Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)
1908-11-21 / 94. szám
Harmmchatoáik évfolyam. Sátoraljaujhely, 190P. November 21. 94. (4798 ) Megjelen heteokint kétszer szerdán és saombaíon este. Saerkesatőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. POLITIKAI HÍRLAP. Nyitttórben minden garmond sor 30 fill. ÉHLERT GYULA, felelős szerkesztő. MAJTÉNYI GÉZA, főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kot negyedévre 2.50 korona.- Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetési dij : Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit botüknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. 9 „Hazinczy-W estélyei. — nov. 21. Mikor vármegyénk volt nagynevű főispánjának, Hadik Béla grófnak kezdeményezésére s a rendelkezésre álló hatalmas kul- tur erő bevonásával megalakult Sátoraljaújhelyben a „Kazinczy- kör“, mindenki szives örömest üdvözölte ezt a lépést, mely kulturális életünk terén — amint a következmények meg is mutatták, — nagyon sokat jelentett s arra volt irányítva, hogy a jövendő idők fejlődési folyamata alatt amig egyrészt mulattatva oktató s magasabb irodalmi és művészeti szinvonalon álló estélyeket teremtsen a vármegye központjában, másrészt talpköve akart lenni ez az intézmény a magyar nemzeti kultúra hatalmas fejlesztésének itt e határszéli vármegyében, ahol ebbeli kultur működésre valóban égető szükség van s a cél a lehető legnemesebb intenciókat öleli fel. A Kazinczy-kört úgy Sátoraljaújhely város, mint általában Zemplén vármegye magasabb műveltségi fokon álló közönsége kész örömmel támogatta működésében s ha most a kör rövid pár évi életrajzát kellene megírnunk, csak a legnagyobb dicséret hangján szólhatnánk úgy a működő tagokról, mint a kör előadásaira megnyert neves Írók és művészek szerepléséről. De ugyanakkor a legnagyobb dicsérettel kellene felemlítenünk azt a jóakaratu pártolást és magasabb irányban fejlődő törekvéseket is, amelyek lehetővé tették e körnek felvirágzását, estélyeinek igazi magas színvonalra emelését, tehát eléretett az a rég keresett erő, mely ösz- szekoz társadalmi rétegeket minden különbség nélkül egy cél szolgálatában : a nemzeti művelődés, a magyar kulturális élet fejlesztésében. A Kazinczy-kör estélyein megtalálta szellemi élvezetét mindaz, akit napi munkája kifárasztott s üdülés végett kereste fel a múzsák hajlékává avatott köri helyiséget. Irodalom, zene, mind olyan magasabb színvonalon voltak kultiválva a körben, mely az ízlés fejlesztésére, tehát a művelődés elhaladására a leghatalmasabb tényező. Kétségtelen, hogy mindenki ott találja magát legjobban, ahol Ízlésének s szellemi életének leginkább megfelelő környezetet talál. Ha még ehez hozzávesszük azt is, hogy a fejlődési törekvés, a szép utáni vágy, a nemesebbnek szeretete, a magasabb műveltség elsajátítása utáni vágy, lelki tulajdona a müveit embernek : úgy érthető lesz előttünk az a nagy látogatottság, melynek a köri estélyeken évek óta tanúi voltunk. A szép vonzza a szépet, a jó még jobbat kíván, a kultúrának sajátossága, hogy abban megállás nincs, de az maga a folytonos és fokozatos fejlődés. A Kazinczy-kör ma estélyével újból megkezdi e téli estélyeit. Időnkint mindig megtalálják az érdeklődők e lapok hasábjain az estélyek programmját. Most amidőn ezen estélyek beálltát mint örvendetes tényt bejelentjük, csak arra hívjuk fel