Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)

1908-04-18 / 32. szám

Április 18. ZEMPLÉN. 3. oldal. Á hat urnával eszközölt gyűjtés április hó 3-án és 5-én 846 kor. 90 fillért eredményezett. És pedig a két napon összesen begyült a vármegyeház előtti urná­ban 136 kor. 57 f. — Á Vadászkürt előtti urnában 169 kor. 17 f. — A pénzügyigazgatóság előtti urnában 146 kor. 90 f. — A Róth Bernát és fia előtti urnában 137 kor. 49 f. — A nagyállomás, dohánygyár és a rk. templom előtti urnában 150 kor. 77 f. — Dókus Gyuláné előtt a kisállo- más felé elhelyezett urnában 106 kor. Összesen 846 kor. 90 fillér. Adományok: Özv. Teich Zsig- mondné jubileuma alkalmából 20 kor. — Ambrózy Nándor ügyvéd 10 kor. — Henk Imre főállatorvos 10 kor. — Dr. Szepessi Arnoldné leánya eskü­vője alkalmából 20 kor. — Br. Seny- nyey Gézáné 20 kor. — Klein Andor főkönyvelő fényképfelvételeinek jö­vedelméből 25 kor. — B. Polgár Béla színtársulata férfi tagjainak az ur­nák melletti énekléssel eszközölt gyüj - tése 40 kor. — Polgár Béla színigaz­gató által rendezett kabarét és két előadás jövedelméből 87 kor. — Né­meth Nándor adománya 10 kor. — Fejes Istvánná adománya 5 kor. A kereskedőktől begyült a város négy kerületéből és pedig az I. ke­rületben Walther Lászlóné által be­szedve 159 kor. 20 f. — A II. kerü­letben Dókus Gyuláné által beszedve 82 kor. 40 f. — A III. kerületben dr. Gombos Gáspárné által beszedve 111 kor. 10 f- — A IV. kerületben dr. Hornyay Béláné által beszedve 60 kor. — Bevétel összesen 1506 kor. 60 f. Kiadás 57 kor. 44 f, maradvány 1449 kor. 16 fillér, mely összeg a Liga központi igazgatóságának posta utján beküldetett. Sátoraljaújhely, 1908 ápr. 16. Dr. Kontz Endre, Kincsessy Péter, titkár. pénztárnok. * Németh Nándor a múlt évben azon kijelentést tette, hogy a gyer­meknapon minden évben 10 koronát ad a Liga javára s ime az adakozók névsorában ott találjuk e jótékony emberbarátot adományával. Mily ne­mesen érző szívre vall, hogy a sze­gény gyermekekről nem felejtkezett el. Adja isten, hogy városunkban minél több ilyen Ígéretére híven emlékező jóltevő akadjon. Helybeli kereskedők — a gyer­mekvédő Liga javára. Azon keres­kedők neveit, a kik a Liga részére adakoztak : jövő számunkban részle­tesen közöljük. A vidéki gyermeknapok. Sze­rencsen a Gyermekvédő Liga javára Gortvay Aladár és a helyi hölgy­bizottság buzgólkodása folytán 270 kor. gyűlt össze a gyermeknapon. — Mezőlaborcon, vármegyénk e leg- fiatalabb^járásában is szép eredményt hozott a gyermeknap, amennyiben dr. gr. Hoyos Viktor főszolgabíró a helyi előkelő hölgyek közreműködésével gyűjtést rendezett, melynek eredmé­nye 156 korona lett. — Gálszécsen 43 kor. 53 f. gyűlt össze. — Horn ón­ná n 424 kor. 10 f. — Sárospatakon 452 kor. így vármegyénk előrelátha­tólag az országban a múlt évben el­ért első helyek egyikét mindenesetre meg fogja tartani. Húsz év. — ápr. 17. Meghitt, túlságosan szerény ba­rátomnak, Gárdos Mór helybeli ked­ves kartársamnak érdemeit e lapban kellően méltatni, midőn tudom, hogy ez a lap az ő kezébe is akad, vajmi kényes feladat. Főképen reám nézve nagyon kényes a helyzet, mert ne­kem számtalanszor volt alkalmam meggyőződni arról, hogy Gárdos ba­rátomat valódi szerénység jellemzi, s hogy ez a szerénység nagyon szigorú ellenőre minden magasztalásnak. Tu­dom, hogy az elismerés adóját tilta­kozás nélkül tartozik elfogadni; de érdemei, kvalitásai