Zemplén, 1908. január-június (38. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-01 / 1. szám
Sátoraljaújhely, 19C Meg jelen hetenkint kétsz r szerda és szombat este. 1. Harmini íii' Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoralia-Ujüely, lótér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. apró hirdetéseknél minden garmond szó 4 fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Nyílttérien minden garmond sor 80 fill. POLITIKAI HÍRLAP, ííj. Maczner Gyula főszerkesztő. Majtényi Géza főmunkatárs. óv . ... 8 Hivatalos l fill. Pel betűkkel, térmérték után 8 fii isái!-. *>.£ v* '.te-: 1908. jan. 1. Reményekkel eltelten, egy jobb jövőbe vetett bizalommal üdvözöljük az uj évszáraot és kívánunk e határkőnél mélyen tisztelt olvasóinknak, munkatársainknak, barátainknak és elvtársainknak boldog uj évet! Nem siklik át az ember, bármily tartózkodó és érzéketlen legyen is az eseményekkel szemben, — szó nélkül egy ilyen nevezetes dátum fölött. A múlt emlékeit felidézi, a jövőre rendszerint reménykedve tekint. Ez már az ember természetében fekvő dolog. Hiszen a lélek legnemesebb hajtásai közzé tartozik a reménység, nélküle vajmi sivár, kietlen, vigasztalan volna az egész élet. Még a csapások súlya alatt megtört s magát remény- és hitvesztettnek valló ember lelke mélyéről is felcsillan az a fénysugár, mellet az Alkotó oltott a küzdelmekre teremtett emberbe, nehogy erőt vegyen rajta az önmagával és a nagy összeséggel való meghasonlás. És ez igen jól van igy. A munkára teremtett s az élet örökös nagy harcára kárhoztatott embernek legnemesebb feladata valóban csak a munkásság lehet, éspedig az olyan irányú munkásság, mely a közjó előmozdítására irányul. A „Zemplén“ a mai nappal 36-ik évfolyamába lépett. Egy emberöltőnél hosszabb időből álló múlt van mögötte. A vidéki lapok között alig akad még egy- kettő, mely hosszabb pályafutásra tekinthetne vissza. Hogy mit jelent pedig a vidéki hírlapirodalomban 35 esztendő, azt magyaráznunk fölösleges. Ott állott a Zemplén a magyar kultúra ébredésénél, midőn nagynevű alapítója szinte lehetetlennek látszó küzdelmet vett föl a tespedéssel szemben. Ott harcolt a szabad eszmék táborában mindig, ahol a haza java és főleg a vármegye közönségének érdekei megkívánták az egyenes szót, a becsületes nyíltságot. Soha sem tartozott az oktalanul hadakozók közzé, mert akkor elvesztette voln® ° n el vív pl | ma oly nagy közönség részéről találkozik. Ez a mi legnagyobb j erősségünk és büszkeségünk, e-: a 35 éves mull, — mert ez hogy lap un tv ne ra csak és megizmosodott orgánum,-de annyira egybeforrott I a közönség középületével, hogy I lap és olvasó kölcsönösen ni igazolja, életképes értik egymást és utaik soha sem kereszteződnek. Ott állottunk éber szemmel, hazafias hévvel a legnehezebb csaták füzében. Az 1905. éven lefolyt nagy nemzeti küzdelemben ébrentartottuk a jobb jövőben való hitet. Biztattunk, rémé- j nyékét keltettünk még a már- ! már csüggedőkben is. Büszkén tekintve tehát visz- sza a lefolyt hosszú időre, az uj esztendő küszöbén programmot adunk, mert kell adnunk, — mi is, a közélet szerény munkásai. Programmunkat két szóban foglaljuk össze: „dolgozni akarunk“. Hogy milyen irányban, kikért és miért, az már olyan ismert valami, amely bővebb fejtegetésre nem szorul. Múltúnk nyitott könyv Zemplén vármegye nagyközönsége előtt. Dolgoztunk eddig is a közérdekért, vármegyénk közönségének érdekvédelmében. Az igazság kérlelhetlen szavával ostoroztuk a rosszat, a buzdítás igéivel siettünk a jónak támogatására. Dolgozni akarunk és dolgozni fogunk ezután is ugyanazon a mezőn s ugyan azon alapelvek szerint, melyek eddig irányították hirlapirodalmi tevékenységünket. A higgadtságnak, ala-, pos megfontoltságnak vagyunk barátai minden konzervativizmus nélkül. Megértjük a fejlődő kor hivő szavát, de nem hagyjuk magunkat elkapatni pillanatnyi fel- bevülésektől, sem múló jellegű események hatása alatt nem állunk, hanem Ítéletünket teljes tárgyilagossággal csak akkor mondjuk ki, midőn meggyőződtünk a leszürődött igazság cáfolhat- lau voltáról. — Soha sem volt toliunk személyi harcra kapható. Nem utazunk szenzációkban. Egy komoly, teljes hitelre számot- tartó vidéki lap legnemesebb hivatását abban találjuk, hogy olvasó közönségünk teljes hitelességgel legyen a közérdekű eseményekről tájékoztatva. Éppen ezért polémiába is csak olyanokkal és olyan események felett bocsátkozunk, akik és amelyek arra megérettek és érdemesek s valóban közérdeket képviselők. Politikai tekintetben haladni fno-nnb- c>r!d*"i "Gin’nn üz alkot ! mánypárt programra,iát vallva, — j Megyei és városi ügyeket illető ! tudósitásaiükban nerc állunk ár j tok szolgálatában. A közigazga- I táska politikát nem vegyítünk, j itt van az a tei, ahol Köteles ! minőén elfogulatlan, +isztességesl * p levetni a pártíegyeímet és .inden embert értéke szerinti mérlegelni. Tiszteletben tartjuk | mindenkinek a politikai meggyőződését s ugyanezt elvárjuk másoktól is a magunk részére. A társadalmi életbe, vagy a köz- igazgatási s a vallási térre soha sem szabad a politikát bevinni; aki ellenkezőleg cselekszik, eltévesztette hivatását s letért az igazság útjáról. A politika olyan tudomány nézetünk szerint, amely teljes lelkiismereti szabadságot tételez fel. A társadalom tudomány nem kevésbbé kívánja ezt meg. Csakis ilyen elvek szem- előtt tartásával lehet a becsületes őszinteség és igazságosság utján haladni. Megjelöltük az 1908. évre magunk elé tűzött útvonalat. — Dolgozni akarunk, kedvvel, igazságos tollal. Éhez a. munkálkodásunkhoz kérjük a nagyközönség támogatását a reánk virradt uj évben is, mely hogy legyen mindnyájunkra a boldogság esztendeje : arra kérjük a sorsunkat intéző Gondviselést ! A. „Zemplén“ szerkesztősége. 9 „Kazinczy-köp“-ből. A „Kazinczy-kör“ estélye. — Saját tudósítónktól. — Sátoraljaújhely, 1907. dec. 30. Á zemplénvármegyei Kazinczy- kör 1907. évi december hó 29-én délután 6 órakor szépszámú közönség érdeklődésétől kisért estélyt rendezett a vármegyeháza nagytermében, mely- lyel egyidejűleg lezárta 1907. évi ál- dásdus működését. A közönség érdeklődése folytonosan fokozódik a kör estélyei iránt s mind nagyobb számban vesznek azon részt a vendégek is, kiknek javarésze reményeink szerint a jövő évben már szaporítani fogja a kör tagjainak gárdáját. * A folyó hó 29-én lezajlott estély első műsor számában ifj. Juhász Jenő lépett pódiumra, hogy hangulatos, eszme- és tartalomgazdag költeményeiből olvasson fel a közönségnek. A költeményekben, melyekben erősen nyilvánul meg a szerző lyrai tehetsége s contemplativ hajlama: valóban gyönyörködött közönségünk. Különösen a Férfi cimü költemény az, mely ügyes poenttal hatott s az ismétlést kivánó közönség tapsaira felolvasott költemény, meiy a tölgyeket aposztrofálja, melyeket a szerző sírja felett élni, virulni óhajt. Rokonszenves tapssal jutalmazta a kör közönsége a fiatal szerzőt kedves ’ .iga töltenn'nvnnek lelolvasá- ,. suért, melyeknek ugv 'br-’ongő alap- tónusa, min: i fogas tál an formai tökélye méltán váltották ki tetszését. UicLváry Ernő adott elő azután dr, Kasztriner Árpád finom zongorf '■»érető mellett két müvet Wyniavs « lói, a Tarantella-1 s Legendá-t íz ügyes, kópze't hegedűs bizto mi ■ ése, interpretáló Képessege közvetítő ereje róván teljes’szíuségc bon bontakoztak ki előttünk a hatul más müvek i tott közvetíti gedüsben. „ nyilvánult e Olchváry Eri dr. Kasztrine i Isépy Z képességét ai tette már élői szavalta el as számában Fai költeményét, tette leány : rajza, kit az í gúnya elől ke ;! 1 ■ i(zéseiből fakac megbocsátó A A közvei .y Isépy Zoltánn z j 1 a • ji.sági ■> szavalta el, ílrmzője í diámon. Kell párosul a k' ; juttatandó érz lásával, a költemény le;, sével, szabatoi tanghort mindenkor hel, . el ka! sulylyal: mint • nak számára; volt. Gyulai El dl, ki zongorán elő egy pár G t* v o-, méltánylással ' • biztonsággal szeműek is ke ^ , r ír ff _ 1 ' . i J m.4y tek •: ,e Képzett zongor loizu gulalcan vartá lép" peicekért• tak hálósak. Az »ofólv vnen vo íme; szép ’7 eme emum a n.az léí-. Orvén