közönségünk figyelmét, hogy kisérje rokonszenves sőt fokozódó érdeklődéssel a kör működéséi; mert az ilyen nemes intézmény támogatásával míg önmagának is gyönyört szerez, addig a magyar kultúra előhaladása tekintetében is értékes ténykedést fejt ki. Nekünk zemplénieknek nagy múltúnk van a magyar kultúrában. Be kell bizonyítanunk, hogy képesek vagyunk szellemi életünk fejlesztésével e téren még előkelőbb helyet is kiérdemelni. Számos oly esemény fűződik a kör élére irt nagy névhez, milyet más nemzetek arany betűkkel örökítenek meg az utókor számára. Kazinczy Ferenc szellemében, a magyar nemzeti művelődésért való fáradhatlan munkában találja és egyesítse kebelében a Kazinczy-kör Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely város müveit közönségét. A kör életében — mint az közönségünk előtt tudva van, — az utóbbi évek alatt nemcsak, hogy nem csökkent az eredeti kulturális tevékenység, de Mecz- ner Gyula főispán, köri elnök hatalmas támogatása által minden vonalon erősbödött az. Meczner Gyula kezdeményezésére tart a kör most már a vidéki nagyobb városokban is estélyeket, hogy az ezen városokhoz mint gócpontokhoz tartozó vidéki intelligens közönséget magához vonja s kultúr életét, művészi Ízlését fejlessze. Ezek a vidéki estélyek szintén kiváló sikerrel s nagy látogatottság mellett folytak le eddig is mindenhol, reméljük, hogy igy lesz ez a jövőben is, ami annál inkább kívánatos, mert az ilyen kiszállások által a vidék irodalmi és művészi életének hü munkásai és esetleg kiváló erői alkalmat nyernek tehetségük bemutatására, amit ha a Kazinczy- kör vezetősége elismer, úgy az illetők megtalálják aztán helyüket szélesebb körű előadásoknál is, mint szívesen látott szereplők. telefonhálózatunk hiányai. — A kassai m. kir. posta és távírda igazgatóság figyelmébe. — — dov. 20. A kereskedelmi életben napról- napra nagyobb szerep jut a távbeszélőnek s ez az intézmény minden olyan városban hatalmas fejlődésnek indult, amelynek kereskedelmi forgalma emelkedőben van. Önként következik ebből, hogy a kereskedelmi élet fejlődésével a telefon előfizetők száma is szaporodik, tehát a telefonnak, mint a posta egyik intézményének bevételei tetemesen emelkednek. De viszont következik az is, hogy a nagyközönség, melynek használatára s kényelmére a telefon készült, pénzéért tökéletes berendezést nyerjen s a postaigazgatóság ne hagyja figyelmen kívül az olyan nagyon is fontos közérdeket, amelyről most éppen azért akarunk szőiani, mert a kassai postaigazgatóság részéről eddig mindenkor a legmesszebb menő jóindulatot tapasztaltuk s ahol a közönség érdekében szót emeltünk, ott a kívánt eredmény nem is maradt el. Egy olyan nagy forgalmú vasúti állomással mint a sátoraljaújhelyi, naponta száz és száz embernek van összeköttetése. Ä sok kereskedő, szállító, ipari vállalat, de magánosok is nagy számmal vannak a vasúti állomásnál naponta érdekelve, hozatott vagy feladatott árak ügyében. Személyesen ha kint járnak az állomáson, sokszor órákat kell munkaidejükből elveszíteniük, míg ha telefon utján az irodából, vagy üzlethelyiségből tehetnének kérdést s nyerhetnék meg a szükséges útbaigazításokat és felvilágosító értesítéseket, nemcsak időbeli megtakarítás éretnék el, hanem igen sok esetben felesleges kiadások, fuvar költségek, fekbérek elkerülhetők volnának. Szükségesnek tartjuk, hogy Sátoraljaújhelyben