Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-16 / 40. szám

4. oldal. ZEMPLÉN. Május 16. SZÍNHÁZ. ** A finale. Á Színművészeti Aka­démia művészi körutat tevő növendé­keinek nevében Fábián titkár érdekes beadványt intézett Sátoraljaújhely vá­ros tanácsához. A Színművészeti Aka­démia művészi kőrútjában tudvalevő­leg felkereste Sátoraljaújhelyt is, s itt három estén át előadásokat ren­dezett a városi színházban. Olyan előadásokat, melyek képesek voltak kielégíteni a legraffináltabb művészi igényeket is. Az előadásoknak erköl­csi sikere azonban nem párosult az anyagival, mert közönségünk az itt tartott három előadást csak feles szám­mal látogatta meg. S igy a kis mü- vészcsapat, mely a legszebb remé­nyekkel jött városunkba, keserű csa­lódásnak lett részese, elveszítve bi­zalmát, melyet városunk müpártoló közönségébe helyezett. Énnek a csa­lódásnak mintegy resonanciája azon kérvény, mely Sátoraljaújhely r. tan. városhoz került a napokban a Szín­művészeti Akadémia titkára részéről, s melyben a titkár kéri a várost, hogy a városnak a színház átenge­dése fejében fizetett dijat engedje el, illetve utalja vissza, tekintve, hogy a müpártolónak hiresztelt sátoraljaúj­helyi közönségben csalódniok kellett. A kérelem ügye legközelebb kerül döntés elé. ** Kabarét müvószest. Színhá­zunkban a jövő kedden először fel­lépő kabarét társaság fényes sikerrel tartja előadásait Kassán. A társaság mindennap uj műsorral kedveskedik közönségének s a közönség ezt a fi gyeimet tömeges látogatásával há­lálja meg. Gyöngyi Izsó mint Confe­rencier páratlan az országban, ezen­kívül meséi, találó mondásai, dalai, kupiéi rendkívül változatossá s han­gulatossá teszik a társaság műsorát. Nógrády Gizi énekesnő repertoirja felöleli a budapesti kabaretek min­den jobb müsordarabját. Mint pél­dául: „A légy románc“, „Dal a mo­ziról“, „Zsazsa meséje“, „Oh Sári ne izélj“, „A csókos Julis“, „Kornai Berta szobalánya“, „A házmester kisasszony“, „Krumpli kapálás után“, „Dal a Vörös Marosáról“, „Köpülő dal“, „A mézes huszár“, „Altató dal“, „Böske“, „Elveszett a harisnyakö­tőm“, „Dal egy tyúkról, egy kakas­ról és egy tojásról“, stb. Gyöngyi Jolán műsora szintén igen változa­tos. Előadja: „A kesergő lány“, „A 726/1908. szám. Hirdetmény. Megyaszó község vadászati joga az 1883. XX. t.-c. értelmé­ben 1909. január 1-től kezdődő hat (6) egymásután következő évre Megyaszó község házánál 1908. évi junius hó 4-ik napján d. e. 10 órakor nyilvános árve­résen haszonbérbe fog adatni. A részletes árverési föltételek a jegyzői hivatalban a hivatalos órák alatt bármikor megtekint­hetők. Megyaszó, 1908. május 14-én. Jászay Zoltán, Bányai István, jegyző. bíró. kis hamis“, „Csalogány dal“, „Mad­rigal“, „Friquet Rózsi dala“, „Pierre Ninon“, „A rozsok között“ cimü mű- dalokat ; „A kis mama dala“, „A co- cotte“ stb. kuplékat; „Ha férfi vol­nék“, „Uniformisban“, „Művésznő leszek“, „Fürdőhelyen“ monológok és magánjeleneteket. Pápay Lajost, mint énekest ismerjük. Ő is sok uj Frater nótával és más uj dalokkal, kupiék kai fog kedveskedni közönsé­günknek. Mint értesülünk a 19-iki és 20-iki cabaret esték iránt nagy ér­deklődés mutatkozik — a Gojdics nővéreknél történt előjegyzések nyo­mán ítélve — közönségünk körében. ** A „Budapesti Cabaret“ ven­dégjátéka. A