Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)
1908-10-28 / 87. szám
Sátoraljaujhely, 1908. Október 23. 87. (4791.) Harminchatodik évfolyam. Megjelen hctenkint kétszer szerdán ós szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adank vissza. Nyiltlérben minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLEBT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. il vármegye közgyűlése. — okt. 28. Zemplén vármegye törvényhatósága Meczner Gyula főispán elnökletével ma rendkívüli közgyűlést tartott Sátoraljaújhelyben a vármegyeház nagytermében. A rendkívüli közgyűlés ösz- szehivását több tárgy aktualitása tette szükségessé, milyenek például a gyámpénztári pénzkészletek elhelyezésének, továbbá Sátoraljaújhely város 90.000 koronás függő kölcsönének, úgyszintén több törvényhatósági és városi szabályrendeletnek ietárgya- lása. — Anyagi szempontból legközelebb áll hozzánk a tárgysorozat 2. pontjába iktatott alispáni jelentés, melyszerint a vármegyei nyugdíjalap fizetőképességének biztosítására kormány segélyt kér a vármegye a belügyminisztériumtól, minthogy a szóban levő alap, dacára a vármegye közönsége által pótadó címén megszavazott hozzájárulásnak is, az ösz- szes kiadásokat nem fedezheti. Reméljük, hogy a m. kir. belügyminiszter vármegyénk irányában mindenkor tanúsított jóindulatából folyólag most sem fog elzárkózni a törvényhatóság alaposan megindokolt s számadatok sorozatával támogatott kérelmének méltányos teljesítésétől. Luka községnek is pénzre van szüksége nemcsak Sátoraljaújhelynek. Uj iskolaépület emelésének céljaira vett fel a község 26.000 koronát. Tekintve, hogy a nagynépességü községben a közoktatásügy már valóban tűrhetetlen állapotba jutott s tekintve azt is, hogy a befektetés nem nagy anyagi megter- heltetést jelent a nevezett községre sőt az a lehető legüdvö- sebb célra fordittatik: a község kölcsönügyletének lebonyolítása nem fog akadályokba ütközni. Arra való tekintettel, hogy a rendkívüli közgyűlés tárgyai nagyrészben lokális érdeküek, a helyi bizottsági tagokból telit ki inkább a közgyűlés közönsége, mig a vidékről kevesen jöttek fel. Összesen vagy 40 bizottsági tag volt jelen. A rendkívüli közgyűlés lefolyásáról a következőkben számolunk be: A közgyűlés megnyitása. Meczner Gyula főispán a gyűlést délelőtt 10 órakor nyitotta meg s az elnöki meghívó szerinti sorrendben vétette tárgyalás alá az egyes ügyeket. Tudatja a főispán a törvény- hatósággal, hogy Mertens Artúr közigazgatási gyakornokot tb. szolgabi- róvá nevezte ki. Arvapénzek elhelyezése. Első tárgy a gyámpénztári pénzkészletnek a pénzintézeteknél való elhelyezése tárgyában kidolgozott terjedelmes alispáni javaslat volt. Olvastatott alispán amaz előterjesztése, hogy a törvényhatóság már folyó évi 714/16353. szám alatt kelt határozatával egy bizottságot küldött ki, melynek föladatává tétetett a gyámpénztári betétek mikénti elhelyezése tárgyában — a helyi és vármegyebeli takarékpénztárak hitel- képességére való figyelemmel —- tervezetet dolgozni ki s azt jóváhagyás végett a közgyűlés elé terjeszteni. Ezt a bizottságot alispán, mint elnök f. évi október hó 19 ik napjára hívta össze ülésre, amely alkalommal a bizottság súlyos erkölcsi és anyagi felelőssége tudatában beható vizsgálat alá vett9 a pénzintézetek hitelképességét s amelyek már fennállásuknak 5 évét betöltötték, azok mérlegeit átvizsgálva a következő javaslatot fogadta el és terjesztette a törvényhatósági közgyűlés elé: 1. A gyámtárilag kezelt és gyü- mölcsöztetés céljából a pénzintézeteknek kiadandó pénzek 60%-a a Megyei Általános Bank, a Sátoraljaújhelyi Polgári Takarékpénztár, a Zemplénvármegyei Kereskedelmi, Ipar és Terménybank, a Sátoraljaújhelyi Takarékpénztár, a Központi Takarék- pénztár, a Sátoraljaújhelyi Népbank és Sárospataki Takarékpénztárnál, — 40%-a pedig azon vidéki pénzintézeteknél lenne elhelyezendő, melyek az 1907. év december havában 5-ik üzletévöket már betöltötték. — Mert a pénzintézet hitelképessége nem bírálható el, csupán az alap és tartaléktőkék nagysága után, hanem szükséges, hogy azt huzamosabb időn át való működésével is igazolja. 2. Az első pontban javasolt arány azonban a vármegye törvényhatósági bizottságának határozata értelmében nem egyszerre az 1909. évben, hanem fokozatosan lenne végrehajtandó és pedig akként, hogy az 1909. év- beD, a sátoraljaújhelyi 6 pénzintézetnél és a sárospataki takarékpénztárban elhelyezett pénzekből, az elhelyezés aránya szerint csak 325,000 korona lenne kivonható, a gyámoltak és gondnokoltak részére visszafizetendő tőkék, évi kamatok és az ingatlan biztosítás mellett kihelyezendő kölcsönök folyósítására. Amennyiben e címeken nagyobb összegre Jenne szükség, az az évi bevételből fedeztessék. Viszont, ha már az 1909. évben oly nagy összeg folynék be gyám- tári kezelés alá, mely a kiadások fedezése után az összes takarékpénztárakban elhelyezett árvapénzeknek 40%-át meghaladná, az az 1-ső pontban meghatározott 60 és 40% arányában a helybeli és vidéki pénzintézeteknél helyeztessék el. 3. Az eddig is részeltetett 6 sátoraljaújhelyi pénzintézeteknél és a sárospataki takarékpénztárnál a jelenlegi elhelyezési aránykulcs az 1909. évre is fenntartandó. 4. A gyámtárilag kezelt pénzek 40%-éka az első pontban megállapított feltételnek megfelelő vidéki pénzintézeteknél, alap és tartaléktőkéik arányában lenne elhelyezendő az 1909 évben. És pedig: A Nagymihályi Takarékpénztárnál 10%, a Nagymihályi Kereskedelmi és Hitelbanknál 17, a Gálszó- csi Takarék és Hitelpénztárnál 12, a Gálszécsi Polgári Takarékpénztárnál 6'5, a Tokaj-Hegyaijai Takarékpénztárnál 8, a Tokaj vidéki Keresk. és Gazdasági Banknál 5, a Bodrogközi Takarékpénztárnál 7, a Homonnai Kereskedelmi és Iparbanknál 6, a Hegyalja-mádi Takarékpénztárnál 8, a Tolcsvai Takarékpénztárnál 6, a Mezőlaborczi Takarékpénztárnál 3, a Varannói Takarékpénztárnál 7, a Tállyai Népbanknál 4’5%. A közgyűlés a kiküldött bizottság fenti javaslatát elfogadván, azt határozattá emeli s alispánt a szükséges intézkedések megtételére felhatalmazza. Ugyanez ügygyei kapcsolatosan Dókus Gyula alispán előterjesztéséből is határozati erőre emelte a közgyűlés a következőket: A betéti könyvek, valamint a pénzek küldözéséből eredő és minden felmerülő más költségeket, a pénzintézetek viselni kötelesek. A törvényhatóságnak jogában fog állani, a pénzintézeteket, hitelképességüket illetőleg, amennyiben azt szükségesnek tartaná, kiküldötte által megvizsgáltatni. A pénzintézetek, a törvényhatósági bizottság által megállapított kamatlábnak évközben való leszállttá sát nem követelhetik. A pénzintézetek, jelen határozat vételétől számított 15 nap alatt kötelesek nyilatkozni az iránt, hogy az abban foglalt feltételeknek magukat alávetik. — Amelyik pénzintézet ezt nem tenné, annál — azon évben — gyámtárilag kezelt pénzek el nem helyeztetnek. E tárgyfelett főispán elrendelte a névszerinti szavazást. A nyugdíjalap kölcsöne. Bernáth Aladár tb. főjegyző felolvasta alispán amaz előterjesztését, hogy a 2%-os megyei pótadó nem fedezi a nyugdíjalap fizetéseit. 