Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)
1908-10-21 / 85. szám
Sátoraljaujhely, 1908. Október 17. 84 (4788.) Harminchatodik évfolyam. uwj ^ ^ u fu». -i.^ i uw'tt u Megjelen lietenkint kétszer szerdán ós szombaton este. Szerkesztőség’ és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnak vissza. Nyílttérijén minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kői negyedévre 2.50 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij : Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. fi választójog és a szocializmus. Irta: Andor Károly.- okt. 16. Az államok műveltségének legbiztosabb mértéke a polgároknak politikai jogokban való részesedése. E tekintetben jóval mögötte vagyunk Európa bármely kulturállamának. Nálunk a politikai jogokat csak nagyon is kiváltságos osztályok gyakorolhatják s a nemzet zöme csak a rács mögül szemléli a nemzetfentartó nagy munkát. A szocializmusnak kétségtelenül oroszlánrésze van e kínai fal ellen indított ostromban. A választójog reformja kész s közel napok munkája évszázadok jogbitorlásainak ássa meg a sírját. Miért van mégis, hogy a kizárt nép tekintélyes csoportja már előre retteg attól, amiért a síkra szállott ? A szocialisták törekvése az általános választójog kivivására elméletileg teljesen igazolt. Az állam ugyanazon földhöz kötött polgárok összesége, tehát minden polgárnak legyen meg a joga, mint államalkotó egyednek, az állam ügyeihez való hozzájáruláshoz. Ehhez azonban a normál műveltségnek olyan foka volna szükséges minden egyénnél, amely kizárná azt a lehetőséget, hogy a jogokban egyenlően A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. A legifjabb királyság. A .Zemplén* számára irta: Tárnái Aladár. Múlt héten pattant ki a nagy európai szenzáció: a bolgár fejedelemségből független királyság, Ferdi- nánd fejedelemből király lett. Beteljesült végre egy ambiciózus népnek leghőbb vágya s e lépéssel egyik érdekes és szép fejezete zárul Bulgária történetének, amely gazdag, változatos eseményekben és epizódokban.— Valóban érdekes e romantikus fénytől övezett népnek történeti fejlődése. Lassankint részesévé lett a modern europizmusnak és mégis, mint csak kevés nép, megtartotta erősen kiélezett nemzetiségi mivoltát — életmódban, szokásokban és viseletben egyaránt. A mai Bulgáriának első nyomát még a rómaiak korában találjuk. A csökönyös trák törzsekkel, különösen a dákokkal és mősiakkal való kemény harcok után a Duna és Balkánhegység közt elterülő vadregényes országot Augusztus császár Mősia- tartomány név alatt a római világ- birodalomba kebelezte. A Duna folyási irányát követve, a rómaiak idővel egészen a Fekete-tengerig hatoltak, átengedvp az ország belsejét a részes legalsóbb néposztály, — amely pedig minden állam zömét alkotja, — túlsúlyával pusztulásba kergesse az államot. De hol vagyunk mi még ettől az általános normál műveltségtől ? Ismételve mondom, hogy tisztelettel tekintek a szociálisták elméleti követeléseire. Vajha ott volnánk már műveltség tekintetében, hogy a legutolsó polgárból is hasznavehető miniszter lehetne ! De ahoz ez az elengedhetetlen előfeltétel nincs meg, itt polgári jogok abszolút egyenlőségéről szó sem lehet az állam pusztulása nélkül. Mi azonban nemcsak ezt az általános műveltségi fokot nélkülözzük. Mert ha ez meg is volna, egy igen-igen hatalmas akadálylyal állunk szemben: a sok nyelvű s a magyar állam fenuhatósága alul minden áron szabadulni óhajtó nemzetiségekkel. Legszomorubban nélkülözzük az egyfajuságot. A nemzet- testnek alig fele azonosítja érdekeit az állam érdekeivel, hogy várhatnék tehát azt, hogy az egyenlő joggal rendelkező nemzetiségi polgárok államunk javára fogják ezt a jogot felhasználni. Sőt többet mondok, én még a tiszta magyar vérűnek hirdetett polgárság egy részétől is görög gyarmatosoknak. A népvándorlás viharai után, miután előzőleg gótok, longcbárdok és gepidák járták vad hordákban keresztül-kasul az országot, a VII. században szláv törzsek telepednek le Mősiában. Ezeket azonban az utánok nyomuló finn hordák részben nyugatra szorítják, részben pedig fegyveres erővel leigázzák. Az ország uj urai a török-hun származású bolgárok lettek. Kubrat nevű kánjuk az avarok ellen szövetségre lépett Herakleios császárral, aki őt jutalmul bizánci patríciussá tette. Kubrát fia, Asparuch, leigázza Mősia szláv törzseit és 680 körül megalapítja a dunai-bolgárok birodalmát. Boris fejedelem alatt 864-ben a bolgárok felveszik a keresztény hitet. Boris a Mihály nevet veszi fel és a konstantinápolyi patriarchátushoz csatlakozik. Az első keresztény bolgárfejedelem fia, Simeon, meghódítja Albániát egész az Adriáig s adófizetőjévé teszi Szerbiát és Bizáncot. — Ezek voltak a bolgár nép legdicsőségesebb napjai. Simeon a „bolgárok és görögök császárja“ nak, röviden „cár“-nak nevezi magát s egyházi tekintetben is függetleníti népét a konstantinápolyi patriarchától. Birodalma magában foglalja a dunai-bolgárok országát, Thrácia nagy részét, Macedóniát, Thessáliát, Albániát ós Epirust. Azonban már fia, Péter alatt megkezdődik az ország gyors szétdaféltem az államot. Ezek a nemzetközi szociálisták. Pedig ezeknek a száma igen tekintélyes s értelmi fokuk is felül esik a selejtezendő átlagon. — Mikor ők egyenlőjoguságról beszélnek, csak saját mellőztetésükre gondolnak s nem a haza javára. Az ördöggel is szívesen egyesülnének az egyenlő polgárjog kivivására. Vagy nem Kristóffy volt-e ez eszme első hivatalos megpendi- tője ? Nem hivatkoztak-e büszkén a legutóbbi bécsi népgyülé- sen szóvivő küldöttjeik nemzetköziségükre ? Én nem kérek az ilyen polgárok egyenlő jogusá- gából. A műveletlen paraszt magyartól nem féltem a hazát, de ettől a nemzetközi eszméktől habzó csoporttól a magyar államra semmi jót sem várhatok. A választójogot ki kell terjeszteni, de ilyen műveltségi és faji viszonyok között egyenlő és általános jogkiterjesztésről beszélni : szélhámosság. Kinevetne érte az egész világ. Vagy talán mi vagyunk a világ legműveltebb népe, még ha evvel a szélhámossággal világgá kürtölnők is azt ? Igen is legyeu jogkiterjesztés ! Adjanak módot minden jó- ravaló magyar polgárnak arra, hogy kötelezettségeinek és értelmiségének arányában a jogokból rabolása. Legelőször a nyugati rész szakad el és 963 óta önnáiló cárság gyanánt szerepel. A birodalom keleti részét 969-ben a pogány Szvjatoszláv orosz fejedelemnek sikerült meghódítania. Uralmának azonban már 970- ben véget vetett Tzimisces császár, aki Keletbulgáriát bizanti tartomány- nyá tette, mig Nyugatbulgáriát csak 1018 ban tudja II. Basileios császár leigázni. Á keletrómai birodalom pusztulása után egy uj Bolgárország keletkezik, amelynek rövid fénykora a XIII. század első felére tehető. Az uj cárság székhelye a Balkánhegység északi lábánál elterülő Tirnovo. Az Innocent pápa által megkoronázott Kolajannes cár uralkodása már a hanyatlás korát jelzi. A félhold mindjobban terjeszkedik a Balkánon s 1366-ban III. Ivannes Sismán, az utolsó tirnovói cár, már hűséget esküszik I. Murad szultánnak, adófizetője lesz neki és miután végtére is birodalma teljesen a szultán kezébe került, török fogságban fejezi be életét. A török uralom nyomasztólag nehezedett az országra s csak a XVIII. század második felében keletkezik az u. n. ujbolgár mozgalom, amelynek célja Bulgária függetlenitése. — Ez irány híveinek segítségére voltak az 1806—1812 és az 1828—29-iki orosz háborúk, valamint a török reformtörekvések is. 1872-ben Bulgária a szultántól teljes egyházi autonómiát is kivehesse a részét. Ezt kívánja az általános emberi és nemzeti jog. De az államot tudva és szándékosan a romlásba dönteni, az állam létével kísérletezni még a legideálisabb elmélet kedvéért sem szabad. Nagy, talán századokra kiható fontosságú munka áll a kormány előtt. Mérlegelni kell a jogkiterjesztés minden kis részletét s mikor az állam jövendő létezésének alapjairól van szó, nem vezetheti munkájában sem a theoriák magasztossága, sem az emberi hiúságnak való kedvezés ; hanem egyedül csak a magyar állam létének és jólétének biztosítása. Csak szomorú faji állapotunkra vetne világot, ha a választójog kiterjesztésénél a többszörösségi rendszer behozatalára kell gon- dolniok. Nem az osztályuralom biztosítására irányul ez, mint olyan szivesen hangoztatják az eszme ellenzői, hanem az állam magyar nemzeti jellegének a megőrzésére. Elég szomorú dolog az, hogy a magyarfaj a magyar hazában uem számával, hanem csak kötelezettségeivel és szellemi műveltségével van túlsúlyban. Ennek a túlsúlynak pedig meg kell maradni a politikai jogok kiterjesztése után is; ezt nyert. A politikai függetlenségre való törekvést pedig nagyszámú titkos szövetség táplálta. Ezeknek működése főleg a török uralom elleni folytonos lázadásokban nyilatkozik meg. Az 1875-iki bosnyák felkelés következtében a bolgár mozgalom imponáló népfelkeléssé lett, melyet azonban a török csapatok páratlan kegyetlenséggel csakhamar elnyomtak. E körülmény beavatkozásra késztette a hatalmakat. Keresztény kormányzó által igazgatott két autonom bolgár tartomány alakítását követelték a portától. Törökország vonakodása jelzi az orosz-török háború kezdetét. A san-stefanói békében Törökországnak végre mégis csak be kell egyeznie egy adófizető szuverén bolgár fejedelemség létesítésébe, amelynek tartozéka Macedónia is. Azonban az 1878-iki berlini kongresszus a fejedelemség területét a Duna és Balkán közére szorítja; Kelet-Rumélia autonóm tartománya lesz Törökországnak, mig Macedónia közvetlenül a porta fenhatósága í Áz 1886-iki pl ipi . lés révén Kelet-Ru"’ u zik a fejedelemséght nek nyilatkozik ar mindenkori fejedel dőnként Kelet-Rur élia kormányzójává nevezi ki. A 1 'ei viselők tagjai leszn zetgyulésnek, a sz A sátoraljaújhelyi izraelita anyahitközség 1908. évi november l-étöl 3 évre kezelésre átvehető. Érdeklődők szíveskedjenek bővebb felvilágosítás végett október hó 24-éig a hitközség titkári hivatalához fordulni. Lapunk ma) száma 8 oldal,