méltatása alkal­mával mondjak csak egyetlen szóval többet — s ellenségemmé tettem őt örökre. Ezt nem akarom kockáztatni s azért nagyon kevéssel beérem, midőn t. barátomat abból az alkalomból, hogy tanítói működésének huszadik évét ez iskolaévben betölti, e lap t. olvasóival röviden megismertetem. Hangsúlyozom, hogy röviden fogom méltatni Gárdos barátom érdemeit,mert ő magasztos hivatásának oly lelkes buzgalommal él s már eddig is oly sikereket tud a tanítói pályán felmu­tatni, hogy azoknak beható vázolása inkább tanügyi lapba való. Ezt azon­ban — ha Isten éltet — csak nehány év múlva (mikor erre remélhetőleg majd jobb alkalom kínálkozik) fogom megtenni. Én Gárdos Mór barátomat húsz év óta ismerem. Húsz éve, hogy a hazai népoktatásügy e fáradhatatlan, lelkes munkását tisztelem, becsülöm. — Tanítói pályáján a legnemesebb idealizmus vezércsillagként jár előtte. Egész lényét kiváló szakismeret és a nevelés-oktatás ügye iránt való me­leg érdeklődés hatja át. Midőn a helybeli izr. anyahit­községből 1886-ban kivált orthodox hitközség húsz évvel ezelőtt őt bizta meg a létesített külön fiúiskola ve­zetésével, nemes ambícióval fogott az iskola organizálásához. Elhatározta, hogy a gondjaira bízott iskolát fel­virágoztatja. De amily szép és dicső volt a szándék, oly nehéz feladat volt ezt végrehajtani 1 De ő nem riadt vissza a nehézségektől. A hitközség vezető tagjaival és a szülőkkel össze­köttetésbe lépett, sűrűn érintkezett velők, felvilágosítva őket az iskola­ügy előmozdítása érdekében szüksé­gessé vált intézkedésekről. Elméleti­leg és gyakorlatilag magát folytono­san képezve, gazdag ismereteit hiva­tásának lelkes betöltésére fordította. Ritkán egyesül tanítóban a hivatásá­hoz megkivántató talentum, mint ő benne. Meg van áldva bölcs tapin­tattal és a vidám gyermeki termé­szetnek megfelelő tanítói hangulattal. Húsz év óta vezeti iskolájának egye­sített III. és IV. osztályát s tanulói mindig a legőszintébb szeretettel vi­seltetnek iránta. Naiv humora oly éltetőleg hat szellemökre, hogy a de­rült kis sereg figyelmét, munkaked- vét folyvást ébren tartja. Mester ő a nevelés-tanítás művészetében. A gyer­mekek iránti leereszkedő szeretetében gyökerezik művészetének titka, taní­tói tevékenységének kiváló sikere. Tanítását ma is azon kitűnő fegye­lem és kitűnő módszer jellemzi, mint működésének első évében, miért is osztályában a tanítás eredménye egyik évben úgy mint a másik évben ki­tűnő. Beregszászy István kir. tan- felügyelő Gárdost, az „ő kedvencét,“ nem tanítónak, hanem „tanügyi mű­vésznek“ nevezi. Nem csoda tehát, hogy Gárdos hitközségének bizalmát, szeretőiét és tiszteletét annyira meg­nyerte, hogy a hitközség minden tagja nevét dicsekedő lelkesedéssel emlegeti. Gárdos azonban nemcsak szak- képzettségével és az iskolában vég­hezvitt kitűnő működésével szerez a tanítói állásnak tekintélyt, hanem je­les tollával is figyelemre méltó mun­kásságot fejt ki. Zamatos magyarság­gal megirt magvas cikkei és dolgo­zatai, melyefc 15 év óta tanügyi és más lapokban megjelennek, kartársai körében élénk hatást keltenek és mindig nagyon keresett olvasmányok. Iskolája Értesítőjében is évről-évre igen becses és valóban tanulmányo­zásra érdemes dolgozatokat közöl. így i pl. a multévi Értesítőben „Gyerekek­ről-gyerekeknek" cim alatt megje­lent dolgozatáról azt Írja többek közt a „Zemplén“ jeles főmunkatársa, hogy aki „mulattatva akar mulatni,“ az ne tegyen mást, mint azt a közleményt tanulmányozza behatóan és alkalmaz­kodjék ahhoz, akár tanító, akár szülő. Aki pedig valaha ember, igazán em­ber akar lenni, az tanulja meg gyer­mekkorában e közleményt mint szent írást és kövesse ... Az Országos izr. tanítóegyesület elnöksége is jól is­meri Gárdos nagy tudását és irói kvalitásait s azért már sokszor ne­héz, kényes feladatok megoldásával (közgyűléseken tartandó előadások­kal, egyesületi tankönyvek megbirá- lásával stb.) bizta meg őt, aminek Ő mindannyiszor emberül megfelelt. Amit Gárdos Mór eddig az isko­lában és az iskolán kívül végzett húsz éven át, azon rajta van kitűnő szakképzettségének ragyogó bélyege. Sokan még sem ismerik itt. Zajtala­nul munkál és szívesen marad a hát­térben, beérvén azzal, hogy eszmé­nyeinek tehet szolgálatot: fáradsá­gos napi munkájából fennmaradt ide­jét nem szórakozásra, hanem jeles tollával ismét a tanügy és a társa­dalom javára szenteli. Adja Isten, hogy kedves bará­tom sokáig, nagyon sokáig legyen még hü munkatársa nemes hivatásá­nak és adjon a Gondviselés sok ily buzgó, tevékeny és kitűnő képzett­ségű néptanítót: úgy a haza népok­tatásügye hatalmas lendülettel emel­kedik majd a tökéletesedés felé. Knopfler Sándor. VÁRMEGYE ÉS VAROS. Városi közgyűlés. — A Zemplén tudósítójától. — Sátoraljaújhely, 1908. ápr. 17. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestületének folyó hó 15-én, szerdán délután 3 órakor megtartott közgyűlésén hozott határozatok köz- zül kiemelkedik egy, mely minden egészséges gondolkozásu embert szá­nalmas mosolyra indít. A tűzjelző állomások ügyében hozott határozat ez, mely a fából való vaskarika csinálásnak problémá­ját oly szerencsésen oldotta meg, hogy szerencsés véletlen lesz, ha egy egész ország nem fog kacagni rajta, mint a falusi elöljáróság ama hatá­rozatán, mely egy erdőt vágatott ki, hogy azon egy létra keresztben ke­resztül vihető legyen. A város tudvalevőleg — egy na­gyon érzett hiány pótlása céljából — elhatározta a város területén tűzjelző állomások felállítását. Ezen állomá­sok fontos volta, célszerűsége felett vitatkozni sem lehet annak, ki fo­galommal bir a tűzbiztonság érdeké­ben ez oly nélkülözhetetlen eszköz előnyeiről s mivel minden városban, hol áldoznak valamit preventív tűz­biztonsági célokra, vannak tűzjelző állomások : városunk is gondoskodott róla, hogy neki is legyen, de egy­úttal méltóan tradícióihoz gondosko­dott arról is, hogy ezt a kivitelnek kacajt keltő, megdöbbentően érzék nélküli s tudatlanságot eláruló mó- dozataivál ab óvó működésképtelenné tegye. A képviselőtestület csekély 560 korona különbözet miatt legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy a tűz­jelző állomások, melyeknek hivatása a keletkező tűzről gyors értesítést adni a tűzoltóságnak — nem úgy, mint mindenütt a világon, házak fa­lán, bárki által hozzáférhető helyen legyen elhelyezve, de — horribile dictu — magánlakások belsejében. E határozatnak persze a Deckert cég örülhet legjobban, mert ilyen magánlakásba szerelendő tűzjelző ál­lomást ma már senki a világon nem rendel csak Sátoraljaújhely városa. S ha elképzeljük, hogy a mi tűz­jelző állomásaink lelhelyéről — mely magánlakások belsejében lesz — csak épen az fog tudomásul bírni, kinek lakásában az elhelyezést nyer: el­gondolhatjuk a tűzjelzés ama gyor­saságát, mely ily szerelésü készülé­kekkel elérhető. X. keletkező tüzet vesz észre a Barátszeren. Tegyük fel, hogy X. véletlenül barátszeresi egyén s tudja, hogy a tűzjelző állo­más Y. házában van. Elfut oda s mivel esti 10 óra van hozzálát, hogy az alvó Y.-t felverje. Y. azonban keresztelőn van, vagy legjobb eset­ben 5 perc múlva ébred. Akkor je­lezhető a tüzeset. Ha azonban az il­lető X. nem barátszeresi: legjobb akarattal sem jelezhet tüzet, mert nem tudja, hogy kinek lakásán van elhelyezve a tűzjelző állomás­Hiszen a tűzjelző állomás főcélja az, hogy bárki által, gyorsan jelez­hető legyen azon a keletkező tűz. Követelménye s elengedhetlen kelléke tehát, hogy az házak falán éjjel vi­lágos, esetleg e célra feltűnő fénynyel világított helyen legyen elhelyezve, hogy leihelye szinte a köztudatba menjen át, s az azonnal használatra készen álljon. E készülékeknek ma­gánházak belsejében való elhelyezése kizárja annak használhatóságát. Nincs terünk arra, hogy a tűz­rendészet ily legelemibb kérdéseiben prelectiókat adjunk, a kérdés oly vi­lágos, hogy bő magyarázatra nem szorul. De nem hagyhatjuk szó nél­kül azt a meggondolatlanságot, rövid­látást s tájékozatlanságot, melyet e kérdésben a hozott határozat elárul akkor, mikor a képviselőtestület előtt feküdt a város hivatásos tűzoltópa­rancsnokának előterjesztése, mely a tűzjelzők magánlakásokban való sze­relése ötlettelen, abszurd tervének tarthatatlanságát kimutatta. A képviselőtestület kimondta azt is, hogy e határozat csak birtokon kívül felebbezhető meg. Még nagyobb hiba, mert kétségtelen, hogy mig ez ez a határodat jelen állapotában végre lesz hajtva, s a készülékek a hatá­rozat szerinti kivitelben állani fog­nak : vádolható lesz városunk képviselő­testülete azzal, hogy a tűzjelző állomá­sok felállítására szükségelt pénzt köny- nyelmüen, hogy igy mondjuk: az abla­kon kidobta, mert a tűzjelző állomások ily terv szarinti felállítása teljesen egy­értelmű azzal, mintha ez állomások egyáltalán nem létesítettek volna. Az ülés lefolyásáról, melvnek keretében e szerencsétlen ötlet sanc- tiót nyert, következő tudósításban számolunk be : Megnyitás. A képviselőtestületi ülést délután 3 órakor nyitotta meg Kiss Ödön h. polgármester. Az ülés iránt a képvi­selőtestületi tagok részéről lanyha érdeklődés nyilvánult meg. Az ülésen jelenvoltak: Alexan­der Vilmos, dr. Chudovszky Mór, dr. Székely Albert, Kincsessy Péter, Miklóssy István, dr. Búza Barna, Némethy Bertalan, dr. Kellner Soma, Hornyay Béla, dr. Neuman Jenő, dr. Róth József, Bettelheim Sándor, Matolai Etele, Gáthy Géza s a tanács hivatalbeli tagjai közül elnöklő Kiss Ödön h. polgármesteren kívül Pataky Miklós, Bogyay Béla s Kérészy Gyula. A napirend előtt elnöklő h. polgármester megható szavakban jelenti be ifj. Meczner Gyula sárospataki főszolgabírónak, a város három éven át volt helyettes polgármesterének elhunytét. A kép­viselőtestület a halálozás felett rész­vétének ad kifejezést, s jegyzőkönyvi kivonatban adja tudtul emez elhatá­rozását a családnak is. Ezután indítványozza, hogy az ügyészi teendők ellátására dr. Székely EEITZIUMOTOBOZ: kőolaj-üzemre is alkalmasak, gózlokomobilok, ntimozdonyok, g“őzcsép 1 ő- gépek, aratógépek, teljes malomberendezések, talajmiveló eszközök, stb. kívánatra szívesen küldünk árjegyzéket és költségvetést. A MAGYAR KIR. ÁLLAMVASUTAK GÉPGYÁRÁNAK VEZÉRÜGYNÖKSÉGE, Papest, Váci-körűt 32.

Next

/
Oldalképek
Tartalom