Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)

1908-06-24 / 51. szám

Sátoraljaújhely, 1908. Junius 24. 51. (4755.) Harminchatodik évfolyam. /^wAAAJJW Megjelen hetenkint kétszer szerdán ós szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Nyílttérijén minden garmond sor 30 fül. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. ■— Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. Városi közgyűlés. — A Zemplén tudósítójától. — Sátoraljaújhely, 1908. junius. 24 Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete f. hó 22-én délután 3 órakor Kiss Ödön h. polgármester elnökletével rendkívüli közgyűlést tar­tott, melynek eminenter nagyfontos- ságu tárgyai voltak. A gyűlésen hozott határozatok közül kiemelkedik a Székely Elek felfüggesztett polgármester lemondása, ügyében hozott határozat, melylyel a képviselőtestület kimondotta, hogy mivel az 1886. évi 22. t.-c. 103. §-a szerint fegyelmi eljárás alatt álló tiszt­viselő lemondásának elfogadása kér­désében csak a fegyelmi választmány van hivatva határozni: Székely Elek lemondását felterjeszti a fegyelmi választmány elnökéhez anélkül, hogy a lemondás kérdésével érdemileg fog­lalkoznék. A határozat — sajnálatos — nem lett egyhangú, dacára a törvény vi­lágos intézkedésének, mely kimondja, hogy a lemondás kérdésében csak a fegyelmi választmány van hivatva in­tézkedni, ám a képviselőtestület ama többsége, mely nem akart érvénye­síteni a törvény keretein túlmenő ál­láspontot : a precíz, törvényes előadói javaslatot emelte határozattá. Valósággal consternálta a képvi­selőtestület jelen volt tagjait ama törvényhatósági határozat, melysze- rint azon képviselőtestületi tagok ellen, kik annak idején Katona Béla vízvezetéki vállalkozó 1907-ik évi aug. havi kimutatását 11124 korona 52 fillérrel érvényesítették az 1886. évi XXJ. t.-c. 87. §-ában érintett kárté­rítési kereset lesz indítandó azon eset­re, ha a felülvizsgálat során kiderül, hogy a városnak Katona Béla vál­lalkozóval szemben kártérítési köve­telése merül fel s ez a vállalkozókon nem lesz behajtható. Az ülés második két tárgyát a tüzoltószerek beszerzésének s egy il­letőség megtagadásának ügye képezte. Az ülésről következő részletes tudó­sításban számolunk be: Megnyitás. A Kiss Ödön h. polgármester elnökletével lefolyt ülésen jelen vol­tak Hönsch Dezső, dr. Haas Bertalan, dr, Hornyay Béla, Isépy István, Ha­lász József, Haas Mór, dr. Fried La­jos, Bettelheim Sándor, Alexander Manó, Horváth József, dr. Róth Jó­zsef, Móré Dániel, Némethy Bertalan, Fuchs Jenő, Ármágyi János, dr. Lich­tenstein Jenő, dr. Búza Barna, Ale­xander Vilmos, Widder Gyula, dr. Gombos Gáspár, Hericz Sándor, dr. Erényi Manó, Schwarczbart Lipót, Krausz Lipót, Szedlák János, dr. Ro- boz Bernát, Neumann Jenő, Kroó Gyula, Deutsch Adolf, Blumenfeld Jenő, Szűcs Jenő, dr. Legeza János, Osváth Ferenc, Orosz Mihály, Kádár Gyula, Kovalcsik János, Szőlíősi Ar­thur, s a tanács hivatalból megjelent tagjai közül elnöklő Kiss Ödön h. polgármesteren kívül Pataky Miklós, Bogyay Béla, Rakmányi Jenő, dr. Reichard Salamon, Mitrik Mihály. Kiss Ödön h. polgármester d. u. 3 órakor megnyitván az ülést, beje­lenti, illetve közli a képviselőtestü­lettel a Gyermekvédelmi Liga folyó hó 21-én városunkban megtartott ér­tekezletén a liga helyi vezetőségének a központi kiküldöttekkel való meg­állapodásait, melyekről lapunknak ez értekezletről irt tudósításában számo­lunk majd be. A bejelentés tudomá­sul szolgált. Vita Székely Elek lemondása ügyében. Ezután Székely Elek felfüggesz­tett polgármesternek az alispánhoz benyújtott s városhoz áttett lemondó nyilatkozata került felolvasásra. A lemondás ügyében tudvalevő­leg a képviselőtestület mit sem ha­tározhat áz 1886. évi 22. t.