Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-20 / 50. szám
2. oldal. ZEMPLÉN, f Junius 20. A közgyűlés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő: A közgyűlés megnyitása. Már 9 órakor nagy számmal foglaltak helyet ünnepi ruhában a jubiláns tisztelői úgy a nagy teremben, mint mellékteremben is összesen mintegy 250-en. A karzatot előkelő, díszes hölgyközönség foglalta el. Br. Sennyey Miklós társulati al- elnök bejelentette, hogy a közgyűlés napját szabályszerűn meghirdette a „Zemplén“ cimü lapban s mert 787 szavazat van jelen, a közgyűlést határozatképesnek jelenti ki. A jegyzőkönyv hitelesítésére Szmrecsányi Béla dr. és Bogyay Zsigmond társ. tagokat kérte fői. Majd egy igen szép beszéd keretében megindokolja, hogy a mai közgyűlés tulajdonképeu örömünnepe a Bodrogköz egész érdekeltségének, mert azt a férfiút ünnepük, aki a dicsőséget mindig kerülte, de a komoly munka embere volt. Örömünnepe ez a nevezett érdekeltségnek azért is, mert ma itt egy közhasznú tevékenységű, fáradhatlan férfiút ünnepel elért eredmények koronájaként s ezért őt ezen alkalommal is a legmelegebben üdvözli. — Ezen elnöki enunciáció után a közgyűlést meg- nyitottnak nyilvánítja. Ezután indítványt tesz arra nézve, hogy az örömünnep alkalmával a meghívóban foglalt többi tárgyak vétessenek le a napirendről s szolgáljon ez az ülés kizárólag az ünnepelt érdemeinek örömünnepéül. Ezt az indítványt lelkes éljenzéssel fogadta el a közgyűlés. Majd indítványozta, hogy egy küldöttség menjen gr. Mailáth Józsefért, melybe megválasztották Meczner Gyula főispán elnöklete alatt gr. Széchenyi Ernő, Szekeressé János, Boronkay Farkas és Csuka Ödön társ. tagokat. Gr. Mailáth József fogadtatása. Gróf Mailáth József a küldöttség élén a terembe lépve, a közgyűlési tagok lelkes éljenzéssel és tapsokkal fogadták őt. E tüntető fogadtatás közben helyet foglalt az ünnepelt a társulati alelnök s Meczner Béla között. Báró Sennyey Miklós ezután felkérte Meczner Béla orsz. képviselőt, ünnepi beszédének megtartására. Erre Meczner Béla a következő tartalmas és szép beszédet olvasta fel: Tisztelt ünneplő közönség / Mai napon egy férfiúnak ünneplése végett gyűltünk össze, ki munkálkodásának, tevékenységének nagy részét hazánknak, a közjólétnek és a társadalomnak érdekében használta fel és érvényesítette. Ezen férfiú gróf Mailáth József, a bodrogközi Tiszaszabályozó társulatnak elnöke. (Általános lelkes éljenzés.) Hogy az ő munkálkodásának, tevékenységének és szellemi nagyságának ereje minő üdvös eredményeket teremtett, ezt mi Bodrogköz lakosai és polgárai bizonyíthatjuk legjobban, kik a bodrogközi Tisza- szabályozási társulat kötelékébe tartozunk, mely társulatot Mailáth József gróf 25 évi hivatalos működése alatt előbb mint annak választmányi tagja, majd később mint annak elnöke oly virágzóvá emelte, hogy ma a társulatnak akár anyagi helyzetét, akár védelmi biztonságát tekintjük, a bodrogközi Tiszasza- bályozási társulat méltán sorozható az ország egyik legelső,, legvirágzóbb társulatai közzé. (Éljenzés.) Gróf Mailáth József 1882-ben lett Zemplén vármegye lakosa, a midőn kezeibe vette azon hitbizományi birtokok kezelését, melyeket néhai gróf Mailáth Antal őkegyel- mességétől örökölt. Mielőtt állandó lakását Zemplén vármegyében elfoglalta volna, az ifjú uj birtokosnak jövetelét jó hire előre is megelőzte. Sokan kik Mailáth Józsefet már ismerték, tudni vélték, hogy benne egy tudományosan képzett, társadalmilag müvei férfiút fogunk nyerni. Bizonyára kevés férfiúnak adatott meg a sorstól azon kiváló szerencse, hogy pályáját ily kedvező előjelek között kezdhesse meg. Mailáth József születésénél fogva viselője lett egy oly névnek, mely a magyar nemesi osztályban a legrégibb családok közé tartozik s őseinek éidemeiről a hazai történelem lapjai tesznek tanúságot. Kezeibe szállt egy oly nagy vagyon, mely őt a magyar nemesi osztály egyik leggazdagabb birtokosává tette s ezáltal megadatott neki azon előny is, hogy a közjóiét és jótékonyság boldogitására irányuló nemes céloknak és törekvéseknek is- tápolását szive nemes sugallatára hallgatva, mozdíthassa elő. — Ha hozzá tesszük még azon tudományos képzettséget s társadalmi műveltséget, melyet neveltetése és szorgalma folytán elsajátított, ha hozzá adjuk azon szellemi erőt és tehetséget, melylyel a mennyei gondviselés születése alkalmával felruházta, önként látható volt mindenki előtt, hogy Mailáth Józsefre egy nagy missio, szép jövő vár, Zemplén vármegye lakosai méltán táplálhatták azon reményt, hogy Mailáth József nemcsak vármegyénkben fog vezérszerepet vinni, hanem hazánk nemzeti fejlődésében, hazánk alkotmányos küzdelmeiben is jelentékeny szerepet fog betölteni. Hogy ezen vélemény mily mértékben teljesült, azt Mailáth József gróf 25 éves múltja legjobban igazolta. Midőn az ifjú, alig 24 éves Mailáth József a Mailáthok ősi fészkében Perbenyikben lakhelyét állandóan elfoglalta, idejének nagy részét a bodrogközi Tiszaszabályozó társulat ügyeinek megismerésére és tanulmányozására fordította, úgy hogy midőn őt 1883. év március 15-én a társulat választmányi tagjává megválasztották, lehet mondani, annak ügyeit és vezetését teljesen ismerte. Mailáth József a leghasznosabb és legmunkásabb tagja lett társulatunknak és hogy mily mértékben töltötte be helyét s tevékenységét mily arányban ajándékozta oda a társulat érdekeinek, annak legfényesebb bizonyítékát a társulat kötelékébe tartozó bodrogközi polgárok igazolták, amidőn őt 3 évi működése után Sennyey Pál báró őkegyelmessége ajánlatára az 1886. junius 7-ikén tartott társulati közgyűlés nagy lelkesedéssel egyhangúlag elnökévé választotta. (Lelkes éljenzés.) Midőn Mailáth József gróf a társulat elnökségét elfoglalta, tisztában volt azzal, minő súlyos és nagy felelőséggel járó kötelezettséget vállalt magára. Hiszen már magában azon tény is, hogy elnöki hivatalát egy oly kimagasló férfiú után mint Sennyey Pál báró őkegyelmessége foglalta el, ki mint köztudomású dolog, nemcsak a bodrogközi Tiszaszabályozó társulatnak volt megteremtője, de egyik megalkotója volt az országos szabályozás nagy munkájának is, azt igazolták, hogy Mailáth Józsefnek nagy elhatározással, nemes ambícióval és kötelességőrzettel kellett birnia. Erős kezekkel és vas szigorral vette kezeibe a társulat ügyeinek vezetését. Mindjárt hivataloskodásának első éveiben az 1888-iki árvíz alkalmával ismerhettük meg tevékenységének erejét, higgadtságának és előre látó megfontoltságának nagyságát. Az 1888-iki óv elején már előre mutatkozott az árvíz veszedelem. A januári és februári hónapokban óriási havazások voltak s azon biztos értesítéseket kaptuk, hogy a magas hegységeken a havak 2 méteren felül emelkedtek. Gr. Mailáth József előre sejtette a veszélyt s már a tél folyamán beutazta a Bodrogköz veszedelmes helyeit s a bekövetkező veszélylyel szemben elő- legesen megtette