Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-11-11 / 91. szám

November 11. ZEMPLÉN. 3. oldal. alkoholizmus túlságos „ pusztításain segíteni iparkodik. — Ő huszonöt év óta törekszik erre, de az eredmény — sajnos — eddig kevés, mert a korcsmák tulszaporodása minden üdvös tervet elront. — Kéri e he­lyen is a hatóságok támogatását a köznép jólétének emeléséért folytatott küzdelméhez. Államépitészet. Hönsch Dezső kir. államépité- szeti hivatalfőnök jelentése szerint a közutak jókarban vannak. Akarád — cigándi útvonalon a burkolást f. hó 7-én abban kellett hagyni, mert a kemény aDyagtalaj nem alkalmas most a burkolásra. A kőszállitás nagy erővel folyik s naponta 100 szekér is fuvaroz. Élőterjesztést tett a keresk. miniszterhez, hogy a közlekedés meg­könnyítése végett engedélyeztessék a már kiépített útvonal hengerlése vagy legalább is homokolása. Az alsógyer- tyáni hid beton munkálatai befejez­tettek s már a hídfők építése is meg­kezdetett. Á sárospataki Bodroghidra 13 ajánlat érkezett be, amely eddig szinte páratlan eredmény remélni en­gedi, hogy most már ez a hid ki lesz adható vállalkozónak; az ajánlatok döntés végett felterjesztettek a ke­reskedelmi kormányhoz. A pataki Bodroghid ügyében külön is felirt a közig, bizottság a kereskedelmi kor­mányhoz, kívánatos lenne, hogy a döntés mielőbb leérkezzék s akkor ez a halaszthatlan és valóban köz­szükségletet képező hid építése még ez év folyamán meg lesz kezdhető. A homonna—szinnai s a mezőlaborc —csertészi útvonalakon egy-egy vas­beton hid építése a befejezéshez kö­zeleg. Havajban postahivatal felállítá­sát véleményezi s igy az ott levő postaügynökség beszüntetését. Ilyen értelemben Írnak fel a kereskedelmi miniszterhez. Magyarsas község posta- hivatal szervezését kérte; minthogy a kérelmet úgy az illetékes közig, hatóságok mint a kir. államépité- szeti hivatal támogatják, pártoló vé- leménynyel terjesztik azt föl a ke­reskedelmi minisztériumhoz. Majd Eiserth István kir. ügyész és Beregszászy István kir. tanfel­ügyelő tették meg rendes havi jelen­téseiket. Kir. ügyész tokintettel arra, hogy a Hegyalja szőlőit ellepte a hó s a szőlőbirtokosok nagyon sokan kértek rabmunkásokat, sürgős lelter­jesztést intézett az igazságügyminisz- teriumhoz rabmunkások ideszállitása iránt. Szállítottak is át rabokat, — de megkésetten. Az ülés déli 12 órakor elnöklő főispán mególjenzésével ért véget. Bessenyei István apáttá avatása. — Saját tudósítónktól. — — nov. 9. Sátoraljaújhely város népszerű s általában minden vallásfelekezetbeli lakosa által nagyrabecsült róm. kath, plébánosát, Bessenyei Istvánt mint tudva van, nemrégiben a Szent Ke­resztről nevezett címzetes apátság adományozásával tüntette ki a király. A rangban való emelés itt nem­csak szokásjogon alapuló külsőség, de az igazi érdem jutalmazása kivánt lenni s valóban arra méltó és érde­mes férfiút emelt a főpapok sorába a királyi kegy. A közkedvelt plébánost itt óhaj­totta megyés püspöke apáttá avatni hívei körében; mintegy kitüntetni akarván őt ezáltal is és megjelené­sével egy fényes szép egyházi ünne­pélyt celebrálni a sátoraljaújhelyi rk. plébánia templomban. Dr. Fischer-Colbrie Ágost kassai püspöknek e főpásztori gondoskodása igen jó hatást tett e nagy népességű és intelligens egyházközségnél, mert mig ezelőtt évtizedek is elmúlta k hogy Sátoraljaújhely róm. katholiku- sai egy püspököt láttak volna, a mos­tani főpásztor kinevezése óta ez az állapot megváltozott s a mostani püs­pök minden alkalmat felhasznál arra, hogy mentői közvetlenebbül érint- kezhessék a tekintélyesebb hitközsé­gekkel s mentői gyakoribb személyes megjelenése által részint a hitbuzga­lom emelésén fáradozzék, részint az egyházi kormányzatban szükséges in­tézkedéseket a helyszínén szerzett tapasztalatai alapján tehesse és té­tethesse meg. Most már harmadizben volt szerencsénk a tudományos és hitbuzgó fiatal püspököt városunk fa­lai közt üdvözölhetni s mondhatjuk, hogy nagyobb tisztelettel és igazabb fiúi ragaszkodással sehol sem veszik őt körül mint nálunk. Eredeti terv szerint a püspöknek nov. 8-án reggel volt szándéka ide érkezni. A püspök azonban időközben Budapesten volt elfoglalva s közvet­lenül onnan utazott Sátoraljaújhelybe nov. 7-én, anélkül, hogy Kassára, székhelyére előbb visszatért volna. Szombaton, nov. 7-én este fél 8 óra tájban érkezett meg s harangzúgás hirdette jövetelét. Kíséretében voltak dr. Mázy Engelbert kassai tankerü­leti kir, főigazgató, ki szintén Buda­pestről jött az itteni főgimnázium meglátogatása végett s Toszt Barna udvari pap. A vasúti állomáson ün­nepélyes fogadtatás nem volt, csak a helyi lelkészi kar várta főpásztorát; azonkívül várakozott rá az állomás­nál Miklóssy István gk. főesperes is. A vasúttól Meczner Gyula főispán fogatán hajtatott a püspök a plébá­niára, ahol pihenésre tért. Nov. 8-án, vasárnap reggelre a templomot szőnyegekkel vonták be s a főoltár tetején, kimagasló helyen égő gyertya jelezte a főpásztor jelen­létét. A püspök d. e. már 8 órakor fogadta a plébániai épület nagyter­mében a helyi róm. kath. egyházköz­ség és a Mária társulat küldöttségeit. A hitközség küldöttségében Matolai Etele, dr. Kossuth János, Pintér Ist­ván, Kincsessy Péter és Ehlert Gyula egyháztanács tagok vettek részt, kik­nek nevében Matolai Etele mondott szép üdvözlő szavakat a püspökhöz, majd átnyújtotta neki a hívek által Bessenyei István apát-plebános ré­szére közadakozásból vásárolt arany láncot és apáti mell-keresztet, kérve, hogy ezeket megszentelvén, adja át az uj apátnak. A püspök szép szavak­kal köszönte meg úgy a saját részé­ről a hitközség küldöttségének tisz­telgését, mint Bessenyei nevében a szeretet és ragaszkodás jelképeü- szolgáló adományt. Kérte az egyházi tanácsot, iparkodjék a hitbuzgalom fejlesztése és fokozására, ápolja a jó viszonyt az egyházi és világi elem közt, s legyen mindenkor hűséggel és ragaszkodással kiváló plébánosához, kit nagy örömmel avat mai napon a magyar főpapság díszes sorába. Ezután özv. Láczay Eleknő ve­zetése alatt az u. n. Mária táreulat hölgyküldöttsége járult a püspök elé s Láezaynó lendületes szép beszéd kíséretében nyújtotta át a társulat ajándékát, a Rómából dr. Csiszárik János tanár közbenjárásával nyert s október 31-én pápai áldással is ellá­tott rózsafüzért. A püspöknek mélyen megható szép szavai voltak a kül­döttséghez. Kérte a nőket, hogy úgy is mint a hitközség s a Mária társu­lat tagjai s úgyis, mint családanyák, legyenek hűséggel az egyházhoz s törekedjenek a hitbuzgóság és vallá­sos hitélet ápolására. — Majd Bes­senyei István mondott igen szép be­szédet a hölgyküldöttséghez, kijelent­vén, hogy amidőn ezt a rózsafüzért átveszi, nemcsak köszönetét mond az értékes ajándékért, de Ígéri, hogy legelső imája ezen az olvasón az ő kedvelt híveiért fog Istenhez szállani. Ezek után, d. e. 9 órakor a tem­plom harangjainak zúgása közben, átment a püspök a templomba, az ossz s papsággal együtt. Bessenyei István népszerűségére s általános sze- retetben álltára vall, hogy az egész vármegye területéről nagy számmal jöttek el lelkész társai is az ő mai ünnepe fényének emelésére. Itt láttuk Lehóczky Endre kanonokot, Hiszem Kálmán tőketerebesi