Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)
1908-11-14 / 92. szám
November 14. ZEMPLÉN. 3. oldal. azonban, mivel annak gyors be nem töltése a város anyagi kárával járna, már most töltse be a képviselőtestület. Szirmay István az indítványt oda módosítja, hogy az állás ideiglenes betöltését bízzák a polgármesterre. Ily értelemben szólalnak fel Kincsessy Péter s Búza Barna is. Á névszerinti szavazásnál négy szótöbbséggel Némethy Bertalan indítványa emeltetett határozattá, s így csupán a könyvelői állás került ideiglenes betöltés alá. Az állás betöltésére alkalmas egyénül Némethy Bertalan a maga részéről Harsányi Bélát, Chudovszky Mór az összes pályázókat, Matolai Etele pedig Szentgyőrgyi Gyulát ajánlotta. Az összes pályázók neve és képesítése ismertetésre kerülvén, kitűnt, hogy a pályázók egyikének sincs meg az előirt képesítése (államszámvitel- tani vizsga.) Harsányi Bélának pedig csak elektrotechnikai képesítésében van a könyvvitelből osztályzata. Chudovszky Mór ezután visszavonta ajánlatát, mivel olyat, kinek az előirt képesítése nincs meg — lelkiismerettel nem ajánlhat s szerinte — a képviselőtületnek nem az a célja, hogy valakit valamely állásba betoljon, hanem az, hogy a megüresedett állást arra érdemes és képesített egyénekkel töltse be. Némethy Bertalan fenntartván Harsányi Bélára vonatkozó ajánlatát, azt dr. Reichard Salamon ügyész véleménye alapján mint indítványt tárgyalták s névszerinti szavazással döntötték el elfogadását vagy elvetését. A megejtett névszerinti szavazásnál 24 szóval 22 ellenében, tehát két szótöbbséggel Némethy Bertalan indítványát a közgyűlés többsége elfogadva : a könyvelői állást ideiglenesen Harsányi Bélával töltötték be 150 korona havi fizetés mellett. A szavazás eredményének kihirdetése után elnöklő Pataky Miklós a közgyűlést délután egy negyed hat órakor berekesztette. A második nap. Ülés elején. A rendkívüli közgyűlés második napi tárgysorozata iránt a képviselő- testület tagjai részéről jóval kisebb érdeklődés nyilvánult meg, mint az előző ülésen, habár ezen szintén betöltötték ideiglenesen a v'zvezetéki mérnöki állást. Az ülésen, melyen újból Pataky Miklós városi főjegyző elnökölt, nagyobbrészt a pénzügyi bizottság javaslatai lettek elfogadva. A megjelentek. Az ülésen a következő képviselőtestületi tagok vettek részt: Armá- gyi János, Szedlák János, dr. Róth József, Widder Gyula, Reichard Lajos, Haas Mór, Róth Bernát, Isépy István, dr. Lichtenstein Jenő, Matolai Etele, dr. Chudovszky Mór, Halász József, Gáthy Géza, Képes Gyula, Zombory János, Fridrich Mór, Fuchs Jenő, dr. Rosenthal Sándor, Majoros Gyula s Alexander Vilmos képvt. tagok s a tanács hivatalbeli tagjai közül Farkas Andor, dr. Reichard Salamon, Rakmányi Jenő, Kérészy Gyula és Szőllőssy Sándor. Pénzügyi dolgok. A pénzügyi bizottságnak javaslatai kerültek azután megvitatás alá egyes kérdésekről. Simsa Ödön k. gyak. részére 1909. évre 600 korona jutalmat szavaztak meg. — Bogyay Béla közig. tan. nyugdíj jogosultságát 1899. május 1-től állapították meg. Rilyák János városi kocsis s Denicska József rendőrszakaszvezető befizetett nyugdijösszegeit visszautalták. — Gecsei Jenő nyugdíj jogosultságát 1902. okt. 1-től kezdődőleg állapították meg. — Papp László és Román János szolgákat s Delejcsik seprős felügyelőt fizetés emelési kérelmükkel visszautasították. Az állatvédő egyesület kérelmére elemi iskolai tanulók jutalmazására kétszáz darab gyermeknaptárt rendeltek meg. A vásártéren állatorvosi irodát építenek 767 korona költségelőirányzattal. — A szürnyegi tüzkárosultak- nak nem szavaztak meg segélyt. — Lipcsey László volt városi gépész gyermekeinek segélyképen atyjuk félhavi fizetését utalták ki. — A Diana fürdő jókarba hozatalára az 1908. évi költségvetésbe az Unió bank elleni perköltségeire felvett, de teljesen felnem használt összeget fogják hitelátruházás utján fordítani. — A segélyalap kimerülvén, a pénzügyi bizottságtól fognak kérni véleményt uj alap teremtésére nézve. — Csuka Ödön kérelmét melyben 3 korona pénzbírság elengedését kéri — teljesíthetőnek nem találták. Apróbb ügyek. Az öt százalékos iskolai pótadó átengedését a város részére kérni fogják s egyben kérik az iparos ta- noc iskola államsegélyben való részesítését. — Dr. Nyomárkay Ödön s társaival a Tornacsarnok téri területet megvételével kapcsolatban 30 napos közgyűlést tűznek ki december 12-ikére. Képes Gyula s társai ama kérelmét, hogy a vizdijak közvetlenül a lakóktól szedessenek be — nem teljesítették. A kérdéshez Isépy István, Halász József, Chudovszky Mór, Alexander Vilmos, dr. Reichard Salamon szólották hozzá. Mérnöki állás betöltése. A vízvezetéki mérnöki állást Isépy Rtván s Halász József hozzászólása után ideiglenesen Becske Kálmán okleveles mérnökkel töltötték be. A főjegyző ügyei. Ezután az elnöklést Farkas Andor vette át, mivel Pataky Miklós elnöklő főjegyzőnek két ügye került tárgyalás alá. Egyik nyugdijárulákának vissza- utalási ügye volt, melyet napirendről levettek, a másik bejelentése annak, hogy maga ellen fegyelmit kért a képviselőtestület által indítani. Ezt azonban a képviselőtestület nem rendelte el. Az ülés 5 óra tájban ért véget. A harmadik nap. A képviselőtestület f. hó 12-én újból ülést tartott, melyen megjelentek Behyna Miklós, Halász József, Kincsessy Péter, Isépy István, Móré Dániel, Gáthy Géza, Widder Gyula, dr. Erényi Manó, Túrái János kévi- selőtestületi tagok s a tanács hivatalbéli tagjai közül elnöklő Pataky Miklós főjegyzőn kívül dr. Szepessy Arnold. Felolvasásra került a polgármester előterjesztése a közegészségügy rendezéséről szóló 1908. XXXVII. t.-c. 4. §-ának végrehajtásáról. Miután a közegészségügy rendezéséről szól 1908. évi XXXVIII. t.-c. 4. §-a akként intézkedik, hogy a belügyminiszter elrendelheti a rend. tan. városokban több városi orvos alkalmazását s miután a törvény ezen intézkedéséből kifolyólag a képviselőtestület az orvosok közül egy ügyvezető orvost jelöl ki, aki a szolgálat egységes teljesítéséért felelős: — Sátoraljaújhely r. t. város képviselőtestülete annak kijelentése mellett, hogy Sátoraljaújhely város két orvost alkalmaz, ügyvezető orvosul dr. Sze- pessi Arnold városi főorvost kijelöli, s az eddigi két orvosi állásnak to vábbi fenntartását kívánja, mint a mely két orvosra a közegészségügyi szolgálat pontos teljesítése céljából feltétlen szükség van. Ennél több orvosi állást azonban nem rendszeresít, amennyiben a városban gyakorlatot folytató orvosok a város lakosságának arányszámát meghaladó számban vannak, a gyógy- és betegkezelés fennakadást nem szenved, a hatósági intézkedések és közegészségügyi ellenőrzések s szegények kezelésének teljesítésére pedig két városi orvos elegendő. Az orvosok lakáspénze egyenkint 600—600 koronában hozatik javaslatba a törvényhatóságnál megállapittatni. Utasitta- tott a polgármester, hogy az előterjesztést ez irányban az illetékes hatóságnál megtegye s az ügyviteli szabályzat elkészítése és egyéb szükséges teendők elvégzése iránt intézkedjék. A határozatot a közgyűlésben nyomban hitelesítették, amire a közgyűlés fél négy órakor véget ért. ih. 34°!o. — nov. 14. Székely Elek ur, ki dacára annak, hogy más téren érvényesíti köz- gazdasági tevékenységét, Sátoraljaújhely város 1908. évi költségelőirányzatára azt Íratja becses lapjában, hogy ennél gondatlanabb, felületesei b és gonoszabb gazdálkodást a legnagyobb művészettel sem lehetne egy költség- vetés keretébe beállítani. Meg kell hajolnom, a kritikus előtt, mert szakértő. De van ám egy másik kritikusunk is, aki azt mondja, ennél a költségvetésnél bizony a Székely Elek készítette költségvetés gondosabban, nagyobb körültekintéssel, de nagyobb ravaszsággal, sőt félrevezetési irányzattal volt egybeállitva. A mai költségvetés s úgy a közeli 1909. évi költségvetés az ő gondosan összeállított költségvetésének eredménye, mert sajnos, a mostani vezetőség nem rendelkezik azzal az ügyességgel, amivel rendelkezett Székely Elek, nem tudja felfogni, miként lehet 38 százaléknak megfelelő ösz- szeget, 33 százalékból, 41 százaléknak megfelelő összeget 34 százalékból kielégíteni, ezt Székely Elek megtette. Sőt megtette azt is, hogy 1906-ik évben, amidőn a számvevő 41 százalék községi pótadót irányzott elő, azt leszorította erő hatalmával — de indokolás nélkül 34 százalékra s ebből képes volt a rendes előirányzott kiadásokat s ezen felül a tisztviselők részére megszavazott 10 százaléknak megfelelő drágasági pótlékot is kielégíteni V! Ha van városunkban olyan finánc kapacitás, aki ennek a költségvetésnek becsületes alaponi realitását képes kimutatni, meghajlok előtte. De nem rébusszal akarok itt foglalkozni, csak megjegyzem, hogy mihelyt Székely Elek lábát kitette a városházáról — vagyis kitétették őt magát s a számvevő fellélegzett, ez kijelentette, miszerint a költségvetésben felvett összegből a szükségletek nem fedezhetők és már 1907. év november havában egy pótköltségvetést terjesztett elő s csak 18 százalék emelést kívánt. Mentsége az volt, amit írásban is igazolt, hogy az ő javaslatával szemben, mely a szükségleteket 41 százalékban kérte megállapítani s Székely Elek csak 34 százalékot engedett megszavazni. Sajnos ezen pótköltségvetés nem fogadtatott el, bár elismerték, hogy erre szükség lenne, de hitelátruházással kívántak ezen segíteni, azon sajnálatos indokolással, hogy az uj vezetőséget nem akarják mindjárt oly színben feltüntetni, hogy ez nem tud úgy gazdálkodni mint Székely Elek. Pedig a vezetőség éppen azt kérte, hogy akkor tüntessék fel az igazi szükséglet, mikor annak itt az ideje, a népszerűséggel nem kell törődni s ime a vezetőségnek van igaza, mert 16 hónap múlva, természetesen a hitelt vissza kellvén előbb-utóbb fizetni, Székely Elek ma azt mondja, hogy ennél gondatlanabb, felületesebb és gonoszabb gaz ást csak az Ő művészetével le J: Oh, polgá Székely Mózest — aki benneteket aa Ígéret földjére ' .. 34 százalékos A pótadóval tovább fog bolonc Mkiviili vái — nuv. a*. Zemplén vármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 14-én a törvényhatósági bizottsági tagok lanyha érdeklődése mellett rendkívüli közgyűlést tartott, melyen többnyire az érdekelt bizottsági orvos-tagok jelentek meg. A rendkívüli közgyűlésnek három tárgysorozati poutja volt, melyet a törvényhatósági bizottság délelőtt fél tizenkét órára tárgyalt le. A rendkívüli közgyűlésről szóló részletes tudósításunk a következő: Meczner Gyula főispán délelőtt 10 órakor nyitotta meg a közgyűlést a jelenvoltak üdvözlésével. Felolvasásra került azután Dókus Gyula alispán előterjesztése és javaslata az uj községi és körorvosi körök szervezése és ezzel kapcsolatos teendők tárgyában. A vármegyebeli uj községi és körorvosi körök megalakítása és uj beosztása telr:“*'‘*'eu— —w„* kellett ugyar teni a belügyminiszterhez, mely Dókus alispán által nagy 1: ,r . sei és szaki kimutatásoki vezetből kiéi ■ A vármegye területén a Sátoraljaújhely v: előirányozva negyven körorvosi állás s bár tekintettel arra a körülményre, hogy az orvosok száma igy megkétszereződik ; a községek hozzájárulása az orvosok fizetéséhez alig lesz valamivel nagyobb, vagyis az eddigi 41.000 kor. helyett 54.000 korona összeget fog kitenni a hozzájárulások összege. Megállapittattak a körorvosok lakbérei, melyek három és hatszáz korona között váltakoznak, a fuvar- illetmények pedig napi tiz és tizekét korona között. A beteglátogatási dijakat a háznál nappal egy s éjjel két korona összegben, a községbe való kiszállásnál pedig az orvosi dijakat felnőtteknél 60 fillér s gyermekeknél 30 fillér összegben tervezi megállapítani a szabályrendeletet. A szülésznők szaporítására vonatkozó szabályrendelet tervezettel is foglalkozott a közgyűlés és ez alkalommal elhatározta, hogy felterjesztést intéz a belügyminiszterhez, a sátoraljaújhelyi közkórházzal kapcsolatban egy bábaképző tanfolyam létesítése iránt. Ezekután Meczner Gyula főispán, tekintettel arra, hogy a kimutatások s a szabályrendelet tervezet elkészítésére nagyon rövid időt állapított meg a belügyminiszter s mégis, hogy ez a mai ülésre elkészíthető volt: azt Dókus Gyula alispán lan Dr. Vajda Géza szemorvos szemgyóp ......... Telefon 221. Rendelés hétköznap d. e. 11 és d. u. 3 órakor.