főváros legnépszerűbb és legmodernebb művészgárdája ven dégszerepel egyetlen estén, e hó 23-án városunkban, a városi színházban. Az ismert nevű ős kiváló magyar író Nagy Endre vezetése alatt álló „Bu­dapesti Cabaret“ (Bonboniére) fővá­rosi nagysikerű szezonjának befeje­zése után a nagyobb vidéki váro­sokba körútra indult és ennek során ejti útba egy estére városunkat, mely­nek közönsége bizonyára a legna­gyobb érdeklődéssel fogja kisérni az egyetlen estét magában foglaló ven­dégszereplést. A cabaret művészet megteremtője, a magyar cabaret pél­dátlanul népszerűvé lett megalapítója: Nagy Endre maga vezeti kitűnő tár­sulatát, nemcsak mint az előadás conferenciérje, hanem mint szerep­lője is a legkiválóbb irók és kompo­nisták müveiből összeállított műsor­nak, mely az idei egész budapesti szezon legnagyobb sikert aratott szá­maiból áll. A május 23-án megtar­tandó estén huszonöt pompás caba- ret-számon kívül négy bohózat kerül színre: „A remekírók“, „A közös konyha“, „A szövetkezet“ és a »Mozi­dráma“. Ezenkívül egy négy képből álló színházi paródia, melynek „Egy válópör története“ a cime. A műso­ron nyolc színpadi tréfa is szerepel. Ez aktuális és politikai vonatkozású, kacagtató produkciók: „A Vajda az Abbáziában“, „Wekerle mondta“, „Kossuth Ferenc komornyikja“, „Rek- lám-karrikaturák“, „A kávéházi em­ber", .Lipótvárosi zsur“, „A nemzeti színház udvarán“, és „A feminista“. Nagy Endrén kívül fellépnek a mű­sorban : Ferenczy Károly, Huszár Károly, Sajó Géza, Máhr Nándor, Kőváry Gyula, Fábián Kornélia, Balogh Böske, Kepf Jolán, Szécsy Magda, Szász Ilona. Jegyek kapha­tók : Lővy Adolf könyvkereskedésé­ben. IRODALOM. Zemplén vármegye címeres ne­meseinek Almanachja. Egy nagybe­csű tanulmány jelenik meg az „Ada­lékok Zemplén vármegye Történeté­hez“ cimü havi folyóirat sajtó alatt levő máj— jun. füzetében. Az össze­állítás Zemplén vármegye címeres nemeseinek névjegyzékét tartalmazza betűrendben, névsor szerint s e rend­kívül becses összeállítás közlését most kezdi az Adalékok ; szerkesztője : Dongó Gy. Géza tollából. A sajtó alatt levő füzet az A, B és Cz betű­vel kezdődő családnevű címeres ne­mesek névsorát tartalmazza, megem­lítvén a nemességszerző családi és utónevét, praedicatumát, hozzátarto­zói nevét, kikre a nemesítés kiter­jedt s végül a címeres nemes levél Zemplén vármegyében való kihirde­tésének évszáraát. A becses össze­állítás az Adalékok hasábjain termé­szetesen a közetkező füzetekben foly­tatódni fog s a címeres nemesek al- manachját követni fogja az u. n. „potior“ nemeseké is, valamint a pe­csétlenyomatok alapján a cimerek ismertetése. Az „Adalékok“ füzetei­ben tehát nemsokára le lesz közölve Zemplén vármegye nemeseinek név­sora s ez az almanach az Adalékok révén közkincscsé lesz. Felhívjuk az Adalékok e most megjelenő füzeté­ben kezdődő, nagy történelmi becs­esei biró összeállításra mindazok fi­gyelmét, kiket a dicső ősök emléke­zete érdekel. Egyébként kívánatos­nak tartanók, ha egyben közkincscsé válhatnának azon, a vármogye archí­vumában rejlő geneologiai táblázatok is az „Adalékok“ révén, melyek csa­ládtörténeti szempontból fontossággal bírnak s megérdemlik, hogy közlé­sük révén közismertekké váljanak. India az angolok nélkül, a ra­gyogó tollú francia Pierre Loti müve, amelyben az ihletett tengerész-iró feltárja előttünk a titokzatos India csodás szépségeit; elvezet a gyönyörű városokba, amelyeket még nem pro- fanizált a modern kultúra, lefesti a kihalt városok, düledező erősségek, mecsetek és misztikus bramán tem­plomok pompáját s megindító köz­vetlenséggel ecseteli az éhező India borzalmait. Az utolsó sorig érdekes, leköti figyelmünket. Nem tudjuk eléggé ajánlani olvasóinknak ez érté­kes és szép müvet úgy, mint mindazt, amivel e neves iró bennünket meg­ajándékozott. A csinos piros vászon- kötésű regény az Egyetemes Regény­tár cimü gyűjteményben jelent meg, ára 2 kötetben 2 korona. Singer és Wolfner kiadása Budapesten, VI. Andrássy-ut 10. KÖZGAZDASÁG. * Miliókra tehető az a kár, melyet a szőlőtermelő közönség minden 2—3 évben szenved az által, hogy szőlőjét a lisztharmat (oidium) ellen kellő időben meg nem védi. Mire a bajt észreveszi, az már úgy elharapódzott, hogy minden igyekezet legfeljebb a kár kissebbitésére, de nem megszün­tetésére szolgál. Miután pedig bizony­talan fel fog-e lépni a peronospora vagy sem, azért ne mulassza el egy szőlősgazda sem szőlőjét májusban dr. Aschenbradt- féle rézkénporral legalább egyszer beporozni, úgy, ha fel is lép másutt a lisztharmatjárvány, nála kárt ne tehessen. Amellett a rézkénporral a szőlő egy másik igen elterjedt, de sokak által még ma is félreismert betegsége az anthraknosis ellen is mentesítjük a szőlőt, már pedig ez a kártétel is rendszerint 5 és több százalékát viszi el a termés­nek. Aki tehát mind a két betegség ellen egyszerre és biztosan akar vé­dekezni, az legalább egyszer okvet­lenül porozza be a tőkéit rézkénporral és tartson ezen kitűnő anyagból egy keveset készletben, hogy járvány ese­tén a por kéznél legyen. A rézkén- porozott szőlő kinézése mindig szebb, a fürtök és vessző növése mindig gyorsabb mint azoké, amelyeket ezen porral nem kezeltek. NYÍLT TÉR.*) Értesítés. Van szerencsém a n. é. kö­zönség b. tudomására hozni, hogy eddig az ipartestület székházá­ban lévő lakásomat a Rákóczi- utcába (Kispiac 20. sz.) Waller- féle ház emeletére helyeztem át. Dr. Klein Jakab, orvos. •) E rovat alatt közlöttokórt nőin vállal felelősséget a Szerk. Laptulajdonos: Éhlsrt Gyula. A Torzsásra vezető ut mentén 1840 D-öl, újonnan betelepített, ötödéves termőszőlő, lemetszve, megnyitva, bekerítve, alatta csi­nos lakházzal, melynek eléghető része 1400 koronára van bizto­sítva, gyümölcsössel, vasajtós pin­cével, körülkerítve, (rabmunka biztosítva) május hó 19-én d. e. 9 órakor a törvényszéki árverelő szobában el fog adatni. Megtekintésre ajánltatik. Kert- és lakházkulcs Deák­utca 18. szám alatt átvehető. SSSSSSS m t IhflYTON $ SHUTTüEWORTH BUDAPEST, VáczI-kSrút 63. szám T§) által a legjutányosabb árak mellett ajánltatnak: focomobil és gőzcséplőgép-készletek 2'/j egész 12 lóerőig, szalmakazalozók, járgány-cséplőgépek, lóhere-cséplők, tisztító• rosták, konkolyoiók, kaszáló- és aratógépek, szénagyQjtők, boronák, „COLUMBIA-DRILL“ legjobb sorvetőgépek, „Planet Jr.“ kapálók, ezecekavágók, répavágók, knkorlcza-morzsolók, darálók, őrlő-malmok, egyetemea aczél-ekék, 2- és S-vasn ■kék ée minden egyéb gazdasági géptk. Részletes árjegyzékek kívánatra Ingyen ét bérmeaf-e küldetnek. yt ■'ní

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom