Zemplén, 1907. július (37. évfolyam, 58-59. szám)
1907-07-24 / 59. szám
2. oldal. zsmplEn. Julius 24. na, jól tudván, hogy az a pár napi veszteség is, mely alatt esetleges helyettesitője ügykörébe be lesz vezetve : az adóügyosztályban bajt hozó munkatorlódást okoz. Mi az egyedüli orvosszert a helyettesítésre vonatkozó határozatoknak a felsőbb forum által történő megsemmisítésében látjuk s valószínűnek tartjuk, hogy az be is fog következni. Vízvezeték. Háztulajdonosok értekezlete. jut. 24. Dr. Kossuth János ügyvéd- s helyi birtokosnak lapunk legutóbbi számában közzétett felhívása folytán a „Vadászkürt“ szálló kerthelyiségében értekezletre gyűltek néhányan az újhelyi háztulajdonosok közül e hó 21-én délután. Áz értekezleten megjelentek Szokolay Emil műszaki tanácsos és Kérészy Gyula városi mérnök is, kik szakszerű hozzászólásaikkal mintegy fölnyitották a közönség szemeit, valamint Waschicsek Ferenc helybeli háztulajdonos és szerelő, kinek érdekes előadása egészen más színben tünteti fel az eddig odiozus ügyet. Tekintettel arra, hogy a megindított mozgalom legelsősorban nem a kisebb számú háztulajdonosok, de az igen sokkal nagyobb számú lakók érdeke, mert a vízvezetékből származó terheket mégis csak közösen fogja a polgárság minden rétege viselni, elismeréssel kell adóznunk Kossuth János dr. tevékenységének, aki tömörülésre és szakemberek meghallgatása után együttes eljárásra buzdítja a háztulajdonosokat, úgy a saját, mint lakóik anyagi érdekének megvédelmezése szempontjából. Az előzetes megbeszélés eredménye az lett, miszerint dr. Kossuth János lapunk utján s érveinek kifejtésével legközelebb újabb értekezletet fog egybehívni, mely aztán határoz a további teendők felett. Úgy Szokolay Emil, mint Kérészy Gyula rendkívül magasnak tartják a vízvezetéknek magánházakba való bevezetésénél eddig egyes vállalkozók részéről proponált árakat. Moldoványi Géza kir. adótárnok s Csomós András háztulajdonosok hozzászólásai után Waschicsek Ferenc szakszerű felvilágosítást nyújtott a munkálatok költségeiről, amely felvilágosításból arról győződtek meg a jelenvoltak, hogy összetartva s tömegmunkát végeztetve az eddig kért árak tetemesen mérsékelhetők. Vannak ugyanis vállalkozók, kik a földmunkáért folyóméterenkint 4—5 koronát számítanak, burkolatlan talajnál is; mig Waschicsek szerint ilyen helyen ez a munka maximum 1 kor. 40 fillérért elvégezhető. Felvilágosítást nyújtott továbbá a csövek és csapok árait illetően. A legjobb minőségű 20 mm. átmérőjű cinezett ólom csövek métere 4 korona 20 fillérnél többe nem kerül. A falak rongálását s burkolatok vagy padlózatok felszaggatását kilehet kerülni, mert a magyar gépipar eléggé fejlett arra, hogy szabadon álló s teljesen fagymentes kútszerkezeteket állíthat föl az udvarban s úgy a fagymentesség mint a szerkezet egész jóságáért bátran vállalhat felelősséget. Okulva ez előzetes megbeszélésekből, mindenesetre óhajtandó, hogy saját érdekük megvédésére egyesüljenek mindazok, kiket ez újabb és bizony eléggé tetemes teher sújtani fog. Kívánatos, hogy a legközelebb egybehívandó értekezlet állapodjék meg tömegmunka szervezésében, — természetesen meghallgatva szakférfiak véleményét, amelyek alapján igen tetemes megtakarítások s ami fő, a kívánt biztonság garanciája lesz elérhető. Önként értetődik, hogy egy vállalat ha több száz házra nézve bízatnék meg a kivitellel, hasonlithat- lanul olcsóbb árakat szabhatna mint ha az erők elforgácsolódnak. Nálunk pedig minden van, csak pénz van a legkevesebb. Mivel pedig a háztulajdonosokra nehezedő emez uj terhet ők mégis nagyrészben csak a lakókon veszik be, egészen természetes hogy itt a tömörülés nem egyedül a háziurak, de sokkal fokozottabban a lakók, tehát a nagyközönség érdeke. Figyelemmel várjuk az ügy további fejleményeit, melyekről annak idején tájékoztatjuk olvasóközönségünket. Iskolai Értesítők. VIII. A homonnai állami felsőkereskedelmi iskola sajtóhibákkal telitett, külsőleg elég csinos értesítőjét Cseh Elek igazgató szerkesztette. Az értesítő vaskos füzet s sürü nyomását tekintve a középiskolák értesítői közül kiválik tartalmi bőségre nézve. 116 oldalon számol be az iskola múlt évi történetének főbb eseményeiről az igazgató. Ebből a 116 oldalból azonban leköt 48 oldalt a bevezető cikk: „Eredeti, módszeres francia társalgó II. rész. Irta Krausz Gyula tanár.“ Gramatikai s beszédgyakorlatok ; akik franciául tanúinak azokat lehet hogy érdekli is. A nagy- közönséget aligha. Nagyon érdekes feljegyzést találunk a 45. oldalon, hol a sajtóhibák korrektúrája foglaltatik. Ez a feljegyzés betüszerint igy szól: „A sajtóhibákért felerészben szerző a hibás 1“ Mulattató megjegyzés. Igen kár, hogy a szellemes férfiú, akinek tollából eredt, nem irta alá nevét zseniális ötletének. Az igazgató 1906/7. tanévi jelentéséből a legnagyobb örömmel emeljük ki e szavakat: „Oktatási tervünkbe már e tanév folyamán beillesztettük a gyorsírás rendkívüli tárgyként való oktatását. Jövőre a gépírás oktatását is bevezethetjük“. Tartott az intézet több rendbeli hazafias ünnepélyt. A vallástanitásra a tanári kar nagy gondott fordított s e tekintben kívánni való nem marad fen. Szép ünnepély keretében ülte meg az intézet egyik érdemes munkásának, Ugray Lajos tanár műkő désének 25 éves jubileumát. Több rendbeli tanulmányi kirándulást is tettek a növendékek a tanév folyamán. Minden alkalommal szaktanáraik felügyeletével, kiknek magyarázata tette rájuk nézve értékessé a tanulmányutakat. Az intézet tanári kara a hitoktatókkal együtt 11 tagból áll. Növendékek száma a tanév végén 91. — Érettségit 28-an tettek, sajnos nem vigasztaló er dménnyel; mert az Írásbelin már 12 hasalt. (7 egy, 5 két tárgyból.) Jelesen érett növendéke egy sincs az iskolának. Kőt hó múlva javító érettségire 5, a teljes vizsgálat ismétlésére 1 utasittatott. A homonnai állam polgári fiúiskola értesítőjét szintén Cseh Elek, ez intézetnek is igazgatója állította egybe, 86 oldal tartalommal. Ez értesítő határozottan jobb mint a felső kereskedelmi iskoláé. Unalmas, nem általános érdekű közlemény nincs benne. Az igazgatói évi jelentés részletesen kiterjeszkedik a lefolyt tanév minden főbb eseményére. — Közli a tananyagot, a tanuló ifjúság klasszi- fikációs táblázatát, végül a jövő tanévre szükséges tudnivalókat. A latinnyelv tanítására az állam 300 kor. dijat engedélyezett az óraadó tanárnak. Az igazgatói jelentésből kitűnnek ugyan a főbb adatok, de ezek folyó szöveg alakjában mégsem nyújthatnak olyan világos és könnyű áttekintést, mint a rovatolt szám- táblázatok, melyek hiányzanak. Az intézetnek 124 tanulója volt; a múlt évinél 7-tel kevesebb. A tanulmányi előmenetelt elég szép kitűnő és jeles általános osztályzatú tanuló ugyan nem sok van, de osztályt csak 4 ismétel s javító vizsgát is csak 11-nek kell tennie. VÁRMEGYE ÉS VAROS )(Közkórházaink vizsgálata. Dr. Kovács Gyula belügyminiszteri osztálytanácsos a zemplénvármegyei közkórházakban megejtendő vizsgálat céljából vármegyénkbe kiküldetett. Az osztálytanácsos jelenleg Sátoraljaújhelyben időzik s az „Erzsébet közkórháziban tart vizsgálatot. )(A Hell Jenő elleni fegy. vizsgálat ügye a folyó vizsgálatok során mindegyre vigasztalanabb. Hell Jenő ellen máris több feljelentés érkezett azok részéről, akiknek most utólag vissza akarja fizetni a tőlük iparigazolvány kiállítása címén elfogadott pénzt, de akik tőle azt átvenni vonakodnak s ragaszkodnak az Ígért iparigazolvány kiállításához. A fegyelmi vizsgálat eredménye elé városunk közönsége érthető várakozással tekint. )( Pályázat segédjegyzöi állásra. Á vócsei körjegyzőségben rendszeresített és 1000 korona évi fizetéssel javadalmazott segédjegyzői állásra pályázat lett hirdetve. A pályázati kérelmek Bárczy Gusztáv gálszécsi szolgabiró címére folyó hó 27-ének d. e. 12 órájáig adandók be. HSREK. Sebeők Sári hangversenye Bártfán. Bártfa fürdő, 1907. jul. 21. Bátran merem mondani, hogy Bártfa fürdő közönsége még nem részesült olyan élvezetes estélyben, mint Sebeők Sárinak, a bécsi opera hírneves énekmüvésznőjének és Sátoraljaújhely város szülöttének folyó hó 20-án adott hangversenyén. A művésznő ugyanis itt üdülő szülőinek, dr. Sebeők Antal főtörzsorvos családjának látogatására jött ide. Ezt a kedvező alkalmat a fürdőigazgatóság arra használta fel, hogy Sebeők Sárit egy hangversenyre kérje fel, mely kérelemnek a művésznő készséggel engedett és igy részesült a fürdőző közönség egy olyan élvezetes estélyben, amelyet a főváros legdistingváltabb közönsége is megirigyelhetett volna tőlünk, mert hiszen iiyen művészi színvonalon álló hangversenyből nekik is csak nagyon kevés jut. A „Royal“ nagy terme a szó legszorosabb értelmében zsúfolásig megtelt a legdistingváltabb közönséggel. Hogy mily érdeklődést keltett a hangverseny már kezdetben is, bizonyítja az a körülmény, hogy az összes ülőhelyek már a hangversenyt megelőző két nappal teljesen elkeltek és dacára annak, hogy még annyi székkel pótolták az ülőhelyeket, amennyi csak a terembe belefért, mégis igen sokan lettek megfosztva ama műélvezettől, hogy a Sebeők Sári csodás művészetében gyönyörködhessenek. A művésznő minden egyes számánál szűnni nem akaró tapsokat aratott. A hangverseny pont 9 órakor kezdődött, uriási lelkesedés, szűnni nem akaró tapsvihar tört ki akkor, amidőn a művésznő meseszerü szép öltözékben a pódiumra lépett. Már az első számnál ragyogtatta kiváló tehetségét Erkel: „Hunyady László“ c. dalművének „La Grange“ áriájában; majd Mozart Varázsfuvolájából énekelte el Lisatino második áriáját, mindezeket oly művészi tökélylyel, a melylyel ily határtalan sikert aratni lehet. Azonban a siker tetőpontját akkor érte el, amidőn Verdi: „Ernáni“ fülbemászó operájának egyik legszebb áriáját énekelte el, — és végül akkor, amidőn cigányzene kísérete mellett a legszebb magyar népdalokkal ragyogtatta kiváló szép művészetét. A közönség percekig tartó, szünetnélküli tapsokkal hálálta meg a művésznőnek azt a ritkaságszámba menő műélvezetet, amelyet ez estén csodás művészetével nyújtott. A művésznőnek magas szoprán hangja — mely meghaladja a három oktávát — rendkívül kellemesen csengő és tiszta. Trillái nem erőltettek, mint azt sok más énekesnőnél gyakorta tapasztaljuk; a legnagyobb könnyedséggel siklik át a legnehezebb részeken és a legcsekélyebb megerőltetés nélkül megy át a legesengőbb pianókból a felső regis- terekbe és viszont. Valóban büszkék lehetünk arra, hogy Sebeők Sáriban ily kiváló nagy tehetséget bírunk, de sokkal büszkébbek lehetnénk akkor, ha őt igazán magunkénak tudnók; de sajna, hogy ezt az istenadta szép tehetségét ezután is csak a külföld fogja élvezni, mert a mint biztos forrásból tudom, a frankfurti operához két évre szerződött. Bár a budapesti m. kir. opera igazgatósága is kívánta szerződtetni, de ajánlatával — mint rendesen — elkésett, amennyiben a művésznő már akkor el volt szerződve. A kitünően sikerült hangversenynek kiegészítő részét képezte Vitéz Béláné úrnő zongorajátéka, a ki a művésznő énekszámait az általunk jól ismert, magas művészi nívón álló játékával kísérte; majd Moskovszky egyik kiváló classzikus keringőjének eljátszásával óriási hatást ért el. A hálás közönség őt is a méltán kiérdemelt ovációban részesítette. A hangversenyt tánc követte, mely a hajnali órákban ért véget. —r. — Kinevezések. A király Gar- binszky Sándor nagymihályi kir. al- járásbirót, jelen állomáshelyén kir. járásbiróvá nevezte ki. — A kassai kir. Ítélőtábla elnöke dr. Neuwirth György sátoraljaújhelyi kir. törvényszéki díjtalan joggyakornokot a kassai kir. Ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki. — Személyi változások a sátoraljaújhelyi főgimnázium tanári karánál. A piarista rend budapesti kormánya a sátoraljaújhelyi főgimnáziumtól : Zsigmond János igazgatót, dr. Perényi József és Orosz György tanárokat a veszprémi, — dr. Czir- busz Gézát a nagybecskereki, és Somogyi Istvánt a trencséni kegyesrendi főgimnáziumokhoz helyezte át. Sátoraljaújhelybe igazgató- és házfőnöki minőségben Nyilassy Károly, másodházfőnökül Halmi László, tanárokul pedig Rózsa István, Haun- stüdter József, Barna Leander kegyesrendi áldozárok helyeztettük át. Sebes János és Krasznopolszky József kiérdemült tanárok szintén Sátoraljaújhelybe jönek. Ezeken kívül kinevezte a rendi kormány Schverer István vil. tanárt a főgimnáziumhoz. Fájdalommal vettünk tudomást e változások első részéről, mert a távozók mindannyian kiváló tanerők s társadalmunk közbecsülésben álló egyénei, kiknek elvesztése valóban nagy űrt hagy. Zsigmond János igazgató rövid egy évi itt működése alatt is kiváló vezető embernek bizonyult, nagy energiája és pártatlansága s igazság- szeretete társadalmunkban igen előkelő helyet biztosítottak neki. Dr. Czirbusz Géza pedig, a különben is országos hirü tudósnak nagy irodalmi munkássága szerzett itt közbecsülést. Somogyi István távozása a legőszintébb fájdalmat kelti kivált az ifjúság körében, melynek igazi jó tanára és hü vezetője volt. Pártatlan igazság- szeretete, kitűnő s messze földön híressé lett magyarázatai, ifjúsági körökben s a társadalomban kifejtett tevékenysége feledhetlenné teszik nevét nálunk. Orosz György mint ta
