Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-11-14 / 92. szám

Sátoraljaújhely, 1! JP Ne Truhe r L 92.(4796.) Harminchatodik Megjelen hetenkint ké szerdán és szombaton esie. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Nyílttériben minden garmond sor 30 fill. ZEMPLÉN POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmunkatárs. Előfizet v? i«*.-. Egész évre 10 kori i.., fé - . negyedévre n, —Egyes szám ára 1 llér. Hirdet dil Hivatalos hirdetései d ' a.’n-J 2 fill. Petit betükn r-agytb' . av diszbetttkkel, vagy kerettel ellátott detések térmérték szerint egy négye centim, után 6 fill. — Állandó bird seknél árki V ezmény. Az uj bortörvény. — nov. 14. A Hegyaljáról nemrégiben küldöttség tisztelgett Darányi Ignác földművelésügyi miniszter­nél, kérve őt, hogy a magyar borok védelme tárgyában újon­nan alkotott törvénytervezetet mielőbb nyújtsa be a képviselő­házhoz, hogy a javaslat törvény- nyé válván, áldásait a borter­melő vidékek mentői előbb él­vezhessék. A miniszter ígéretet tett ez iránt a küldöttség előtt s ama nevezetes törvényjavas­latot, melynek előkészítéséhez a legszélesebb körben járultak sző­lőtulajdonosok és borkereskedők: folyó hó 12-én benyújtotta a képviselőházhoz. Mi ezt a törvényjavaslatot annak idején teljes szövegében ismertettük s többször foglalkoz­tunk vele, minthogy a zemplén- vármegyei gazdasági egyesület szőlészeti szakosztályának több számos hegyaljai szőlő- is részt vett azon az mely tulajdonképpeni ■ > ja volt e javaslatnak, ti>< ■ o'íj szövegezték meg az .1 Tvény-tervezetet s ez a , későbbi hozzászólások ók által sem szenvedett ebb változást. a javaslatból remélhetőleg mielőbb törvény lesz, elkövetke­zik tehát, arait oly régóta s oly Ä ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Az uriosztály szegényei. A .Zemplén* számára irta : Mok Ferencné. Nagyon téves az a sokszor han­goztatott vélemény, hogy az iparos- és földmivesosztály mulatja fel a leg­nagyobb s legtöbb szegénységet. Meg­figyelő természetemnél fogva ezer al­kalmam volt meggyőződni arról, hogy az igazi szegénység, a pirulva takar­gatott, nagyon szomorú szegénység a tanult uriosztályban található. S a humanizmus segélytnyujtó kezét még is inkább a „nép fiainak“ kínálja s kevés intézmény, még kevesebb ma­gánember gondol az uriosztály sze­génységére. Igazságtalanság lenne tő­lem kisebbíteni a sokféle jótékony intézmény intencióit, de tapasztalat­ból s megfigyelésből leszűrt vélemé­nyemet nyíltan szeretem megmondani azzal a becsületes szándékkal, hogy híveket toborozzak a tanult osztály szegényeinek. Az iparososztályban nincs sze­génység, az iparosemberé a jövő, ő a boldog ember. Kivéve, ha baleset, vagy aggság és betegség miatt kép­telen fizikumával kenyeret keresni. De ezek az esetek elenyésző csekély epedve sürgetett a borvidékek lakossága: az államhatalom s a törvény teljes védelme a borter­melés iránt, amely védelem az érintett vidékeken igazi mentő akciót képez. Hogy mennyire fontosak e törvény intézkedései, azt meg­fogja mutatni a legközelebbi jövő. Hogy megfogja a mai helyzetet javítani, aboz kétség sem fér. Hiszen itt a Hegyalján oly álta­lános resignáció és pangás van, hogy ha a*Darányi Ignác által nemrégiben tett különleges in­tézkedések, melyek a törvény életbeléptéig is létkérdést ké­peztek az itteni bortermelőkre nézve, sürgősen s annak idején meg nem tétettek volna, Hegy­aljánkat még több veszély és hátrány sújthatta volna tovább is. — Az időleges intézkedést most felfogja