apát-plebánost, valamint a megyebeli lelkészkedő pap­ság számos előkelő tagját. A püspök a szentélybe ment, hol a trónja elé készített térdeplőn rövid imát mondott, egyházi ruhákat öltött, azután pedig nagyszámú papság se­gédletével kismisét végzett. Mise alatt a kar az „lm arcunkra borulunk“ kezdetű egyházi éneket adta elő. — Midőn a misének evangéliumi részé­hez ért, felolvastatta a Bessenyei Ist­ván apáttá való kinevezésére vonat­kozó királyi decretumot, elvégezte az apáttá avatás szertartását, mely abból állott, hogy az előirt imák közben egyenkint átadta az uj apátnak e méltóság egyházi jelvényeit, az apáti palliumot, pásztorbotot s arany nyak­láncot és mellkeresztet. Mélyen meg­indító volt e pillanatban, hogy a fő­pásztor megcsókolta az uj apátot mintegy jelképezni akarván ezzel, hogy fölavatta őt a magyar kath. főpapi rendbe és testvérévé fogadta. Mise végeztével a püspök föltette Bes­senyei fejére az infulát, ki most tel­jes főpapi ornátusban első Ízben éne­kelte hívei előtt az ő gyönyörű csengő hangján a „Sit nőmén Domini bene- dictum“-ot. A püspök ezután a szószékre ment s magas szárnyalásu, gyönyörű beszédet mondott. Beszéde nemcsak a conceptus szépsége által tűnik ki, de mint hazafias és tanulságos szó­noklat is kiváló színvonalon áll s méltán dicsőségére válik tudós elő­adójának, ki a skónoklattan összes kívánalmaival bőségesen rendelkezik; beszéde ugyanis szép folyékony, hang­ja kellemes, lélekhez szóló s eszméi magas szárnyalásuak. Szónoklatának alapigéjét Máté evangéliumának XXII. részéből vette: „8zabad-e a császár­nak adót fizetni.“ Gyönyörű logiká­val magyarázta itt királyainknak a kath. egyház iránt mindenkor tanú­sított jóindulatát, majd rátért a kath. magyar egyháztörténelem folyamán az apátságok alapítására s azok cél­jaira részletes felvilágosítást adott a kalocsai egyházmegyéhez tartozó Sz. Kereszti apátság történetéről, mely­nek birtokosai kimagasló egyének voltak mindenkor, hazaszeretetben és vallásosságban. Éz az apátság tehát nem puszta cim, de nagy tevékeny­séget feltételező olyan kitüntetés, hogy annak birtokosától mindenkor sokat vár a haza és egyház egyaránt. Most ez az apátság üresedésben lévén, a király Bessenyei István sátoraljaúj­helyi plébános személyében vélte mindazon tulajdonságokat föllelhetők- nek, melyek őt lelkész társai között is kiemelik s ezért adományozta neki az apátságot, hogy a dekórum még jobban ösztönözze a buzgó papot ha­záért és egyházért való fáradhatlan munkálkodásra. — Majd a hívekhez fordult a püspök s kérte: legyenek hü munkatársai buzgó plébánosuknak ama nagy feladat megoldásában, hogy a sátoraljaújhelyi rk. templom mielőbb újjáépíthető legyen. Szólott még a hazaszeretetről és pedig oly közvet­len és meggyőző erővel, hogy szavai­nak szerte az országban kellene han- gozniok. Okfejtései során bebizonyí­totta, hogy haza és egyház nem ál­lottak egymással szemben soha, nem állanak ma sem, csak némely elva­kult embernél, sőt a haza az egyház- n: k s a magyar kath. egyház a ha­zának mindenkor leghívebb társa volt, kölcsönösen együtt munkálkod­va mindkettőnek s ezzel a nemzetnek javára. Téved, aki azt véli, hogy a vallásosság kizárja a hazaszeretetet vagy viszont; sőt a kettő annyira ki­egészíti egymást, hogy vallásosság nélkül jó hazafi, vagy jó hazafiság nélkül igazán vallásos ember nem le­het senki. Az evangélium szavaira utal: „Adjátok meg Istennek ami Istenné s a császárnak ami a császáré.“ A püspök közel fél óráig tartó gyönyörű beszéde mély hatást tett a templomot zsúfolásig megtöltő áj- tatos közönségre. Szentbeszéd után teljes papi se­gédlettel első infulás miséjét végezte Bessenyei István apátplebános. Mise alatt a nép énekelt. A szertartás déli fél 12 óra tájban ért véget, amikor a püspök visszatért a plébániára s fo­gadta Sátoraljaújhely város tisztelgő küldöttségét. Az egyházi ünnepélyek befejez- tetésével az ünnepségeknek sorát d. u. 1 órakor a vármegyeháza nagyter­mében, valamint a főispáni s alis- páni kistermekben közebéd fejezte be, melyet Bessenyei István apát-plebá- nas adott városunk társadalma elő­kelőségeinek és polgárainak tiszte­letére. Az ebéden a megjelentek telje­sen megtöltötték a termeket s a meg­jelent előkelő s diszes meghívott ven­dégsereg valóban impozáns képet mu­tatott. Körülbelől 200 meghívott je­lent meg előkelő társadalmunk min­den rétegéből az apát-plebános által adott közebéden. A notabilitások Fischer-Colbrie püspökkel élükön Meczner Gyula főispán termeiben gyűltek össze s onnan vonultak be az ebédre. A nagyteremben elhelyezett j“j"i alakú asztalnál foglaltak helyet a meghívottak, de ezenkívül sokan ta­láltak elhelyezést a kistermekben is. A főasztal közepén foglalt helyet Fischer-Colbrie Ágoston kassai me­gyés püspök, jobboldalán Bessenyei István apáttal s baloldalán Meczner Gyula főispánnal. Azután a főasztal­nál foglaltak helyet a papi, várme­gyei s városi notabilitások, kiknek diszes sorában ott voltak: Dókus Gyula kir. kamarás, alis­pán, dr. Mázy Engelbert tankerületi főigazgató, Hiszem Kálmán apát-ple­bános, Gruska Lajos pápai kamarás, Fejes István, Miklóssy István főespe­resek, Dómján Elek, dr. Goldberger Izidor lelkészek, Tost Barna püspöki, ceremoniurius, Matolai Etele nyug. alispán, Lehóczky Endre kanonok, Nyilassy Károly főgimnáziumi igaz­gató, Keresztessy Lajos táblai bíró, Eisenmann Oszkár pénzügyigazgató, Thuránszky László vármegyei fő­jegyző, Löcherer Lőrinc vármegyei főorvos, Búza Barna orszgy. képviselő Beregszászy István kir. tanácsos, tan- felügyelő, Ambrózy Nándor jószág- igazgató, Szirmay István vármegyei tiszti főügyész, Eiserth István kir. ügyész, Lengyel Manó nyug. ezredes, Pintér István árvaszéki elnök, Kun Frigyes, Kovaliczky Elek kir. köz­jegyző, Hönsch Dezső, Dános Miklós műszaki tanácsosok s ezenkívül me­gyei s városi társadalmi kiválósá­gaink jelentékeny számban. A felszolgált ebéd étrendje a kö­vetkező volt: csirke erőleves, fogas és tok tartármártással, bélszín cukor­borsóval, malac és pulyka sült, eho- koládé felfújt öntéssel, gyümölcs, sajt és fekete kávé. Az ebédet Kovács Károly vasúti vendéglős szervírozta közmegelégedésre úgy a pontos elő­zékeny felszolgálást, mint a felszol­gált ételek kiválóan Ízletes volta ál­talános elismerést váltott ki. Azgebéd folyama alatt Oláh Rudi zenekara játszott. Az ebéden az első felköszöntőt; Fischer-Colbrie püspök mondotta O felségére, melyet a jelenvoltak állva hallgattak végig. A mélyenjáró gon­dolatokkal telt szárnyaló szónoki mü — a jelenvoltakat láthatóan megha­totta. Azután Bessenyei István apát- plebános emelkedett szólásra, meg­hatott szavakban köszönve meg a püspöknek személyes megjelenését. Éltetve a püspököt, beszéde további folyamán megemlékezett az egyház kegyurnőjéről, Wallis Gyuláné So­mogyi Ilona grófnőről, ki jótétemé­nyeivel úgy az egyházat, mint a vá­rost elárasztja. Azután Meczner Gyu­la főispánt élteti, kit követendő példa­ként állított maga elé is a törhetlen hazaszeretet s hazafiság érzésében. Majd a vármegye vezető atyját, Dókus Gyula alispánt köszönti, kiben a ha­zafias lelkületű főtisztviselőt tiszteli- Élteti őt s a jelenvolt összes vendé­geket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom