Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-14 / 22. szám
2. oldal. ZEMPLÉN Március 14. Ünnep - ünnepli nélkül. Irta: Dr. Szlrmay látván. — márc. 14. Boldog népek, szerencsés nemzetek nemzeti ünnepei — ünnepei áz egész nemzetnek. Azokon a napokon, melyeket a köztudat nagyjelentőségű történelmi események évfordulóinak ismer, az átöröklött hagyomány és kegyelet avagy pedig maga a törvényhozás nagyfontosságu állami és társadalmi átalakulások emlékére ünneppé avat — boldog népek, szerencsés nemzetek egy gondolatban, egy érzésben szoktak összeforrni. Elfelejtik — legalább az ünnep tartamára — a politikában és a társadalom kebelében dúló visszavonásokat, a kölcsönös sérelmeket ; félre teszik a mindennapi élet harci fegyvereit s mig kegyelettel adóznak az ősök emlékének, dicső tetteik emlékeiből erőt merítenek a jövő küzdelmére. A boldog és szerencsés nemzetek előtt a történelmi nagy események emlékezetben tartása nem csupán kegyeletes dolog; nemcsak aféle „halottak napja“, mikor kimegyünk a temetőbe és megkoszorúzzuk a sírokat. És nem is a politikai marakodás egy-egy kínálkozó alkalma, a mikor — mert a nép ráér és megszokta, hogy szónoklatokat vegyen be — még ádázabb dühhel támadjuk azokat, kik nem a mi pártunkhoz, nem a mi társadalmi osztályunkhoz, vagy nem a mi nemzetiségünkhöz tartoznak. A boldog és szerencsés nemzetek úgy ünnepük meg történelmüknek dicsőséges nagy napjait, hogy érzésben és gondolkozásban felemelkedni törekesznek ahoz a nemzedékhez, mely a múlt nagy eseményeit létrehozta. Kinyitják lelkűket azoknak az eszméknek és érzéseknek, melyek győzedelmeskedtek az ünnepelt nagy napokon és igy tartják ébren, igy örökítik át nemzedékről nemzedékre az ősök erényeit s igy lesz a múlt emlékeiből egy örökös éltető forrás nagy elhatározásokra, nagy cselekedetek véghezvitelére. Az a nép, amely nemzeti ünnepein nem igy, nem szívben és nem lélekben ünnepel — az nem is ünnepel, de ne is ünnepeljen. Az legfeljebb csak ünnepi díszt ölt, ünnepi külsőségeket utánoz, de ünnepének igazi tartalma, jótékony hatása nincs. Az a nemzedék, mely elődeinek gondolkozásához felérni nem tud, mely az ősök erényeit átvenni és tovább adni nem bírja, az ne zörgesse a múltak ajtait, az ne idézgesse fel a történelem szellemeit. De hát micsoda kesernyés elmélkedés ez? Micsoda dissonans hang — kérdezhetné valaki — március 15-én, a magyar szabadság halhatatlan emlékű nagy napján, melyet mindannyiszor méltó kegyelettel s a nagy napot jellemző lelkesedéssel szokott emlékébe idézni a nemzet? Bocsánat, nem az egész nemzet. Az előtt is voltak, most is vannak sokan, kik közönyösen, vagy félve álltak félre az ünneplők táborától. Voltak, akik lekicsinyelték e nagy nap emlékét őrző lelkesedést ; voltak kételkedők, ki- csinyhitüek, okoskodók és voltak és vannak e nemzetnek ellenségei, akik értették a módját, hogy lehetőleg kiapasszák a nemzeti erők éltető forrásait. Felületesen nézve, ma mintha megszaporodott volna az ünneplők száma. Uj oltárokon gyultak ki áldozati tüzek március idusának emlékére, uj apostolok szólnak a néphez, s nagyobb tömegek hullámoznak az utcákon e napon. Ámde téved az, ki ezekből a jelekből a 48-ki márciusi eszmék győzelmére s hívei számának gyarapodására következtetne. Az uj oltárokon nem a „haza szeretet“ tüze lángol, — ezeknek híveit a >hazau nevében hiában szóllitaná talpra maga Petőfi is, mert ők hazát ismerni nem akarnak. Az uj apostolok nem törődnek azzal, hogy mit kíván a magyar nemzet, mert ők a magyar nemzetet, sőt semmi féle nemzetet arra jogosultnak nem tartanak, hogy külön nemzeti kívánságuk, törekvésük legyen. A magyar állam függetlensége nekik közömbös dolog, — a mi pedig a szabadságot illeti, — melynek szentséges fogalma március tizenötödikétől örökre elválaszthatatlan marad, hát ennek is uj meghatározása kerekedett. Az uj tanok szerint szabad szocialistának lenni, szabad a szocializmusért agitálni, szabad a párt vezéreknek feltétlenül engedelmeskedni, a szaksajtóért áldozni — ámde a szocializmusnak egyedül boldogító erejében kételkedni, jelszavaikat, érveiket bírálat alá venni — senkinek sem szabad. A szocialisták tehát — hiába hirdetik fenszóval plakátjaikon — március 15-én nem ünnepelnek, csak agitálnak. A nemzet többi fiaival a márciusi eszmék kultuszában, tovább plántálásában egyesülni nem tudnak; mert nem akarják elfogadni a jövő további fundusául azt, a mit elődeink 1848. márciusában leraktak. De nem ünnepelnek azok sem, kik e napon sem szűnnek meg a politikai gyűlölködés fegyvereivel rontani azokra, kik más táborban, más utón akarnak a nemzet jövőjéért küzdeni. Már pedig a 48-iki március legnagyobb tauulsága az, hogy azért vívott ki akkor mindent a magyar, mert az egyetértés, az összetartás sohasem lobbant fel nagyobb erővel a magyar nemzetben, mint ezekben a napokban. Legalább úgy kivételképen, csak egy napra próbáljuk meg már egyszer félretenni a pártoskodást s ha máskor nem, nagy március idusán nyújtsunk egymásnak őszintén békejobbot. Mig ezt nem tesszük, ünnepelünk ugyan, de igazi ünneplők nélkül. — márc. 14. Március 15 — és a hivatalszünet. A Felsőmagyaroszági Hírlap egyik utóbbi számában szemrehányást tett Meczner Gyula főispánnak a miatt, hogy nem rendelt el — Csongrád vármegye főispánjának példája szerint — a közigazgatási hivatalokban munkaszünetet márc. 15-re. Mindebből t. laptársunk azt hámozza ki, hogy Zemplónmegye tehát hivatalosan nem ünnepel. Nem kívánunk ez ügygyei bővebben foglalkozni; mert aki Meczner Gyula főispán egész múltját s politikai érdemeit, de főleg utóbb a nemzeti küzdelem idején kifejtett nagy tevékenységét ismeri, midőn önként szegődött vezérül az ellentállást kimondott hazafias zempléni polgársághoz : az nem fogja elhinni, hogy Meczner Gyulának bármi olyan szándéka is lehetne, amely a nemzeti kegyelet nagy ünnepélyének értékét csökkentené. Különben a főispán levelet intézett e tárgyban a Fm. H. szerkesztőségéhez, melybeu kifejti álláspontját s amelyben hivatkozik arra, hogy neki mint főispánnak semmiféle hivatalos munkaszünet elrendeléséhez joga egyáltalán nincs. Mi a cikkben inkább az alkotmánypárti főispán elleni tendenciózus támadást látjuk s konkolyhintést a békés együttműködés megzavarására ; nehogy bárki is megtévesztes- sék a nevezett lapközleményben foglaltak által, szükségesnek látjuk a cikkben feltett kérdésekre megfelelni: Ha Csongrád megye főispánja hivatalos munkaszünetet rendelt el márc. 15-re, törvényellenesen járt el, mert ehez sem neki sem másnak joga nincs. Hogy az idei ünnepségek élén nem állhat Meczner Gyula főispán, — mindenki tudja, hogy miért van. Olvashatta mindenki hivatalos tudósításokból úgy szintén január 29. és febr. 29-én megjelent lapszámainkból, hogy a főispán még január hava óta súlyosan beteg és Abbáziában van. Biztosíthatjuk t. laptársunkat, hogy ha a főispán egészséges és itthon lehetne, ő állana az ünnepségek élén azzal a lelkes és hazafias buzgalommal, melyet csak a rósz akarat vonhat kétségbe. Bizalom a kormány iránt. Kassáról Írják, hogy Abauj-Torna vármegyének folyó hó 11-én tartott közgyűlése, — tekintettel arra, hogy a jelenlegi kormány minden lehetőt megtesz a nemzeti érdekek előmozdítására s igy minden olyan törekvés, mely a kormány és az egyesült politikai pártok céltudatos működését nehezítené, egyben a nemzetnek is kárára válnék s a kormány helyzetét is kérdésessé tehetné, — elitéli a kormányellenes mozgalmakat s teljes bizalmának ad a kormány iránt kifejezést. Az ügyvédek értekezlete. A Sátoraljaújhelyben működő ügyvédek folyó hó 11-én Pekáry Gyula elnöklete alatt értekezletet tartottak a sátoraljaújhelyi kir. törvényszék felebb- viteli tanácstermében. Az értekezlet tárgyát képezte a kamarai tisztujitás megbeszélése s a sátoraljaújhelyi törvényszék területén működő ügyvédek számára fenntartott helyeknek betöltése a kamara választmányában. A kamarai elnök-helyettesi állásra az értekezlet egyhangú lelkesedéssel Am- brózy Nándort jelölte, mig a választmány tagjaiul Csuka Ödön, dr. Rei- chard Salamon, Isépv István ügyvédeket, póttagul pedig Végh Bertalant. Március 15. fiz évforduló napja városunkban. — márc. 14. A holnapi nappal ránk virradó vasárnap: Magyarországon ünnepelni fog minden igaz magyar. A magyar nemzet meggyujta áldozati oltárának tüzét, hogy az emlékezés nagy napján magasan csapjon fel a kegyelet és hála gyújtotta szent láng az Ég felé, hirdetve mindeneknek, hogy e nemzet nem tud feledni. Hatvanadik évfordulóját ünnepeljük országszerte annak a napnak, mely égő betűkkel van beírva e nemzet történetének könyvébe s amelynek emlékeztető betűi minél távolabbra esnek távolban, időben tőlünk: annál fénylőbek s ragyogóbbak. Varázslatos betűk azok, mert jelentésük mindenkor mámorossá teszi a magyar sziveket, hypnotikus erővel hat a lelkekre, felemel és megnemesit érzéseinkben, erősít e föld szereteté- ben, melyen már egy legendás ezredév óta él, gyarapodik, fejlődik a magyarság. A magyar nemzet múltjának lombos emlékfáján a márciusi napok levelei azok, melyeket leginkább és legszívesebben rezget meg visszaemlékezésünk szellője. Fogalommá lett reánk nézve már e nap, az ujraébre- dós, a szabadság utáni olthatlan vágy renesszánszának fogalmává, csoda-e hát, hogy e nap minden évfordulóján ünnepi mezt ölt magára a nemzet s ünnepi, emelkedett érzések hatják át kebelét? Ebből az ünnepnapból méltókép vette ki részét Zemplén vármegye is mindenkoron s talán őszintébben, igazabban mint máshol, mert a történelmi emlékek közelséges s a múlt története által szentté tett e földön kell, hogy éljen legerősebben a szabadság sze- retete, megbecsülése a múltnak s ebből eredőleg legintenzivebben a jobb jövő reménysége. A nagy nap hatvanadik évfordulóját újból lelkes ünnepségek között fogja megünnepelni a vezérvármegye ólén székhelyével Sátoraljaújhely várossal, melynek ünneplése a következő keretekben fog lezajlani. IstentlBsteletek. Március tizenötödikén az összes felekezeti templomokban ünnepi istentisztelet lesz. A római katholikus plébánia templomban, a kegyesrendiek templomában délelőtt 9 órakor, a g. kath. s ref. templomokban délelőtt 10 órakor veszik kezdetüket az ünnepies istentiszteletek, melyeken a hatóságok, testületek, egyletek testületileg vesznek részt az ünneplő közönség élén. A templomokba felvonulnak a vármegyei tisztviselői kar Dókus Gyula alispán vezetése alatt, valamint az összes közhivatalok, hatóságok és testületek. A róm. kath. plébánia templomban d. e. 9 órakor mond papi segédlettel ünnepi misét Bessenyey István esperes: d. e. 10 órakor pedig a gör. kath-, ref. és ág. evang. templomokban lesznek istenitiszteletek, majd d. e. 11 órakor az izr. anyahitközség templomában mond magyar szentbeszédet dr. Goldberger Izidor rabbi hitszónok. A gör. kath. templomban Miklóssy István vármegyei főesperes, a ref. templomban KALAP ÉS URIDIVAT ÜZLET! Szenes JLipót Bopsalino olasz, Jameson angol, Habig P. 8 C. és Pichler Antal gráci kalapgyárah egyedüli raktára. Ajánlja nagyválasztéku, legjobb minőségű uridivat áruit u. m.: legújabb divatu kalapokat, finom férfi czipök, fehérnemtlek, nyakkendők, zsebkendők, esernyők, utibőröndők, bőráruk stb. mindennemű uridivat cikkek különlegességeit.------ Kizárólag jó áru 1 irrrz Mérsékelt szabott ár 1 — Sátoraljaújhely, Főutca (a Szakácsy cukrászda mellett.)