a maga intézkedéseit. Fájdalom, az árvízveszély a maga borzasztó nagyságában megjelent. A szigorú tél után bekövetkezett enyhe idő és esőzések folytán a hegyekben lévő havak rövid egy hét lefolyása alatt mind a Bodrogközre zúdultak. Ily óriási árvízre még a legöregebb emberek sem emlékeztek, a szakértők véleménye szerint az 1888-iki vízállás 1 méter magassággal haladta felül az eddig tapasztalt legmagasabb vízállást. Azon természetes magaslatokon, melyeken eddig soha árviz nem volt, — igy töltéssel való ellátása feleslegesnek tartatott, — de úgy a Bodrog, mint, a Tiszavonal egyes helyein is az árviz a töltésen keresztül ömlött. Mig csak a veszély tartott, Mailáth József gróf társulati elnök napot éjét egygyé téve, minden igyekezetét és buzgalmát a veszély elhárítására fordította. Megjelent a legveszélyesebb helyeken, erélyes és gyors intézkedéseivel s a Bodrogköz lakosainak nagy munkájával sikerült elhárítani a nagy veszedelmet. (Éljenzés.) Az árviz elmúltával Bodrogközünk igen szomorú látványt nyújtott. Töltéseink legtöbb helyen megrongálódtak, a félig elmosott töltések s az ezek felületén emelt nyul- gátak szomorú látványa bizonyították, mily nagymértékű veszedelemtől menekedett meg Bodrogköz vidéke. Felkelletett tehát töltéseinket emelni az 1888-iki árviz magasságához képest legalább 1 és V2 méterrel az összes vonalakon. És itt előállt a legkényeselb kérdés, miből fogjuk ezen óriási összeget előteremteni ? Hiszen arra, hogy Bodrogköz lakosaira egy újabb nagyobb terhet vessünk ki tekintetbe véve eddigi megterheltetésün- két, gondolni sem lehetett s ez a birtokosok igen nagy részének teljes anyagi romlását idézte volna elő. Tisztelt ünneplő közönség, itt kö vetkezik véleményem szerint gróf Majláth Józsefnek a legnagyobb érdeme munkájának leghálásabb jutalma és gyümölcse. Égy áltála ügyesen végrehajtott conversió a töltésépítéshez szükségelt pénzösszeget megteremtette, anélkül hogy ez a társulat nagyobb megterhel- tetését vonta volna maga után. Ezen conversió a társulatnak kiszámíthatatlan hasznot hozott. Már most tegyük fel azt, hogy azok, kik az 1888-iki árviz-véde- lemnek szemtanúi nem voltak, gróf Majláth József társulat elnöknek eredményes tevékeny munkálkodását kétségbe vonhatták ? Azonban a pénzügyi műveletek terén keresztül vitt műveletei és tevékenysége egy oly világos, szemeink előtt álló tény, amelyet mindenki a legnagyobb tisztelettel kénytelen beismerni. Végre is tisztelt ünneplő Közönség, az idő vasfoga mindent megemészt, valószínű, hogy hosszú idő múltán gróf Mailáth Józsefnek egyes érdemeit is a feledés fátyo- la fogja betakarni. De ezt a legnagyobb érdemét ezt a legnagyobb alkotását a késő idő vasfoga sem emésztheti meg, mert ez kiterjed a jövő nemzedék anyagi jólétére is s ezen nagy eredményt a társulat jegyzőkönyvei kitörül- ' hetetlen arany betűkkel fogják a késő utódoknak is bizonyítani. És most röviden megemlékezem azon alkotásokról, amelyek gróf Majláth József elnöksége alatt jöttek létre. Működésének kezdetére esik a Bodrogköz főcsatorna-hálózata és a tiszai, karádi zsilip megépítésének befejezése. Sikeres tüzdelmet fejtett ki ma is part védő müvG létesítése által a Tisza és Bodrog folyók partszka- dása ellen. Berendezte a telefon hálózatot, a csapadék mérő állomásokat létesítette és az árvizek mérésére a folyók mentén vas vízmércéket állított fel. A fatiltó kát és fahidakat beton- tiltókkal, kőhidakkal és betoncső- átereszekkel cseréltette ki s azoknak fentarlisi költségeit csökkentette ős biztosabbá tette a közlekedést. Egyik főórdome, hogy hosszas tárgyalás után a magyar királyi államvasutaknak a szabályozás terheihez való hozzájárulás ügyében az egyezséget 1894 évben megkötötte, mely egyezség évi 15030 kor. hozzájárulási összeget biztosított a társulat javára. Az administració megkönynyitése szempontjából a társulat székhelyét Királyhelmecre tette át. Az 1896-iki évben alakult meg gróf Majláth József kezdeményezésére és lelkes agitálására a tiszai társulatok közös nyugdíj-intézete, mely őt elnökévé választotta, s melynek kötelékébe a bodrogközi Tiszaszabályozási társulat is belépett. 1896 és 97-iki évben felépítette a 3 szivattyú telepet. Mennyi munka, a kötelesség- érzetnek mily magas mértéke kellett ahoz, hogy 22 év lefolyása alatt egy férfiú ily sok üdvös alkotásokat legyen képes megteremteni. (ügy van 1) Az igazság kedvéért elismerem, hogy gr. Mailáth Józsefnek minden egyes intézkedései, melyeket a Tisza—Bodrog szabályozási társulat érdekében létesített, nem mindenkinél részesült kellő mél- tányolásban. De tisztelt ünneplő közönség, ha tekintetbe vesszük azon különféle érdekeket, amelyek társulatunk kötelékében léteznek, s ha látjuk, hogy a Bodrog, Latorca alsó és felső Tisza vidékének birtokosai minti ellentétes s egymással mintegy szembeszökő érdekeket képviselnek, teljes biztossággal állíthatom, hogy az összes érdekeknek egész mértékében való kielégítése teljesen lehetetlen. Azt az egyet azonban bátran merem mondani, hogy nincs a Bodrogköz lakosai között senki sem, ki a gróf Mailáth József elnöki működésének és tevékenységének nagy alkotásait szive mélyéből ne méltányolná és el ne ismerné. Mielőtt gr. Mailáth Józsefnek a Bodrogközi Tiszaszabályozó társulat érdekében eszközölt eredmény- dus működését lezárnám, engedje meg nekem a tisztelt ünneplő közönség, hogy ezen tevékenységét egy rövid mondatban jellemezhessem. Gr. Mailá th József mint a Bodrogközi Tiszaszabályozási társulat elnöke ezen magas állás viselésében nem csupán a dignitás fényét tekintette s ezen méltóságot nem a külsőségekben kereste, hanem annak egész terhét, egész súlyát a maga teljes mértékében viselte. Munkásságának, tevékenységének, szorgalmának nagyságát, küzdelmének erejél ős áldozatát erős meggyőződéssel, nemes ambícióval és kötelességérzettel párosítva a közjóiét megteremtésének gyümölcsöző hatásában akarta ős tudta is érvényesíteni. Gr. Mailáth József mint közigyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai AGNESforrást, ha gyomor , bél-és légcsőhuruttal szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha átvágyhiány és emésztési zavarok állanak eb forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól czabadulni akarunk. MIT IGYUNK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer A mohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó saványuviz; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkiméltettek azok, a kik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Ágnes-vizzel éltek Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telitett víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhese, nagyobb vidéki városokban lerakatok szervez- TfűJTjalj- hnnH7 I ettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapkató. A forráskezelőség. — Kaphó minden füszerüzl etben és elsőrangú vendéglőben. VCiL UU1 VÍz. J
