesetre kár, hogy a darab csak közepes házat vonzott, mert a jelen­volt színházi közönség valóban nagy műélvezetnek volt részese. Az ügyes szüzséjü, ötletes jellem typusokkal telt, mindvégig fordulatos darab ép úgy megérdemelte volna az általános érdeklődést, mint a harmonikus elő­adás, mely azt a színpadon realizálta. A darab sikere tudvalevőleg két sze­replő alakrajzán épülhet fel. Az egyik Puzsér, mig a másik Csató rendőrfo­galmazó szerepe. Az előrelátó, tak­tikus szereposztás e két szerepet Sző- reghnek és Magasnak juttatta, tár­sulatunk azon két művészi erőjének, kiknek qualitásait az első fellépésük óta nagyrabecsüljük s méltányoljuk. Szőregh és Magas ez előadáson is bizonyságát adták annak, hogy ben­nük nem csalódik meg a közönség várakozásában. A két jellegzetes alak jellemrajzának minden sajátos vonása érvényre jutott pompás alakításaik­ban. Horváth, Fekete, Bátossi szin­tén rajta voltak, hogy a darab elő­adása megfelelő keretben érje el a kívánt hatást. Sebők Sári Marosiné szerepében játszott gonddal és siker­rel. — Ez az előadás is egyike volt azoknak, mely méltán sorakozhatik a társulat azon többi színes és eleven estéihez, melyek közönségünkben az igazgató és társulata iránti bizalmat és elismerést szerencsésen állandósí­tani s megtartani vannak hivatva. ** A Milliárdos kisasszony F. hó 11-én, pénteken a Polgár társulat a Miálliárdos kisasszonyt hozta szinre a régi szereposztásban közepes ház előtt. Az estén a főbb szerepek kreá­lóin kívül nagy sikere volt Beleznai Margitnak Harmat Évi alakrajzában. ** A Saranana balett-társaság Sá­toraljaújhelyben. Polgár igazgató a közönség iránti előzékenységének s figyelmének ékesen szóló tanúbizony­ságát adja újabban a Saranana név alatt működő balett-társaság szerződ­tetésével. A balett-társaság, mely több nagy városban lépett már fel nagy sikerrel: tiz tagból áll s úgy nagy vir­tuozitásuk, mint a tömeg- és fény­hatás, a sajátos zene, mely művésze­tüket szolgálja: bámulatba ejtette mindenütt a közönséget. Á Saranana balett-társaság városunkban vasárnap, folyó hó 13 án s 14-én fog szerepelni a városi színházban a szinrekerülő „Csókon szerzett vőlegény“ és a „Kék egér“ felvonás közeiben. Bár kétség­telen, hogy a balett-társaság fellépése iránt nagy érdeklődés fog mutatkozni a közönség részéről, Polgár igazgató még sem emelte a helyárakat, s igy az előadás a balettel együtt a rendes színházi helyárak mellett lesz meg­tekinthető f. hó 13-án s hétfőn 14 én. Mindkét este bérletszünet van. A bérlők délelőtt 11 óráig válthatják meg helyeiket. Kétségtelennek tart­juk, hogy közönségünk méltányolni fogja az igazgató törekvését s a Sa­ranana balett-társaság fellépése alkal­mából zsúfolt házzal fogja az igaz­gatót recompenzálni, hogy számítá­saiban ne csalódjék. Különben is két­ségtelen, hogy a közönségnek nem mindennapi attrakcióban lesz alkalma e két estén gyönyörködni. A balett­társaság által előadandó lovas négyes, spanyol köpenytánc, cigány tánc, vil­lanycsillag tánc, tündér keringő, ga­votte szóló, élő harangjáték, nagy balletkar valóban csodaszépek. ** A „Bálkirálynö“ bemutatója. Ma este hozza szinre a társulat Sey­mour Hamilton nagysikerű eperette- jét a „Bálkirálynő“-t. A darab zené­jét Haines s Evelin Bakes szerzették dicsőségükre. Ä darab a következő szereposztásban kerül szinre : A her­ceg — Szőregh ; Honoria — Thurzó ; Sophia — Beleznai; Dundeary — Jgotay; Jatton— Váradi: Sir John — Bátossi. IRODALOM. A„ Háziorvos“ cimü népszerű egészségügyi folyóirat most megje­lent, 36 ofdalra terjedő karácsonyi száma egész sorozatát hozza az álta­lános hygienia körébe vágó közér­dekű és tanulságos cikkeknek. így dr. Preisich Kornél „A vörheny jár­ványról*, dr. Kovács Aladárnak „A tüdőbetegeket gondozó intézetekről“, dr. Schwarcz Gusztávnak „A postai alkalmazottak egészségügyi viszonyai­ról*, dr. Bród Miksának „A szabók hygieniájáról“, dr. Kemény Ignácz törzsorvosnak „A gyermekek nemi felvilágosításáról“, stb. irt nagyérdekü értekezési, nemkülönben Abádi Imre tárcája „Émberek között“, továbbá a nagyszámú különösen tanulságos „Ap­róságok“ igazán érdekessé teszik a mindjobban-jobban terjedő lapot, me­lyet mi is melegen ajánljunk tisztelt olvasóink b. figyelmébe annál is in­kább, mivel e lap előfizetési ára egy évre 2 korona 40 fillér. A „Házi or­vos“ szerkesztősége és kiadóhivatala: Budapest VI., Andrássy-ut 27. szám alatt van, ahova az előfizetések