Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)

1908-06-06 / 46. szám

Junius 6. ZEMPLÉN. 3. oldal. szigorításával őket is átlehetne mai sajátságos viszonyaikban változtatni. Ezekben gondoltam röviden vá­zolni azon intézkedéseket, melyek által a kóbor cigányok, ha nem egy, hát két-három nemzedék után telje­sen átváltoztathatok lennének ; ter­mészetesen nem sajnálva sem anyagi áldozatot sem fáradságot, mert e nélkül ilyen nagyszabású dolog ke­resztül nem vezethető. Egyben pedig tudora, hogy az általam fentebb vázolt módozatok még nagy változta­tásra s kidolgozásra szorulnak ha azok tényleg a megvalósítás stádiu­mába kerülnének. Vázlatot s alapgon­dolatot szándékoztam csak nyújtani, melyek praktikus módosítását hiva- tottabb s szakértőbb egyénekre gon­doltam bízni. Miután pedig itt az egész ország lakosainak nyugalmáról van szó, s egész természetesen ily dolgot máról holnapra megváltoztatni nem lehet, nem hiszem, hogy az állam elzárkóz­nék ezen majdnem kötelességszerü áldozattól s hiszem, hogyha a mód meglesz adva, az intézkedésre illetékes hatóságok egyike sem fog a leg­nagyobb fáradságtól sem visszariadni, hogy polgártársai nyugalmát megsze­rezni törekedjék, s mindenki igyekezni fog tőletelhetőleg résztkivánni a nagy munkából: egy tévelygő vadság stá­diumában leledző népfajt a haza hasznos polgáraivá nevelni. Adja Isten: úgy legyen! VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Uj határszéli őrség Zemplén vármegyében. Megírtuk annak idején, hogy a belügyminiszter Zemplénoroszi községben uj határszéli őrséget szer­vezett. Az uj őrség működési körébe a szinnai járás területén fekvő s a nagypolányi körjegyzőség körletében lévő Nagypolány, Juhászlak, Szed­reske, Ujszomolnok, Zellő és Zem­plénoroszi községek, továbbá a eiróka- falvi körjegyzőséghez tartozó Ciróka- ófalu, Dara, Jármos, Kisperezlő, Tak- csány és Zuhatag községek osztattak be. Az uj határszéli őrség működé­sét már megkezdette. )( Megüresedett segédjegyzöi ál­lások. Sókuton az 1000 korona fize­téssel javadalmazott segédjegyzői ál lásra folyó hó 15-ig adandók be a pályázati kérelmek a varannói járás jele, első üzenete: szememközti ko­moly redőim. Érettek gyermekeim, fehéredik fejem és megszugszik szivem. Nyu­godt révhez jut életem sajkája, mely erős kitartással evezett az élet viha­rában . . . Édesen szunnyadó lelki­ismerettel hajtom le tisztes fejem abbeli örömömben, hogy nem en­gedtem összecsapni fejem felett a szilajon csapdosó vészes hullámokat. Mögöttem bus mult, előttem kö­dös jövő. Jutalmam hol lelem, ki mondja meg ? És kárpótlásom hol ? Ott fénylik tiszteletteljes mosolyok­ban, őszinte becsülésben. Valaha inogó perceim gyöngeségében erősen ostoroztak szigorú törvénybiráim: a becsület és lelkiismeret. Magamba rogyva mondogattam : Drága mulat­ság, boldogság az ára. Lesz-e erőd zsidó asszony a nagy lemondásra ? Minden elszállt; idők álma, vá­gya, mint a nap ott a hegyek alján. Még egyet lángol (akár jó magam) fényesen, a felhők mögül és aláhull. Alkonyat borul a tájra. Az setótlik lelkűnkben is. Vájjon igazán én vol- tam-e az a kacagó imposztor, ki paj­kos szilajsággal kezdte gyerek életét? A sajnálkozó, színes álmokat sirató öregség fejcsóválva int, de életem fá­jának legifjabb csemetéje: hangosan pajkoskodó leányom a bizonysága, hogy igenis: — igen 1 főszolgabirájához. Ugyanezen határ­időig szintén oda cimzendők az 1000 kor. fizetéssel díjazott csemernyei se­gédjegyzői állás elnyeréséért a pályá­zati kérelmek. )( Pályázat szülésznői állásra. Zemplénvásárhely község szülésznői állására elhalálozás folytán pályázat lett hirdetve. A pályázati kérelmek az oklevéllel felszerelve a bánóczi körjegyzőhöz folyó hó 22-éig nyúj­tandók be. $ „tiszta“ Sátoraljaújhely. — Rendőrhatóságunk intézkedései a köz­tisztaság érdekében. — — junius 5. Schmidt Lajos rendőrkapitány — mint az lapunk más helyén is ol­vasható — kellő és rég várt erélylyel lép fel a gondatlan háztulajdonosok ellen azért, mert házaik udvara tisz­tántartására kellő gondot nem fordí­tanak. Ez intézkedés valóban elsősorban fontos a közjavát célzó