Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-04 / 2. szám
Sátoraljaújhely, Í908. Január 4. 2. (-5=707.) Harminchatéi áyioiyam. Meg jelen hetenkint kétszer szerda és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 6Atoralja-TJ)laoly( iötér 9. szám. Késiratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó A fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Nyilttérben minden garmond sor 80 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Meczner Ovulu főszerkesztő. Majtényi Géza főmunkatárs. Előfizetési ár.í: Égési erre '• korona .'■• :óv; i f fco. regyodévre 2 50 kor. — ügyes szám >'.ra 10 Űllér. • JBtträett tri ellj: Hivatalos bildet s .«né slndt • .tő 2 fill. Petit b.'tiine1 .n-yo* v ave*> : óetük el, vagy kerettel • hi: . '.érmének szerint egy a£gyssög rcuum, . otán ll hii. — A Miidó i . e.*seknil ii kedvezi icj. Az uj ipartörvény. — jan. 4. Egyik leghatalmasabb alkotása lesz törvénytárunknak az uj ipartörvény, melynek csak revízióján dolgoznak még Kossuth Ferenc minisztériumában, hogy mielőbb a Ház elé kerülhessen e nagy mü. Ideje is volt, hogy a részben elavult, részben felette hiányos ipartörvények egy tökéletes egészszel cseréltessenek fel. Rendkívül sok visszaélésnek nyitott ajtót hagynak a már rövid életű régi törvények, mig az uj, amint az a tervezetből látszik, a legapróbb részletességgel terjeszkedik ki az élet minden fázisára s iparosaink érdekvédelmén kívül mondhatni teljesen uj alapra fekteti é& biztosítja a magyar ipar jövőjét. Szoros kapcsolatban állanak, mondhatni részét képezik magának az ipartörvénynek a vasárnapi munkaszünetről s a tisztességtelen verseny meggátlásárói szóló uj törvényjavaslatok, melyeket a kereskedelmi miniszter szintén legközelebb a parlament elé terjeszt már. A vasárnapi munkaszünetre vonatkozó jelenlegi törvény nagyon is megérett arra, hogy ujjal cseréltessék fel. Hiányai un- talan mutatkoztak, mondhatni hogy egyátalán nem vált be a gyakorlati életben, mert a miA ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Versek. Minél több és több bort iszom ... Minél több és több bort iszom, Annál busább a kedvem ; Tudja Isten, tán örökké Beborult már felettem 1 Ha vigan is szól a nóta, Nékem mindig szomorú, Bus szivemről, bus lelkemről El nem oszlik a ború. Már énnekem tán csak akkor Jön meg régi jókedvem, Ha a „cirkum dederunt“-ot Húzzák el majd felettem. Szerettelek ... Szerettelek s most válnunk kell, ked[vesem, Lásd, hát ilyen ez a bolond szerelem, Te még nagyon boldog lehetsz egy[koron, De én mindig sírni fogok sorsomon. niszter rendeletileg fölötte állhatott, illuzóriussá tehette, ami pedig egy törvény tekintélyének mindig csak ártalmára lehet. A másik, a tisztességtelen verseny kiirtását célzó törvény teljesen uj alkotás és igazán hézagpótló a magyar judikaturá- ban. Sok visszaélést fog megszüntetni, sok parazitát pusztít el a tisztességes munkájuk után is oly nehezen boldoguló kereskedők nem csekély örömére. Maga az ipartörvény, mint előbb is jeleztük, az élet minden eseményére és változataira figyelemmel van. Két főrészre, majd alrészekre oszlik s a paragrafusok egész halmazát tartalmazza. Tájékozásul megemlítjük a fejezetek közül a következőket : az iparűzési jog megszerzése ; felsorolása a képesítéshez kötött iparágaknak, a képesítés precizirozásával. — Telepengedélyek s egyéb, engedélyhez kötött iparok, reál jogok, házi és vándoripar. Üzlethelyiségek, fiók üzletek. Cég. Vásározás. Végeladások és árverések. Az iparűzési jog megvonása s végül az iparoktatás. A törvény javaslat második főrésze a munkásvédelem tárgyában intézkedik. Ennek főbb részei: a munkásviszony, a munkaidő meghatározása, továbbá az egészség és testi épség feletti felügyelet s ezek hathatós védelme, végül a munkaközvetítés. Isten veled mindörökre, édesem, Ne h Hasd a könyeidet érettem 1 Mit ér a köny, mit ér az a drága köny, Ha mást mutat az átkozott — telekikönyv. Szendrői-Holozsnyay Cyrill. Néprajzi adatok. (Tanulmány utamból.) Látatlanba is aláírtam volna azt az állítást, hogy a magyar embernek veleszületett tulajdonsága a nyiltság s főként a vendégszeretet. Természetesen e nemes tulajdonságokat legnagyobb mértékben az alföld legma- gyarabb népénél véltem kifejlettnek, vulgo: azt tartottam, hogy sehol sem lehetnek az emberek nyíltabbak és vendégszeretőbbek s általán minden jó tulajdonsággal ékeskedők, mint a nagy magyar alföldön. Tapasztalásból győződtem meg az ellenkezőről, de egyben arról is,' hogy nyiltság, barátságos érzület, jószívűség és vendégszeretet mind olyan erények, melyek a zempléni népben sokkal jobban kivannak fejlődve mint az alföldiben s igy kétségtelenül bizonyos, hogy a valódi, hamisítatlan tiszta magyar vér itt buzog a mi néKülönösen kisiparos osztályunk helyzetének javulása remélhető ez uj törvényektől, melyek a munkaadó és munkás közötti viszonyt is teljesen szabályozni fogják s mig egy részről a munkásvédelmet igazi modern jogalapra helyezik, addig másrészt végét szakítják a mesterek és munkaadók kizsákmányolásának is. Hogy az e tekintetben való radikális intézkedésre mily nagy szükség van, azt a társadalom minden rétege érzi napjainkban. Valószínű, hogy egészen átalakul a kisipar képe, ami szükséges is, mert a jelen helyzetre csak egy jelzőt hasz nálhatunk, azt: hogy tarthatatlan. — jan. 4. Újévi tisztelgések a főispánnál. Az uj év alkalmából a vármegyei és állami hatóságok testületileg tisztelegtek Meczner Gyula főispánnál és meleg szavakban kívántak boldog uj évet a kormány képviselőjének. — Legelőször a vármegyei tisztikar tisztelgett a főispánnál Dókus Gyula alispán vezetése alatt. A teljes számban megjelent tisztikar élén Dókus alispán szívélyes és meleg hangon kérte a főispánt, hogy a tisztikar iránt eddig tanúsított szeretetét az uj évben is terjessze ki a megye tisztikarára, amely tisztikar a főispánban mindig a jó szivü és igazságos elöljárót szereti és becsüli. — Az általános éljenzéssel kísért beszédre Meczner Gyula főispán megköszönve a tisztikar megjelenését az uj óv küszöbén ez üdvözlést köszönettel fogadva, a legteljesebb odaadással biztosította a vármegye alispánját és a pünk ereiben, és nem az önmagát sziumagyarrá kinevezett alföldiekében. Szinte bámulatos az a pökhen- diség, elbizakodottság és mások lenézése, melylyel a hódmezővásárhelyi és szegedi földmunkás nép, valamint az ottani iparos és kereskedő osztály is, másvidékiek iránt viseltetik. Nem tudhatja az ember, jódolgában ker- gült-e meg ez a nép, vagy valamely rettenetes csalódás tette olyan epéssé mint amilyen. A történelem nem jegyzett föl katasztrófát, amely lelkileg megrázta s gondolkozásban átalakította volna őket, egyéb föltevés tehát nem marad, mint hogy a fajmagyar- ságról szó sem lehet odalent, mert a fajmagyar, a tiszta vér nem tagadhatja meg magát soha. Hódmezővásárhelyi atyafiakkal beszéltem órák hosszán át. A pálinka ivást bámulatos tökéletességre fejlesztették. Túltesznek e kevésbbé nemes sportban az újhelyi favágókon is. Volt köztük vagy hat, akik itt dolgoztak a nyár folyamán a sáros- patak—karád—cigándi útvonal kubikos munkálatainál. Mikor megtudták hogy Ujhelyben lakom, azt kérdezték, hogy esznek-e már a Hegyalján bust? Elképedtem az impertinens kérdésre, de helyesebbnek tartottam ? tisztikart szeretetérői és jóindulat áró s megígérte, hogy mindig a tisztikar érdekeit fogja szem előtt tartani s minden ü| a. ben kész támogatására számíthatnak. — Kiemelte a miszerint élénk tudatában var • hogy a jö a t élők mind g remélnek valami jót s miután a köz- igazgatási tisztviselők anyu zete viszonyítva más ága/ l oly- zetőhez talán legmostohább, noha legtöbb do ü rai . .'terhelve, a jövőben e tk elsőrendű ülami érdek, hogy legyei ti :i. vis'd ők anyagi ht étén segítve legyen, fí szívvel, léi kel támogatja az eszmét s ami tőle telik s amennyire az állam pénzügyi helyzete meg gedi a megyei tisztviselők mindig számíthatnak ez irányban közt járására és . .. m-nG., a mai kormány nagy kormányzati * tevékenysége mellett is megt rá a módo ,y r. megy-, tk;: selőkön is segítsen. Kívánja, hogy a tisztikar e .hnyu reménye évben teljesüljön. A za.os éljenzéssel fogadott válasz után a fői barátságos beszélgetésbe elegyed. a tisztikar tag] val a fogadás véget uh ért s a tisztviselők kellemes benyomásokkal távoztak a tisztelgésről. -• Ezután tisztelgett Maukí. Endre péns- ügyigazgató vezetése alatt a helybeli pónzügyiga gt.v bi/.’kuj* a törvényszél. -eszBOi? a-: Fornszek 1 élű ol k é: L. serth Istvá kir. ügyész iidvö a főispánt. Iisztelegtek Hönacl zső műszak tanácso s vezetése alatt az államép tészeti hivatal tisztviselői, továbbá Be . gszászy István kir. tanácsos vezetess alatt a kir, tanfelügyelőség tisztitara: Szókolay Emil és Dános Miklós műszaki tanúvá vezetése alatt a fóiyammérnöki és £ kultúrmérnöki hivatal tisztviselői. - Kifejezték jó kivánataikat a vasú az ő vélemt nyűkét szimatolni tovább, hogysem polémiába bocsátkozzam Annál is inkább, mert én egyedül és üres kézzel voltam, ők meg szá mosan s — fütykösökkel. F is jelentették, hngy azért kérdez k e d, mert itteni ktibikolásuk alku. n azt tapasztalták, hogy a heg) ember megmozdítani sem képes a:; a furikot, melyet ők könnyedén le i v a meredek töltésre. Ok itt csak kruo plit és káposztát láttak táp amidőn Sári tpatahra be bv enni, hát 30 krajcárért an nyit tak, hogy éppen egy nyelet volt. Nem is igyeí.oziok aztán korcsmába, de levágtak egy-eg \ juhot, s . tan mindig r""—'"ék , . ' v • u V- a : Kannibálizmi 3 a. : i Azért neveti -t hogy annak , j adag, ami ne . még nem étel, kóstoló. S mindezt elm< közt szortye ár heg olyan fölénn módon, hogy sán az ember, ha ia a dúsgazdag ab b mert aki igy „.olbozik s alt J, ilyen gyomra an; az nehogy sob se v embertársától oi ; íui-ot . <a tv I Viz közp c csal TTJDT JrvL * ..... , _i _•* egeszsegugyi uctmiKUS műszaki iroiaja td/ Sáto f ^ r a lj au j h e y> 1' áus, dráé/tTriteíll telepdic. utn-utca i89. sz. 189 it és R. Iteégretést if L Q ■> ' • w-C .o 1 . b 6 r en aatci V-, \a :-tv Lapanl