váltani a tételes törvény, mely mindenről a legnagyobb gonddal intézkedik. Létrehozata­lában minden tényezőnek része volt s amint tudjuk csak nem­régiben gyűlt össze az ország minden vidékéről több ezer bor­termelő, hogy a szükséges intéz­kedések fölött tanácskozzanak ; ilyen alapon tehát s nagyszámú értelmes ember meghallgatása után állította össze Darányi a javaslat szövegét, amely tökéle­tes műnek Ígérkezik s most már reményt nyújt aboz, hogy a százalékát képezik a boldog, pénzes iparosvilágnak. A parasztság, ha va­lahol, úgy nálunk Magyarországban élhet igazán gondtalanul. Munkás­kézre mindig van szükség, a munka- kinálat mindig erősebb mint a munka­kereslet, állandóan, bosszú évek óta. S ez a munkakinálat kizárja a pa­rasztság elszegényedését. De meg, aki jól ismeri a földmivesnép igényeit, életmódját, tapasztalta intelligenciájá­nak alacsony voltát — úgy gondo­lom különösebb statisztikai kimuta­tások nélkül is el tudja hinni, hogy a jótékonyság gyakorlása a földmi- velő-osztáiylyal szemben Danaidák munkája. Ritkán fakad igazi áldás a parasztemberrel szemben gyakorolt jótékonyságból. Vannak kivételes ese­tek, igaz, de ezek meg nem ingat­hatják meggyőződésemet. A parasztember mindig ellensége marad a tanult osztálynak, erről vitat­kozni nem érdemes, hiszen napiren­den vannak azok a maiieiák, melyek­nek az uriosztály ki van téve a pa­rasztság által. S ha nagyon szép is az a bibliai mondás, hogy aki kővel dob meg, dobjuk vissza kenyérrel, úgy gondolom nem kevésbbé prakti­kus ez a szálló ige : minden szentnek maga felé hajlik a keze. Segítsünk elsőbb, sürgősen a magunk világá­magyar bortermelés eléri az őt megillető védelmet. Még csak Sátoraljaújhelyben is hallottunk hangokat e tava­szon, midőn a most szóban levő törvénytervezet szövege nagy általánosságban először látott napvilágot, amely hangok erősen kikeltek Darányi tervezete ellen s főleg a Hegyalja zárt területté alakítását károsnak ítélték bor­kereskedelmi szempontból. — Kétségtelen, hogy ezek haza­beszéltek, de a velük szemben álló áramlat, mely a zártterületet sürgette, oly impozáns volt, hogy mint többségi akaratot feltétlenül respektálni kellett a törvényja­vaslat készítésénél, de mert a zártterület kimondása a hegyaljai bortermelés- és borkereskede­lemre csak előnyös lehet, jobb jövőt remélünk a borpancsolók és mindenféle módon való hami­sítás által borainkat diszkreditált alakoknak innen való kipusztitása által. A bortermelők kongresszu­sán szinte hihetetlennek tetsző panaszok hangzottak fel, melyek szerint a borhamisítás még most is divatos némely vidéken; kell .ehát. hogy a legszigorúbb tör­vény védelmezze ettől a métely­től Hegyaljánkat, mert innen is nehéz volt azt kiirtani s ugyan­ezért hálásak vagyunk Darányi Ignác földművelésügyi miniszter iránt, hogy e rendkívül fontos törvényjavaslat beterjesztésével nak szegényein s csak úgy, ha sok a jótékonysági fillérünk, gondoljunk a parasztság szegényeire is. Vannak jótékony intézmények, a melyek tüntetőén a köznép szegé­nyein segítenek, holmi téliruhával, cipővel, jutalomkönyvekkel. De nem hallottam itt Magyarországon oly egyesületről, mely feladatául a lateiner- osztály segélyezését tűzte volna ki. Pedig mennyivel nehezebben viseli szegénységét, nyomorát a müveit, ta­nult ember, mint az, aki kérges kéz­zel vagy iparos ügyességgel szerzi kenyerét. Égy porQszországi világfürdő ét­kező terraszán ültem egyszer egy né­met társasággal. Egyszerre asztalunk­hoz furakodott egy sápadt, nyúlánk gyermekleány s üres tenyerét nyúj­totta felénk. Tárcánkhoz nyúltunk, a sajnálkozás adakozásra nógatott. Egy ur, szőke, hatalmas germán, a ven­déglőst hivatta magához, figyelmessé tette a kóregető leányra s igy szólt ezután hozzánk: „Kára maguk fillér­jeiért. Az adakozás igy, ily formá­ban helytelen. Különben is Porosz- országban nincs oly szegénység, melyre orvoslás ne akadna, akár a tanult-, akár a munkásosztálynál. Ez csupán zsarolás volt, de nem az igazi sze­génység segélykiáltása.“ nem késlekedett, de annak a Hegyaljái i j kivüli nagy horde lem törvényes esz megadni iparkodott — nov. 14. Gróf Hadik János kitüntetése. A király gróf Hadik János belügy­miniszteri államtitkárt, a szinnai ke­rület (Abauj-Torna m.) orsz. képvi­selőjét valóságos belső titkos taná­csossá nevezte ki. Ä kitüntetett főur testvére vármegyénk ma is oly ked­ves emlékezetű volt főispánjának, Hadik Béla grófnak. A belügyminisz­tériumban főként a szociálpolitikai élet terén fejt ki nagy tevékenységet gróf Hadik János s nevéhez számos maradandó becsű alkotás és törvény- tervezet előkészítésének érdeme fű­ződik. Abauj-Torna vármegyében, hol birtokai vannak, előkelő részt vesz a municipiális élet terén is s nemcsak kerületének igazi bü képviselője és érdekeinek védelmezője, de mindenütt, ahol egy előkelő név birtokosát s egy munkaszerető magyar mágnást keres a közvélemény, gróf Hadik Jánost ott mindenhol megtalálja. A valódi érdem jutalmazását látjuk a királyi kegy eme fényes megnyilatkozásában gróf Andrássy Gyula belügyminisz­ter leghívebb munkatársa, az ő igazi jobb keze iránt. — Egyidejűleg arról is értesülünk, hogy gróf Hadik Já­nos kinevezésével együtt fog meg­jelenni a hivatalos lapban Mailéth József gróf főrendiházi tag, zemplén- vármegyei nagybirtokosnak szintén valóságos belső titkos tanácsossá való kinevezése- Ez a hir annál nagyobb örömet kelt főleg itt Zemplén várme­gyében, mert gróf Mailáth Józsefnek nagy szociálpolitikai s társadalmi és Ezen a mondáson azóta sokszor gondolkoztam s irigykedve gondol­tam Poroszországra, mely tud és akar gondoskodni a tanult osztály szegé­nyeiről. Mert igaz az az elve: ha az iparos, vagy földmives ember hazájá­ban nem kap keresetet, kezébe veszi a vándorbotot s más pátriában keres és kap munkát. Elkerülheti a sze­génységet, ha csak nem beteg, vagy alkoholista meg végképp élhetetlen. De ha a tanult férfit, vagy nőt éri a sorscsapás, ha ezer és egy oknál fogva kiesik kezéből a kenyér — nem ve­heti kezébe a vándorbotot, nem ke­reshet más országban, más világban kenyeret. Tudását, diplomáját csak a hazában érvényesítheti, ha ettől él­éséit s privatim nem vagyonos, elbu­kik, koldus lesz. Előszeretettel figyel­tem meg a nagyvárosok „úri szegé­nyeit“ s nem egyszer borult könybe a szemem, mikor azt a titáni erőlkö­dést láttam : rejtegetni, takargatni a szegénységet, „menteni a látszatot.“ Ä dráma témát nem a fantázia adja, hanem maga a kérlelhetetlen élet. Lépten nyomon drámát látunk. Éltem világvárosokban, ahol az ezer- egyéj meséibe illő ragyogás mellett ott leskelődik a szivetfacsaró sze­génység, volt alkalmam megfigyelni ezt a szegénységet, mert nem káp­Látta-e már az üzletet JULmáiSÍ-nál nappal ? Ha nem látta, jöjjön oda, de most mindjárt, hamar! Most érkezett téli áru, Női táskát olcsón vehet i<. ■ v áru. Ua] ügy hivják, hogy Rüdikeket. Dl enkinek [pH Szóval mindenféle dolgot c ne nget. Áron alul kaphat most ott. Lapunk mai »Klima 8 oldal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom