Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-02 / 36. szám
2. oldal. Z E MALIÉIN. Május 2. vánt, az adófelszólamló bizottságba rendes tagokul Juhász Jenő és dr. Hornyay Bélát, póttagokul Róth József és Kádár Gyulát választotta meg a közgyűlés felkiáltással. A Ludovika Akadémiába nincs * pályázó. A Ludovika Akadémiába a Butt- ler-féle alapítványra senkisem jelentkezett. Dr. Szirmay István tiszti főügyész az alapítványi hely betöltésének jogát a honvédelmi miniszterre hajlandó átruházni. Ennek azonban ellentmond Dókus Gyula alispán, a ki csak akkor járulna a tiszti főügyész indítványához, ha a hely betöltési joga a legközelebbi tanéven vissza- szállana a törvényhatóságra, minthogy azonban ez 4 évre kizártnak tekinthető, mert ez időre az alapítványi hely el lenne foglalva, kéri a közgyűlést, hogy az alapítványi hely betöltésére vonatkozó jogát tartsa fenn a jövő tanévre. A közgyűlés ilyen értelemben határozott. Alispán évnegyeden jelentése: A választások befejezte után felolvassa Thuaánszky László főjegyző az alispán óvnegyedes jelentését, melyet a közgyűlés feszült figyelemmel halgatott meg. A jelentés bevezető része a kartársi szeretet legmelegebb szavaival emlékezik meg ifj. Meczner Gyula sárospataki főszolgabíró el- hunytáról- Indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezi ki részvétét a főispán családjának. Részvét iratot intéz még a közgyűlés nemrégiben elhunyt báró Mailott György volt tállyai és id. Reichard Mór volt sátoraljaújhelyi lakosok családjaihoz, bejelenti még Katinszky Geyza apát és főesperes és Kónya András ref. lelkész elhunytát is. Gr. Széchenyi Lászlónak pedig köszönő iratot küld a bizottság 25.000 korona adományáért. Az alispán jelentés többi részében a f. évi első 3 hónapjának több közigazgatási eseményeit sorolja fel nagy részletességgel 32 Írott oldalon. Megemlítjük, még hogy vármegyénk területéről Amerikába 537 egyén vándorolt ki a f. év első negyedében, mig onnan 2463-an tértek vissza, útlevél e 3 hó alatt 921 adatott ki. Adó befizetések eredménye elég kedvező; a fősorozások szintén kisegítő eredménnyel végződtek. Alispán jelentését általános helyesléssel vette a közgyűlés tudomásul. A* uj megyeház építése. A legfontosabb tárgyak részben ellévén intézve, szállingózni kezdtek ben említik az okmányok. 1456-ban nátafalvi Csontos János és fia Raj- nold a várban több egyházi és világi személy jelenlétében, bizonyos perben ügyvédet vallottak. Á vár azonban bizonyára nem volt az ő tulajdonuk, hanem a Drugeth uradalomhoz tartozott. 1450-ben a jeszenői birtok egy része Nagymihályi Györgyé volt, 1520-ban pedig Sztrithey Zsigmondot iktatták némely részeibe. Innen fogva sokáig nem hallunk Je- szenő váráról, de annyi bizonyos, hogy továbbra is a homonnai Drugeth család tulajdona maradt. — Az előbb említett Nagymihályi és Sztrithey részbirtoklásokat ugyanis csak, mint rokonságból eredőket kell tekintenünk, mely azonban csak ideig, óráig tartott. így volt ez Barkó váránál is, mely 1486—1488-ban Zá- polyai István kezén volt, aki szintén rokonává lett a Drugetheknek. Abban a háborúban, amely e vidéken Giskrával és a csehekkel, valamint később a lengyelekkel folyt (1449—1474) Jeszenő vára, úgy látszik, nem igen szerepelt, mert bár az egykorú források, Sztropkó, Ho- monna, Barkó, Nagymihály, Terebes várairól sűrűn emlékeznek, Jeszenőről a bizottsági tagok is a teremből s a déli vonatokhoz igyekeztek. 