-c. 103. § a szerint, mert annak elfogadása, vagy el nem fogadása ügyében fe­gyelmi vizsgálat alatt álló tisztvise­lőnél a fegyelmi választmány hiva­tott intézkedésre. Az előadói javaslat ennek alapján ajánlta a képviselő- testületnek, hogy a lemondó nyilat­kozat érdemleges tárgyalás nélkül küldessék át a fegyelmi választmány elnökének. Isépy István is ily értelemben szólalt fel, dr. Reichard Salamon h. ügyész a maga részéről szintén ki­emelte az előadói javaslat szerinti ha­tározat törvényszerűségét, precizitását. Dr. Fried Lajos szólalt fel azután oly értelemben, hogy a képviselőtes­tület ez ügygyei kapcsolatban hang­súlyozza, mondja ki, hogy a sok za­varral járó ideiglenes állapot meg­szüntetése miatt egyenesen a város közérdeke kívánja, hogy a lemondás elfogadásával rendezett állapot jöjjön létre. Szerinte az, hogy a lemondás a városhoz elküldetett a felsőbb haló­ságtól erre mintegy ági, ösztönzés akar lenni. Dr. Búza Barna állást foglal e felfogás ellen, figyelmezteti a képvi­selőtestületet, hogy ez a fegyelmi választmány befolyásolása, presszio- nálása lenne, mely nem engedhető meg. Bizonyítja, hogy minden, az előadói javaslattal ellentétes indítvány nélkülözi a törvényes alapot, s te­kintve, hogy egy nagyfontosságu kér­désben határoz a képviselőtestület, mert a lemondás elfogadásával a va­gyoni kórtéritési kötelezettségről Szé­kely Elekkel szemben lemond: név­szerinti szavazás utján kéri a hatá­rozat mikéntjének megállapítását. Alexander Vilmos, dr. Róth József Fried Lajos dr. indítványát pártolják, mig Némethy Bertalan felszólalásaikkal ellentétben hang­súlyozza, hogy a lemondás felett csak a fegyelmi választmány hatá­rozhat, s a Fried indítványa szerint hozott határozat célja a fegyelmi választmányra közvetett befolyást gyakorolni. Az előadói javaslatot pártolja. Dr. Hornyay Béla ugyanily ér­telemben szólal fel, de az előadói ja­vaslatnak azzal való pótlását kívánná, hogy kimondassék, miszerint a köz­érdek kívánja, hogy a lemondás el­fogadása kérdésében a fegyelmi vá­lasztmány minél előbb döntsön. Dr. Erényi Manó szerint a le­mondást nem, legfeljebb a tényt, hogy az illetékes helyen bejelente­tett: veheti tudomásul a képviselő- testület. Halász József s Szőllősy Arthur felszólalásai után elnöklő h. polgár- mester megállapítja, hogy az előadói javaslattal szemben dr. Fried Lajos indítványa áll, mely kifejezést akar adni annak a képviselőtestület részé­ről megnyilvánuló kívánságnak, hogy a lemondás elfogadása elé akadály a fegyelmi választmány részéről ne gör- ditessék. Áz előadói javaslathoz dr Hor­nyay Béla s Fried indítványához Némethy Bertalan jelentettek be pót- inditványt. A szavazás. Elnöklő helyettes polgármester erre elrendelte a névszerinti szavazást. Igennel szavaztak dr. Haas Ber­talan, Isépy István, Némethy Berta­lan, Armágyi János, Búza Barna, Erényi Manó, Fuchs Jenő, Hericz Sándor, Legeza János, Szedlák Já­nos, Kádár Gyula, Orosz Mihály, dr. Roboz Bernáth, Szőllősy Arthur, Bo­gyay Béla, Pataky Miklós, dr. Hor­nyay Béla (2 szavazattal), Haas Mór, dr. Reichard Salamon. Nemmel szavaztak: Alexander Manó, Deutsch Adolf, Alexander Vil­mos, dr. Fried Lajos, Blumenfeld Jenő, Gáthy Géza, dr. Gombos Gás­pár, Horváth József, Kovalcsik Já­nos, Kroó Gyula, Krausz Lipót, dr. Lichtenstein Jenő, Kleiman Jenő, Móré Dániel, dr. Róth József, Szűcs Jenő, Schwarczbart Lipót, Widder Gyula. Nem szavaztak: Hönsch Dezső, Osváth Ferenc, Bettelheim Sándor, Gecsei Jenő, Mitrik Mihály, Halász József. Elnöklő polgármester ezután ki­jelentette, hogy a képviselőtestület 20 igen szavazattal 18 nem ellenében az előadói javaslatot emelte határo­zattá dr. Hornyay Béla pótinditvá- nyát is elfogadólag, ellenben dr. Fried Lajos indítványának elveté­sével. Kártérítési kereset a képviselőtestület ellen. Ezután felolvasásra került a tör­vényhatóság 22971/907. számú hatá­rozata, mely a képviselőtestületi ta­goknak nem épen kellemes meglepe­téssül szolgált. Sátoraljaújhely r. t. város képviselőtestületének 1907. évi október hó 9-én hozott ama határo­zatát ugyanis, melylyel a képviselő- testület Katona Béla és Stein Dávid vízvezetéki társvállalkozók 1907, évi augusztus havára szóló kereseti ki­mutatását 11124 korona 52 fillérrel érvényesítette s ezen összeget a vál­lalkozóknak kiutalta, hornyay Béla dr. megfelebbezte. E felebbezés elbírálásánál a tör­vényhatóság indítva érezte magát annak kimondására a fenforgó okok alapján, hogy azon esetre, ha a Ka­tona Béla és Stein Dávid társ- vállalkozókkal szerződés szerint meg­ejtendő felülvizsgálat és végleszá­molás azt eredményezné, hogy Sá­toraljaújhely városnak a nevezettek­kel kötött vállalkozási szerződésből kifolyólag akár kötbér, akár kártérí­tési követelése van és ez a vállalko­zókon behajtható nem lenne, a város által szenvedett kár megtérítése iránt Némethy Bertalan, Isépy István, Ju­hász Jenő, Kincsessy Péter, Ármágyi János, Alexander Vilmos, Blumen­feld Jenő, Bernáth Aladár, Behyna Miklós, dr. Erényi Manó, Fuchs Jenő, Fleiszner Frigyes, Gottlieb Jenő, Grünbaum Simon, Hajnal Dezső, Je­lenek Adám, Klein Andor, dr. Kell­ner Soma, dr. Lichtenstein Jenő, Neumann Jenő, Barta Béla, Róth Bernát, Reichard Gyula, Rosenthal Sándor dr., Widder Gyula, Zinner Henrik, Matolai Etele, Reichard La­jos, dr. Róth József, Schwarcz Ig­nác, dr. Gombos Gáspár, dr. Székely Albert, Turay János, Waller Aladár és Farkas Andor képviselőtestületi tagok ellen lesz az 1886. XXII. t.-c, 87. § ában érintett kártérítési kereset megindítandó. A határozatot többek hozzászó­lása értelmében nem az érdekeltek, de a képviselőtestület fogja megfel- lebezni. Ülés végén. A képviselőtestület nagyon he­lyesen úgy határozott a pénzügyi bi­zottság véleménye alapján, hogy 2866 korona költségelőirányzattal be­szerzi a mulhatlanul szükséges tűz­oltó szereket. Az ülés 5 óra tájban ért véget., grój jVbiláth józsej ünneplése. A Bodrogközi Tiszaszabályozó Tár­sulat diszgyiilése. — jun. 24. Annak a fényesen sikerült ünne­pélynek, a melynek keretében gr. Mailáth József érdemeit méltatta a Bodrogközi Tiszaszabályozó társulat, — lapunk multi számában közöltük azt a részét, mely lapunk zártáig le­folyt. További tudósításaink részlete­sen a következők : Gróf Mailáth József beszéde. Meczner Béla üdvözlő beszéde után szólásra emelkedett az ünnepelt gróf a a következő nagyszabású be­szédet mondotta: Mélyen tisztelt üuneplő közönség! Igen jól mondta az én igen tisz­telt barátom, Meczner Béla, a társulat kiválasztott szónoka, egyúttal a bod- rodrogközi kerület képviselője, hogy ő egyszerű, keresetlen szavakkal akar ki­fejezést adni a mai nap jelentőségének. Én ezt méltányolni tudom, én ezt érteni tudom, én ezt átérezni tudom, de engedje meg és bocsássa meg az én igen kedves barátom, ő a végén oly ékesen, oly szívhez szólt, hogy enge- met — aki pedig közpályámon a viha­rok igen nagy tömegét kiállottam, — egész bensőmben meghatott. Mert tisztelt barátom és igen tisz­telt ünneplő közönség ! 25 év egy nem­zet életében egy szempillantás, egy tár­sulat életében, ha az a társulat köteles- gét hűen teljesítette, egy bizonyos kor­szak, egy tiszteletre méltó múlt és a teljesített kötelesség jóleső érzetének tudata. Egy ember életében az a 25 esztendő, mit jó és balsorsban a tár­sulattal átélt, átremélt, átvágyódott és reménykedett nemcsak a díszes állás­ban, de részarató munkásságban is: egy nagy korszak, nagy idő. Úgyszól­ván egy egész élet vagy legalább is az életnek legnagyobb, legszebb része, a Lapunk mai Nzáiua 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom