Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-10-31 / 88. szám

Október 31.

ZEMPLÉN

5. oldal.

vasni tudó, vagyonos vaskereskedő vádlottat bűnösnek mondja ki a Btk. 261. §-ában meghatározott két rendbeli nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés vétségében azért, mert a »Zemplént 1906. évi 38. számának »Nyilttér« rovatában közzétett nyilatkozatban Landesman Miksáról, mint a Felsőmagyarországi Hirlap kiadójáról és Fehér Mártonról, mint annak szerkesztőjéről a következő megalázó kifejezéseket irta;

1. »A Felsőmagyarországi Hirlap f. évi 36. számában »A Diana gőzszi- vattyu« cím alatt egy csak szennylapokba illő közlemény jelent meg* . . .

2. Revolver-journalistikára valló pimasz eljárásnak minősítem tehát ha valaki egy helybeli régi cégről előzetes alapos meggyőződés nélkül azt állítja,hegy uj helyett használt árut szállít.«

3. »Csodálkoznom kell a Felsőmagyarországi Hirlap szerkesztőségén, hogy ezt a lapot az ő nemtelen bosz- szuvágyának kielégítése végett, akaratlanul bár, engedi odadobni eszközül.«

Ezért őt a btk. 261. §-ának 2 tétele a 92., 96 és 102. §-ai alapján a jogerős Ítélet foganatba vételétől számítandó — 15 nap alatt — végrehajtás terhével fizetendő, az 1892: 27. t.-c.-ben irt célra fordítandó és be- hajthatlanság esetén a btk. 53. §-a alapján öt meg öt (5—5) napi fogházra, átváltoztatandó ötven meg ötven (50 —50) korona fő és egy meg egy (1—1) napi fogházra, átváltoztatandó tíz (10) meg tíz (10) korona mellékpénzbüntetésre ítéli.

Kötelezi vádlottat, hogy Landesman Miksa és Fehér Márton főmagán- vádlóknak 100 kor. költséget a B. P. 489. §-a alapján 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhével fizessen s az esetleg felmerülendő bűnügyi költségeket a B. P. 480. §-a alapján az 1890 : 43. t.-c. 9. §-ában irt módon a kir. államkincstárnak térítse meg.

Kötelezi a Zemplén cimü lap ki- adóhivatalát, hogy a jogerős marasztaló ítéletet indokaival együtt az Ítélet kézbesítése után megjelenő első szám elején tegye közzé. (Btk. 277. §.)

I.* Indokolás. A tényállás a következő : Róth Mór vádlott a Sátoraljaújhelyben megjelenő rZemplén« cimü lapnak 1906. évi 38. számában a »Nyilttér« rovatban közölt nyilatkozatban a következőket Írja :

1. »A »Felsőmagyarországi Hirlap*

f. évi 36. számában „A Diana gőz szivattyú« cim alatt egy csak szennylapokba illő közlemény jelent meg« . ..

2. „Revolver-journalistikára valló pimasz eljárásnak minősítem tehát, ha valaki egy helybeli régi cégről előzetes alapos meggyőződés nélkül azt állítja, hogy uj helyett használt árut szállít* .. .

3. »Csodálkoznom kell a Felsőmagyarországi Hirlap szerkesztőségén, hogy ezt a lapot az ő nemtelen bosz- szuvágyának kielégítése végett, akaratlanul bár, engedi odadobni eszközül« . . .

Megállapítja a kir. törvényszék, hogy a Felsőmagyarországi Hírlapnak felelős szerkesztője az 1906. évi 36. sz. megjelenésekor dr. Fehér Márton, kiadója pedig Landesman Miksa volt.

II. A kir. törvszék ezt a tényállást vádlottnak beismerése, valamint az 1 és 15. sz. tk. alatti lappéldányoknak alapján állapította meg.

III. Minthogy a tényállásban foglalt állítások a Felsőmagyarországi Hírlapra vannak vonatkoztatva s igy azok a lapnak felelős szerkesztőjét és kiadóját érintik.

Minthogy továbbá a vád tárgyává lett állítások és kifejezések közül a tényállásban foglaltak a főmagánvád- lókra nézve meggyalázók.

