Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-15 / 14. szám

Február 15. Z R M P L E N 3. oldal. eminens érdekét képező végleges megoldást.. Városunk fejlődésének érdekét szivemen viselve kérem a Polgármes­ter Urat, hogy ezen előterjesztésemet figyelemre méltatni, azt a képviselő- testületnek bemutatni s oda hatni méltóztassék, hogy a Főispán Ur Ö méltóságának pártfogását megnyerve, országgyűlési képviselőnkkel karöltve minden lehetőt elkövessünk az iránt, hogy a mávnál tervbe vett nagy arányú beruházási munkálatok ne városunk fejlődését hátráltató, hanem azt elősegítő módon hajtassanak végre s ne ismét csak ideig-óráig megfelelő, hanem a vasúti üzem által is föltét­lenül megkövetelt végleges rendezés vitessék keresztül. Ha esetleg a vég­leges rendezés az ezzel járó nagy költségek fedezetének hiányában ez idő szerint nem volna egyszerre fo- gantositható, akkor legalább arra volna a kereskedelemügyi m. kir. miniszter Ur Ő nagyméltósága fel­kérendő, hogy minden munkálatot oly módon végeztessen, hogy ez által a fentiek szerinti végleges megoldás elősegittessék és fokozatosan keresz­tül vihető legyen. fi „Xazinczy-kör“ estélye. Sátoraljaújhely, 1908. febr, 13. A zemplénvármegyei „Kazinczy- kör“ legutóbb rendezett estélyén új­ból olyan szép számban gyűlt össze közönségünk, mint a kör többi es­télyei alkalmával. A „Kazinczy-kör* tagjainak élénk érdeklődése a kör estélyei iránt nem­csak azok magas színvonalára enged következtetni, de arra is, hogy kö­zönségünk tudatában van a kör lé- leknemesilő, müizlés fejlesztő tevé­kenységének, kétségtelen hatást gya­korló erejének: s szívesen megy el ama forrásokhoz, honnan magának lelki, szellemi táplálékot meríthet. A reorganizált Kazinczy-kör, ha kulturális hatásaitól el is tekintünk : most már igazolta létjogosultságát azzal is, hogy fejlődő városunk leg­intelligensebb közönsége tekinti ott­honának minden alkalommal, mikor egy-egy estély alkalmával ottan egy- begyül. A „Kazinczy-kör“ minden irány­ban beváltotta a működéséhez fűzött reményeket, raüizlésre, művészi ér­zékre valló vezetését minden estély műsora igazolja s igy megerősödöt- ten elérkezett amaz időponthoz, mi­kor működő tagjainak legjavával egy estély keretében adandó alkalommal áldozni kell annak is, kinek nevét a kör viseli, t. i. Kazinczy Ferencnek. A kör a széphalmi szent öreg iránt mivel se róhatná jobban le kegyele- tes érzéseit, mintha egy oly estélyt rendezne, melynek minden műsor- száma felolvasástól — szavalatig a nagy nyelvújítóval állana vonaíko- zatban. A legutóbb tartott estély lefo­lyásáról a következőkben emlékezünk meg: Az estély műsorát felolvasás, ének, cimbalom szóló s monológ elő­adás töltötte ki s mindegyik műsor- szám a jelenvolt díszes közönség: a „Kazinczy-kör“ szép számú család­jának osztatlan tetszésével találkozott. Fried Etelka a műsor két szá­mát foglalta le énekrészletekkel, s a közönség a legnagyobb tetszéssel fo­gadta és hallgatta meg az ügyes, melodikus áriákat, melyek Fried Etelka kellemes, iskolázott hangja által közvetítve: valóban gyönyör­ködtetve hatottak. Fried Etelkát már többször volt alkalmunk hallani, de a Kazinczy-kör f. hó 12-én tartott estélyén felettébb excel Iáit, minek a jelenvoltak szives, rokonszenves tapsai elég bizonyságául szolgáltak. Búza Barna orszgy. képviselő a szociálizmus fejlődéséről, jelen álla­potáról tartott