Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)
1908-02-12 / 13. szám
2. oldal. ZEMPLÉN Február 12. molása megejtetett; a járási számvevő jelentését a bizottság helyeslő- lég tudomásul vette. A Borsod-mis- kolci gőzmalmot ama kérelmével, hogy a szegi malom után Bodrog- kisfalud községnél csak félösszegü községi adót fizessen, a bizottság elutasította. — Salcer Márkra, ki Bod- rogkisfaludon petroleum finomítót építtetett, a nevezett község 400 kor. telepedési dijat vetett ki. Á község e határozatát a bizottság megsemmisítette. Seginer Hénrik és Izsák va- rannói lakosokat az elöljáróság kiakarta toloncoltatni, mert magyar állampolgárságuk igazolva nincs. Az állampolgárság megállapítása végett az összes iratok felterjesztetnek a belügyminiszterhez. — Legelő rendtartási szabályzatot alkotott újabban ismét több község Ezek közül Ber- zék, Sajóhidvég, Taktaharkány, Golop, Rátka, Ond, Szerencs, Mád községeké elutasíttatott, mert a szabályzatot a községi képviselőtestületek s nem az arra egyedül illetékes közbirtokosság készítette. A Sóstófalva, Ujcsanálos, Alsódobsza, Vajdácska, valamint a sókuti és nagydobrai körjegyzőségekhez tartozó összes községek közbirtokosságai által alkotott szabályzatok helybenhagyattak. — Az olaszliszkai vasúti átjáró kiszéle- sitési munkálatainak s az eljárás költségeinek viselésében a kereskedelmi miniszter a vasutat elmarasztalta. — Somogyi Bertalan tiszti al- ügyész több gyógydijköltség törlése s az olaszliszkai óvodai alap követeléseinek behajtása tárgyában referált. Dr. Tátray Dezső t. alügyész Molnár János sárospataki felfüggesztett községi biró felebbezését terjesztette elő. Molnár János ellen ugyanis a Sárospataki Újságban Radii Károly oly súlyos vádakat emelt, hogy a nevezett községi biró ellen a vádak nyomán illetékes felsőbb hatósága a fegyelmi eljárást megindította s őt állásától felfüggesztette. — Molnár sajtópert óhajtván folyamatba tenni Radii ellen, — mint közhivatalnok, — erre a törvényszabta felhatalmazást kérte vármegyénk alispánjától. Dókus Gyula alispán azzal tagadta meg Molnár János kérelmének teljesítését, hogy ő a fenthivatkozott lapban Radii Károly által nem közs. bírói, de szövetkezeti igazgatói minőségében lett megtámadva. Az alispán emez — egészen helyes distinkción alapuló — határozata ellen Molnár felebbezett, a bizottság azonban nem adott helyt a felebbezésnek. A hivatalos ügyben távollevő Pintér István árvaszéki elnök helyett dr. Pilissy László h. elnök jelentette, hogy a beérkezett darabok hátralék nélkül feldolgoztattak. Dr. Löcherer Lőrinc vármegyei tiszti főorvos jelentése szerint he- venyragályzó betegség 438 esetben fordult elő január hó folyamán a vármegye területén. A közegészségügy általán javult. Rendkívül nagy érdeklődéssel kisérte a bizottság Mauks Endre kir. pénzügyigazgató előterjesztéseit, ki elsőbben is az 1908. évi január haváról szóló jelentésében előadta, hogy vármegyénk területén az 1908. év 1. évnegyedében 1,471.666 korona 18 fillér kincstári követelés esedékes. — Erre január hóban 86.428 korona 70 fillér folyt be, — hátralék 1 885.237 korona 48 fillér. A befizetések összege 56.387 korona 99 fillérrel kevesebb az 1907. óv január havinál. Illetéket, haddijat, egyenes adót stb. összevéve január hóban 251.792 korona 43 fill, folyt be az állampénztárba az elmúlt hónapban. Évi jelentéséből mint főbb részleteket, a következőket emeljük