11 óra után azonban még mindig votl a zöld asztalok körül vagy 60—70 bizottsági tag mert még egy igen fontos kérdés következett tárgyalásra: az uj vármegyeház építésének ügye. Ezt a kérdést éppen csak néhány nap előtt ismertettük teljes megvilágositásban. Főispán felolvastatja a belügyminiszter idevonatkozó leiratát, mely a legnagyobb részletességgel terjeszkedik ki ez ügynek minden ágazatára. Az építési pályatervek ügyében Si- enkievic építész által beadott feleb- bezést elutasította. Felhívja a vármegye közönségét, hogy a vármegye méltóságának megfelelő monumentális épület tervét és költségvetésén kívül az építési költségek fedezeti tervezetét is mutassa be, még pedig úgy, hogy az egyik esetben a mai telken csak, a másik esetben pedig a két szomszédos telek megvételével is történnék az építkezés. Az állandó választmány javaslatát olvassa fel ezután Mattyasovszky aljegyző, amely szerint a kir. államépi- tészeti hivatal a megfelelő költségtervek olyan időben való elkészítésére hivatik fel, hogy e költségtervezet egy, a f. évi julius hóban összehívandó rendkívüli közgyűlésen tárgyalható legyen, amikor is a közgyűlés gondoskodni fog az építési költségek miként való fedezéséről is, melyre nézve természetesen az építészeti hivatal költségtervei lesznek irányadók. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az állandó választmány javaslatát. A Kossuth szobor felállítása. Kapcsolatban a vármegyeház építésével, a Kossuth szobor elhelyezése került tárgyalásra. Dr. Hornyay Béla a Kossuth szobor bizottság elnöke nagyszabású s érvekben gazdag beszéddel kél védelmére az általunk is vallott amaz elvnek, hogy a Kossuth szobor 14 évi készülődés után végre mielőbb felállittassék és pedig halogatás nélkül, a napi piacból képzendő parkban, ahová az elfogadott szobor minta tervezve lett s ahová az teljesen megfelelő. A vármegyeháza elé majd felállítjuk Rákóczy Ferenc lovas szobrát. Megható szavakkal kéri a közgyűlést, mondják ki a Kossuth szobornak a napi piac helyén mielőbb leendő felállítását. (Nagy éljenzés) Indítványozza végül, hogy a vármegye vásárolja meg a borsii Rákóczi-féle szülőházat. Határozati javaslatot olvas fel e tárgyban, mely szerint a vételhez szükséges összeg nemsok idő nem emlékeznek. I. Mátyás király aki 1474 közt Barkón telelt, Jeszenőről, mely pedig ide alig pár kilométernyire van, szintén nem tesz emlitést. A XVI. században Jeszenő jelentősége emelkedett, amit talán az idézett elő, hogy Homonna kisebb vára nem nyújtott a Drugeth-családnak az ekkori háborús időkben elég biztonságot, Barkó várát pedig a Kendyek (a Drugethek rokonai) miatt a császári seregek lerombolták. Ez időben Jeszenő nem csak ? Drugeth-családnak, hanem a környéknek is menedéke volt, sőt a távoli vidék urai is ide hordták kincseiket. Ezekről mondják, hogy azokból D. Gábor Tállyán itt a várban pénzt veretett, utóbb pedig egész hamis pénzverdét létesített. Midőn Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Drugeth Györgyöt, a királypárti főurat 1619-ben Lengyelországba való menekülésre kényszeritette, Jeszenőt, Homonnát stb. is elfoglalta és felprédálta. A Bethlen-féle szabadságharc lezajlása után, 1622-ben a lengyel földön elhalt D. György neje gr. Nádasdy Katalin, kiskorú