felolvasást, melyet be­aranyozott az ismert felolvasó min­denkire hatással volt, derűs és finom humora. A felolvasás a jelenvoltak általános tetszésével találkozott, s a jelentős kérdésnek felfogásában, a fel­olvasás szin-magyar zamatában, sty- lisztikai szépségeiben s újszerűségé­ben azon közvetlenséggel hatott, mely a kiváló felolvasó minden egyes fel­olvasásának elmaradhatlan jellemző vonása. A műsornak ezenkívül még két száma volt, az egyik egy ügyes mű­vészi cimbalom szóló, a másik mo­nolog szavadat, melyben Horkay Gyula, a „Kazinczy kör“ közönségé­nek régi ismerőse adott újból tanú­ságot előadási készségéről. Á szaval­atot a közönség élénk tetszéssel fo­gadta, mire engedve a közóhajtásnak : a rendkívül ötletes előadó még egy monolog elszavalásával váltotta ki a teljes elismerést. Az estély érdekességéről a „piece resitance“-róí utolsó helyen emléke­zünk meg, mert a meglepetések hagy­nak legtartósabb benyomást a lélek ben s úgy óhajtanok, hogy Lengyel Margitnak, a Kazinczy-kör vendegé­nek cimbalommüveszetéről Írott el­ismerésünk is minél szélesebb körben leljen igazolásra. Lengyel Margit valóban művészi cimbalomjátékával a legkellemesebb meglepetés részesévé tette a jelen­voltakat, k'k alig tudtak betelni a cimbalom művésznő precíz játékával, hatalmas interpretáló erejével s elő­adásában megnyilvánuló mély felfo­gásával. A meglepetés s elismerés hatása a rokonszenves tapsokban nyilvánult meg, melyek megérdemelt elismerésképen melegséggel üdvözöl­ték a vendéget, ki méltán kiérde­melte az őszinte sikert. VÁRMEGYE ÉS VAROS )( Pályázat főispánok arcképei­nek megfestésére Zemplén vármegye lörvhat. bizottsága olhatározta, hogy a vármegye 1867-től 1904. évig volt alkotmányos főispánjainak arcképét a közgyűlési terem részére megfes­teti. Dókus Gyula alispán most hir­det pályázatot a képek megfestésére a következő feltételek mellett: Az arcképek 1 év leforgása alatt festen­dők meg a vármegyében született festőművészek által, a képek ára da­rabonként kerettel együtt 800 koro­nában állapíttatott meg: a képek ára 3 év leforgása alatt egyenlő részle­tekben lesz az ajánlató! nyert festő­művészeknek kiutalva. Csakis zem- plénvármegyebeli festőművészek pá­lyázhatnak ; a képek életnagyságu térdképben festendők meg, a kere­teknek pedig egyöníeiüeknek kell len­niük. Végül minden pályázó köteles egy az alispán által is ismert egyén megfestett arcképét az alispánnak mintául bemutatni. A 7 megfestendő kép a következő főispánokat fogja ábrázolni : gróf Andrassy Manó, gróf Andrássy Aladár, báró Vécsey Sán­dor, Dókus József, Molnár istván, gróf Hadik Béla és Szinyey-Merse István. )( Kivételes nösülési engedélyek. A honvédelmi mmiszier egyszerűsí­tette a kivételes nösülési engedélyek megadása körüli eljárást. Az uj rend szerint a kivételes nösülési engedély iránti kérelem, mint a múltban, úgy most is az illetőségi község jegyzőjé­nél (Sátoraljaújhelyben a polgármes­ternél) terjesztendő elő, ki is a féllel az előirt mintának megfelelő kérvényt vesz fel, a kérvényt kellően és gon­dosan felszereli s közvetlenül a köz­igazgatósági bizottsághoz terjeszti be. A közigazgatási bizottság, amennyi­ben a kérelmet indokoltnak találja, az elöljárósági jelentés hátlapján irt jelentéssel a honvédelmi miniszterhez terjeszti fel, aki az engedélyt köz­vetlenül az illetékes község jegyző­jének (rt. város polgármesterének) küldi meg. A megadott nösülési en­gedélyről külön nyilvántartás nem vezetendő. )( Kivándorolni szándékozók figyel­mébe — Hivatalos értesítést vettünk Sátoraljaújhely város polgármesteré­től, hogy az angol kormány megtil­totta a Kanadába való bevándorlást. Érről a m. kir. belügyminisztérium azzal értesíti legutóbb kiadott rende­letében a Kanadába szándékozókat, hogy a kivándorlást megengedni nem fogja s igy oda szóló útlevelek sem adhatók ki az alispáni hivatal által. HÍREK. — Zemplén vármegye Rákóczi­nak. Nagyarányú mozgalom indult meg a nagy Rákóczinak egy monu­mentális lovasszobor alkotása iránt s gróf Andrássy Gyula és a nagynevű Rákóczi historikus Thaly Kálmán védnöksége alatt bizottság alakult, mely az eddig egybegyült alap ki­egészítésére nyereményekben gazdag sorsjátékot rendez. Az egy koronás sorsjegyek főnyereménye negyvenezer korona. Vannak ezenkívül tízezer, hatezer, ötezer, továbbá több kétezer és ezer koronás és kisebb nyeremé­nyek. Az összes nyeremény tárgyak értéke kilencvenezer korona. Ezeket a hazafias célú sorsjegyeket minap küldte meg a bizottság vármegyénk közönségének, vármegyénk urhölgyeit pedig felkérte a sorsjegyeknek isme­rőseik körében való terjesztésére. — Adóssága a magyarnak, hogy II. Rá­kóczi Ferencnek az önzetlen haza- szeretet ez eszményképének szobra legyen, s bizony restelkednünk kell, hogy ily későn hozzuk meg áldoza­tunkat a dicső Rákóczinak, aki ha­zájáért, a mi szabadságunkért csa­ládi tűzhelyét, boldogságát s minden földi javát föláldozta. Tegyük jóvá a régi mulasztást. A sorsjegyek nyil­vános húzása március 15-én Buda­pesten a m. kir. lottóigazgatóságnál (IX. kér. Vámpalota) lesz. A központi sorsjegyiroda Budapesten, IX., Bor- árostér 2. szám alatt van, ahol a ha­zafias ügy minden önkéntes munka­társát szívesen látják. Hisszük, hogy felhívásunk sok igaz magyar szívben kelt Zemplén vármegyében visszhan­got és igen sokan a sorsjegyek véte­lével teszik lehetővé Rákóczi lovas­szobrának mielőbbi fölállítását. — Egyházi kinevezés. A huza­mosabb idő óta üresedésben levő vásárhelyi plébániára a kassai püs­pök Kristóf Lajos kassai hitszónokot helyettes plébánossá nevezte ki. — Nagybeteg zempléni four. Ha- dik-Barkoczy Endre gróf val. belső- titkos tanácsos három hétig influen­zában feküdt betegen. Utóbb kompli­kációk léptek fel, amelyek sürgős operációt tettek szükségessé. A beteg főurat ezért beszállitoiták a Herzel- fele szanatóriumba, ahol Herzel tanár megoperálta. A műtét kitünően sike­rült. Mint örömmel értesülünk a be­teg főur jól érzi magát és túl van már minden veszélyen. — Kinevezés. Á pénzügyi m. kir. miniszter Kalmánczhelyi Jenő oki. jewyző, csicseri lakost a sátoraljaúj­helyi kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez ideiglenes minőségű segélydijas számgyakor­nokká nevezte ki. — Primicia Erdőbónyén f. hó 9-én tartotta első miséjét Osztrovicz Andor ujmisés áldozár. A manuduc- tori tisztelt Malicski József erdő- bényei plébános töltötte be, a szent­beszédet pedig Koredko Ede tolcsvai káplán mondotta nagyhatással. — Kereskedelmi forgalmunk nem csak, hogy kedvezőtlen, de mondhatni botrányosan rósz ered­ményt tüntet föl az 1906. évi zárszám­adások szerint. Mig ugyanis beho­zatalunk 1555.6 millió, addig kivi­telünk csak 1508-8 millió értéket képviselt, vagyis mérlegünket a kül­kereskedelmi forgalom terén 46-8 millió paszszivával zártuk. Minthogy pedig az 1905. év mérlege 38'2 millió aktívával zárult, veszteségünk tehát egy év alatt 81 millió korona a külkereskedelmi forgalomnál. Ha igy folytatjuk, jól fogunk kinézni. A legsajnosabb az, hogy a tulipán jegyében megindult mozgalom, amely 19Ó6-ban állott tetőpontján, nemcsak nem hódított idebent, de a számok ridegsége kegyetlen szemrehányást tesz a külföldi ipar cikkekért rajon­góknak, akik tehát nem szívvel, csak szájjal hazafiak és honi iparpártolók. — „Kazinczy-kör“ estélye. Mikép már jeleztük is lapunk előző számá­ban, Ispanovits Sándor budapesti tanár, kit az állam finnországi tanul­mányútra küldött, vetített képes elő­adást fog tartani a Kazinczy-körben szombaton, február 23-án, d. u. 6 órakor. Ezen előadásra a tagok 50 fillér, nem tagok 1 korona belépti dijat fizetnek. Ispanovics Sándor tanár szívességből elvállalta, hogy ugyan­csak vasárnap d. u. 2—4-ig a hely­beli fiú- és leány felsőbb iskolák hallgatóinak fogja előadását vetített képpel bemutatni. Különösen érde­kessé teszi előadását, hogy szünet közben a sárospataki dalárda finn dalokat fog énekelni. A „Kazinczy- kör“ vezetősége nagy szolgálatot vél teljesíteni a kör tagjainak az ál­tal, hogy Ispanovits Sándor tanárt felkérte, hogy Budapesten tartott ezen igen érdekes előadását a Kazinczy körben is megtartsa, annál is inkább, miután reánk magyarokra, a finn ro­konok életviszonyainak megismerése különös érdekkel bir. — 101 éves matróna. Folyó hó 11-én halt meg Csarnahón özv. Aha- házi Ferencné szül. Tóth Zsuzsanna 101 éves korában. A boldogult mint igen vallásos nő volt ismeretes falu­jában. — Pusztuló református egyház­község. Azarból vesszük a következő elszomorító hirt: A kis- és nagyazari református egyházközség a lelkészi állás üresedésben léte óta a pusztulás lejtőjén van. A lelkészi állás meg- üresedésekor ugyanis az egyházme­gye esperes, Hutka József, amint halljuk úgy intézkedett, hogy az egy­ház kormányzását egy innen több mint 10 kilométerre lakó lelkészre bízta, aki ide legjobb akarata mellett sem jöhet el istentisztelet tartására. Ezért a vasárnapi istentiszteletet a tanító végezné, de a templom a leg­többször üres, néha istentiszteletet sem lehet tartani A gyermekeket nincs ki keresztelni, amiért néha a más felekezet lelkésze végzi azt, mert télviz időben 10 kilométerre a gyer­meket nem lehet keresztelésre kül­deni; egyébkor sem. Az iskolai taní­tást nincs aki ellenőrizze; anyakönyvi kivonatokért, más hivatalos ügyben a messze lakó lelkészhez kell a hí­veknek fáradni. A legszomorubb a dologban az, hogy az itteni reformá­tusok — mind magyarok, akik a tót- ság között századokon keresztül meg­őrizték hitöket és magyar nyelvüket. Felhívjuk e szomorú körülményre az intézők figyelmét, nehogy Kis- és Nagyazaron a harangszó elnémuljon. — Tokaj-Hegyalja bortermése. Hegedűs Sándor tarcali vincellér­iskolái igazgató a tokajhegyaljai borvidék szőlőterületéről és borter­méséről érdekes statisztikai kimutatást állított össze. Kimuiatásának adatai szerint 1900 ban 5079 kát. holdon 19700 hl. 1901-ben 6164 kát. holdon 43470 hl. 1902-ben 6170 kát. holdon 58450 hl. 1903-ban 6960 kát. holdon 51000 hl. 1904 ben 7860 kát. holdon 53000 hl. 1905-ben 8000 kát. holdon 70430 hl. 1906-ban 8120 kát. holdon 78000 hl. és 1907-ben 8230 kát. 80400 hl. bor. Megtudjuk e kimutatásból,

Next

/
Oldalképek
Tartalom