rendőrhatósági intézkedések között. Nagy elismerést kelt tehát a razziának megindítása, melyet Schmidt Lajos rendőrkapitány azon háztulajdonosok ellen indított meg, akik udvaraik tisztántartására kellő gondot nem fordítanak. S e razzia eredménye szinte megdöbbentő. Számtalan háztulajdonos van, akinek udvarán hónapokig bűzlik az össze­hordott s el nem takarított szemét, szenny s förtelmes levegőt terjeszte­nek a moslék, viz kiöntése után tá­madt pocsolyák. Á közegészség elemi érdekei kívánják, hogy e rendelle­nesség a kellő szigorral toroltassék meg. Ami — mint értesülünk — már folyamatban is van. Eme vonal kozatban tett meg­torló intézkedések folyamatba tétele rég kívánatos volt, sőt mondhatjuk: általánosan óhajtott szükséglet s a város rendőrkapitánya elismerést ér­demel, hogy ez irányban a kellő szi­gorúsággal igyekszik segíteni a tart­hatatlanná vállott állapotokon. Köz- tisztasági téren azonban mi az udva­rok tisztántartásán kívül: nagyobb gondot vélünk forditandónak az utcák tisztántartására, illetőleg azok alapos felöntözősére is. Tagadhatatlan, hogy mi ez irány­ban a nagy költséggel berendezett vízvezeték előnyét, áldásos voltát kel­lőleg nem merítjük ki. De egy su­gárcsővel a várost napjában kellőkép felöntözni nen^ is lehetséges; úgy, hogy a felöntözés jótéteményében csak a forgalmasabb két-három utca részesül. Az utcák rendszeres fello­csolásával több egyént pl. a városi seprősöket is foglalkoztatni kellene, mert ilyen célra a tűzoltóságot őr­helyéről teljeson elvonni nem tartjuk megengedhetőnek. Négy tömlővel s nyolc embernek két órán át való fog­lalkoztatásával azonban elérhetnők azt — mire két tűzoltó természetesen nem képes — hogy a város forgal­masabb utcái felöntözhetők lesznek. Meg vagyunk győződve, hogy a köztisztaság érdekében megindított akció e kérdésnek helyes megoldását is eredményezni fogja, mert ez irány­ban kétségtelenül ez az első sorban fontos. Az egyes városokat diszitő és jellemző dicsőítő jelzők között a szép, díszes, rendezett, árnyas jelzőkről egyelőre le kell mondanunk, de mind­ezeknél szebb s kívánatosabb volna, ha legalább a „tiszta“ jelzőt illeszt- hetnők méltán városunk neve elé s Sátoraljaújhely kivívná mafának a nevet: A tiszta Sátoraljaújhely. HIRE k. Pünkösd. — jun. 6. A kereszténység a holnapi nap­pal kezdődőleg újból nagy ünnepet ül: a szentlélek alászállásának s a három ezer megkeresztelkedésének magasztos ünnepét. A Názáreti menybemenetele után tizedik napon történt — a keresz­tény egyház tanítása szerint — hogy az apostolok gyülekezetében tüzes nyelvek szállottak alá min­denkire. S ekkor a jelenvoltak mindnyájan beteltek Szentlélekkel. S mikor az emberek összegyűlve kérdezék Pétert: „Mi történt ? Mit cselekedjünk ?“ mondá ő nekik : — Keresztel kedjetek meg Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsá­natára. — S erre háromezren ke- resztelkedtek meg. Ennek a megkeresztelkedésnek s a Szentlélek eljövetelének ünne­pe a Pünkösd, melyet most is — mint rendszerint — nagy fénynyel és bensőséggel ünnepelnek meg a keresztény egyházak hívei. * A nyár e szép ünnepét holnap, jun. 7-én s 8-án üli meg a keresz­tény világ. Sátoraljaújhelyben a róm. kath., ref. és ág. ev. templo­mokban az isteni tiszteletek mind­két napon a vasárnaponkint szoká­sos időben tartatnak meg. A pro­testáns templomokban az ünnep első napján úrvacsora osztás is lesz. Az izraeliták pünkösdje jun. 5 és 6. napjain volt, a görögkatholiku- sok pedig a jövő vasárnap, junius 14-ón ünnepük azt. Még a legfőbb ünnepe van hátra a keresztény vi­lágnak : jun. 18-án lesz Űrnapja s ezzel lezárul a nyári ünnepek so­rozata. A Tulipán Szövetség, — Magyar Yédö Egyesület sátoraljaújhelyi osztályának közgyűlése. — jun. 6. Folyó hó 1-én délután 3 órakor a Tulipán Szövetség — Magyar Védő Egyesület sátoraljaújhelyi osztálya Meczner Gyula főispán elnök és Dókus Gyuláné társelnök elnöklete alatt közgyűlést tartott. A közgyűlésnek első tárgya az évi jelentés felolvasása volt az egye­sület működéséről, továbbá dr. Bes- senyey Zénó egyesületi titkárnak sárospataki főszolgabirává történt