fia János részére a homonnai és ungvári uradalmakat visszaszerezte s a kassai kir. kamara alatt vissza lenne váltható. Dókus Gyula alispán kéri az indítvány kettéválasztását, s a második résznek bizonyos, — egyelőre még fel nem hozható okok miatti mellőz- tetését. Hozzászólott még a kérdéshez dr. Kossuth János, aki a szobrot csakis a vármegyeház előtt véli fel- állithatónak, ahol szerinte elfér még a Rákóczi szobor is. Indítványozza, hogy a vármegyeház felépültéig a Kossuth-szobor elhelyezésének kérdésében ne döntsön a közgyűlés. Ezután Meczner Gyula főispán fejti ki ellenérveit Kossuth indítványával szemben, rámutatva arra, hogy a szobor-bizottságnak intézkednie kell e kérdésben mielőbb, mert a halogatás ellenkezik a törvényhatóság előbbi határozataival. (Közben figyelmezteti a közbeszólókat, hogy szólaljanak fel ha akarnak, de közbeszólásoktól tartózkodjanak.) A vármegyeház építése még hosszabb idő kérdése lévén, erre várni nem célszerű. Matolai Etele dr. Kossuth János indítványát pártolja felszólalásában. Hasonlóképpen ahoz csatlakozik Bajusz József biz. tag is. — Dr. Székely Albert és dr. Kovács Gábor szintén dr. Kossuth János indítványát pártolja. Tetőpontra hágott az érdeklődés, midőn elnöklő főispán szavazást rendelt el a két indítvány fölött. A dr. Hornyay Béla indítványa, — mint előbb is vázoltuk, — az volt, hogy a Kossuth-szobor a napi piac helyén képzendő parkban s mielőbb állíttassák fel; a dr. Kossuth Jánosé pedig az : hogy a szobor felállításával várni kell, mig az uj vármegyeháza felépül s akkor az ezen uj székház elé tervezett parkba állittassék fel Kossuth Lajos szobra. Főispán először a dr. Hornyay Béla indítványát bocsátotta szavazásra, megkísérelvén időkimólés szempontjából az egyszerű, felállással való szavazást, majd nyomban ellenpróbaként a dr. Kossuth János indítványára való s szintén felállás utján való szavazást rendelte el. Minthogy azonban az ilyen szavazásoknál s a különben is izgatott hangulatban a többség kivehető nem volt, mert a bizottsági tagok is többen állottak, de sokan voltak a teremben álló közönség közt nem bizottsági tagok is, — Meczner Gyula főispán elrendelte a névszerinti szavazást. Akik dr. Hornyay Béla indítványát fogadták el azok igennel s akik dr. Kossuth Jánosét: azok nem-mel szavaztak. A névszerinti szavazás eredményeként konstatáltatott, hogy a dr. Hornyay gondoskodott arról, hogy a rengeteg javak megfelelőleg kezeltessenek. E végből a Drugeth javak kormányzójává Gombos Istvánt nevezte ki s részére részletes utasítást adott. A kassai kir. kamara okmánya szerint úgy látszik, okulva a töméntelen háborúkban szenvedett károkon, oly intézkedés történt, hogy a Homonnánál jóval nagyobb erősséget képező s vele szemben a Laborcz folyócska balpartján, magas hegyen fekvő Jeszenő vár rakassák meg gabonával és élelemmel, amelynek őrizetére éjjel-nappal fegyveres őrségnek kellett készenlétben állnia. A kis Drugeth Jánosból, utóbb Zemplén főispánja s az ország bírája lett, aki Homonnának is királyi szabadalmat eszközölt ki 1638-ban.**) Ugyanő akkor, a midőn I. Rákóczi György erdélyi fejedelem szabadságharcát 1643-ban megindította, lengyel földre menekült, mire Rákóczi hadai 1644-ben Jeszenő várát bevették s úgy ezt, mint a szomszédos Barkó várát lerombolták. **) Eredetije a homonnai Drngeth-Csáky levéltárban. (Fordításban közöltem „Adalékok“ 1908. évf. 22. 1.) indítványára 37, a dr. Kossutbéra pedig 32 szavazat adatott le; igy Kossuth Lajos szobrának a napi piac-tér helyén leendő felállítását a közgyűlés 5 szótöbbséggel kimondotta. A szavazás már csaknem déli 12 órakor ért véget, amikor is elnöklő főispán az eredményt kihirdetvén, egyben a közgyűlést felfüggesztette s annak folytatását május hó 1-jének délelőtti 9 órájára tűzte ki. A második nap eseményei közül felemlitendőnek tartjuk, hogy a Mál- czán nemrég lefolyt körjegyző választás ügyével foglalkozva, a közgyűlés Kovács Pál megválasztott körjegyzőt állásától felfüggesztette s ellene a fegyelmi vizsgálatot elrendelte. A súlyos határozat alapjául ama körülmény szolgált, hogy Kovács Pál a körjegyző választás előtt állítólag nagyban korteskedett s a választókat etette és itatta. Emiatt a kisebbségben maradt párt, mely Haraszthy Vince ladamóci körjegyző köré csoportosult, a választás megsemmisítése, illetve Kovács Pál elmozdittatása iránt folyamodott a törvényhatósághoz. A harmadik nap többnyire számadások s főként községek költségelőirányzatainak megvizsgálásával telit el. A 338 pontból álló tárgysorozathoz időközben még igen sok ügy érkezett s igy a páratlanul hosszúra nyúlt közgyűlés május 2-án nyert befejezést. — május 2. Zempléni képviselők a Ház bizottságaiban A képviselőház III. ülésszakának megnyílta alkalmából folyó évi ápr. 30-án választattak meg az egyes szakbizottságok. Vármegyénk- beli képviselők a következő helyeket nyerték : Potoczky Dezső (Megyaszó) földművelésügyi és összeférhetlenségi; Bernáth Béla (Mád) földművelésügyi; dr. Búza Barna (Sátoraljaújhely) pénzügyi ; Nagy Barna (Olaszliszka) közlekedésügyi ; Meczner Béla (Király- helmee) közoktatásügyi és kivándorlási; Czibur Bertalan (Nagymihály) naplóbiráló; gr. Andrássy Sándor (Homonna) a pénzügyi és közlekedésügyi bizottságokba lettek beválasztva. A vármegyénk területén lakó, de más megyebeli kerületekben mandátumot nyert képviselők közül beválasztotta a Ház gr. Sztáray Sándort a közigazgatási, gr. Andrássy Gézát a közlekedésügyi s dr. Fried Mivel azonban a háború lezajlása után D. János nejével br. Jakusich Annával és György nevű fiával birtokaiba visszahelyeztetett s ettől fogva a háborúk itt e vidéken, sokáig nem is dúltak, valószínű, hogy mind Jeszenő, mind pedig Barkó és Homonna várai kijavitattak. Legalább erre mutat, hogy Barkó várában 1683-ban a Bécs fölmentése után errefelé hazatérő Szobieszky János lengyel király megpihent, Homonna váráról pedig 1684 és 1691-ből oly összeírások maradtak fenn, amelyek már bástyákon elhelyezve levő ágyukat is említenek, tehát Homonna erődítményei még szintén megvoltak. Mivel a bécsi udvari hadi tanács gr. Pálfy János tábornagy által Kassa várát 1713-ban romboltatta le,***) valószínű, hogy a vidékünkön lévő várakat, tehát Jeszenőt is a Rákóczi-féle mozgalmakat és a szatmári békét követő reakció korában császári parancsra tervszerűen fosztották meg hadászati jellegüktől. ***) Gr. Pálfi levele Zemplén vármegyéhez (Vármegyei levéltár f. 161.) Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza elten számtalan tanár 6* orvos által naponta aláalva > Já híínthogy értéktelen utánzatokat te kínálnak, bérfen mindéikor „Boche“ eredeti oeemogol&at. F. Hoffmann-La Boohe 4 Cie. Basel (Svájo.)
