Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)
1908-09-12 / 74. szám
Sátoraljaujhely, 1903. Szeptember Í2. 74. (4778.) Harminchatodik évfolyam. Hegjelen hetenkint kétszer szerdán ós szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. üjilttórbeM minden garmond sor 80 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmnnkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. —- Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó atán 2 fill. Petit botüknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy körettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Darabonfok a láthatáron. — szept. 11. Már régen levettük napirendről ezt a sivár kérdést s ma sem foglalkoznánk vele, ka a kormány félhivatalosa azt nem Írná, hogy Kristóffyék a nemzetiségiekkel s a balpárttal és más elégületlen elemekkel szövetkezve újból feltünedeznek a láthatáron és agitációjuk körébe Zemplén vármegyét is jónak látták bevonni. Ezért bir reánk a kérdés aktualitással s ezért foglalkozunk vele röviden. A dolgok teljes megérthetése céljából mindenekelőtt ideiktatjuk a „Budapest“ következő leleplezéseit : „Kristóffy József most ellen- koalició szervezésén fáradozik, aki tudvalevőleg bukása után megalapította az »Országos Polgári Radikális Párt“-ot. Kristóffy havonkint négyezer koronát fizetett be ennek a pártnak pénztárába, hogy honnan vette a pénzt, azon a múltat ismerve, nem kell -sokat gondolkodni. A radikális párt fényes központi helyiséget rendezett be a volt „István főherceg szálloda“ épületében. Itt találkoztak egymással naponkint a darabontok és innen dirigálták az országszerte megindított akciót : a radikális párt országos szervezését. Ez év február havában Kristóffy Bécsbe utazott s a mikor visszaérkezett a császárvárosból, beszüntette a radikális párt anyagi segítését s kiadta a jelszót, hogy az agitációt ezentúl más irányban kell foljtatni. Kristóffy ez után érintkezésbe lépett a nemzetiségi képviselőkkel. A nemzetiségiek hajlandóknak mutatkoztak egy ellenkoalicióban való részvételre, de már a tárgyalások megkezdésénél is feltételéül kötötték ki azt, hogy Kristóffy gondoskodni tartozik arról, hogy a magyar parasztság is megbarátkozzék az ellenkoalició gondolatával. Kristóflyék ezután hozzá fogtak a parasztság felizgatásához. E célra a Békéscsabán székelő „Parasztpárt“-ot és az „Országos Földművelő párt“-ot használták fel, amelynek Balmazújvároson van a központja. Pénz volt erre 's bőven. A két parasztszervezet hozzá fogott a rendszeres munkához. Achimék Arad, Békés, Csanád- és Bácsbodrogme- gyék, továbbá Biharmegye déli részének szervezésére vállalkoztak, mig a másik a Hajdú, Heves, Szatmár, Szilágy, Szabolcs és Zemplén vármegyékben és Biharmegye északi részében való agitálást vállalta magára. Egy a parasztnak rendkívül tetsző jelszót dobtak a tömeg közzé. Hirdetik azt, hogy csak egy elvük van: „földet a parasztnak!“ Ez év március hó közepe táján érdekes vendégek voltak Kristóffy labanc utcai villájában. Egy bécsi megbízott, Hodzsa Milán, Vlád Aurél és Maniu Gyula. Egy teljes napon át tartott tanácskozás után elhatározták, hogy megteremtik az ellenkoaliciót. Az alku legérdekesebb része az, hogy az ellenkoalició mozgalmaihoz szükséges pénz megszerzését Kristóffy József vállalta magára, de ennek ellenében tizennégy mandátumot követel a hivei számára. Éspedig: a szerbektől egyet, a románoktól, a paraszt és földmivelő párttól kettőt-kettőt, a tótoktól hármat, a nyugotmagyarországi radikálisoktól pedig négyet. A leleplezésnek kétségtelenül sok pikantériát ad az a körülmény, hogy Kristóffy állítólag bevonta számításaiba a demokratákat és a balpártot is, sőt a forrás szerint áchim András Pető Sándor dr. demokrata és egy balpárti képviselővel részben személyesen, részben levélileg tárgyalt is ebben az irányban.“ Folyik tehát a nemzetrontó munka minden vonalon, most már a balpárt segítségével is, és Zemplén vármegye területére is kiterjeszkedve. Dacára hogy eléggé közel áll a kormányhoz az a lap, melyből fenti idézetünket vettük, egyszerűen nem térhetünk a kérdés felett napirendre, de elsősorban is azt jelentjük ki, hogy Zemplén vármegyében az ilyesféle agitáció ostoba és céltévesztett dolog lenne, mert itt sem Kristóffy, sem semmiféle nagyhangú Ígéretek tulajdonosa kedvező talajra nem talál. Ezt a vélekedésünket már a fenti idézet is megerősíti, amidőn azt mondja, hogy földművelő népünk elbolonditá- sára most „Földet a parasztnak“ a jelszó. Zemplén vármegyébe ugyan jöhet nemcsak ezzel, de akármiféle más jelszóval is bármiféle agitátor, itt nem lesz eredménye izgató munkájának, mert nálunk 1. nincs nemzetiségi kérdés; 2. erős a koalíció s a kormány iránti bizalom; 3. mert a zempléni földművelő gazdaembernek a fejét el nem csavarja tizenhat Kristóffy vagy Acbim sem; ennél a mi népünknél becsületesebb és egyenesebb gon- dolkozásu nép sehol sem lakik Magyarország területén. Itt tehát nem fogDak boldogulni, akár hogy okoskodnak s bármiféle furfan- got vesznek is elő. Csak töredezett, pártokra szakadozott, nem zeti érzésében megoszlott néppel lehet zavart csinálni. Annak már nincs veszteni valója, belemegy tehát akármibe. A mi népünknek azonban, melynél a hazafias és kifogástalan magyar nemzeti érzelem a legkitűnőbb lábon áll, sok, de nagyon sok veszteni valója van. Kicsinyben belekóstoltak ebbe a 90-es évek vége felé lezajlott szociáldemokrata mozgalmak közepette már, amidőn kitűnt, hogy esküszik a nép az izgatónak: de nem követi. Mikor aztán a czi- gándi, lukai s néhány más bodrogközi községbeli népet meg- rendszabályoztak és felvilágosítottak, akkor kinyílt a szeme valamennyinek s nincs olyan agitátor, aki e becsületes, józan- eszü népet még egyszer képes lenne megtántoritani. Utalva azonban a legnagyobb hadvezérnek, Julius Cézárnak szavaira, aki azt mondotta: .Nincs olyan erős vár, melyet el ne foglalnék, ha sikerül a kapuján egy aranynyal terhelt szamarat behajtatni“, — óvatosságra és elő- vigyázatra intünk mindenkit, akit illet. Afelől nyugodtak vagyunk, hogy közhatóságaink az emberi és polgári jogok tiszteletben tartásának legvégső határáig ha elmennek is, de ott aztán meg- álianak s az esetleges agitátorok igen kényelmetlen helyzetbe kerülnének velük szemben. A mi józan, becsületes, derék magyar népünket pedig óva intjük, nehogy felüljön az ámi- tóknak. Kérész életűek ezek, láttuk csak pár év előtt, hogy a hatalom tetőpontjáról mily nagyot estek egyszerre az ismeretlenség homályába. Pályaudvarunk kibővítése. Szemle a kibővítés érdekében. — szept. 11. Sátoraljaújhely rend. tan. város közönségének kereskedelmi társulatok gyűlésein, képviselőtestületi ülések alkalmával sokszor hangoztatott óhaját képezi az, hogy a sátoraljaújhelyi pályaudvarok kibővittessenek. Ámig a magyar államvasut minden lehetőt megtett arra nézve, hogy a személyszállítás lebonyolítása meg- könnyittessék s idők folyamán vár* sulikban két állomás is létesült: addig a teheráru forgalom könnyebb lebonyolítására alig tétetett intézkedés. Pedig elsősorban és főleg a to- heráiak forgása az, mely utóbbi időben Sátoraljaújhelyben növekedett, s mig a személyforgalom akadálytalan menete városunk közönségének legfeljebb kényeim' szempontból érdeke, addig a teheráru felvétel s leadás módjainak megkönnyítése városunk kereskedő s iparos osztályának — bátran mondhatjuk — létkérdése. A forgalom emelkedésével mindinkább gyakrabban hangzott el a panasz, hogy a teherénik felvétele s leadása, az ezen célt szolgáló létesítmények kisszerüségénél fogva — nem kellőképen gyors, akadálytalan, másrészt magának a vasúti raktárnak kedvezőtlen, a terjeszkedést kizáró elhelyezésénél fogva: módfelett meg van nehezítve. Á panaszok mind sűrűbbek lettek : igazolásául az óhaj jogosságának, mely ez irányban megoldásként két alternatívát állított fel, vagy a nagy állomás teheráru forgalmi részének kibővítését, vagy a gyártelepi kisállomásnak teheráruk felvételére és leadására való berendezését. Soha jogosultabb kívánsága nem volt egy város közönségének, mint a mienknek ez. A nagy állomás ez irányú kibővítése feltétlenül halaszthatatlan, de mi kedvezőbbnek látnók a kisállomás berendezését teherforgalmi célra. — Kedvezőbbnek — ismételjük — azért, mert a nagy állomás kibővítése a terep zárt voltánál fogva: alig kivihető, másrészt a kis állomás bővítésében mi garanciát látunk arra nézve is, hogy az egy uj városrész kiépülését, majdan felvirágzását fogja elősegíteni, s ott van tér ipartelepek létesítésére is. De — úgy látjuk — a reménység hiábavaló s azon mozgalom, melyet a város közönsége e méltán jogos óhaja teljesítésének érdekében indított: immár meddő és eredmény nélküli. Augusztus hó 25-ikére a kereskedelmi kormány részben intézkedni készülvén a kívánság teljesítését illetőleg: egyik megbízottját küldte ki, hogy Sátoraljaújhelyben a vasúti-forgalom akadálytalan lebonyolítása érdekében szükséglendő intézkedésekről a városi megbizottakkal tárgyalva, részint pedig személyes tapasztalatai a'apján adjon jelentést. Akkor a miniszteri kiküldött akadályoztatása miatt — mint annak idején közöltük — ez a szemle elmaradt s át lett helyezve folyó, szeptember hó 10-ikére. E szemlére a törvényhatóság Matolai Eleiéi, a város a maga részéről dr. Reichard Salamon ügyészt és Kérészy Gyula mérnököt küldötte ki. Szeptember hó 10-én a szemle meg is lett tartva, városunk nagy közönségének érthető örömérp, mely a miniszteri megbízott kiküldésében s I.»púnk ual uáina 8 oldal.