be­küldendők. A Borászati Lapok jubileuma. Gazdasági szakirodalmunkban ritka eseményszámba megy a „Borászati Lapok* 40 éves megjelenésének év­fordulója. Ez a nagy elterjedtségnek örvendő magyar szőlészeti és borá­szati szaklap ebből az alkalomból számos képpel illusztrált eralékfüze- tet ad ki, melyet összes előfizetőinek díjtalanul fog megküldeni. Ebben a füzetben úgy szőlőmivelésünk, mint lapunk negyvenéves története lesz ismertetve, tárgyalva lesznek az ösz- szes aktuális kérdések, fontos szőlé­szeti és borászati intézeteink. Mind­ezeket a cikkeket legjelesebb köz­gazdászaik és gyakorlati szakembe­rek Írták. KÖZGAZDASÁG. * A Zemplénvármegyei Gazda­sági Egyesület őszi közgyűlése. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egye­sület f. évi december hó 19-én d. e. 10 és fél órakor a vármegyeháza ta­nácstermében őszi közgyűlést tart. A tárgysorozat a következő: 1. Az egyesület jövő évi költségelőirányza­tának jóváhagyása. 2. A lemondás folytán üresedésbe jött egyik alelnöki állás betöltése. 3. Az egyesület két tagból álló számvizsgáló bizottságá­nak megválasztása. 4. A jövő évi munkaterv megállapítása. 5. Egyéb, a választmány által felterjesztett ügyek s netaláni indítványok. * Helyőrségünk közgazdasági tan­folyama. A íöldmivelésügyi kormány rendeletére, legutóbb Bem Lajos gazdasági tanár a helybeli helyőrségi laktanyában 80 legény részvétele mellett a tanfolyamot megnyitotta. Mint tanerők a sárospataki tanitó- képezde részéről részt vesznek Kötse István és Veres Ferenc a tanításnál. Végül megjegyezzük, hogy az elmé­leti rész kiegészítése végett 2 tanul­mányi kirándulás is tervbe vétetett. Wíndisch-Orátz herceg borsii és gr. Mailáth József perbenyiki uradal­mába. Utóbbi helyen gróf Mailáth Józsefné minta baromfitelepe és a len- kikészitő gyár fog megtekintettni. — Ez a hir annál örvendetesebb, mert uttörést jelent ott, ahol eddig valóban parlagon heverő szellemi erők része­sülnek a rideg katonai szolgálat évei alatt olyan kitanitásban, melyből az­után a jövőre is hasznos tanulságo­kat vigyenek az életbe magukkal. Az kétségtelen, hogy a katonai fe­gyelmezettség hatása alatt ezek a gazdasági előadások még jobban lei­kébe maradnak a nép fiainak s az itt tanultakat mint különös kincse­ket fogják tartogatni és felhasználni az életben. Épen azért elismerést ér­demel Sztrilics József őrnagy ezért az üdvös intézkedésért, mert olyan iskolát kezdett, amelyen tovább ha­ladva még a katonai szolgálat terhei is megkönyebbülni látszanak, az életbe pedig tudással és okos kitanitással léphet vissza az a legénység, mely tényleges szolgálatának ideje alatt csakis holt anyag volt eddig. * A szőlészeti sarkozztály ülése. A Zemp énvármegyei Gazdasági Egye­sület szőlészeti és borászati szakosz­tálya legközelebbi ülését közbejött akadályok miat nem f hó 15-én, ha­nem f. hó 2I-én d. u. 2 órakor fogja megtartani. nyílt TÉR.*) Kossuth Ferencz levele! Tek. Balázsovich Sándor gyógyszerész urnák Sepsi- szentgyörgy. „Csuzos bántalmaknál az „INDASZESZ“ bedörzsölése jó hatásúnak mutatkozott. Kérem legyen szives nekem három üveggel küldeni.“ KOSSUTH FERENCZ. Számos előkelőségek és orvosok igazolják, hogy a lörvényesen védett székelyhavasi Indaszesz gyógyfű sósborszesz legjobb szernek bizonyult a test és izmok edzésére. Üdít és frissít. Meg­óvja a testet a hideg káros befolyá­sától. Másságéhoz (gyúró, kenő-kura) felette ajánlatos. Leghatásosabb szer csuz, köszvény, rheuma, fejtá.iás, nátha, influenza, tagszaggatás és minden­nemű meghűlésből eredő bajok ellen. A székelyhavasi „INDASZESZ“ ösz- sze nem tévesztendő más sósborszesz készítményekkel, melyek egyszerű szeszkeverékek, holott az „INDÁ- SZESZ“ szókelyhavasi gyógyfüvek- ből előállított és hatásában felülmúl­hatatlan gyógyszer-különlegesség. Készíti Balázsovich Sándor gyógy­szerész Sepsiszentgyörgy. A törvé­nyesen védett székelyhavasi „INDA­SZESZ“ kapható 2 és 1 koronás üvegekben az országban mindenütt. *) E rovat alatt közlőitekért nem válla felelősséget a Szerk. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Lapunk azon t. munkatársait, akik karácsonyi lapszámunk részére közle­ményeket szántak — felkérjük, hogy azokat szerkesztőségünk elmére leg­később folyó hó 15-ig beküldeni szíves­kedjenek. K. Helyben. Köszönjük. Beiktattuk a karácsonyi számra. L. R. Halmaj. A küldeményt szivesen vettük. Üdvözlet. Laptulajdonos: Éhlert Gyula,

Next

/
Oldalképek
Tartalom