Zemplén, 1907. július (37. évfolyam, 58-59. szám)
1907-07-20 / 58. szám
Sátor alj auj hely, 1907. Julius 20. 58. (4659) Harmincötödik évfolyam, Hegjelen hetenkint kétszer szerda és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhiratal: SAtoralja-TTjhely, iötór 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond sző A fill,, vastagabb betűkkel 8 fill. Nyilttérben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. iíj. Meczner Gyula dr. Perényi József főszerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona fé'óvre 6 kor negyedévre 2.50 kor. —* Egyes szám ára 10 fillér, — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden sző után 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, ntán 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár* kedvezmény. Kisiparosok érdeke. — jul. 20. Minduntalan felhangzik a panasz, hogy pang a kisipar, tönkre megy a nagy versenyben az ország egyik legerősebb oszlopa, a kisiparosság. A panaszkodók egy része a gyári versenynek, másik része a szociáldemokraták elveit valló s napról-napra fokozottabb igényeket támasztó segédmunkások béremelési törekvéseinek tulajdonítja a bajt. De igen sokan az általánosan rossz közgazdasági helyzetet s magának a kisiparos osztálynak saját érdekeivel vajmi keveset törődő magatartását vélik az áldatlan helyzet kutforrásául. Szerintünk mindenik vélekedés jogosult s feltétlen igazságokon alapul. Közgazdasági helyzetünk tényleg rossz. Hitelünk a külföld előtt a kereskedelmi téren mozgó apró és semmi anyagi vagy erkölcsi alappal nem biró kétes exisztenciák tulszaporodottsága folytán erősen megingott. A pénz idebent drága, az áru értéke csökken, mig az anyagé emelkedik. A furfang és a mások zsírján való ólősködés és rohamos meggazdagodási vágy generációt nevelt magának. A jelennek él aki csak fölbirja venni az élet harcmezején a küzdelmet. Szolidság, lelkiismeretesség a villamos erővel rohanó idők gyermekei előtt leltári tárgygyá vagy lexikális fogalmakká váltak. Aki érzi, hogy csak némileg is erősebb a szomszédjánál, hát valósággal utazik rá. Az ököljog nem természetben ugyan, de szellemi tekintetben és közerkölcsi életünkben úgyszólván virágkorát éli. Nem jól van pedig ez igy. A dolgok mai folyásán és el- romlottságán azonban sem szo- fizmákkal, sem mélabus kesergé- sekkel vagy erkölcsi leckék tartásával nem fogunk segíthetni. Itt tenni kell, még pedig gyorsan, okosan és fáradalmat nem ismerő energiával. A kisiparos osztályt nem szabad beengedni sem a túlzó szociálizmus, sem a gyáripar moloch karjaiba. Ezekre az emberekre magyaror- szágnak éppen olyan szüksége van, mint a kisbirtokos osztályra, melynek megmentésén kormányunk éppen most fáradozik üdvös reformokat hozó uj törvényjavaslatok által. Hogy azonban a kisiparos osztály ma még meglevő erejét s fejlettségét a nagy közönség előtt is bebizonyíthassa, mindenek előtt neki magának kell tömörülnie és addig is mig egyesült erejével eredményekhez juthat, iparkodnia kell arra, hogy talentuma ne legyen rejtett kincs, de nagyon is nyilvánvalóvá tétessék a fogyasztók előtt. A kultuszkormány, — noha gz szorosan véve nem az ő hatáskörébe tartozik, — a közérdek szempontjából s a közéletből le- szürődött tapasztalatok nyomán igen nagy összeget fordított ez évben is az iparostanonc iskolák fentartására, kitűnő előmenetelü tanulók jutalmazására s ösztöndíjakra, melyekkel a szakmájukban lehető legtökéletesebb kiképzésre törekvő ifjak az ipari tekintetben fejlettebb külállamok- ban elsőrendű erőkké képezhetik ki magukat; úgy hogy ha van nálunk pl. minta kisgazdaság, lehet ezen a nyomon minta kisipari műhely is. Ezeken kívül nagy gondja van a kormánynak a kisipari termékek Kiállítása, ismertetése terén kifejtett tevékenységre. Az ipartestületek egyikét sem utasítja el a kormány üres kézzel, ha e tekintben és tagjainak produktumát a nagy közönség elé hozni szándékozó tervvel fordul hozzá segítségért. Hatalmas támaszai a kisipari fejlődésnek a kereskedelmi és iparkamarák is. Ezek közt is első helyen áll a kassai, melynek kerületébe Sátoraljaújhely városa is tartozik. Kétségtelen, hogy ha a helyi ipartestület a kamarához fordul közérdekű kérelmével : annak teljesítését bizonyosra veheti. A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. A Magoshegy. (Ujhely régi fekvése. — Kedvező és festői földrajzi helyzete. — Kutak sorakozása. — A Magoshegy jelentősége. — Elhanyagolt ösvények. — Az ötös hegycsoport. — Kilátás a tetőről. — Tanulságok. — Cholnoky dr. nézete.) A »Zemplén« számára irta: Dr. Czirbnsz (íéza. A modern Ujhely a Magoshegy lejtőjén mentében és hosszában terjeszkedik. Lehet, hogy a XII. században a Vár- és a Sátorhegy voltak városunknak hegytámasztékai s a város e hegyek lejtőjén a Vár- és Sátorhegy védelme alatt s a Némahegy, Somlyód és Bányahegy közötti be- öblösödés hátterében terjedett. A várra szükség lehetett a XIII. századtól kezdve, mert a Várhegy kúpalakja miatt legalkalmasabb volt várépitésre ; onnnan legjobban volt látható a sárospataki vár is, mi fontos körülmény a várak védelmi rendszerében ; a beöblösödés pedig földmivelésre, legeltetésre való térség, ahonnan legkönnyebben juthattak a Ronyva és Bodrog partjához s a longi erdőbe, mindazáltal én ezt a Sátorhegy alatti fekvést erősen megkétlem; 1. mert ennek a hegynek csapán a Magos- | hegy felől nézve van sátoros alakja; 2. mert szinte hihetetlen, hogy a XII. és XIIl. századbeli magyarok a Néma-, Sátor- és Várhegy közötti dombokra telepedtek volna, amikor ott terült a síkság, a marhatenyésztésre való pompás rónaság; 3. mert a sátoralja lakos jelzőt a lakás minőségére, magára a sátorra, nem a Sátorhegyre kell érteni. Még a XIII., sőt a XIV. században is volt elég sátoralja községe az országnak. — Ujhely sem kezdhette mindjárt kőházakkal, kőtemplommal. Ha igen, tessék régészeti ásatásokkal beigazolni, hol voltak a XIII. századbeli kőtemplom és kőből felépített város a Néma-, Vár- és Sátorhegy között? . . . Hogy magosalja Ujhelynek fekvése impraktikus és középkorias, azt hullámvonalban emelkedő és leszálló főutcája, meredeken lefutó Rákóczi- és Palota-utcái s a Magoshegyre kapaszkodó sikátorai bizonyítják, melyeken záporeső alkalmával és tavaszi olvadáskor ugyancsak lezúdul az áradat éppen a főutcára. Mindazonáltal festőinek kell mondanunk városunk fekvését, amit kivált Borsi felől nézve megszokott bámulni az idegen. Onnan látni a Magosnak ötös hegycsoportját a legszebben, onnan tűnik szemünkbe a városnak majdnem 3 kilométeres hossza s mivel Ujhely az országút melletti települések közé tartozik, onnan megérthető Ujhely kereskedelmi jelentősége is, mert mint az Alföld északi határőrzője, a déli, keleti és északi vasútvonalak keresztező pontjának városa. Még pedig egyre fejlődő, haladó és szépülő városa. Ki 30 évvel ezelőtt látta, rá sem ismer a régi ütött-kopott, hepehupás grádics-szerű városra többé. Utcáinak a Ronyvapatak felé fokokban való lejtését, — minek következtében a főutca nyugati járdája sok helyen 2—3 méterrel magasabban fekszik a szemközti járda színvonala felett, — a Magoshegy okozza, melynek keleti oldalára építették a várost bizonyára a szántóföldek kímélése okából s a Ronyvának kiöntései miatt, Az a Magoshegy szabja ki tehát a város külsejét, szép szce- nóriáját, erdeinek és szőlőinek köszöni jó levegőjét, minek tisztításához jelentékenyen hozzájárul a Ronyván horpadékba lecsapó északi szél; a Magoshegy sajátszerü alkotásának és trachyt-anyagának kell felróni továbbá vizben, kutakban való szegénységét; másfelől a legjobb ivóvíznek a hegylába körül való keleti sorakozását, mi szintén fontos ok lehetett a letelepedésnél, a városnak a Magoshegy Egy hónap választ el még bennünket Szent Isván király napjától, — a nagy nemzeti ünneptől. E napon Ujhelyben legalább 8—10 ezer idegen fordul meg. Nem gondolná-e a sátoraljaújhelyi általános ipartestület vezetősége, hogy e nemzeti ünnepet a maga részéről úgy ülhetné meg legméltóbban, ha kisipari munkakiállitást rendezne valahol a város középpontján, útba eső, könnyen hozzáférhető helyen ? Hát az újhelyi iparostanonc iskola tantestülete nem gondolná-e, hogy vakációja alatt akkor töltené napjait önmagához legméltóbban, ha mentői elébb értekezletre gyűlne s iparkodna e kiállítás előkészítése és ügyes elrendezése tárgyában a legszélesebb körű tevékenységet megkezdeni! ? Egy ilyen kiállításra fordított kiadások fényesen jövedelmező tőkét képeznének. Az anyagiakról nincs mit aggódni. Kormány és iparkamara, érdeklődő nagy közönség és jótevők biztosan fedeznék a kiadásokat, az erkölcsi eredmény pedig meg mutatná egy csalhatatlan fokmérő bizonyosságával, ennek a mi városunkbeli kisiparos osztálynak életképességi fokozatát. Még egy hónap van, — még van idő a cselekvésre. Nem a siránkozók, hanem a dolgozók érdemesek a jutalomra! lábára való építkezésénél. Azért érdemes újhelyi embernek a Magoshegyre menni, növénygazdagságában gyönyörködni, annak geológiai múltjára néha-néha ügyet vetni s az ide vetődött idegeneket is hazánk ez érdekes pontjára figyelmeztetni. Csak az a baj, hogy észak felől, a Torzsás felől igen sokáig tartó, nyugatól a Zsólyomka felől az utta- lan erdőkön keresztül bizonytalan, az ungvári pincék mellől pedig fárasztó a felmenetel, kivált az utolsó 100 m. úti részlet valóságos havasi kapaszkodásra emlékezteti az embert a hasig érő harasztban és fejünk felett összecsapó bokorzatban. Nem tudom, miért nem gondozzák a Magoshegyre telvezető, elgyö- pösödött s elbokrosodott ösvényeket ? miért nem teszik hozzáférhetővé e szép hegycsoportot újhelyieknek ős turistáknak ? Igen is azoknak, mert ilyenek is megfordulnak tetején évről-évre.J Én egyik jólelkü diákommal, Szépkutival, később dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár úrral jártam be lejtőit s ennek a bejárásnak eredményét közlöm, mivel dr. Cholnoky professzor ur, ki nem rég járt az Étna- vulkánon, egészen uj prospektust nyitott a Magos hegycsoport eredetére vonatkozólag. Vízvezeték, központi fűtés, csatornázás, ERDÉLYI HENRIK egészségügyi technikus műszaki irodája S á t o r a 1 j a u j h e 1 y, Kossuth-utca 169. sz. fürdőszoba, szivattyús kutak, mosdó, closet berendezések. Villa, m.os -világítás, erőátviteli telepeid. Tervet és üröltségvetést Irivána/tra Irészitelc. u Lapunk mai wftma 8 oldal.