25,000 koronát kellett kölcsön venni a szegényalapból. Minthogy a belügyminiszter ilyen célokra 100,000 koronát vett fel az 1909. évi költségvetésbe, kérik hogy e 25,000 koronás tartozást 2 részletben térítse meg államsegélyből a törvényhatóságnak. Sátoraljaújhely város ügyel. Dr. Szirmay István előadja Sátoraljaújhely város szemétkihordási szabályrendeletét, mely szerint a szemétkihordás általánosan kötelezővé tétetik s lakrészenkint 1 kor. dij fizetendő évente. Korcsmák, üzletek és raktárak magasabb dijat fizetnek. A középületek ós szállodák szintén külön díjszabás alá esnek. — Meczner Gyula főispán nem találja igazságosnak a kivetési kulcsot, mig dr. Szirmay István a szabályrendelet elfogadhatósága mellett érvel, a dijak alacsony volta miatt inkább a város érdekeit félti. — Kiss Ödön biz. tag h. polgármester előadja, hogy 10,200 helyiség után lehet e dijakat kivetni. Ilyen összeg mig egyénenkint csekély megterheltetóst jelent, tömegben már biztosítja a köztisztaság követelményeinek betarthatását. A bizottság a szabályrendeletet jóváhagyta. Sátoraljaújhely város függő köl- csönkéut 90,000 koronát akar felvenni különböző létesítményekre,melyről a f. év julius 20-án tartott képviselőtestületi gyűlésről irt tudósitáLapuk mai »«te 4 ohlal. sunk részletesen ad tájékoztatást. Ez csak időleges kölcsön, a napi piac, polgári fiúiskola s más halaszthatlan ügyek rendezésére, mert a város egy millió koronás kölcsönt fog később felvenni, amelyből az összes, város rendezési munkálatokat keresztülvezetteti. Addig azonban e függő kölcsönre szüksége van s a város kényszerhelyzet előtt áll. — Dr. Szirmay István nem igen hízelgő kifejezéseket basznál a tekintetben, hogy a város ilyen kényszerhelyzetek elé juthasson, helytelen pénzügyi politikája folytán. Most jóváhagyásra ajánlja a képv. testület határozatát, de utasittatni kéri a várost, hogy szigorú takarékossággal járjon el és részletes költségvetéseket mutasson be annak idején minden szükségleti tételről. A törvényhatóság jóváhagyta a 90,000 koronás függő kölcsön felvételét. Sátoraljaújhely város 10 éven át évi 500 koronát vesz fel költségvetésébe a Rákóczi Ferenc szobrára. A határozatot jóváhagyta a törvényhatóság. Sátoraljaújhely város zsólyomkai, Roóz Adolf által bérelt kőbányáját a váios kiadta újból Roóz Adolfnak, mert más bérlő nem jelentkezett s kedvezőbb ajánlatot seuki sem tett. A szerződést Roózzal meg is kötötte a város; ezt az eljárását azonban többen megfelebbezték s kérték, hogy a csekély jövedelmű bányát, amely mellett utfentartásra sokat költenek, uj árverésen adják bérbe. A törvény* hatóság az iratokat azzal adja vissza a város képviselőtestületének : tegye újabb megfontolás tárgyává, hogy ezt a bányát továbbra is bérbe adja-e s ha igen, Írjon ki újabb versenytárgyalást. A Bzomotorl körjegyzőség-. A szomotori körjegyzőség szervezése tárgyában eddig létre jött iratok azzal adatnak ki az illetékes főszolgabírónak, hogy az összes érdekelt községeket hallgassa meg s azután tegyen előterjesztést a szervezés irántKisebb ügyek elintézése után, a közgyűlésben felvett jegyzőkönyvet nyomban hitelesítették s ezzel az ülés d. e. fél 12 órakor, elnöklő főispán megélj enzésével véget ért. — okt. 28. A lakásbér. Az 1908. év negyedik lakbérnegyedétől kezdve az uj törvény alapján a következő táblázat szerint kapják az állami hivatalnokok lakbérüket koronában számítva: fizetési i. il. III. ív. v. VI. VII osztályban osztályba sorozott állomáshelyeken IV. 3000 2700 2400 2100 1800 1500 1200 V. 2500 2250 2200 1750 1500 1250 1000 VI: 2600 1800 1600 1400 1200 1000 800 VII. 1600 1440 1280 1120 960 800 640 VIII. 1300 1170 1040 910 780 650 520 IX. 1000 900 800 700 600 500 400 X. 900 810 720 680 540 450 350 XI. 800 729 640 560 480 400 320 ^‘szolgák 400 360 320 280 240 200 160 Sátoraljaújhely tervszerint a IV. lakbérosztályzatba került volna. A fenti táblázat szerint ‘«diát a tisztviselők lakbéremelkedé ' oly jelentéktelen összeget ' mely egyáltalán nem ál1 vásbérek folytonos mert előrelátható az ' iakásbérek ezután j egyéb városrendezé mresztülvitetóvel ír .ognak s a