a vasúti nagyállomáson egy nyilvános használatra szánt s a nagyközönség által bármikor igénybevehető távbeszélő szerkezet állíttassák fel, amely összeköttetést nyerjen a városi telefonhálózattal s igy minden előfizető által igénybe- vehető legyen. Van ugyan az állomásnak most is telefonja, de ez nincs a nyilvános használat számára berendezve s ha a városból információ kát kér valaki például fehéráru forgalmi ügyben, az állomásfőnökség nem adhat felvilágosítást, mert e célra külön közeggel nem rendelkezik s telefonja a szó szoros értelmében csak házi használatra készült. Mig ha egy nyilvános távbeszélőt létesítene ott az igazgatóság, ezzel az állomás ama közege, ki e távbeszélőt kezelné, összeköttetésbe léphet minden olyan vonalon s irányban, ahol a telefon vezeték már kivan építve. Kényelmesen nyerhetne tehát újhelyi egyén a vidékről vagy viszont értesülést, ezen nyilvános távbeszélő állomás szervezésével. Nagy kényelmet, nagy idő és pénzbeli megtakarítást nyújtana ez eszme megvalósítása által a posta- igazgatóság közönségünknek s egyben tetemes jövedelmi forrást is nyerne az intézményben, mert városbeliek és utasok gyakran vennék azt igénybe. Szives figyelmébe ajánljuk a felveted kérdést a kassai posta és távírda igazgatóságnak. Ismert agilitásával s a közönség érdekeinek kész védelmezésével törekedjék ennek a nyilvános távbeszélőnek mielőbbi szervezésére. E helyütt említjük fel, hogy Gálszécs város bekapcsolást nyert ugyan már a telefon hálózatba, de a vezeték oly rósz, hogy alig 2—3 szó bemondása után az összeköttetés megszűnik s aztán kiabálhat a beszélni kívánó fél, ameddig csak jól esik neki. Pedig minden intézmény hírnevén sokat ront a csekély hiba is, az ilyen azonban mint a gálszécsi kapcsolás, — még nem nevezhető a telefon ma> fejlettsége mellett közhasználatra alkalmasnak. Egész nagy vi • dék érdeke kívánja, hogy a bajon mielőbb segítve legyen s a készülék használható állapotba helyeztessék. VARMEGYE ÉS VAROS. )( Tiszti orvosok választása. A m. kir. belügyminiszter elrendelte, hogy a tiszti főorvos kivételével ezután a többi tiszti orvosokat ne a főispánok nevezzék ki, hanem az illetékes törvényhatóságok válasszák. )( Székely Elek kegyelmi kérvénye. Dr. Fried Lajos, Widder Gyula s társaik azon indítványa, hogy a királysértésért szabadságvesztésre Ítélt Székely Elek büntetésének elengedéséért kegyelmi kérvényt küldjön a képviselőtestület őfelségéhez — mint megírtuk — jogerős határozattá vált, mivel a határozat ellen Chudovszky Mór dr. képviselőtestületi tag által beadott felebbezést a törvényhatóság tárgyalás mellőzésével visszaadta fe- lebbezőnek. — Á kegyelmi kérvény, melyet a képviselőtestület nevében Kiss Ödön h. polgármester irt alá, folyó hó 19 én lett felküldve őfelségéhez. )( Anyakönyvi adatok. Sátoraljaújhelyben ez évben folyó hó 15-ikéig 622 születési és 503 halálozási eset történt. A házasságkötések száma a folyó évben a mai napig 133. )( Pályázat segédjegyzői állásra. A magyarizsépi körjegyzőségben ujonLátta-e már az üzletet JLilllíÍ»SÍ-nál nappal ? Ha nem látta, jöjjön oda, de most mindjárt, hamar! Most érkezett téli áru, Női táskát olcsón vehet Karácsonyi diszmíí áru. Hl Úgy Hívják, hogy Rüdikeket. |28] Szóval mindenféle dolgot mii Áron alul kaphat most ott. Olcsón adnak mindenkinek Szőrme boát, téli inget. Lapissife ma* ssÄm» 6 oM»I.
