Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-11-25 / 95. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. November 25. Általában a díszközgyűlés folyamán a jubiláns elnöknő mindvégig párat­lanul szívélyes s őszinte szívből fa­kadó ovációk részese volt. Gróf Mailáth Józsefné a jelen­voltak üdvözlésével foglalta el az el­nöki széket s azután Ullrich Vil- mosné mondotta el ünnepi beszédét. Kifejtette, hogy a nőegyesület ma sátoros ünnepét üli s ha ezen ünnepen a jubiláló egyet ténykedé­seire ki akarna terjeszkedni: nagyon igénybe kellene venni a jelenvoltak figyelmét. Elmondja, hogy a tevé­kenységet eléggé jellemzi, hogy nincs a Bodrogköz 52 községében egy olyan szegény se, ki a nőegyletnél törzs­könyvezve ne volna. S az egylet fe­lekezeti, kor s nem különbségre nem tekintve segélyez mindenkit, ha van erre szüksége, ha szegény. S az egy­let fő működési tere a gyermekvé­lem. Beszéde további folyamán Ullrich Vilmosné rámutatott arra, hogy a viszonyok jobbrafordultát az alapitó gróf Mailáth Józsefnének lehet kö­szönni, mert ő azon irgalmas nővér, ki szeretne minden sebet meggyógyí­tani s minden könnyet letörölni s ép ezért felemelő lelki gyönyör a vele való együttműködés. Kívánja, hogy a szeretet elnöknő az egylet díszére, szegények s árvák boldogitására sokáig éljen. Átadja az egylet tagjainak meg­emlékezése, hálája s tisztelete jele­ként a gyönyörű ezüst koszorút Mai­láth Józsefnénak. Azután Weinberger József dr. üdvözölte szép szavakban a nőegye­sület által támogatott királyhelmecz- perbenyiki állami gyermek-telepen elhelyezett 110 elhagyott gyermek nevében a jubiláns grófnőt. Weinberger József, mint a telep orvosa beszédebn vázolta, hogy Mai­láth József grófnő 1898-ban alakí­totta meg a Bodrogközi Jótékony Nő- ogyesületet, mely a községekben fel­állított népkönyvtárak által a nép felvilágosítását, szegények és iskolák anyagi támogatását tűzte feladatául. És a nőegyesület segítségével sok árvíz és tűz által sújtott nyomorgó állott újra talpra s ily célokra, hogy az egyesület 50,000 koronát költött, eléggé jellemzi a munkásság értékes­ségét. Sőt az elhagyott gyermekek védelmét célzó törvény megalkotása után a Bodrogközi Jótékony Nőegye­sület értette meg nemesszivü elnöké­vel. élén a törvény intencióit s Mai­láth Józsefné grófné felterjesztésére engedélyezte a belügyminiszter a ki- rályhelmeci—perbenyiki gyermek-te­lepet. A kezdet kezdetén 35 s ma már 110 gyermek részesül a telep áldá­saiban, hol az elemi népoktatáson kí­vül a házi iparban is kiképzést nyer­nek. A telep céljaira Mailáth Józsefné grófnő külön alapot is létesített, mely­hez maga 4000 koronával járult. A nőegyesület ezenkívül a telep gyer­mekeinek felruházására 10,000 koro­nát fordított. És ezen nagy eredmé­nyeket Mailáth Józsefné grófnő sze­mélyétől elválasztani nem lehet. Hálás szívvel rójja tehát le a gyermek-telep gondozottjai nevében a grófnő s a nőegylet iránti köszö­netét, éltetve a jubiláns grófnőt. Bencsik István főszolgabíró mon­dott azután hálás, köszönő szavakat a nőegyletnek s elnöknőjének nép- boldogitó működésűkért a járás kö • zönsége nevében. Hatásos szép be­széde bevégeztével Mailáth Józsefné grófnő emelkedett szólásra s csodá­latos ékesszólással, határozott szónoki készséggel a következőkben felelt az üdvözlésekre: Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Bár mindig követője voltam azon elvnek, mely azt tartja, hogy az ember jó tetteiért a legszebb jutalmat saját lelkiismeretének meg­nyugvásában találja, mégis végtele­nül jóleső érzés fog el, midőn ma e szép gyülekezet előtt megjelen­vén, látom a reám nézve oly meg­tisztelő és meg nem érdemelt elis­merést, mely a Bodrogközi Jóté­kony Nőegyesület tagjai és az ezek által meghívott tisztelt vendégek részéről csekélységem iránt oly megható módon megnyilatkozott. Ha ezen szép fogadásban csak az érdemek elismerését látnám, va­lóban okom lenne magam szégyen­leni, de mélyen tisztelt diszgyülés az a közvetlen melegség, melylyel fogadtak, más melegebb érzelem megnyilatkozására is enged követ­keztetni és ezen érzelem szivemben viszhangra találván, a legnagyobb hálával és örömmel tölt el. Mélyen tisztelt alelrökrő grófné 1 Tisztelt választmány 1 Kedves és szeretett munkatársnőim és igen tisztelt tek. orvos ur ! Egyesületünk fennállásának első évtizede midőn im lezáródott, egy kedves és be­cses emléket hagyott hátra, melyet szivemben amig élek híven meg­fogok őrizni. Ez az összetartó, békés szeretet és bizalomteljes munkálkodás em­léke. Ha visszatekintek ezen 10 évi működésünkre, nem találok egyet­lenegy mozzanatot, mely körünk­ben az összhangot valaha megza­varta volna. Mindmegannyian megfogadták tanácsomat, teljesítették kérésemet, melyet mint a siker első feltételét annak idején önökhöz intéztem, mindenkor szem előtt tartották a, nemes ügy érdekeit és azokat meg­óvták a személyes kérdések bevo­násától, önzetlenül, fáradságot nem ismerve teljesítették minden időben a gyakran igen terhes teendőket, melyeket közakarattal és egyetér­tésben maguk elé szabtak és ez ál­tal feladatomat oly annyira meg­könnyítették, hogy nekem az egy­letünk ügyeivel való foglalkozás soha nem volt sem fáradság, sem teher, de mindenkor igazi öröm és élvezet. Mélyen tisztelt választmány 1 Ez az a szép emlék, melyet 10 évi együttműködés után magammal viszek és ezen érzelmeknek adtak önök is kifejezést, ezeket örökitet- ték meg ezen remek koszorúban, melylyel engem megleptek. Szavaim gyengék arra, hogy hálámat és meghatottságomat kel­lőleg kifejezzék, legyenek azért ké­rem elnézéssel és fogadják azon biztosításomat és ígéretemet, hogy mint eddig, úgy a jövőben is min­denkor a legnagyobb odaadással és szeretettel fogok egyesületünk ügyeivel foglalkozni és az önök segítségével szép alkotásunk felvi­rágzását elősegíteni és állandó megmaradását az utókornak bizto­sítani. Szeretett diszelnökünk! Kegyelmes asszonyom! Midőn a sors ezelőtt ide vetett a Bodrogközre, Te voltál az, ki engem idegent, mondhatnám anyai szeretettel fogadtál és azzal a csak neked adott felülmulhatlan, min­denkit elbűvölő szeretetreméltósá- goddal engem soha el nem szakít­ható bilincsekkel magadhoz kö­töttél. De nemcsak azért tartozom ne­ked örök hálával, még egy másik véghetlen nagy jót tettél velem, a Te példá on buzdulva tanultam meg, hogy hogyan kell abból, a mit Isten nekünk adott másoknak is juttatni, neked köszönhetem te­hát azon boldogító és nemesitő ér­zésnek élvezetét, mely a jó tettből fakad. Amit tudok: azt tőled tanultam és bár végtelen gyenge utánzata ez a Te soha nem fáradó, soha nem pihenő bámulatos áldozatkészsé­gednek és mindent és mindenkit felkaroló jóságodnak, mégis fogadd ezért is forró hálámat és engedd meg, hogy mind azt az elismerést és dicséretet, melylyel ezen felejt­hetetlen ünnepélyen engem érde- metlent elhalmoztak, tegyem le a Te lábaidhoz kimondhatatlan tisz­teletem és szeretetem jeléül. Kérlek tarts meg továbbra is kegyeidben és támogasd egyesüle­tünket a jövőben is kegyes jóindu­latoddal és bőséges tapasztalataid­dal, hogy mi azokat szegényeink és pártfogoltjaink javára gyümöl- csöztethessük. Az Ur Isten áldjon meg legbőségesebb áldásával és tartson meg igen-igen soká mind­nyájunk örömére. Végül engedjék meg, hogy mind­azokhoz, kik oly kedvesek voltak a mai napon itt megjelenni, intéz­zek egy néhány köszönő, de egy­úttal kérő szót. Köszönöm minde­nek előtt azt a jóleső és megható figyelmet, melylyel engem ezen ünnepélyen való megjelenésük ál­tal megtiszteltek, de örömmel ra­gadom meg egyszersmind az alkal­mat, hogy az imént itt elhangzott szép szavakat, melyek egyesületünk 10 évi működését híven vázolták megtoldjam és kifejezést adjak azon meggyőződésemnek, miszerint az említett sikerekkel soha nem dicse­kedhettünk volna, ha Zemplén me­gye érdemes közönsége fel nem karolja ügyünket azzal a lelkese­déssel és áldozatkészséggel, melyet mindenkor jólesően tapasztaltunk. Ezért igen nagy hálával tarto­zunk önöknek és igen . nagy örö­mömre szolgál ezt e helyen elis­merhetni, de ezen meggyőződéstől áthatva, el nem mulaszthatom ked­ves vendégeinket azon kéréssel ter­helni, hogy a jövőben sem felejt­kezzenek meg rólunk. Azon leszünk, hogyha áldozatkészségüket igénybe is kell vennünk, ezért kárpótlásul oly élvezeteket nyújtsunk, melyek­kel állandóan biztosíthassuk ma­gunknak kegyes jóindulatukat és érdeklődésüket. A nagy hatást kiváltó beszéd elhangzása után Mailáth Józsefné grófnőt elragadtatással, lelkesen élje­nezték meg a jelenvoltak s a mélyen járó gondolatokkal telt beszéd látható hatást gyakorolt a hallgatóságra. Özvegy Sennyey Pálné bárónő köszönte meg azután mindenkit el­bűvölő, közismert graciözitásával a a jubiláns elnöknő szives szavait s azután a díszközgyűlést az üdvözlő sürgönyök felolvasása után berekesz­tette. Mindazok, akik tanúi és részesei voltak ennek a szeretetteljes, őszinte ünneplésnek, melyben a nőegylet nagynevű elnökével együtt részesült: azzal az impresszióval távoztak el, hogy a Bodrogköz ez ünnepnapján igaz érdemek részesültek a jók s ne­mesek méltánylásában. „Kazinczy-kör“-ből. — A Zemplénvármegyei Kazinczy-kör közgyű­lése és házi estélye. — — nov. 23. Zemplén vármegye és Sátoralja­újhely vezérszerepet betöltő irodalmi egyesülete a Zemplénvármegyei Ka­zinczy-kör f. hó 21-én kezdette meg újból működését. Az egyesület ezen újabb műkö­dési évének küszöbén lapunk multi számában foglalkoztunk vezetőhelyen a Kazinczy-kör munkálkodása nyo­mán fejlődött elevenebb kultur élettel, irodalmi körünk nagy jelentőségével. Most, az idei első köri estély lezaj­lása után nem írhatunk mást, mint azt, hogy közönségünk fokozott ér­deklődésének újból tanúbizonyságát adta az estélyen való impozáns szám­ban való részvételével, újra bebizo­nyítva, hogy e kultur egylet a finom Ízlésű s művészi érzésű közönség olyan éltető forrása, hova szívesen el­jár felüdülni. A szép hóditó hatalma mind szé­lesebb rétegekben győzedelmeskedik a társadalom közönyén úgy, hogy bár a kezdet-kezdetén, de már is nagy részben be van töltve a hiva­tás, mely irodalmi körünk feladatát képezte és képezi. És haladva a nyi­tott csapásokon, előbb-utóbb teljes mértékben el lesz érve a cél, mely­nek jegyében a nemes munkálkodás folyik. A vezetőség agilis munkája, szakértelme, lankadatlan buzgalma közönségünk körében mind szélesebb rétegekben talál méltánylásra, s ennek eklatáns bizonyítékát adta a Kazin­czy-kör folyó hó 21-én megtartott közgyűlésén és házi estélyén. A közgyűlés és házi estély lefo­lyása a következő volt: A közgyűlés. Folyó hó 21-én délután fél öt órakor a Kazinczy-kör választmányi s ezt követőleg rendes évi közgyűlést tartott tagjainak élénk érdeklődése mellett. A közgyűlést a kör elnöke Mecz- ner Gyula főispán nyitotta meg a jelenvoltak szives üdvözlésével. Ezután dr. Hornyay Béla ügy­vezető igazgató számolt be a kör múlt évi működéséről, ismertetve a megtartott estélyek számát, műsorát, közreműködőit. Ismerteti, hogy a kör 12 koronás tagdijait évi 2 koronás tagdíjra szállította le, hogy ezáltal is szélesebb társadalmi körnek tegye lehetővé, hogy a Kazinczy-kör mun­kálkodásában részt vehessen. A mindenre kiterjedő, gondos évi jelentés felolvasása után Eiserth Ist­ván kir. ügyész emelkedett szólásra, ki méltatva dr. Hornyay Bélának a kör ügyeinek vezetésében kifejtett lankadatlan buzgalmát, agilitását: kéri, hogy a kör mondjon ezért hálás köszönetét a fáradhatatlan ügyveze­tőnek. Indítványát Hornyay Béla él­tetése mellett emelte a kör határo­zattá. A kör ezután titkárokul Bajusz Zoltán dr. s Isépy Tihamér drt., h. titkárnak dr. Kasztriner Árpádot, jegyzőknek dr. Koncz Endrét s Maty- tyasovszky Kálmánt választotta meg. Betöltötték négy választmányi tag­sági helyet is. A közgyűlést ezután elnöklő Meczner Gyula főispán délután 6 órakor berekesztette. A házi estély. Közgyűlés után a kör tagjai visszamaradtak a köri estélyre, melyet magas nívójú műsorral rendezett új­ból a kör. A közönség részéről igazán dicséretes érdeklődés nyilvánult meg az estély érzékkel s gonddal össze­állított műsora iránt. A megjelentek díszes soraiban különösen szép szám­ban hölgyeink voltak képviselve. A hat órakor kezdetét vett es­tély műsorának első számában Szé­kely Lajos szavalt el hatással egy vig monológot, a Fürdővendég et. Azután Zofahl Julia miskolezi énektanárnő lépett a pódiumra Saint- Saens: Delilla áriáját énekelve. A debut óriási hatást és érthető megle­petést keltett. Végtelenül finom mez- zó-szoprán hangot hallhatott a kö­zönség magas iskolázottsággal, mely­nek csengése, finomsága a szívig lopódzik le a fülön át, hogy azt is leigázza, hatalmába ejtse. S hozzá a gyönyörű ária zongora kísérete Ek~ kert Hermin zongoratanárnő által: raffinált élvezetben részesítette a per­cekig tapsoló közönséget. Balogh Bertalan ült azután a felolvasó asztalhoz s „Luxus-e a mű­vészet?“ címmel egy tanulmányt ol­vasott fel, kiterjeszkedvén a lakás, öltözködés művészetére, s e téren ta­pasztalható ízlés eltorzulásokra. Mag­vas, lendületes, a közönség figyel­mét mindvégig lekötő s mégis szigo­rúan magas nívójú felolvasása fény­pontja volt az estély műsorának. Kel­lemes orgánum, jóizü, szinmagyar humor s emellett a tárgy részletes ismerete jellemzik a felolvasót, ki a legszebb emléket hagyta a kör tag­jainak szivében. A felolvasás befejezésével újból Zofahl Julia gyönyörködtette a hall­gatóságot Strauss, Brahms dalok köz­vetítésével. A közönség lelkes tap­saira ráadást is kellett adnia, melyet hálásan, tüntető ovációval viszono­zott a közönség. Ekkert zongorata­nárnő szólószáma szintén olyan zenei müvólvezetben részesítette a jelenvol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom