Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-04 / 19. szám

2 oldal. ZEMPLÉN Március 4. meg a tervezetet s mondják el, hogy mit tartanak belőle jónak és mit Tosz­nak, és hogyan kívánják változtatni, mert okosabb a kezdetnél segíteni a bajon, mint később panaszkodni. — Ezért kérjük az iparosokat, hogy jöj­jenek el az ipartörvény megbeszélé­sére s mindenki figyelmeztesse és hivja fel az eljövetelre iparos társait is. A páholy. — Előadta a „Sátoraljaújhelyi Műkedvelő Társaság' 1908. február 29-én a városi szín­házban. — Sátoraljaújhely, 1908. márc. 1. A „Sátoraljaújhelyi Műkedvelő Társaság“ ez az erejéről, képességei­ről s hivatottságáról már több alka­lommal kétségtelen tanúságot tett egyesület: február hó 29-én a „Pá­holy“ cimü darabban mutatkozott be újból a közönségnek. A darabban szereplő műkedvelők javarésze régi ismerőse a közönség nek a műkedvelő társaság ez ideig rendezett többi előadásairól s épen azért már eleve sem volt kétsége senkinek az iránt, hogy a darab, melynek főszerepei Isépy Zoltánra, Boronkay Lászlónéra s Bajusz Jó­zsefre osztattak ki: a legpompásabb előadásban fog szinre kerülni. Az elért siker és eredmény nem is mu­tatta e reményeket jogosulatlanok­nak : sőt újból meggyőzött mindenkit, hogy műkedvelőinknek folyton na­gyobb színészi routint szerzett gár­dája : a maga teljességében olyan művészeti tényező, mely szervezett színtársulatokkal felveheti a versenyt még pedig győzelmesen veheti fel. A „Sátoraljaújhelyi Műkedvelő Társaságinak a lelke, nemcsak mint rendező, de mint előadó is: Isépy Zoltán, ki a február hó 29-én szinre került darab Lipóczi szerepében is: ötletességének minden utánzástól ment, egyéni felfogásának, raffinált alakitó képességének olyan eminens bizonyí­tékát adta, hogy alakításában a leg­szigorúbban alkalmazott kritikai mér­tékkel sem lehet találni megrónivalót. A sikerült hangátmenetek, hatást ki­váltó színészi gesztusok, az érzelme­ket az arcra vetitő mimika: mind rendelkezésére áll s betetőzi ezt a szerep helyes felfogása, mely azonban visszatükrözi az egyéniséget is. Méltó partnerei voltak ifj. Bajusz József Hidas Bálint s Boronkay Lászlóné Lipóczyné szerepeiben olyan színészi készségükkel, mely lehetővé tette, hogy a főszereplők e triása már magában véve is sikerre vigye a da­rabot. Ifj. Bajusz József s Boronkay Lászlóné alakításukat minden részle­tében átgondolták, a kiemelkedő moz­zanatokat nagy invencióval oly sze­rencsével dolgozták ki, hogy nem ve­szett el hatástalanul szerepök egyet­len része sem. Határozott sikert ért el mellet­tük jelentős, bár epizódszerepében Somogyi Bertalan, ki Dinszky alak­rajzát adta. Olyan színpadi otthonos­sággal ritkán láthatunk műkedvelőt mozogni színpadon, mint ő mozgott, s ha fiatalos hevét kissé mérsékelte volna a fegyelmezett színészi előre­látással, első helyen emlitenők. Mindez azonban nem olyan hiba, hogy ala­kításának egyetemleges értékét le­ronthatná, vagy hátrányára kisebbít­hetné. Egy határozott színészi talen­tum megnyilatkozása volt játéka és épen azzal árulta el erejét, hogy át­hágta azon korlátokat, melyek a nyil- vánulást kereső tehetség túláradó ere­jét láncra kötik. A darab harmóukus, összevágó előadását diadalmasan segítették elő a mellékszerepek creálói. Külön-külön már azért sem akarunk megemlékezni rólok : mert a darab szerepeit tekintve mostoha az alakítókhoz: alig juttat nekik egy pár mondatot. Annál na­gyobb fontosságú azonban a hibátla­nul pontos összjáték, mely követel­ménynek a mellékszereplők dereka­san feleltek meg. Répassy Mártiit, Wieland Aladár, Fehér Andor nehéz feladatuknak ambícióval, hatást el­érve feleltek meg. Hegedűs Győzőné, Mauks Margit, Oöllner Irén és Le hóczky Lajos szintén a közönség teljes megelégedésére játszották meg szerepeiket. A darab egyik fontos férfiszere­pét a jelenleg beteg Mattyasovszky Kálmán helyett hivatásos színész ember Dobos Nándor, a Polgár Béla színtársulatának titkára játszotta el, megfelelve ama követelménynek, mely szerint a közönség elvárja, bogy a hivatott színész az érvényesülhetés útjait a műkedvelő elől elzárni ne igyekezzék. Dobos a második felvo­násban kifogástalan alakítást nyújtott. A darab sikerét a szereplők biz­tos, összevágó játéka mellett nagyban elősegítette a kifogástalan rendezés. Csupán azért említünk pár jelenték­telenebb hibát, hogy a következő al­kalmakkal: a teljes sikert jelenték­telen körülmény se zavarja. A sze­replők javarésze beszélgetés közben a sugólyuk elé törekszik, holott az adott helyzet a szoba más részén le­folytnak valószínűsíti a dialogot. Ha valamely felvonásban több szereplő érkezik vagy ül az asztal körül, nem­csak szabad, de kell is háttal ültetni a közönségnek pár szereplőt, egyrészt elkerülhető ezzel az asztal három ol­dalán a túlzsúfoltság, másrészt ez in­kább ébreszti fel a nézőben a termé­szetesség hatását. Bármily módon is éreztetni a közönséggel, hogy a szí­nész a szoba negyedik falát nem te­kinti falnak, mert ott a közönség van: illuziórontó. Á rendezésnek arra kell törekedni, hogy a nézőt mi se emlékeztesse a színpadra, de a való életre, melyet megelevenít. Csu­pán Operette rendezése engedhet kivét lt, vígjáték, dráma — soha. A darab egyik szereplője, ki lánykérőbe jött: szürke saccóban lépett a szín padra, volt szereplő, ki eltávozva a sziliről: bent felejtette a színpadon kalapját. Rontja az illúziót az is, ha a felvonás közben kitapsolt szereplő, a kitüntetést megköszönni visszajön. A siker teljességéből, különösen ha műkedvelőkről van szó — ez mit sem von le, de közönségünket a müked velő társaság magas nívójú előadá­saival már annyira elkényeztette, hoey e hibák megemlitése talán javára fog válni a teljes tökéletesség elérésé­nek, mely iránt a törekvés fokozot­tan nagyobb mértékben nyilvánul meg műkedvelőinknél. Az előadást a színházat zsúfo­lásig megtöltő, előkelő s díszes kö­zönség nézte végig, mely lelkesen tapsolt a nehéz feladatot vállalt és teljesített szereplőknek. A súgó leg­fáradságosabb és egyben leghálátla­nabb feladatának Friss Heiman fe­lelt meg becsülettel. A közönség a legteljesebb megelégedéssel, a mű­kedvelő társaság nemes törekvéseinek elismerésével egy kellemes szórako­zás közben eltelt est emlékeivel 11 óra tájban távozott a színházból. A Dókus Gyuláné védnöklete alatt lefolyt előadás tiszta jövedelme a városi szegényház, árvaház és Tuli­pánszövetség alapjait fogja gazdagí­tani. * Az előadást a városház tanács­termében közös vacsora s tánc kö­vette, melyen a kővetkező urhölgyek jelentek meg: Ambrózy Margit, id. Bajusz Józsefné, ifj. Bajusz Józsefné, Bajusz Andorné, Becske Annus, Bo­ronkay Lászlóné, Dókus Gyuláné, Fleischman Oszkárné, Gölner Lajos- né, Gölner Irén, Hegedűs Győzőné, Hönsch Dezsőné, Hönsch Maca, Isépy Zoltánné, dr. Kossuth Jánosné, Kos­suth Jerne és Iczuka, özv. Lakatos Gyuiáné, Lakatos Lenke, Mauks Endréné, Mauks Margit, Répássy Mar­git, Szűcs Ibolyka, özv. Thuránszky Zoltánné, Viczentyné Répássy Anna VÁRMEGYE ÉS VAROS. Rendkívüli városi közgyűlés. — A Zemplén tudósítójától. — Sátoraljaújhely, 1908. márc. S. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete folyó hó 2-án rend­kívüli közgyűlést tartott a városháza tanácstermében. Az ülés tárgysoro­zatán három tárgy szerepelt. Az ülésnek kimagasló fontos tárgya a h. polgármester jelentése volt ama versenytárgyalási, a város­hoz beérkezett ajánlatokat illetőleg, melyeket a kövezeti vám* és piaci helypénzszedési jogokra kiírtak. A rendkívüli közgyűlés lefolyá­sáról alábbi részletes tudósításunk keretében számolunk be; Kiss Ödön h. polgármester meg­nyitván az ülést, az ügyészi teendők ellátására dr. Székely Albertet kér­ték fel. A képviselőtestületi tagok közül az ülésen jelen voltak: Miklóssy István, Isépy István, Widder Gyula, dr. Lichtenstein Jenő, Haas Mór, Markovits Miksa, Gottlieb Jenő, Róth Bernáth, Waller Aladár, Jelenek Ádám, Halász József, Kapu Gyula, Schwartz Ignác, dr. Székely Albert, dr. Fried Lajos, Matolai Etele, Hor­váth József, Kincsessy Péter, Reich- ard Salamon dr., Fuchs Jenő, Alexan­der Vilmos, Nagy Sándor, Zombory János, dr. Róth József, Reichard Gyula, Némethy Bertalan, dr. Erényi Manó, Kádár Gyula, Róse József, dr. Chudovszky Mór, dr. Hornyay Béla, Ncuman Jenő, dr. Búza Barna s a tanács hivatalbeli tagjai közül el­nöklő Kiss Ödön h. polgármesteren kívül Pataky Miklós s Mitrik Mihály. Az ülés első tárgya a kö­vezeti vám és a piaci helypénzsze­dési jogok bérbeadásának tárgyában megtartott versenytárgyalás eredmé­nyének bemutatása volt. Szóbeli ajánlatot a következők tettek: Kepes Albert s Diósi Ber- nát (Berettyóújfalu) 31.100, König Ignácz 26,200, Grün Bernát 27,000, Kohn Mór 29.000, Neuman József s Kreusz Jakab (Legenyemihalyi) 30.900, Gál Mór és neje 32.000 koronával a piaczt helypénzszedési s kövezeti vám hat évi időtartamra szóló évenkinti bérletéért. Zárt, írásbeli ajánlatban: Gál Mór, 30.000, Neuman s Kreuz 34.000 s végül Dick Péter 31.800 koronát ajánlott meg a bérletért. A pénzügyi bizottság javaslata alapján a bérletet a legmagasabb ajánlattevőkkel Neuman Józseffel s Kreuz Jakabbal köti meg a képviselő testület, miután nevezettek anyagi garanciaképességéről a h. polgármes­ter meggyőződött. Propola András és Puskás An­drás illetőségi kérelmeit elutasították. Az ülés harmaoik tárgyát, a mér­tékhitelesítő hivatalnak a régi kór­ház épületében bérbeadandó lakása iránti kérelmét napirendről azon in­dokolással vették le, hogy erre nézve bevárják a pénzügyi bizottság ide­vonatkozó véleményét Az ülés fél négy óra tájban ért végett azzal, hogy a piaci helypénz­szedési s kövezet vám bérbeadására vonatkozó határozatot nyomban hitele­sítettnek mondották ki. )( Az állandó választmány ülése. Meczner Gyula főispán távollétében Dókus Gyula alispán, mintáz állandó választmánynak hivatali állásából fo- lyólag h. elnöke, a nevezett választ­mányt f. évi márc. 11-ének délelőtt 9 órájára hívta össze ülésre, amely ülésnek nevezetesebb tárgya lesz a kibocsátott elnöki körlevél szerint a vármegye 1907. évi közigazgatási és gyámhatósági számadásának tárgya­lása. Az ülés a vármegyeház kister­mében lesz megtartva, miről a vá­lasztmány tagjait ez utón is értesít­jük. )( Közig, bizottsági ülés. Zem­plén vármegye közigazgatási bizott­sága folyó hó 9 ikén d. e. 9 órakor tartja meg rendes havi ülését a vár­megyeház nagytermében. A távollevő Meczner Gyula főispán helyett az ülésen Dókus Gyula alispán fog el­nökölni. HÍREK. Petsár gyula bucsuzója. — márc. 3. Annak az őszinte szeretetnek és igaz tiszteletnek, melylyel Sátoralja­újhely város közönsége Petsár Gyula sátoraljaújhelyi hitoktató adminisz­trátor iránt viseltetik, impozáns meg­nyilatkozása volt az a bucsuestóly, melyet a távozó lelkész tiszteletére rendeztek a Vadászkürt szálloda nagy éttermében folyó hó 2-án este mind­azok, — akik Petsár Gyulát igazán nagyra becsülik. Jelenvolt ez estélyen városunk közönségének elitje, vallásfelekezeti különbség nélkül Ótt láttuk a szá­zon felüli tömegben: Dókus Gyula alispánt, Matolai Etele ny. alispánt, Lengyel Manó ny. ezredest, Hönsch Dezső műszaki tanácsost, Bereg- szászy István kir. tanácsos tanfel­ügyelőt, Pintér István árvaszéki el­nököt, Bernáth Aladár vármegyei tb. főjegyzőt, Mauks Endre kir pénzügy­igazgatót, Eiserth István kir. ügyészt, dr. Búza Barna és dr. Fried Lajos orsz. képviselőket, Kiss Ödön h. pol­gármestert stb. továbbá az összes hitfelekezetek helyi lelkészeit, a ke­gyesrendi főgimnázium tanári karát s a városi polgárság legjelentéke­nyebb részét. A bankett este fél 9 órakor vette kezdetét, amikorra zsúfoltan telt meg a tágas étterem. A második étek fo­gásnál Dókus Gyula emelkedett szó­lásra, aki megható szavakban búcsú­zó t a város közönsége nevében a kiváló lelkipásztortól. Impozáns volt, hogy szavaiban előhozta, miszerint Petsár Gyula abba a községbe megy lelkipásztornak, ahol Kossutü Lajos született, ahol tehát hazafias felada­tok várnak reá. — A szép beszédre Petsár Gyula mély megindulással vá­laszolt. Elsősorban megköszönte a távolból gróf Andrássy Dénesnek, mint a monoki plébánia kegyurának, — aki különösen a jótékonyság té­ren magas érdemeket szerzett — ki- neveztetését. Azután köszönetét mon­dott Sátoraljaújhely város polgársá­gának, amely őt úgy lelkipásztori, mint lársadalmi tevékenységében tá­mogatta s munkára ösztönözte. Majd az összes hitfelekezetek lelkészei in­téztek Petsár Gyulához búcsúzó sza­vakat, mint olyanhoz, aki a felekezeti békének mindenkor igazi apostola volt a sok felekezetű városban. Ez­után Molnár János helybeli segéd­lelkész a róm. kath. iskolaszék s a szülők nevében búcsúzott az uj mo­noki plébánostól, igazán magasan szárnyaló, költőien szép, tartalmas beszédben. Elbúcsúztak tőle még dr. Fried Lajos, dr. Búza Barna és Szap­panos Imre kántor, valamint Matolai Etele, a róm. kath. egyháztanács vi­lági elnöke az egyháztanács nevé­ben. Nagy tetszést keltett ezeken kí­vül Molnár János káplánnak a mo­noki helyi viszonyokról versben el­mondott beszéde, amely Molnárt a közönség szemében nagyon meg­emelte. A bankett, melyen úgy a zene mint a kiszolgálás kifogástalan volt, a legjobb hangulatban, a reggeli órákig tartott. — Március 15. A szabadság nagy napjának méltó megünneplésére or­szágszerte nagy előkészületek ^foly­nak, annál is inkább, mert 60-ik év­fordulóját fogjuk most e nevezetes napnak megülni. ügy a helyi, mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom