Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)
1908-04-18 / 32. szám
Április 18. ZEMPLÉN. 3. oldal. Á hat urnával eszközölt gyűjtés április hó 3-án és 5-én 846 kor. 90 fillért eredményezett. És pedig a két napon összesen begyült a vármegyeház előtti urnában 136 kor. 57 f. — Á Vadászkürt előtti urnában 169 kor. 17 f. — A pénzügyigazgatóság előtti urnában 146 kor. 90 f. — A Róth Bernát és fia előtti urnában 137 kor. 49 f. — A nagyállomás, dohánygyár és a rk. templom előtti urnában 150 kor. 77 f. — Dókus Gyuláné előtt a kisállo- más felé elhelyezett urnában 106 kor. Összesen 846 kor. 90 fillér. Adományok: Özv. Teich Zsig- mondné jubileuma alkalmából 20 kor. — Ambrózy Nándor ügyvéd 10 kor. — Henk Imre főállatorvos 10 kor. — Dr. Szepessi Arnoldné leánya esküvője alkalmából 20 kor. — Br. Seny- nyey Gézáné 20 kor. — Klein Andor főkönyvelő fényképfelvételeinek jövedelméből 25 kor. — B. Polgár Béla színtársulata férfi tagjainak az urnák melletti énekléssel eszközölt gyüj - tése 40 kor. — Polgár Béla színigazgató által rendezett kabarét és két előadás jövedelméből 87 kor. — Németh Nándor adománya 10 kor. — Fejes Istvánná adománya 5 kor. A kereskedőktől begyült a város négy kerületéből és pedig az I. kerületben Walther Lászlóné által beszedve 159 kor. 20 f. — A II. kerületben Dókus Gyuláné által beszedve 82 kor. 40 f. — A III. kerületben dr. Gombos Gáspárné által beszedve 111 kor. 10 f- — A IV. kerületben dr. Hornyay Béláné által beszedve 60 kor. — Bevétel összesen 1506 kor. 60 f. Kiadás 57 kor. 44 f, maradvány 1449 kor. 16 fillér, mely összeg a Liga központi igazgatóságának posta utján beküldetett. Sátoraljaújhely, 1908 ápr. 16. Dr. Kontz Endre, Kincsessy Péter, titkár. pénztárnok. * Németh Nándor a múlt évben azon kijelentést tette, hogy a gyermeknapon minden évben 10 koronát ad a Liga javára s ime az adakozók névsorában ott találjuk e jótékony emberbarátot adományával. Mily nemesen érző szívre vall, hogy a szegény gyermekekről nem felejtkezett el. Adja isten, hogy városunkban minél több ilyen Ígéretére híven emlékező jóltevő akadjon. Helybeli kereskedők — a gyermekvédő Liga javára. Azon kereskedők neveit, a kik a Liga részére adakoztak : jövő számunkban részletesen közöljük. A vidéki gyermeknapok. Szerencsen a Gyermekvédő Liga javára Gortvay Aladár és a helyi hölgybizottság buzgólkodása folytán 270 kor. gyűlt össze a gyermeknapon. — Mezőlaborcon, vármegyénk e leg- fiatalabb^járásában is szép eredményt hozott a gyermeknap, amennyiben dr. gr. Hoyos Viktor főszolgabíró a helyi előkelő hölgyek közreműködésével gyűjtést rendezett, melynek eredménye 156 korona lett. — Gálszécsen 43 kor. 53 f. gyűlt össze. — Horn ónná n 424 kor. 10 f. — Sárospatakon 452 kor. így vármegyénk előreláthatólag az országban a múlt évben elért első helyek egyikét mindenesetre meg fogja tartani. Húsz év. — ápr. 17. Meghitt, túlságosan szerény barátomnak, Gárdos Mór helybeli kedves kartársamnak érdemeit e lapban kellően méltatni, midőn tudom, hogy ez a lap az ő kezébe is akad, vajmi kényes feladat. Főképen reám nézve nagyon kényes a helyzet, mert nekem számtalanszor volt alkalmam meggyőződni arról, hogy Gárdos barátomat valódi szerénység jellemzi, s hogy ez a szerénység nagyon szigorú ellenőre minden magasztalásnak. Tudom, hogy az elismerés adóját tiltakozás nélkül tartozik elfogadni; de érdemei, kvalitásai méltatása alkalmával mondjak csak egyetlen szóval többet — s ellenségemmé tettem őt örökre. Ezt nem akarom kockáztatni s azért nagyon kevéssel beérem, midőn t. barátomat abból az alkalomból, hogy tanítói működésének huszadik évét ez iskolaévben betölti, e lap t. olvasóival röviden megismertetem. Hangsúlyozom, hogy röviden fogom méltatni Gárdos barátom érdemeit,mert ő magasztos hivatásának oly lelkes buzgalommal él s már eddig is oly sikereket tud a tanítói pályán felmutatni, hogy azoknak beható vázolása inkább tanügyi lapba való. Ezt azonban — ha Isten éltet — csak nehány év múlva (mikor erre remélhetőleg majd jobb alkalom kínálkozik) fogom megtenni. Én Gárdos Mór barátomat húsz év óta ismerem. Húsz éve, hogy a hazai népoktatásügy e fáradhatatlan, lelkes munkását tisztelem, becsülöm. — Tanítói pályáján a legnemesebb idealizmus vezércsillagként jár előtte. Egész lényét kiváló szakismeret és a nevelés-oktatás ügye iránt való meleg érdeklődés hatja át. Midőn a helybeli izr. anyahitközségből 1886-ban kivált orthodox hitközség húsz évvel ezelőtt őt bizta meg a létesített külön fiúiskola vezetésével, nemes ambícióval fogott az iskola organizálásához. Elhatározta, hogy a gondjaira bízott iskolát felvirágoztatja. De amily szép és dicső volt a szándék, oly nehéz feladat volt ezt végrehajtani 1 De ő nem riadt vissza a nehézségektől. A hitközség vezető tagjaival és a szülőkkel összeköttetésbe lépett, sűrűn érintkezett velők, felvilágosítva őket az iskolaügy előmozdítása érdekében szükségessé vált intézkedésekről. Elméletileg és gyakorlatilag magát folytonosan képezve, gazdag ismereteit hivatásának lelkes betöltésére fordította. Ritkán egyesül tanítóban a hivatásához megkivántató talentum, mint ő benne. Meg van áldva bölcs tapintattal és a vidám gyermeki természetnek megfelelő tanítói hangulattal. Húsz év óta vezeti iskolájának egyesített III. és IV. osztályát s tanulói mindig a legőszintébb szeretettel viseltetnek iránta. Naiv humora oly éltetőleg hat szellemökre, hogy a derült kis sereg figyelmét, munkaked- vét folyvást ébren tartja. Mester ő a nevelés-tanítás művészetében. A gyermekek iránti leereszkedő szeretetében gyökerezik művészetének titka, tanítói tevékenységének kiváló sikere. Tanítását ma is azon kitűnő fegyelem és kitűnő módszer jellemzi, mint működésének első évében, miért is osztályában a tanítás eredménye egyik évben úgy mint a másik évben kitűnő. Beregszászy István kir. tan- felügyelő Gárdost, az „ő kedvencét,“ nem tanítónak, hanem „tanügyi művésznek“ nevezi. Nem csoda tehát, hogy Gárdos hitközségének bizalmát, szeretőiét és tiszteletét annyira megnyerte, hogy a hitközség minden tagja nevét dicsekedő lelkesedéssel emlegeti. Gárdos azonban nemcsak szak- képzettségével és az iskolában véghezvitt kitűnő működésével szerez a tanítói állásnak tekintélyt, hanem jeles tollával is figyelemre méltó munkásságot fejt ki. Zamatos magyarsággal megirt magvas cikkei és dolgozatai, melyefc 15 év óta tanügyi és más lapokban megjelennek, kartársai körében élénk hatást keltenek és mindig nagyon keresett olvasmányok. Iskolája Értesítőjében is évről-évre igen becses és valóban tanulmányozásra érdemes dolgozatokat közöl. így i pl. a multévi Értesítőben „Gyerekekről-gyerekeknek" cim alatt megjelent dolgozatáról azt Írja többek közt a „Zemplén“ jeles főmunkatársa, hogy aki „mulattatva akar mulatni,“ az ne tegyen mást, mint azt a közleményt tanulmányozza behatóan és alkalmazkodjék ahhoz, akár tanító, akár szülő. Aki pedig valaha ember, igazán ember akar lenni, az tanulja meg gyermekkorában e közleményt mint szent írást és kövesse ... Az Országos izr. tanítóegyesület elnöksége is jól ismeri Gárdos nagy tudását és irói kvalitásait s azért már sokszor nehéz, kényes feladatok megoldásával (közgyűléseken tartandó előadásokkal, egyesületi tankönyvek megbirá- lásával stb.) bizta meg őt, aminek Ő mindannyiszor emberül megfelelt. Amit Gárdos Mór eddig az iskolában és az iskolán kívül végzett húsz éven át, azon rajta van kitűnő szakképzettségének ragyogó bélyege. Sokan még sem ismerik itt. Zajtalanul munkál és szívesen marad a háttérben, beérvén azzal, hogy eszményeinek tehet szolgálatot: fáradságos napi munkájából fennmaradt idejét nem szórakozásra, hanem jeles tollával ismét a tanügy és a társadalom javára szenteli. Adja Isten, hogy kedves barátom sokáig, nagyon sokáig legyen még hü munkatársa nemes hivatásának és adjon a Gondviselés sok ily buzgó, tevékeny és kitűnő képzettségű néptanítót: úgy a haza népoktatásügye hatalmas lendülettel emelkedik majd a tökéletesedés felé. Knopfler Sándor. VÁRMEGYE ÉS VAROS. Városi közgyűlés. — A Zemplén tudósítójától. — Sátoraljaújhely, 1908. ápr. 17. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestületének folyó hó 15-én, szerdán délután 3 órakor megtartott közgyűlésén hozott határozatok köz- zül kiemelkedik egy, mely minden egészséges gondolkozásu embert szánalmas mosolyra indít. A tűzjelző állomások ügyében hozott határozat ez, mely a fából való vaskarika csinálásnak problémáját oly szerencsésen oldotta meg, hogy szerencsés véletlen lesz, ha egy egész ország nem fog kacagni rajta, mint a falusi elöljáróság ama határozatán, mely egy erdőt vágatott ki, hogy azon egy létra keresztben keresztül vihető legyen. A város tudvalevőleg — egy nagyon érzett hiány pótlása céljából — elhatározta a város területén tűzjelző állomások felállítását. Ezen állomások fontos volta, célszerűsége felett vitatkozni sem lehet annak, ki fogalommal bir a tűzbiztonság érdekében ez oly nélkülözhetetlen eszköz előnyeiről s mivel minden városban, hol áldoznak valamit preventív tűzbiztonsági célokra, vannak tűzjelző állomások : városunk is gondoskodott róla, hogy neki is legyen, de egyúttal méltóan tradícióihoz gondoskodott arról is, hogy ezt a kivitelnek kacajt keltő, megdöbbentően érzék nélküli s tudatlanságot eláruló mó- dozataivál ab óvó működésképtelenné tegye. A képviselőtestület csekély 560 korona különbözet miatt legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy a tűzjelző állomások, melyeknek hivatása a keletkező tűzről gyors értesítést adni a tűzoltóságnak — nem úgy, mint mindenütt a világon, házak falán, bárki által hozzáférhető helyen legyen elhelyezve, de — horribile dictu — magánlakások belsejében. E határozatnak persze a Deckert cég örülhet legjobban, mert ilyen magánlakásba szerelendő tűzjelző állomást ma már senki a világon nem rendel csak Sátoraljaújhely városa. S ha elképzeljük, hogy a mi tűzjelző állomásaink lelhelyéről — mely magánlakások belsejében lesz — csak épen az fog tudomásul bírni, kinek lakásában az elhelyezést nyer: elgondolhatjuk a tűzjelzés ama gyorsaságát, mely ily szerelésü készülékekkel elérhető. X. keletkező tüzet vesz észre a Barátszeren. Tegyük fel, hogy X. véletlenül barátszeresi egyén s tudja, hogy a tűzjelző állomás Y. házában van. Elfut oda s mivel esti 10 óra van hozzálát, hogy az alvó Y.-t felverje. Y. azonban keresztelőn van, vagy legjobb esetben 5 perc múlva ébred. Akkor jelezhető a tüzeset. Ha azonban az illető X. nem barátszeresi: legjobb akarattal sem jelezhet tüzet, mert nem tudja, hogy kinek lakásán van elhelyezve a tűzjelző állomásHiszen a tűzjelző állomás főcélja az, hogy bárki által, gyorsan jelezhető legyen azon a keletkező tűz. Követelménye s elengedhetlen kelléke tehát, hogy az házak falán éjjel világos, esetleg e célra feltűnő fénynyel világított helyen legyen elhelyezve, hogy leihelye szinte a köztudatba menjen át, s az azonnal használatra készen álljon. E készülékeknek magánházak belsejében való elhelyezése kizárja annak használhatóságát. Nincs terünk arra, hogy a tűzrendészet ily legelemibb kérdéseiben prelectiókat adjunk, a kérdés oly világos, hogy bő magyarázatra nem szorul. De nem hagyhatjuk szó nélkül azt a meggondolatlanságot, rövidlátást s tájékozatlanságot, melyet e kérdésben a hozott határozat elárul akkor, mikor a képviselőtestület előtt feküdt a város hivatásos tűzoltóparancsnokának előterjesztése, mely a tűzjelzők magánlakásokban való szerelése ötlettelen, abszurd tervének tarthatatlanságát kimutatta. A képviselőtestület kimondta azt is, hogy e határozat csak birtokon kívül felebbezhető meg. Még nagyobb hiba, mert kétségtelen, hogy mig ez ez a határodat jelen állapotában végre lesz hajtva, s a készülékek a határozat szerinti kivitelben állani fognak : vádolható lesz városunk képviselőtestülete azzal, hogy a tűzjelző állomások felállítására szükségelt pénzt köny- nyelmüen, hogy igy mondjuk: az ablakon kidobta, mert a tűzjelző állomások ily terv szarinti felállítása teljesen egyértelmű azzal, mintha ez állomások egyáltalán nem létesítettek volna. Az ülés lefolyásáról, melvnek keretében e szerencsétlen ötlet sanc- tiót nyert, következő tudósításban számolunk be : Megnyitás. A képviselőtestületi ülést délután 3 órakor nyitotta meg Kiss Ödön h. polgármester. Az ülés iránt a képviselőtestületi tagok részéről lanyha érdeklődés nyilvánult meg. Az ülésen jelenvoltak: Alexander Vilmos, dr. Chudovszky Mór, dr. Székely Albert, Kincsessy Péter, Miklóssy István, dr. Búza Barna, Némethy Bertalan, dr. Kellner Soma, Hornyay Béla, dr. Neuman Jenő, dr. Róth József, Bettelheim Sándor, Matolai Etele, Gáthy Géza s a tanács hivatalbeli tagjai közül elnöklő Kiss Ödön h. polgármesteren kívül Pataky Miklós, Bogyay Béla s Kérészy Gyula. A napirend előtt elnöklő h. polgármester megható szavakban jelenti be ifj. Meczner Gyula sárospataki főszolgabírónak, a város három éven át volt helyettes polgármesterének elhunytét. A képviselőtestület a halálozás felett részvétének ad kifejezést, s jegyzőkönyvi kivonatban adja tudtul emez elhatározását a családnak is. Ezután indítványozza, hogy az ügyészi teendők ellátására dr. Székely EEITZIUMOTOBOZ: kőolaj-üzemre is alkalmasak, gózlokomobilok, ntimozdonyok, g“őzcsép 1 ő- gépek, aratógépek, teljes malomberendezések, talajmiveló eszközök, stb. kívánatra szívesen küldünk árjegyzéket és költségvetést. A MAGYAR KIR. ÁLLAMVASUTAK GÉPGYÁRÁNAK VEZÉRÜGYNÖKSÉGE, Papest, Váci-körűt 32.