Minthogy ilyen körülmények között vádlottnak az a védekezése, nogy a cikk megírásával üzleti reputációjának tartozott s hogy ő a revolverzsurnalisztikát enyhébb jelentőségűnek magyarázza, a bűnösség megállapítása szempontjából bírói figyelmet nem érdemel. A kir. trvszék a bűnösség kérdésében a rendelkező tész szerint határozott.

IV. Bár a Felsőmagyarországi

Hírlapnak érintett cikke inkább a polgármester ellen volt irányozva, mégis érintette részben vádlottnak üzleti érdekeit is és ez őt felinditotta, amely körülményt a büntetlen előélettel együtt a btk. 92. §-ának alkalmazását indokoló enyhítő körülmények gyanánt mérlegelte a törvényszék.

Egyébként az Ítélet a felhívott S-okon alapul.

Sátoraljaújhelyben a kir. tvszéknek

1907. évi okt. hó 25. napján tartott üléséből.

Wielland, Blaskó,

elnök. jegyző.

6781/1908. B. sz,

Jelen ítélet jogerősségét és végrehajthatóságát igazolom.

Sátoraljaújhely, a kir. trvszéknél

1908. évi okt. 22-én.

Keresztessy,

elnök.

II.

804/908. B. szám.

Őfelsége a király nevében!

A kassal kir. ítélőtábla nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés vétsége miatt vádolt Róth Mór ellen folyamatba tett bűnügyet, melyben a sátoraljaújhelyi kir. törvényszék 1907- évi október hó 25-én 6657. B. szám alatt ítéletet hozott, a vádlottnak és védőjének a bűnösség magállapitása miatt bejelentett és írásban is indokolt felebbezése folytán 1908. évi március hó 24-én tartott nyilvános felebbviteli főtárgyaláson, melyben Arnold Sándor t. elnök, Váry Gyula, dr. Sponer Gyula itélőbirák, Rédeki István és Hubay Gyula itélőbirák vettek részt, a vád képviseletében Paksy József kir. ügyész járt el és a vádlottat dr. Róth József védő képviselte, a jegyzőkönyyet pedig dr. Gyika Emil tanácsjegyző vezette, a vád és védelem meghallgatása után vizsgálat alá vevén, a következően ítélt.

A kir. ítélőtábla a kir. törvényszék ítéletének a vádlott terhére megállapított cselekmény minősítését tár- gyazó rendelkezését a büntetés kiszabására is kihatóan a Bp. 385. § 1. b pontjában megjelölt anyagi semmiségi ok fennmaradása folytán megsemmisíti, Róth Mór vádlottat a btkv. 261. §-ában meghatározott nyomtatvány által elkövetett beesületsértés egy rendbeli vétségében nyilvánítja bűnösnek és ezért büntetését a btk. 261. §-ának második büntetés tétele alapján a btk. 92. S-a alkalmazásával az 1892. XXVII. t.-c. 3 §-ában jelzett célokra fordítandó, 15 nap alatt végrehajtás terhével lefizetendő, behajthatatlanság esetén a btk. 53. §-a alapján 2 (kettő) illetve 1 (egy) napi fogházzal helyettesítendő 20 (húsz) kor. fő és 10 (tiz) korona mellékbüntetésben állapítja meg; egyébként pedig a kir. törvényszék Ítéletét helyben hagyta.

Indokok : Minthogy vádlott a vádtárgyát képező hírlapi közleményben azokkal az egyéneket, akikre az abban foglalt meggyalázó kitételek vonatkoznak, névszerint meg nem jelölte, ennek folytán pedig jóllehet a vád tárgyát képező hírlapi közlemény Landeszmann Miksa és Fehér Márton főmagánvádlókra mint a Felsőmagyarországi Hírlapnak akkori kiadójára illetve felelős szerkesztőjére egyaránt vonatkozik és sértő a vádlott terhére rótt fennforgó cselekmény csak egy rendbeli becsületsértés vétségét képezi és igy a kir. törvényszék azt tévesen minősítette két rendbeli vétségnek:

Ezeknél fogva a kir. Ítélőtábla a kir. törvényszék Ítéletének a vádlott terhére megállapított cselekményt minősítő rendelkezését a büntetés kiszabására is kihatóan a Bp. 385. §1-5 pontja alapján megsemmisítette, vádlottat a btkv. 261. §-ában meghatározott nyomtatvány által elkövetett becsületsértés egy rendbeli vétségében nyilvánította bűnösnek és ezért büntetését a fennforgó enyhítő körülményeket figyelembe véve, a btkv. 92. §-ának helyén valónak alkalmazásával megfelelően állapította meg.

