Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)
1908-10-31 / 88. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Október 31. ner Gyula főispán sokat fáradoztak s hathatós közbenjárásukkal sikerült dr. Darányi Ignác földművelésügyi miniszternél az ügyet kedvező megoldásra juttatniok. Az érdekelt borvidék közönsége elismeréssel vesz tudomást a közbenjárók nagy ügybuzgalmáról, melylyel Hegy aljánknak becses szolgálatot tettek s az itteni borértékesítés ügyét egy igen életrevaló és a gyakorlatban nagyon fontos lépéssel vitték előbbre. Az ilyen praktikus intézkedések a legjobbak a tekintetben, hogy boraink értékesítése céljából ne csak szavakkal, de amint itt látjuk, igen helyes tényekkel is intézkedés legyen tehető. VARMEGYE ÉS VAROS. )( Közig, gyakornoki kinevezés. Meczner Gyula főispán dr. Osváth Dezső végzett joghallgatót dijas köz- igazgatási gyakornokká kinevezte. )( Uj megyebizottsági tag. Bőd- rogolasziban a folyó hó 28-án meg tartott törvh. bizottsági tagválasztás alkalmával Lengyel Manó nyug. ezredest választották meg törvényhatósági bizottsági tagnak. )( Anyakönyvvezetö helyettesek kinevezése és felmentése. Meczner Gyula főispán Halasi Dezső Gyula rákóci lakost a rákóci állami anyakönyvi kerületbe korlátolt hatáskörrel anyakönyvvezető helyettessé kinevezte. — Simon Ferenc magyarsasi anyakönyvvezető helyettest pedig ezen tisztsége alól felmentette. Azonkívül Meczner Gyula főispán a sátoralja- ujhelyvidéki anyakönyvi kerületbe korlátolt hatáskörrel Bogár Vilmos oki. jegyzőt; a czirókaófalusi anyakönyvi kerületbe teljes hatáskörrel Kolozsváry Sámuel oki. s. jegyzőt és a gálszécsi B) anyakönyvi kerületbe Kovács Miklós oki. jegyzőt korlátolt hatáskörrel anyakönyvvezető helyettesekké kinevezte. )( Sátoraljaújhely város a rend. tan. városok orsz. egyesülete alakuló kitatarozta, sok szőlősgazda még szedő dézsájába, puttonjába, a kádakba is kerek dongafát veretett s igy nyert hordókat. Némelyek a házuk alatt levő kővel burkolt pincéjükbe öntötték a mustot. Tokajban pedig egy szőlőtulajdonos úgy segített magán, hogy a szőlője közepén egy nagy gödröt ása- tott s abba öntötte borát, mely hordóiba nem fért többé. A gödör bort nem őrizgette, úgy sem lopták, mert kinek kellett, szép szép szóért is kaphatott abból. De hogyan hogy nem, megtörtént, hogy e gazda szőlőjébe belevetődtek a hegy alján legelésző tehenek. Meglátván a gödröt, abból inni kívántak. Persze a tehenek nem voltak nagyon mértékletesek. ízlelhetett nekik a borok királya, az édes tokaji asszu s sokat szürcsölgettek garatokra. Végre a bor ereje megrészegítette őket s a borgödörbe ugrottak. S mintha részegségükben valami ismeretlen, eddig sohasem hallott zene csapott volna füleikbe: a gödörben vígan ugrándoztak, járták a tehéntáncot. Azóta a gödröt a szél, meg az eső földdel kitöltötte, de azt a hegytájat, hol ez történt, ma is „Tehén- íáne“-nak hijják. Liebermann S. Sándor. közgyűlésén. Budapesten folyó hó 26-án tartotta meg a rendezett tanácsú városok országos egyesülete alakuló közgyűlését. Az alakuló köz gyűlésen, mely a Váci-utcai városháza közgyűlési termében folyt le, Sátoraljaújhely város s az egyesületbe belépett sátoraljaújhelyi városi tisztviselők nevében Pataky Miklós városi főjegyző volt jelen. )( Törvényhatósági biz. tagválasz tások. Említettük lapunk utóbbi számában, hogy a göröginyei és velejtei kerületben lefolyt törvh. bizottsági tagválasztást a közig, biróság megsemmisítette s a törvényhatóság az uj választás határnapjául november hó 12-ikét tűzte ki. A göröginyei vál. kerületbe elnökül Kelemen Kálmán, homonnai, helyettes elnökül Harmata Andor s Haraszhy Miklós, a velejtei vál. kerületbe elnökül Isaák János, h. elnökül Iványi B. Károly s Ben- csik Béla bizottsági tagok lettek ki- küldve. )( Vadászati jog bérbeadása. Tiszakarád község vadászati joga nov. hó 10-én délelőtt 9 órakor fog nyilvános árverésen bérbeadatni. )( Törvénykönyvek beszerzése. A m. kir. belügyminiszter körrendeletét intézett a törvényhatóságokhoz, melyben meghagyja, hogy a törvényhatóságok minden egyes főtisztviselője részére az összes, 1867 tői máig megjelent törvénykönyvek gyűjteménye beszereztessék. Azon esetre ha e beszerzés a törvényhatóságok költségvetésének keretében nem lenne eszközölhető, gróf Andrássy Gyula belügyminiszter elrendelte, hogy a szó- banlevő törvénykönyvek szükséges példányaival a törvényhatóságok díjtalanul láttassanak el. )( Pályázat szülésznői állásokra. Ladamóc székhelylyel szervezett kör- bábai állásra a sátoraljaújhelyi főszolgabíróhoz november hó 2-ig adhatók be pályázatok. HIRE k. Az élő-halottak. — okt. 81. Kigyulnak az emlékezet apró mécsesei a sirdombokon s felveri a máskor oly csendes temető csendjét a zokogás. Halottak napja van! Én is jártam a temetőben, a halál mindkét birodalmában. Az egyik jobban elszomorított, mint a másik. Az egyik egy hatalmas, fejfákkal beültetett sirkert, a másik egy óriási épülettömb, melynek hatalmas folyosóiról nyilnak az ajtók a kripta- szerű cellákba, az élő-halottak zárkáiba. Mind a két helyen van fejfa. Amott keresztalaku a sirhant elején, emitt egy tábla az ajtó mellett, rajta a beteg neve és a betegség minemü- sége. Melyik hatott meg jobban ? Nem tudom! Talán az utóbbi. Odalenn már nem fáj semmi s a földben nyugovók halála legfeljebb azoknak fáj, kik idefenn maradtak tovább huzni az igát. De azok, kik élve vannak eltemetve abban az óriási kriptában, azok élnek, azok gondolkoznak, azoknak céljaik vannak még az életre, azoknak legnagyobb része tudja, hogy hol van s érzi a világtól való elkülönítettségnek minden kínját, minden fájdalmát. A temetőben láttam virágokkal beültetett, koszorúkkal ékesített sir- dombokat, amelyek mellett feketeruhás, kisirt szemű alakok hódoltak a halottak emlékének. A legnagyobb volt a siránkozás egy fehér chrisanthumokkal teleültetett sirdombnál, melynek fejénél álló kettétört oszlop jelezte, hogy itt egy fiatal, derékban kettétört életet gyászolnak. Úgy látszik, itt még nem hegedt sebeket szakított fel, be nem gyógyult fájdalmas emlékeket elevenített fel a halottak napja; hiszen régi sebek már nem sajognak, a régi fájdalmak már nem képesek oly intenzív érzelmeket kelteni. A tömeg, mely nem emlékezni, hanem a mások fájdalmát megbámulni ment ki a temetőbe, csoportosulni kezdett. Nem bírtam sokáig nézni a szivettépő jelenetet s a tömeg közt megpillantva egy ismerősömet, hozzácsatlakoztam. Természetesen temetői dolgokról, szomorú históriákról folyt a társalgás, hiszen a témát rendesen a környezet váltja ki az emberből. Barátom egy török históriát elevenített fel, melyet valahol Galateában hallott. — Hasszánnak, a mücrimnek négy fia volt. Meghalt az egyik s Hasszán belenyugodott a változhatat- lanba. Jött a szent háború s Hasz- szánnak két fia maradt ott a csatatéren. „Allahért haltak, a paradicsomiba jutnak.“ — mondotta Hasz- szán s minden szeretetét meglévő egyetlen fiára pazarolta. A sors úgy akarta, hogy a negyedik fiú is hamarább kerüljön a temetőbe, mint az apja. Ezt már nem bírta el Hasszán. Szidta Allaht, hogy kegyetlen, kedve telik abban, hogy az embereknek fájdalmat okozhat s hosszú vontcsövű puskájából fellövöldözött az égre, hitha megölheti Allaht, aki elvette az ő négy fiát. De mikor hajnalban a mecset tornyában megszólalt a mücrinek imára szólító éneke, már Hasszán is ott volt társai közt s vad, szent, kétségbeesett fanatizmussal ordította bele a hajnali szürkületbe: „Allah nagy Allah irgalmas, dicsértessék az ő neve örökön-örökkó !* A halál fáj, sebeket okoz, de e sebekre van gyógyító ír, ha nem más, az idő. De hol találnak gyógyító írra azok, kiknek sebeit nem hegeszti be az idő, kiknek sebei folyton véreznek, folyton egész egész a halálig 1 V Ezek az elmén ütött sebek, melyeket az élet ejtett s amelyekre az élet nem nyújt orvosságot. Milyen önző is a társadalom I A maga jóvoltáért mindenre képes. — Elzárja a külvilágot azok elől, kik reá veszedelmesekké válhatnak, s kérlelhetlenül kimondja a halált, kiméri a büntetést azokra, akik ellene vétettek, akik megszegték az ő törvényeit. Mily rettentő is lehet, mikor az ember tudja, hogy ő a világ számára meghalt. Mennyire fájhat ezeknek az embereknek a saját haláluk. Minő igaza is van Kantnak, midőn azt mondja, hogy a mások elvesztése esetleg fájdalmasan érint bennünket, de sohasem oly mélyen, mint a saját bukásunk, a sáját erkölcsi halálunk érzete. A mások halála esetleg fáj nekünk s ha eszünkbe jut az elhunyt képe, fel-felszakad a már behegzett seb, de miként vigasztalódjunk a saját halálunkon?! Ezért tartom én keservesebbnek azoknak sorsát, kik azokban a nagy épületekben az életnek minden szimp- tómájával ugyan, de elborult lélekkel keservesen érzik a Végzet haragját. Ezeknek nem gyújt senki sem gyertyát halottak napján. Az ő sírjukra nem helyez senki se koszorút, ők ki vannak közösítve az emberiség emlékezetéből: ők az élet halottai. Fábián Béla. — Halottak napja. Holnap, nov. 1-én, mindenszentek ünnepének estéjén ünnepli meg a kegyelet az elhunytak emlékét. Megnépesül a holtak birodalma koszorúkat hozó élőkkel és a szeretet lángját jelképező gyertyák ezreinek felgyujtásával. Az ünneplésből kiveszik részüket az egyházak is. Sátoraljaújhelyben nov. 1-én este 6 órakor a plébánia templomban szentbeszédet tart és a rituálé szerint előirt könyörgéseket végzi Bessenyei István apátplebános, a kar pedig Li- berát és több, halotti szertartásokra rendelt éneket ad elő. Halottak napján, nov. 2-án reggel fél 9 órakor a kegyesrendiek, 9 órakor pedig a plébánia templomban lesz ünnepélyes requiem. Minkét helyen részt vesz a róm. kath. vallásu tanulóifjúság. A főgimnázium tanári karának vezetése alatt a növendékek nov. 1-ón d. u. 2 órakor a régi rk. temetőbe, majd az uj köztemetőbe vonulnak ki, hol beszédeket tartanak s megkoszorúzzák elhunyt tanáraik sirhalmait. — Mai tárcarovatunkban Toborzó címmel Alba Nevis-nek, az országosan ismert kitűnő költőnőnek tollából gyönyörű költeményt talál az olvasó; lendületes, bátor, szinte harcias riadót, mely a mai magyar asszonyokat szólítja sorompóba. A modern társadalmi átalakulás keretében a nők érvényesülésének útját tudvalevőleg nőiróink legkiválóbbjai egyengetik s a kultúra ez előharcosainak egyik vezéreként csendíti meg most a Toborzó-1 a fényes tollú nőpoéta. A remek költeménynek különös aktualitást ad az az érdekes körülmény, h< gyár nőirók most tömörü ges táborba, eszméik pre külön orgánumot is szei guknak Női élet címen, díszes, illusztrált folyó lebb jelenik meg Álba kesztése alatt. A maga ratlan újságból olvasí mutatványszámot kapb iránt a kiadóhivatal! IX. kerület, Angyal-utca ay.; iur- dulnak. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter dr. Neuvirth György sátoraljaújhelyi törvényszéki joggyakornokot a temeskubini járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki. — Nagy adomány az izr. nőegyletnek. Gróf Andrássy Dénes, a jótékonyságáról országszerte ismert főur a sátoraljaújhelyi izr. nőegyletnek háromezer koronát adományozott. — A József kir. herceg szanatórium jótéteménye. A Gyulán fennálló József szanatórium, melynek városunkban is van fiók egyesülete, felvette gyógykezelésre Schvarcz Simon nagygéresi lakost, igy a jótékony filléreknek áldásában részesül egy megyebeli szegény. — Tanügyi áthelyezés. Meszlényi Árpád elemi iskolai tanítót a sztrop- kói elemi iskolához helyezték át. — Halálozás. Kérészy Gyula városi mérnököt és családját súlyos csapás érte. Mint részvéttel értesülünk ugyanis Eilend József sárospataki főgymnáziumi tanár felesége Kérészy Emma 39 éves korában okt. hó 27-én Budapesten elhalálozott. Az elhunyt úrnő temetése f. hó 80-án Sárospatakon folyt le nagy részvét mellett. — A nagymihályi közkórház kibővítése. A belügyminisztérium a nagymihályi közkórházbau létesítendő és a tüdőbetegek részére szolgáló külön pavilion költségeinek fedezésére 60.000 korona segélyt folyósított. Hófehér fehérnemüek, tükör fényes gallér, kézelők, kelengyék, piperetárgyak mosása, vasalása ....... leg'jo'bToan. WEISZ TERÉZ Első miskolozí villamos erőre berendezett fehérnemű mosó és vegytisztító gyárában Férfi és női ruhák, szövetek, függönyök vegytisztitása és legrolcsóloloan, ©szlrözöltetnels: I Sátoraljaújhelyi képviselet: Grojdits Vilma úrnőnél, kis-tőzsde.
