Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-03 / 45. szám
Sátoraljaújhely, 1908. Junius 20. 45 (4755.) Harminchatodik évfolyam. Megjelen hetenhint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Nyiltlérben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, fő munkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. A vármegye közgyűlése. — jun. 19. Zemplén vármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi junius hó 19-én rendkívüli közgyűlést tartott Meaner Gyula főispán elnökletével. A közgyűlés egybehivása a törvényhatóság tavaszi közgyűlésének ama határozatán alapult, mely meghagyta a vármegye alispánjának, hogy az uj székház építése tárgyában a kir. állam- épitészeti hivataltól beszerezendő javaslatok és műszaki számítások s tervek alapján tegyen egy — junius hóban összehívandó rendkívüli közgyűlésnek kimerítő s minden tekintetben részletes előterjesztést. Dókus Gyula alispán nagy munkát végzett ez ügyben, a kir. államépitészeti hivatallal együtt. Tudvalevő, hogy az építési tervezetnek két irányzatra kellett kiterjednie. A mai meglevő telek, vagy a szomszédos telkek hozzávételével voltak tervek készítendők az iránt, mily módon lehetne egy nemcsak monumentális s a vármegye méltóságának megfelelő s minden köz- igazgatási hivatal befogadására alkalmas székházat épiteni, de tervekre volt szükség a második vélekedés szerint olyan irányban, ahol a szomszédos telkek esetleges megszerzése s beépítése által a vármegye házi pénztárának biztosítani lehetne azt a jövedelmet, mely az építkezési költségeket nagyobb részben fedezné. Az építészeti hivatal tervei s költségszámításai mellé csatolva vannak a szomszédos telektulajdonosokkal folytatott tárgyalásokról szóló iratok is, melyeket Dókus Gyula alispán nagy részletességgel ismertetett a közgyűlésen. A tárgyak megvitatása s a gyűlés tárgyainak előkészítése céljából az állandó választmány d. e. 9 órakor ülésezett a fő- ispáni kisteremben, ahol igen alapos és részletes vita fejlődött ki a nagy horderejű kérdések fölött. Közben gyülekeztek a bizottsági tagok is, ezúttal bizony nem nagy számmal, mert mindössze sem voltak hatvannál többen; ezt a gyér számot a nyári nagy munkaidő indokolja. A helyben lakó bizottsági tagok szintén elég csekély számmal vonultak fel, pedig Sátoraljaújhelyre nézve az uj vármegyeház építési kérdésének helyes megoldása rendkívül fontos, minden tekintetben. A közgyűlés lefolyásáról a következő részletes tudósítást adjuk : Meczner Gyula főispán délelőtt 10 óra után néhány perccel lépett a terembe s az egybegyűltek üdvözlésével a közgyűlést megnyitván, első tárgyul felolvastatja a kir. államépitészeti hivatalnak a vármegye uj székháza építése tárgyában kelt műszaki javaslatát. A javaslatot Mizsák József IV. aljegyző olvassa, melyet nagy figyelemmel hallgatott meg a közgyűlés. Érdekesebb részletei e javaslatnak a következők: A szomszédos Reichard-féle és Teicb-féle telek megszerzése esetén rendelkezésre áll 4000 □ méter beépíthető telek. Ezen a már ismert módozatokkal, vagyis a vármegyei székháznak az utca színvonalától 40 méterrel való beljebb építésével készülne a monumentális, díszes épület. Ezt öveznék két oldalt az átjárós, mindkétfelől kiképzett homlokzatú azon házak, melyekben földszint 18 üzlet, az emeleteken pedig 22 lakás készülne. Ugyan e házakban nyernek lakást a vármegye főispánja és alispánja is. — A kiválóan sikerültnek mondható tervezetet méltán hallgatta nagy figyelemmel a közgyűlés, mert ez az intézkedés ha keresztül vezet • tetik, Sátoraljaújhely város képét egészen megváltoztatja s igazi modern, szép várossá fogja ezt tenni. A jelen tervezet szerint az épít- - kezés és telekvétel 1,500.000 koronába kerül, melynek évi amortizációja 60 éves törlesztéssel 1’5 százalékos vármegyei pótadóból fedezhető, minthogy a költségeket előzetesen a vármegyei árvapónztári alapokból vennék fel az építkezéshez s a bórházak jövedelme évi 36 ezer koronát fedez. Élénk jelkép városunkban az ingatlan érték emelkedésére vonatkozólag az a körülmény, hogy az építés céljaira megszerzendő szomszédos Reichard-féle telekre 140 ezer, a Teich félére pedig 84 ezer koronában sikerült az alispánnak a jelenlegi birtokosokkal egyességet kötnie. Az előbb említett, rendkívül kedvező megoldási módozattal szemben áll egy másik terv; e szerint a székház csakis a meglevő telken épülne fel, 959.000 kor. költséggel. Ennek a törlesztésére azonban, minthogy az hasznot nem hajtó épület, 272%-os pótadóval kellene a vármegye közönségét megterhelni. A kir. államépitészeti hivatal tervét és műszaki iratait részletes jelentéssel kisérte Dókus Gyula alispán, amely jelentés felolvasása után egyhangúlag megszerezték az első tervezetet. Főispán kimondván a határozatot, jelzi hogy az előmunkálatokat a törvényhatósági határozat belügyminiszteri jóváhagyása után megteszi a vármegye. Megjegyezzük itt, hogy az állandó választmány is az első terv elfogadását javasolta a közgyűlésnek, miután meggyőződött arról, hogy az amidőn célszerűbb, ugyanakkor olcsóbb is. Második tárgy a viziberuházások- ról szóló törvényjavaslat, de főleg az azt kisérő indokolás 12. pontja volt, melyet Thuránszky László főjegyző olvasott fel, alispáni javaslat kíséretében. Ez a javaslat a helyi, illetve megyénkbeii vízviszonyok alapos ismeretével készült s bebizonyítja, hogy a kormány-tervezeten, ha azzal csakugyan jót akarnak tenni a közönségnek, módosítani kell. Hozzá szólt a tárgyhoz gróf Mailáth József, majd Malonyay Ferenc. Előbbi bebizonyította, hogy mig a felvidéken vizi és közlekedési utaink jók, a lakosság birtoka kellő árvédelemben részesül, addig alsóvidéki magyar nép által lakott terület meglehetősen elvan hanyagolva. — Az alvidók minden kormányjavaslatnál mellőztetik. Mig a tótok államköltségen kitűnő iskolákat kapnak, addig az alvidék népét a kultusz terhek is ólénkcbben sújtják. Ármentesiteni kell az alsóvidék területét, a törvényhatóságnak pedig állást kell foglalnia az iránt, hogy a kormány által tervezett Duna—Tisza közi csatorna Szolnoknál torkolják a Tiszába, hogy igy vizi utón kedvező összeköttetése legyen vármegyénk gazda közönségének az alfölddel és a fővárossal. Malonyay Ferenc főleg a Bodrog jobb parti községeinek árvédelmét hangsúlyozza. Felszólalásaikat helyesléssel fogadta a közgyűlés s az alispáni javaslat értelmében felir a törvényhozáshoz, az öszkormányhoz valamint a földművelési és kereskedelmi miniszterekhez. Harmadik s szintén igen érdekes tárgya volt a közgyűlésnek a kivándorlási törvényjavaslat ismertetése, illetve annak módosítása iránti felirat küldése a parlamenthez. A kérdést nagy precizitással megvilágító alispáni előterjesztést az állandó választmány javaslata alapján egyhangúlag határozattá emelte a törvényhatóság s feliratot intéz a parlamenthez és a belügyminiszterhez. E felirat a kivándorlási törvényjavaslat tervezetbe felvétetni kívánja, hogy a kivándorlás hazánk területéről 17 éven felüli férfiaknak népfelkelő kötelezettségük végéig, vagyis 42 éves korukig ne engedtessék meg. Lányok bármely korban csak akkor vándorolhassanak ki, ha családjukkal utaznak, vagyis ha az egész család itt hagyja a hazáját. Másként ne legyen szabad a lányoknak kivándorolni, mert ezeket Magyarország teljesen elveszíti, mivel Amerikába rendszerint családot alapítanak. A nagyon érdekes közgyűlést elnöklő főispán d. e. 7H2 órakor berekesztette. — jun. 20. A Magyar Szent Korona Országos Teres Kereszt Egylete sátoraljaújhelyi fiókjának évi rendes közgyűlését f. évi junius hó 28-nak d. e. 11 órájára a vármegyeházba, az alispán tanácstermébe kitűztük a arra a tagtársakat ezúton tisztelettel meghívjuk. Sátoraljaújhely, 1908 junius hó 19-én. Dókus Gyula, elnök. Am- brózy Nándorné, társelnök. „A sátoraljaújhelyi árvasegélyző és jótékony egylet“ évi rendes köz- közgyülését f. évi junius hó 28-nak délelőtt fél 12 órájára a vármegye- házába, az alispán tanácstermében kitűztem s arra a tagtársakat ezúton tisztelettel meghivom. Sátoraljaújhely, 1908. junius hó 19-én. Dókus Gyula elnök. Srój jVíailáth József ünneplése. A Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat díszközgyűlése. — junius 20. Méltattuk lapunk egyik utóbbi számának vezércikkében gr. Mailáth Józsefnek, — e minden tekintetben kiváló embernek — érdemeit. Ezeket az érdemeket most, amidőn nevezett gróf a közpályán való működésének 25. évfordulóját érte el, tágabb keretben óhajtotta méltatni az ő elnöklete alatt álló Bodrogközi Tiszszabályozó Társulat, melynek érdekeltsége rendkívüli közgyűlést tartott ma Sátoraljaújhelyben. E közgyűlést az ünnepélyes alkalomra való tekintettel a vármegyeház dísztermébe hívta össze mára báró Sennyey Miklós, a társulat alelnöke. Ezen a közgyűlésen, mely valódi fényes ünnepély számba ment, a társulat érdekeltségén kivül megjelentek Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely város előkelőségei is, akik közt ott láttuk többek között a következőket: Meczner Gyula főispán, Dókus Gyula cs. kir. kamarás, alispán, br. Sennyey Miklós, Kvassay Jenő dr. min. tanácsos, orsz. vizépitészeti igazgató, Nó- methy János, Bulyovszky János oszt. tanácsos, Buttykai Ferenc a bereg- megyei vizszabályozó társulat elnöke, br. Sennyey István, br. Drescher Gyula báró Sennyey Béla, Z. Moskovits Géza, gróf Széchenyi Ernő, Gruska Lajos pápai kamarás, Meczner Béla orsz. képviselő, Szánky Nándor ny. tábornok, Matolai Etele nyug. alispán, Szmrecsányi Béla dr. kamarás Farkas Róbert dr. kanonok, Thuránszky László főjegyző, Tóth Sándor és Szladek Károly igazg. főmérnökök, Szokolay Emil és Dános Miklós műszaki tanácsosok, Mauks Endre kir. pénzügyigazgató, Bereg- szászy István kir. tanfelügyelő, Bo- ronkay Farkas, Kossuth Lajos birtokosok, Keresztessy Lajos törvényszéki bíró, Kiss Ödön h. polgármester stb. s azonkívül a Bodrogköz gazdaközönségének vezető embereit is igen nagy számmal. BENZINMOTOROK, GÖZLOKOMOBILOK, UTIMOZDONYOK, GŐZCSÉPLŐGÉPEK, ARATÓGÉPEK, „LOSONCZ1 DRILL“ VETÖGÉPEK, RES1CZA1 ACZÉLEKÉK, TELIES MALOMBERENDEZESEK, STB. STB. KÍVÁNATRA SZÍVESEN KÜLDÜNK ÁRJEGYZÉKET ÉS KÖLTSÉGVETÉST. A MAGYAR KIR. ÁLLAMVASUTAK GÉPGYÁRÁNAK VEZÉRÜGYNÖKSÉGE, guSapest, Váci-kSrut 32 Lapuink mai száma 8 oldal.