Egyébként a kir. törvényszék Ítélete a vonatkozó indokainál fogva hagyatott helyben.

Kassa, 1908. évi március hó 24-én. Berczolly Jenő sk., Dr. Spóner Gyula sk., elnök. előadó.

Jelen Ítéletek jogerősségét és vég- rehajtóságát igazolom.

Sátoraljaújhely, a kir. tszéknél 1908. évi október hó 22-én.

Keresztessy,

elnök.

III.

6446/1908. B. szám.

Őfelsége a király nevében!

A m. kir. Curia nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés vétsége miatt vádolt Róth Mór ellen a sátoraljaújhelyi kir. törvényszék előtt folyamatba tett s ugyanott 1907. évi október hó 25-én 6657. szám alatt, a kassai kir. ítélőtábla által pedig vádlottnak és a védőnek felebbezésére 1908- évi március hó 24 én 804. szám alatt elintézett bűnvádi pert, a védő semmiségi panasza folytán 1908. évi szept. hó 29-ik napján tartott nyilvános tárgyalás alapján, a koronaügyésznek meghallgatása után vizsgálat alá vevén, következő végzést hozott:

A semmiségi panasz elutasittatik.

Indokok ; A kir. Ítélőtáblái Ítélet ellen a különvédő a B. P. 385. §. 1. a) és c) pontja alapján jelentett be semmiségi panaszt az Írásban beadott indokolásból kivehetően azért, mert a vád tárgyává tett kifejezések a jogos bírálat határáit túl nem lépték, mert a vádlott megtámadtatván, a támadást megtorolatlanul nem hagyhatta és mert a sajtóközlemény a vádlott jogos magánérdekének megóvása céljából íratott.

A panasz azonban egyik irányban sem alapos, a bírálat ugyanis mindig jogtalan ha a tárgyilagosság határát átlépi, már pedig a jelen esetben a mikor a vádlott többszörös meggyalázó kifejezésekkel ilette a főmagánvádlókat anélkül, hogy erre vonatkozóan oly tények fogadtattak volna el valóknak, amelyek szerint ezt vádlott joggal tehette volna — jogos bírálatról szó nem lehet, de különben a semmiségi panasz indokolása szerint is a vádlott azzal érvel, hogy a támadást ily módon kellett megtorolni, a megtorlás pedig a jogos bírálattal nem egyértelmű, de nem is mentesítő körülmény.

Ami pedig azt az érvelést illeti, hogy vádlott jogos magánérdekének megóvása céljából ténykedett, ez egymagában véve büntethetőséget kizáró okot nem képez, hanem csak a valódiság bizonyításának megengedésére szolgálhat alapul. Azt pedig hogy a vádlott állításainak valódiságát bizonyította volna, a kir. ítélőtábla tényként nem fogadta el.

Az alaptalan semmiségi panasz ezekhez képest elutasítandó volt.

Hivatalból figyelembe veendő semmiségi panasz nem észleltetett, mert bár a kir. Ítélőtáblának azzal a ténymegállapításával szemben, hogy a meggyalázó kifejezések Landesmann Miksa és Fehér Márton főmagánvád- lóra vonatkoznak, a minősítés téves, amennyiben a vádlott cselekménye egyrendbeli becsületsértés vétségének minősíttetett, minthogy azonban ez a vádlott javára szolgált — hivatalból nem észleltethetett.

Kelt Budapesten, 1908. évi szept. hó 29-ik napján.

Bernáth Géza sk. Yaikó Pál sk., előadó.

Telefon-számunk: 42.

A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE.

L. Sárospatak. Az ügyes verset legközelebb ho " ’ sságára.

S. L. R. Abatij-Halmaj. M ídkettőt köszönjük. Nemsokára sorát ejtjük.

D. Hely ászát a b óságnál érvón ye ti e.

ii&ptulA|doil08 Éblert CJyulsw

HIRDETÉSEK.

immmm Aki mmum

önmagát vagy gyermekoit a

"K !fj 1L U>

rekedtség1, hurut, elnyálkáso- dás, lógesühurut, köszvény és szamárköhögóstől megmenteni akarja, vegye az orvosilag kipróbált és ajánlott

KAISER-féle

Mell-Caramellák

a Három fenyő védjegygyei.

C trjrv közjegyzőileg hitelesített bi zonyitvány tanúsítja páratlan hatását.

Egy csomag ára 20 és 40 fill. Egy doboz 80 fillér.

Kapható: Hrabéczy Kálmán drogériájában Sátoraljaújhely.

3612(1908. tk. sz.

Árverési hirdetményi kivonat.

A tokaji kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy az árverés a m. kir. államkincstárnak mint végrehajtatnak, kisk. Scháffer Erzsébet és társai végrehajtást szenvedettek elleni 839 kor. 84 fill, tőkekövetelés és járulékai, továbbá Dick Salamonnak 241 kor. 64 fill, s jár. iránti végrehajtási ügyében a tokaji kir. járásbíróság területén lévő, Tolcsva községben fekvő, a tolcsvai 718. számú tjkvben a végrehajtást szenvedettek nevén álló 402. hr. 340. ői. sz. ház és u lvarra és pedig emez ingatlan felére az özv. Scháffer Bertalanná szül. Frommer Malvin javára bekebelezett özvegyi haszon- élvezeti jognak épségben tartása mellett 2128 korona kikiáltási árban elrendelte és bogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1908. évi november hó 30-ik napján délelőtt ÍO órakor Tokaj község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog.

Az esetre, ha az árverésen 2444 korona 64 fillér vételár meg nem igértetnék, az árverés hatálytalanná válik s az a haszonélvezeti jogra való tekintet nélkül újra nyomban foganatosit- tatik.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°|o-át készpénzben, vagy az 1881 : LX. t.-c. 42. szakaszában jelzett, árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügy miniszteri rendelet 8. §-áfcan kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Az esetben, ha a kikiáltási árnál magasabb ajánlat tétetik, a bánatpénz az Ígért összeg 10 °[0 erejéig kiegészítendő, különben az ajánlat érvénytelen.

Kelt Tokajban, 1908. szept. hó 22. napján.

Flathjr,

kir. járásbiró.

2782|1908. végr. sz.

Árverési hirdetmény.

Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX.

t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a sátoraljaújhelyi kir. járásbíróságnak 1908. évi Sp. I. 176|3. számú végzése következtében hivatalból képviselt a M. kir. kincstár jogügyi igazgatósága javára 48 kor. 98 fill, s jár. erejéig 1908. évi aug. hó 5 én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 1550 koronára becsült következő ingóságoku. m.: házi bútor stb. nyilvános árverésen el, adatnak.

Mely árverésnek a sátoraljaújhelyi kir. járásbíróság 1908. évi V. 1720|2. számú végzése folytán 48 kor. 98 fill, tőkekövetelés, ennek esedékes kamatai, és eddig biróilag már megállapított költségek erejéig, Saujhelyben alperes Jókai-utczai lakásán leendő megtartására 1908. évi november hó 7-ik napjának d. e. 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX t -ez. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni.

Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le és fellilfoglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik.

Kelt Sátoraljaújhely, 1908. évi október hó 23, napján.

Bosner Imri,

kir. bir. végrehajtó.

ÉRTESÍTÉS.

Van szerencsém a n. é. közönség n. b tndomására hozni, hogy mindennemű ingatlanok vételét — eladását — bérbeadását, avagy bérbevételét a legelőnyösebb feltételek mellett s a legrövidebb idő alatt közvetítem.

Weinberger manó, Saujhely, Korona-u,