Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)
1908-04-22 / 33. szám
Sátoraljaújhely, 1908. Április 22. 33. (4738 ) Harminchatodik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. fzám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Njilttérben minden garmond sor 30 üli. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kot negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. —— Hirdetési dij : Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 UH. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. fiz ipartörvény ismertetése. — ápr. 21. Husvét másodnapján ismét összegyűltek Sátoraljaújhely város iparosai az ipartestületi székház nagy tanácstermében, hogy meghallgassák dr. Búza Barna képviselőnek az ipartörvény tervesetről tartott folytatólagos ismertetését. A kereskedelmi kormány már előbb elkészült e nagy fontosságú törvénytervezet II. részével is, melynek megvitatására szintén rövidesen sor kerül. A II. rész tulajdonképpen még foltosabb lesz az elsőnél, mert ez ;artalmazza a munkás és munkaidő közötti viszony teljes sza- báyozását. — Tekintettel pedig áru, hogy ez a társadalmi és elá fontosságú ipari kérdés még esik ezután fog mindbővebb m^világitásba kerülni, sőt az sics kizárva, hogy munkás és mmkaadó közt az érdekellentétel napról napra jobban kiéléseinek : a törvény idevonatkozó reidelkezései kell, hogy valóban méy bölcseséggel készüljenek és minden elképzelhető, sőt jós- latzerü eshetőségekre is kitérje jenek, mert elleneseiben nem lez egyéb értéktelen alkotásnál, mJyet a közélet forgataga s mga az élet tapasztalás rögtön leodor a szintérről, mihelyt hiá- nysságok mutatkoznának intéz keéseiben. Helyes eljárás volt a minisz- teum részéről, hogy kiadta a fedezetet tanulmányozásra az iprtestületeknek s véleményük ésészrevételeik megtételére határidőt" tűz. Ez a határidő már I rövidesen lejár s ezért iparkod- f nak mindenfelé az észrevételek megtételével. Mintegy 60 iparos jelent meg az értekezleten, melyet Móré Dániel ipartestületi elnök nyitott meg a jelenlevők üdvözlésével, majd felkéri dr. Búza Barna orszgy. képviselőt az ipartörvény-tervezet ismertetésére. Dr. Búza előre bocsátva azt, hogy az eddig érvényben volt ipartörvény nem felel meg már a követelményeknek, — a mai kormány szükségét látta egy alapos munkálat készítésének, amely minden irányban megállja aztán a helyét. És éppen azért, hogy az arra leghivatottabb tényezők, maguk az iparosok szólhassanak hozzá a tervezethez, kiadta a tervezetet megvitatás céljából. — Ismerteti az uj törvénytervezet előnyeit az 1884-ikivel szemben. Mindenekelőtt rátér a képesítésre, ahol a javaslat alapelve a kontárkodás teljes kiszorítása. Mi e kérdést már előzetesen tárgyaltuk s kifejtettük, hogy a tervezet egyes részleteivel miért nem értünk egyet. A tanoncidőt 4 évben állapítja meg a tervezet, amely idő esetleg egy évvel meghosszabbítható. Ezután jön a tanonevizsga, majd a segédi s végül a mestervizsga. Dr. Búza is helytelennek tartja a tervezet ama részét, hogy kisipar üzletvezető alkalmazásával legyen folytatható. Szterényi államtitkár meg is ígérte neki, hogy e tekintetben változtatni fog a javaslaton. Helytelennek tartja továbbá azt a distinkciót is, hogy mester- vizsgát nem tett segédek ipart önállóan űzhessenek bár, de tanoncot ne tarthassanak. Ezt is elhagjandó- nak vélik az újhelyi iparosok s kívánják, hogy „iparos“ és „mester“ ne legyen két különböző fogalom, de mindenki köteleztessék az ipari szakvizsga letételére s legyen mindenki akkor önálló iparűzésre jogosultmester. Helytelennek tartja a javaslat ama pontját is, hogy valaki anélkül hogy tanonc lett volna, 5 évi segédkedés után mesterré lehessen. Követelendő hogy minden fokozat betar- tassék, vagyis a mesteri fokozatig csak a tanonc és segédidők szabályszerű kitöltése után lehessen eljutni. Szabályozandónak tartja még a háziipart s a megrendelések gyűjtését is. Mindkettőnél a törvénytervezet eredeti szövegéhez módosításokat fog dr. Búza benyújtani. Megakadályo- zandónak tartja azt is, hogy kereskedők ipari munkát végezhessenek. (Nagy helyeslés.) Megváltoztatandó- nak tartja még a tervezet ama pontját is, mely megengedi, hogy építkezést bárki elvállalhasson, de csak képesített iparosok által hajtathasson végre. Kimondandónak véli, hogy vállalkozó is csak képesített iparos lehet. A vásári rendtartásnál a tervezettől eltérőleg véleményezi az értekezlet, hogy heti- és országos vásárok alkalmával élelmiszerek vásárlásától a viszont elárusítók a vásár megkezdésének első idejében, pl. d. e. 8 óráig tiltassanak el. Szól még az iparoktatásról, melyet a tervezet nagy részletességgel tárgyal s amelynek legértékesebb része az, hogyha egy szakmából legalább 25 tanuló van, akkor ezek külön szakoktatásban részesitendők állami közegek által. Ez a szakoktatás teljesen az állam terhét fogja képezni. A tanoncok iskola mulasztásaiért azonban a mesterek ne legyenek alaptalan zaklatásnak és az eddigi szokás szerint sokszor jogtalan és méltánytalan bírságolásnak kitéve, mely pénzbírságon kivül gyakran igen nagy időveszteséggel is jár reájuk nézve. Az élénk eszmecserében Némethy Bertalan, Tóth András, Vályi Sámuel, Eperváry István stb. vettek részt, kiknek javaslatait az értekezlet többnyire magáévá tette. A segéd- és mester közötti leszámolási viszonynál a tervezet zálogjogot ad a mester ingóságai ellen a segédnek. Ezt az értekezlet helyteleníti s csak annyiban véli megenitatva „elsütni“ a vásáron, vagyis belefojtva a kehet s megcsalni másokat. Ennek az előadását egy liter pálinkával honorálta a hallgatóság. Én egy estén statisztikát magyarázván elmondtam, hogy a legutóbbi esztendő alatt hány hektoliter bort szállított Magyarország a külföldre. Hörcsög András kisbiró nem lévén a hektoliter fogalmával tisztában, közbe szólt s megkérdezte, hogy milyen nagy az a hektoliter. Én boszankodva a megza- vartatás miatt, oda vetettem: biztosan kisebb András, mint a kend gyomra. András azonban kegyetlen paraszt humorral vágott vissza e szavakkal: lyukassza ki biró uram a hektoliternek is a fenekét s akkor majd meglátom ha megtudja-e tölteni. A kilyukasztott fenekű hektoliter vörös fonálként húzódott ezután életemen át. Szálló igévé lett s még a gyerekek is kiabálták utánam, hogy van e már feneke a hektoliternek ? A gúnyolódás engem kevésbbé, feleségemet azonban rendkívül érzékenyen bántotta és mintha csak ellenünk esküdött volna a sors, az asszony egy reggel azzal vert fel álmomból, hogy csináljak valami rendet a magtárban, mert a patkányok iszonyú kártételt visznek ott végbe. gedhetőnek, hogy a segéd ezen zálogjoga csak az ő birtokában levő készmunkákra terjedhet ki. Gáthy Géza ipartestületi titkár részletes magyarázata után kimondották még, hogy a tervezet ezen §-a újból és világos értelmüséggel szövegeztessék. Minden olyan műhely tulajdonosa, ahol legalább 10 segéd dolgozik, köteles a műhelyben munkarendet kifüggeszteni. A törvényjavaslat több kisebb jelentőségű tervezetének megvitatása után az értekezlet este 6 óra után ért véget. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Közigazgatási gyakornoki kinevezés. Meczner Gúla főispán Dur- csinszky István végzett joghallgató homonnai lakost ideglenes minőségű díjtalan közigazgatási gyakornokká nevezte ki. )( Törvénytelen helyzet a városnál. A „Felsőmagyarországi Hírlap“ a legutóbbi városi közgyűlésről referálva Kiss Ödön h. polgármester egy kijelentését oly színben tünteti fel, mely alkalmas arra, hogy a kijelentésbe oly dolgok magyaráztassanak bele, melyek a kijelentő szándékát nem fedik. Hogy e kijelentés helyesen értelmeztessék, Kiss Ödön h. polgármester levelet küldött a Fm. H.- nak, melyet nekünk is beküldött. A legutóbbi városi közgyűlésen ugyanis Némethy Bertalan arra kérte Kiss Ödön h. polgármestert, hogy az ügyészi állásnak végleges helyettesítés utján való betöltése tárgyában tett indítványát tegye magáévá. Erre Kiss Ödön kijelentette, hogy szerinte a polgármesternek indítványtételben nem lehet több joga, mint a képviselőtestületi tagoknak, s ő, miután azt se tekinti törvényesnek, hogy a Most is a malomba készítetlek gabonát és nem tudták megmérni, mert a patkány kirágta a hektoliteresnek a fenekét. En e perctől fogva iszonyú ellenszenvet éreztem nem csak a lyukas edények, de az emberek és az élet ellen is. A patkányok sem képeztek kivételt. Szóval kilyukadt alattam már a világ. Kapóra jött a járási marha-doktor látogatása, akinek egy hordó bort Ígértem ha a patkányokat magtáramból kipusztitja. Az állategészségügyi tudomány felkent bajnoka kapott az ajánlaton s azt a tanácsot adta, hogy szedjek légyölő galócát, azt főzessem péppé hintsem meg cukorral és tálaljam fel a patkányoknak. Követtem a jó tanácsot hoztam egy kosár galócát s meghagytam az asszonynak hogyha ráér főzze meg. „ Őszfelé járván már az idő, a lekvár főzés szintén sorrenden volt. Az asz- szony főzött egy üveg barack lekvárt is, melynek szaga minden parfümnél kellemesebben csiklandozta orromat Olyan gyakran sohasem fordultam meg a konyhában, mint azon a napon s folyton érdeklődtem a felséges illatot terjesztő főzelék iránt. Az asszony ép akkor csömöszölte üvegbe a lekvárt, Lapnak mai száma 4 oldal. i ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Öngyilkosságom. (Humoreszk.) — A „Zemplén“ eredeti tárcája — Ha azt hinné valaki, hogy a sza- bl-lyceum Sátoraljaújhelynek speciálisa, akkor nagyon tévedne. Én ezt az iézményt ezelőtt 22 esztendővel már nghonositottam a magyar alföld egyik fajában Pázsitfalván. 22 évvel ezelőtt arultura igen természetes, hogy sok- k alacsonyabb fokon állott mint ma sgy nem lesz csodálható, ha nálunk m szabadliceumnak hívták az ilyet, c úgy hívták, hogy „összegyüvetel“. Tervem az volt, hogy az össze- givetelekre csak a férfi népet enge- <m; mert az asszonyoknak nem csak äyceum szabad, de a szájuk is. Egy lig jól is ment a dolog, az asszo- iok azonban siránkoztak az estéket lük távol töltő férjeik után s először <y, majd kettő s azután tucat számra entkeztek ők is az összegyüvetelen. : különben jól van igy, mert az ellenzés semmi téren nem árt; tapasztaltjuk ezt a bankok és pénztáraknál. Nemes ambícióból fakadóit népnevelési műveletünk véghezvitelére hárman vállalkoztunk. A jegyző, aki jogot adott elő, a tanító történelmet és földrajzot, én pedig politikát és statisztikát. Mikor a papunk látta, hogy az előadások elég látogatottak s különösen a fiatal menyecskék szép számmal jelennek azokon meg, ő is ajánlkozott vendégszereplésre előadóul. A böjtről magyarázott volna a jámbor, de előadási órái rendszerint néptelenek voltak. — Épen úgy járt mint a lepéndi pap, aki Göre Gábor, ottani biró ellenére pre- dikációs könyvet irt; de mig Göre Gábor könyvei százhúszezer példányban keltek el, addig a tisztelendő úréból csak három példány fogyott. — Került ezenkívül még három vendégszereplő előadónk ; nevezetesen Hatvékás Mózes korcsmáros, aki a bornak tőkénkivüli termeléséről tartott előadást és Cserebogár Dávid boltos, aki a mértékhite- lesitésről szóló 1883. évi 44-ik törvénycikket magyarázta. Egy-egy előadás után azonban mindakettőt kidobták. Ebben már megnyilvánult a szabad- lyceum, A harmadik vendégszerető előadónk zseniálisabb férfiú volt: a falusi csikós. Ez azt magyarázta meg, hogyan lehet a kehes lovat pálinkával meg