ki: A kir. pénzügyigazgatóság hivatali személyzetében 19 fogalmazó összesen 75.143 ügydarabot dolgozott fel 1907-ben. Zemplén vármegye területén az állam összes bevételei mindenféle adók s illetékek címén 10 millió tizenhétezer koronára rúgtak. Ez összeg mintegy 350 ezer koronával haladja meg az 1906. évi eredményt. Adóügyi közigazgatás tekintetében első helyen áll vármegyénkben a varannói járás, legutolsó helyen a tokaji, mellette pedig közvetlenül Sátoraljaújhely r. t. város. De mig Sátoraljaújhelyben az utóbbi idők folyamán némi javulás már mutatkozik, addig a tokaji járásban teljes a stagnáció. A vármegye területén levő 107 községi- és körjegyzőség között 18 volt olyan, ahol nem kellett végrehajtást foganatosítani, mert az adók rendesen folytak be. Dicsérettel említette fel kir. pénzügyigazgató az adóügyi közigazgatás terén kivált jegyzőségeket, melyek közt ott van Alsógyertyán, Bély, Gesztely, Bod- zásujlak, Girines, Homonna, Hernád- németi, Kesznyéten, Nagyazar, Sajóhidvég, Szinna, Tőketerebes stb. Kijelentette, hogy a vármegye területén Erdőbényén, Tállyán, Kistárkány- ban és Tiszaluczon van a legelhanyagoltabb állapotban az adóügyi köz- igazgatás. De kegyetlen kritikát mondott Mauks Endre a sátoraljaújhelyi adó- ügyosztály működéséről is. Az 1907. évi adófőkönyvet még most sem zárták le. Az egyenes adóhátralék 258 ezer koronát tesz. Kijelenti, hogy ha a helyzet nem javul, felelőssége tudatában kényszeritve lesz a kormánytól kivételes intézkedésekre kérni felhatalmazást. Egyelőre határozati javaslatot nyújt be az iránt: utasítsa a bizottság a város képviselőtestületét az adóügyosztály sürgősen leendő reformálására. Határozati javaslatát a bizottság elfogadta. Beregszászy István kir. tanfelügyelő, iskolalátogatásairól számol be. Különösen megdicséri a pazdicsi állami iskolánál működő tanerőket. Gyulai Lajosné szül. Szilvásy Malvin mocsári állami tanítónő ellen állandó hanyagság miatt emelt panaszt a gondnokság s mert a kir. tanfelügyelő maga is meggyőződött a panaszok alaposságáról, kéri nevezett tanítónő ellen a fegyelmi eljárás megindítását. A fegyelmi eljárás elrendeltetett. Nagy érdeklődést keltett még a gróf Andrássy Dénes monoki nagy- birtokos felebbezése, kire iskolaépitesi költségek címén 10.150 koronát vetett ki — adó alapon — az ottani rk. iskolai elöljáróság. Többek hozzászólása után, minthogy beigazolást nyert az, miszerint az 1868. évi 38. t. c. 11. §-a alapján az iskola fen- tartó hitközség teljes joggal s minden törvényes forma szigorú betartásával vetette ki gróf Andrássy Dé- nesre e tetemes összeget, — a bizottság bár méltányolja és elismeri a felebbező grófnak különösen kulturális téren hozott nagy áldozatait, de a kir. tanfelügyelő előterjesztésének, mint a legszigorúbban törvényes alapon állónak helyt ad és a felebbezóst elutasítja. Grünbaum Mór Czigándon magániskola nyitására kért engedélyt. Pártolólag terjesztik fel a minisztériumhoz 38 tanító felemelt fizetés- kiegészítő államsegélyt kérő folyamodványával együtt. Eiserth István kir. ügyésznek nevezetesebb előadni valója most nem volt. Hönsch Dezső kir. műszaki tanácsos jelenti, hogy a kereskedelmi kormány által a vármegyei úthálózat kiépítésére engedélyezett államsegélyből ez éven a Sárospatak—Vencseílő és a Bánócz—Dobróka községek közötti útvonalak lesznek kiépítve. — Több hídnak, nevezetesen a Szürnyeg melletti nagy bodrogi hídnak kiépítésére versenytárgyalást hirdetett. A rendkívül érdekes tárgysoro- zatu ülés, — elnöklő alispán megél- jenzésével — déli 12 óra után ért véget. VÁRMEGYE ÉS VAROS Rendkívüli városi közgyűlés. — A Zemplén tudósítójától. — Sátoraljaújhely, 1908. febr. 12. A folyó évi február hó 11-én tartott rendkívüli városi közgyűlésre, mint olyanra hívta fel a képviselő- testületi tagok figyelmét egyik helybeli laptársunk az ülést megelőzőleg, mint amelyen el fog dőlni a „Vörös ökör“ további sorsa. Szerencsére a képviselőtestületi tagok annak idején magok döntötték el a „Vörös ökör“ további sorsát úgy, hogy három évre újra bérbeadták s igy tudatában voltak annak, hogy a a „Vörös ökör“ sorsának hirdetett eldőléséből legfeljebb annyiban lehet szó a február hó 11-iki rendkívüli közgyűlésben, hogy a tanács bejelenti a bérlőkkel való s a bérösszegben történt megállapodását, illetve a telt ajánlatokat. De nem is lehetett szó másról, mert a „Vörös ökör“ sorsa eldőlt újabb három évre abban az ülésben, mely helyesen a bérbeadást határozta el, úgy gondolkozván, hogy az eszmei pályázatnak elébevágni nem lehet, de meg egy fél millió koronás építkezéshez kell idő lélegzetvételre is ép úgy, mint kell egy jóval kisebb dolog : a magas c kivágásához. Ilyen dolgot elsietni, elhamarkodni nem szabad még akkor sem, ha a körülmények oly aggasztóan sürgetők, mint a mieink. A halogatásban azonban még mindig kevesebb veszélyt látunk, mint látnánk abban, ha ez eminenter fontos kérdést elsietve döntenék el. Volt ugyan indítvány az 1 évi bérbeadásra is, de azt az indítványozó visszavonta. Az ülésen fontos határozatot hoztak a közkert ügyében is, melyről alábbi részletes tudósításunk keretében számolunk be. A képviselő- testületi tagok az ülés iránt megnyilvánult érdeklődésének fokát a megjelentek névsora mutatja, mely következő: Jelen voltak : Isépy István, Mik- lóssy István, Kincsessy Péter, Reich- ard Lajos, dr. Chudovszky Móric, dr. Lichtenstein Jenő, dr. Székely Albert, Némethy Bertalan, Barta Béla, dr. Horayay Béla, id. Bánóczy Kálmán, Jelenek Ádám, Deutsch Adolf, Alexander Vilmos, F'uchs Jenő, Majoros Gyula, dr. Róth József, Tóth András, Alexander Manó, Behyna Kálmán, Grünbaum Simon, Halász József, Róth Bernát, Schwarcz Ignác, Blumenfeld Jenő, Haas Fülöp, Kroó Gyula, dr. Kovaliczky Elek, Kádár Gyula, Markovics Miksa, Gáthy Géza, dr. Búza Barna, Schwarczbart Lipót, Bettelheim Sándor, dr. Legeza János, Davidovics Adolf, Haas Adolf, Szől- lősy Arthur, Kulics János, Neuman Jenő, dr. Gombos Gáspár, Ligeti Ignác, s a tanács hivatalbeli tagjai közül Pataky Miklós, Bogyay Béla, Schmidt Lajos, Kérészy Gyula, elnöklő Kiss Ödön h. polgármesteren kívül. Az ülés lefolyásáról irt tudósításunk a következő: A „Vörös ökör“ bérbeadása. A képviselőtestület rendkívüli közgyűlését elnöklő Kiss Ödön h. polgármester délután 3 órakor nyitotta meg. Az ülés első tárgyául a „Vörös ökör“ bérbeadásának ügye került a vita retortájába s a képviselőtestület két és fél órán keresztül foglalkozott városunk tengeri kígyójával. A h. polgármestert ugyanis legutóbbi ülésében felhatalmazta a képviselőtestület, hogy érintkezésbe lépjen a „Vörös ökör“ helyiségének bérlőivel a bérösszegek felől tájékozást szerzendő. A „Vörös ökör“ bérlői 9,600 korona bérösszeget helyeztek kilátásba, mig Schvarcz Ignác az összes épületek bérletéért 11,000 korona bért hajlandó adni. A pénzügyi bizottság a bérösszegek felemelésével olyan taxa- ciót állított össze ezzel ellentétben, mely elfogadás esetén 12,000 koronán felőli bérhez juttatta volna a várost. Bár a város képviselőtestülete legutóbb határozta el a 3 évre való bérbeadást, a képviselőtestület egyes tagjai amaz indokolással, hogy az ajánlatok kedvezőtlenek: újra az egy évi értékesítés mellett foglaltak állást. Különösen Búza Barna volt az, ki az egy évre való bérbeadás szükségességét hangoztatta: mivel végtelen nagy hibának tartja, hogy a „Vörös ökör“ építésének kérdését újból 3 évre elódázzák. Száthmár, Nyíregyháza, Ungvár városokat hozza fel példának, melyeknek szállodái meghozzák a befektetett tőke annuitását. Ugyanily értelemben szólották dr. Hovnyay Béla, Betielheim Sándor képviselőtestületi tagok. Ez inditványnyal szembeD, melynek pártfogására buzdította a képvi- viselőtestületet Isépy István is: Halász József kél a legutóbbi képviselőtestületi határozat vádelmére, mely a három évi bérbeadást mondotta ki. Szerinte a „Vörös ökör“ építésére s a canalizációra szükséges egy millió koronás kölcsön beszerzése rendkívül nehéz lesz, s különben is az építés megfontolási időt igényel. A három évi bérbeadás mellett foglal állást úgy azonban, hogy a város a „Vörös ökör“ helyiségeiért 12,000 korona minimális bért kapjon. E felfogást támogatja Grünbaum Simon is. Ezután hosszabb vita indult meg, melyben Szőllősy Arthur, Jelenek Ádám, Lichtenstein Jenő Chudovszky Mór dr. fejtették ki nézeteiket. A képviselőtestület végre két és fél órai vita után, miután Halász József s Búza Barna dr. visszavonták indítványaikat, elfogadta Némethy Bertalan amaz indítványát, hogy a „Vörös ökör“ épületét a bérlők által felajánlott bérösszegekért három évre bérbeadják úgy azonban, hogy a bérlet minden év februárjában felmondható lesz. Épen ott vagyuuk tehát, ahol voltunk, t. i a három évi bérbeadásnál s ez a határozat újra a „Zemplén“ állásfoglalását igazolja, mely már a múltkori határozatnál a három évi bérbeadás helyes voltát erősítette. A elleninditványtevők is belátták, hogy — helyesebb megoldási mód egyelőre nincsen. Mint határozott nyereséget emeljük ki az uj határozatból, hogy a 10,000 koronás befektetés helyett a város ezúttal csak az életbiztonság megóvása tekintetéből fontos, halaszthatlan renovációt fogja teljesíteni addig, mig az eszmei pályázat ki fogja jelölni a „Vörös ökör* tulajdonképeni célját, amelyet mi sem tudunk elválasztani egy szálloda építésétől. Mit is kérjünk? Beregszás7.y István felszólította a várost, hogy egy polgári fiúiskola létesítése esetén, mit hajlandó nyújtani az iskolának a város, mivel a közoktatásügyi kormány Zemplén vármegyében egy polgári fiúiskolát akar létesíteni. A város képviselőtestülete örömmel vette tudomásul a tanfelügyelő átiratát s a polg. iskolának részére — a pénzügyi bizottság javaslata alapján — ingyen telket, a régi kórház gazdasági épületét, udvart s 2000 korona évi segélyt szavaztak meg. Kérészy Gyula oly értelemben szólt a tárgyhoz, hogy egyben helyes volna a kormánytól ipariskolát is, Alexander Vilmos szerint felsőbb leányiskolát is, Chudovszky Mór szerint államvasuti internátust is, Búza Barna szerint csipkeverő s főző tanfolyamot is kérni. Egyébként ez indítványok precizirozására egy ad hoc bizottságot is választottak a h. polgármester elnöklete alatt Búza Barna s Némethy Bertalan képviselőtestületi tagokból.
