Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)
1908-11-04 / 89. szám
Sátoralj aujhely, 1908. November 4. 89 (4793) Harmincliatodik évfolyam. Megjelen lietenkint kétszer szerdán ós szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Kjilttórben minden garmond sor 80 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA. MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. —- Egyes szám ára 10 fillér. ~— Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Hatósági bringák Sátoraljaújhelyben. — nov. 4. Ha ezelőtt 25 évvel foganatosították volna a Hegyalján borvédelmi szempontból azokat az intézkedéseket, melyek most egymást követik és nyomukban siker fakad: nem lett volna alkalma a fillokszerás évek alatt bort pancsolók táborának a hegyaljai borok hitelét legjobb külföldi piacainkon is annyira megingatni, mint ahogy sikerült ez nekik megfelelő védekezés hiányában. Sem termelő, sem fogyasztó nem látták a veszélyt oly nagynak a 80-as évek elején, hogy már akkor hozzá láttak volna a védekezéshez. Pedig a veszély itt volt, közöttük lappangott, de sem törvényes védelmet, sem társadalmi utón felépített erősségeket nem állíthatott vele szembe az a korszak. — A borpancsolás vigan foly'u a pincékben, ezer és ezer hordó silány bor jött ide ékről a csekély idei iU aló pincézés u ;án mint hegyaljai került forga.omba. A fori, 4*szió köz''u:u:g mihamar felismerte azonban a korcsszülöttet s kezdett a paucsoktól elfordulni, de egyben mellőzte a hegyaljai borok megrendelését éveken át, mérhetlen kárára nemcsak anyagi tekintetben a hegyaljai szőlőbirtokosoknak, de még nagyobb erkölcsi veszteségére a Hegyalja régi jó hírnevének. Hogy a valóságos hegyaljai bort a közönséggel mentői szélesebb körben lehessen megismertetni s igy piacának régi jó hírnevét visszaszerezni, arra igen hathatós, sőt állíthatjuk a legötletesebb eszmének az mutatkozik, mely most kerül im praxi kivitelre. A Hegyalja legforgalmasabb pontján Sátoraljaújhelyben, borelárusitó helyiségek állíttatnak fel, melyek hatósági ellenőrzés alatt hamisítatlanul fogják a Hegyalja termését palackokban bemutatni. Első tekintetre ez az ügy nem valami nagyfontosságunak látszik, azonban beható vizsgálat után arról győződünk meg, hogy ennél ügyesebb reklámot, érdekesebb és értékesebb védelmet Hegyaljánk nem is nyerhetett volna. Arról van ugyanis szó, hogy az ilyen hatóságilag ellenőrzött bor elárusítókban, ahol csakis termelők pecsétjével lezárt s a származási hely megjelölésével ellátott palackokhoz minden fogyasztó a legkönnyebben hozzá juthat, az átutazó közönségnek is a lehető legkönnyebbé tétessék valódi hegyaljai borokból minta palackok beszerzése. Hogy mily nagy horderejű e kérdés, könnyű elképzelni. Például — igen helyesen — a sátoraljaújhelyi vasúti állomásnál tervbe vett ilyen borelárusitó, vagy nevezhetjük borkóstoló helynek is, a legjobb reklám a Hegyalja részére. Hány ezer és százezer idegen fordul itt meg évente a világ minden részéből, akik közül igen kevés fog elmenni anélkül, hogy meggyőződést ne szerezne magának a helyszínén, a hivatalos jellegű elárusítóban boraink minőségéről. Az ilyen utazók fogyasztásra is vásárolnak, magukkal is visznek minta palackokat, melyeket otthon mint hamisítatlan hegyaljai borokat mutathatnak be az érdeklődőknek. így fognak boraink a külföldön ismét hozzájutni régi jó hirnevükhöz, de igy fog áruk is kialakulni, mert a széles körben való elterjedtség által a kereskedő világnak is tág alkalma lesz válogatni, birálui és az árakat azután meghatározni, amelyek csakis kedvezőbbek lehetnek a múltaknál, mert termékeink jósága is folyvást fokozódik. Ez az intézkedés oly életbevágó a Hegyalja borainak értékesítése ügyében, hogy praktikusabbat valóban alig lehetett volna elképzelni. Felismerte ez eszme helyes keresztülvitelének a Hegyaljára való nagy fontosságát a kormány is, amidőn 10,000 korona államsegéllyel sietett a sátoraljaújhelyi két borelárusitó hely mielőbbi szervezését megkönnyíteni. Darányi Ignác jóindulatú támogatására nem is lesz méltat lan az érdekelt vidék, mert belátja, hogy vitális kérdés reá nézve az: piacot teremteni s a termékek árát megszilárdítani a külföldön. Bizonyára rövid idő múltán már működésben fogjuk látni a sátoraljaújhelyi két borárusitó helyiséget, melyeknek megteremtéséért méltó elismerés illeti a kormánysegély és erkölcsi támogatás elnyerése körül legtöbbet fáradozott Meczner Gyula főispánt és Búza Barna képviselőt. Kívánatos azonban, hogy ez intézmények kezelése körül a legtisztább kezelés s a hatóságok részéről a legszigorúbb ellenőrzés gyakoroltassék. — Ha mindezek megtörténnek, rövid időn belül érezhető lesz Hegyaljánkon a borkereskedelem s főleg a kivitel fellendülése, amely egyértelmű a hegyaljai szölőbir- tokosság anyagi jólétének elő- haladásával. — nov. 4. A felvidéki iparosok és kereskedők adója. Egy vidék adózó képessége, a rossz adózási rendszerünk dacára is, a legjobb fokmérője az illető vidék közgazdasági forgalmának. Minél nagyobb az adó, annál nagyobb a forgalom. A lakosság gazdagsága és jóléte leginkább az adószámokban jut kifejezésre. A kassai kereskedelmi és iparkamara kerületében, melyhez Kassa város, Abauj- Torna, Sáros, Szepes, Ung és Zemplén vármegyék tartoznak, az iparosok és kereskedők, beleértve a gyárakat és pénzintézeteket, összesen 1.775,000 korona egyenes állami adót fizetnek, ami, tekintve az óriási területet, bizony nagyon kis összeg. — Ebből is láthatjuk kereskedelmünk és iparunk visszamaradottságát. VÁRMEGYE ÉS VAROSA város közgyűlése. — Az 1908. óvi költségvetési előirányzat tárgyalása. — — nov. 3. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete folyó hó 3-án délután 3 órakor tartott rendkívüli közgyűlésében vette megvitatás s tárgyalás alá a város 1908. évi költség- vetési előirányzatát. A legutóbbi városi rendkívüli közgyűlésnek nem is volt más tárgya, csupán tárgyalás alá venni az 1908. évi költségvetési előirányzat keretében a háztartási-, kövezési-, községi közmunka-, nyugdíj-, temető- és vízvezetéki alapok költségvetéseit. — Egyetlen tárgy, de kétségen kívül a legfontosabbak egyike a város életében, melynek megvitatásánál ott szerettük volna látni mindazokat, akikre e város polgársága ügyeinek vitelét bízta. És akkor, amikor egy város költségvetési előirányzatának tárgyalása lett felvéve a rendkívüli ülés tárgy- sorozatába : alig lézeng a képviselő- testület tanácskozó termében egy pár képviselőtestületi tag. Mintha kihalt volna az arra hivatottakban a közügyek iránti érdeklődés, jólehet a legkisebb kanapéper képes a közgyűlési termet érdeklődőkkel megtölteni akkor, mikor e nagy érdeklődés egyáltalán nincs indokolva. Üres teremben, az érdeklődés minden látható jele nélkül tárgyalták le Sátoraljaújhely város 1908. évi költségelőirányzatát. Kiss Ödön h. polgármester, a tisztviselőkön kivül, négy képviselőtestületi tag jelenlétében nyitotta meg az ülést, melyre az ülés folyamán a képviselőtestület tagjai közül Miklóssy István, Matolai Etele, dr. Chudovszky Mór, Kádár Gyula, Alexander Vilmos, Hericz Sándor, dr. Róth József és Kulics János jöttek el. A tisztviselők közül elnöklő Kiss Ödön h. polgármesteren és az ügy előadóján Szőllőssy Sándoron kivül: Pataky Miklós, Kérészy Gyula, Schmidt Lajos s Rabmányi Jenő voltak jelen. Az egyes tételeknél a képviselő- testület jelenvolt tagjai részéről felszólalások is történtek, de végeredményben a rendkívüli közgyűlés az 1908. évi költségvetési előirányzatot úgy általánosságban, mint részletekben elfogadta. A tárgyalás során először a háztartási, majd a községi közmunka-, kövezeti-. nyugdíj-, köztemető és vízmű költségvetési előirányzat került megvitatás alá. A háztartási költség- vetési előirányzat 376,233 kor. 52 fill, kiadással, 275,364 kor. 15 fill, bevétellel s igy 121,059 kor. 60 fillér hiánynyal lett elfogadva. A hiány községi pótadóban lel fedezetet. E végből 10 és fél %-al emelkedik a községi pótadó: 34 százalékról 44 és fél százalékra. Á községi közmunka 1908. évi költségvetési előirányzatában a kiadás s bevétel kiegyenlítést nyernek; a kövezeti költségvetés keretében a bevétel 2904 koronával van nagyobbra előirányozva a kiadásnál; a nyugdíjalapnál a többszükséglet 769 koronát halad meg, mig a köztemetőnél 2700 korona hiány mutatkozik. A vizmü költségvetésénél 52,334 kor. 38 fillér szükséglettel szemben 68,800 kor. fedezet áll. A háztartási költségvetési előirányzatban beálló hiányt a rendkívüli kiadások (tűzjelzők, Unió bank elleni perköltség, ideiglenes dijnokok alkalmazása) emelik. A képviselőtestület délután 4 órára teljesen készen volt a költség- vetési előirányzat tárgyalásával, s azt úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadva, a rendkívüli közgyűlés délután fél öt órakor véget ért. )( A közigazgatási bizottság ülése. Zemplén vármegye közigazgatási bizottsága november havi rendes ülését f. hó 9-én, hétfőn tartja meg Meczner Gyula íőispán elnökletével a vármegyeház nagytermében. )(Versenytárgyalás. Az alispán a bánóé—butka—deregnyői th. közúton levő vajáni Labore hid helyreállítását engedélyezte. A fentemlitett munka kivitelének biztosítása céljából az 1908. évi november hó 14^ik napjának délelőtt 10 órájára a kir. állam- épitészeti hivatal helyiségében tartandó zárt ajánlati versenytárgyalás hirdetíetik. Lapunk mal Nsftma 4 oldal.