meg­választása folytán uj titkár választása. Meczner Gyula főispán elnök megnyitván a közgyűlést, üdvözölte a megjelenteket s Bernáth Aladár egyesületi főtitkárt felkérte a dr. Bes- senyey Zénó titkár által előterjesz­tett évi jelentés felolvasására. A nagy gonddal szerkesztett jelentés beszá­mol arról, hogy az egyesület az el­múlt évben a kezdet nehézségeivel küzdve, a magyar ipar termékeinek a közönség közönyössége miatt csak egyedül az írószerek vásárlásánál tu­dott jelentősebb eredményt elérni’ melyhez nagy segítséggel volt Be- regszászy István kir. tanfelügyelő lelkes hangú körlevele a vármegye tanítóihoz és tanáraihoz s igy vár­megyénk területén kizárólag magyar iró és rajzeszközöket vásárolt az ifjú­ság és pedig a Tulipán Szövetség Magyar Védő Egyesület által garan­tált hazai gyártmányokat. Egyéb téren azonban nehezen tudja az egyesület a magyar ipar ter­mékeit megkedveltetni, pedig amint az évi jelentés mondja : dacára, hogy a magyar ipar termékek jobbak mint a külföldiek, mégis a közönség a külföldit vásárolja, mert nem érdek­lődik a gjártmány eredete felől, pe­dig szépen fejlődő iparunkat csak úgy tudjuk a külföldivel mindenben egyenlővé tenni, ha a közönség maga lesz azon elsősorban, hogy a keres­kedőknél s iparosoknál a hazai gyárt­mányokat kéri. A részletes jelentést a közgyű­lés tudomásul vette és sajnálatát fe­jezte ki dr. Bessenyey titkár eltávo­zásán, eddigi munkásságáért s az egyesület érdekében kifejtett lelkes fáradozásáért pedig neki egyhangúlag köszönetét szavazott. Kincsessy Péter pénztárnok je­lentést tett a pénztár állapotáról, mely szerint tagdijakból befolyt 368 korona, Dókus Gyuláné társelnök egy jótékonycélu előadás jövedelméből beszolgáltatott 100 koronát, összes bevétel 468 koron. Kiadás 10 korona, pénztári maradvány 458 korona. A jelentés után élénk vita tár­gyává tétetett, hogy a sátoraljaújhe­lyi osztály milyen ipari célt szolgál­jon s működését milyen ipari cél ér­dekében érvényesítse. Többek hozzá­szólása után a közgyűlés úgy hatá­rozott, hogy egyelőre háziipari tanfo­lyam létesítését fogja megkezdeni és pedig elsősorban csipkeverő tanfo­lyamra igyekszik a nép rétegeit meg­nyerni s az igy készült háziipari cik­kekből kiállítást rendez és alkalmi vásárokat is létesít, a közönség so­raiban pedig a honi gyártmányok vá­sárlásának minden eszközzel való propagálását tűzi ki célul. Egyúttal tanulmány tárgyává téteti az egyesü­let, hogy Sátoraljaújhelyben milyen házi ipari tanfolyam lenne létesíthető s a hazai ipar és kereskedelem szé­leskörű támogatását és fellendítését mi módon lehetne legczélszerübben elérni. Betöltésre kerülvén az üresedésbe jött titkári állás, a közgyűlés egy­hangúlag dr. Kontz Endre főispáni titkárt választotta meg a Tulipán szövetség — Magyar Védő Egyesület sátoraljaújhelyi fiókjának titkárává, ki megköszönve a közgyűlés bizal­mát, kijelentette, hogy buzgó elődjé­hez hasonlóan szivvel-lélekkel fogja az egyesület ügyeit szolgálni. Ezzel a közgyűlés az elnökök éltetésével véget ért. — Személyi liir. Dr. Mázy En­gelbert, kassai tankerületi főigazgató folyó hó 5 én városunkba érkezett, hogy az itteni főgimnáziumban még e nap délutánján megkezdődő érett­ségi vizsgálatoknál mint kormány- biztos elnököljön. — Kinevezés. A kassai ítélőtábla elnöke Schmoczer Nándor sátoralja­újhelyi törvényszéki díjtalan joggya­kornokot a kassai ítélőtábla kerüle­tébe díjas joggyakornokká nevezte ki. — A József kir. herceg szana­tórium egyesület sátoraljaújhelyi bi­zottságának titkári tisztével az egye­sület elnöke dr. Kontz Endre főispáni titkárt bízta meg. — Uj ügyvéd. Dr. Grün Ármin Homonna székhelylyel a kassai ügy­védi kamara ügyvédi lajstromába fel­vétetett. Az uj ügyvéd irodáját Ho- monnán már meg is nyitotta. BENZINMOTOROK, GÖZLOKOMOBILOK, UTIMOZDONYOK, GŐZCSÉPLŐQÉPEK, ARATOQEPEK, „LOSONCZI DRILL“ VETOOÉPEK, RESICZAI ACZÉLEKÉK, TELJES MALOMBERENDEZESEK, STB. STB. kívánatba szívesen küldünk árjegyzéket és KÖLTSÉGVETÉST, j A MAGYAR KIR. ÁLLAMVASUTAK GÉPGYÁRÁNAK VEZÉRÜGYNÖKSÉGE, Budapest, Váci-korút 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom