Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-10-14 / 114. szám
Október. 14. ZEMPLÉN 3. oldal. lajdonosai ellen a kihágási eljárás folyamatba téve nincsen. Utasítandó lenne a rendőrkapitány, hogy az ebadó szabályrendeletnek szerezzen érvényt s az e szabályrendeletbe ütköző kihágási ügyek s a kiirtott ebek számáról a képviselő testületnek időszakonként jelentést tegyen. (Vége köv.) VÁRMEGYE ÉS VAROS. Városi közgyűlés. — Saját tudósítónktól. — Sátoraljaújhely, 1905. okt. 12. A városnak folyó hó 12-én elég népes és soká tartó közgyűlése volt. Hosszú volt a tárgysorozat és a ke- vésbbé fontos tárgyak körül is gyakran félórákig, sőt hosszabb ideig tartó vitatkozás folyt. Nagyobb érdeklődéssel Miklósy István és társainak a szervezési szabályrendelet módosítását célzó javaslatát tárgyalták, továbbá a rendőrségnek csendőrséggel való fölcserélését és a város története cimü műnek miként való szerkesztésénél is hosz- szabb vita fejlődött ki. A utóbbi tárgynál folyt vitatkozás során panasz emelkedett, hogy a mü szerkesztésénél bizonyos hiányok észlelhetők. — Vannak benne felesleges, nem egy történeti mü keretébe illő képek és azok leírásai, melyek a mü becsét és értékét csökkentik. A hosz- szu vitát végre befejezték az alábbi tudósításunkban említett határozattal. A közgyűlésről szóló részletes tudósításunk a következő: Székely Elek polgármester délután 3 órakor nyitotta meg a közgyűlést. Mindenekelőtt szép szavakban emlékezett meg Fejes István ev. ref. esperes lelkészről, aki e napokban tartotta 40 éves lelkészi jubileumát. Indítványára a polgármester vezetésével dr. Búza Barna, Kin- csessy Péter, Matolai Etele, Miklósy István és dr. Szirmay István képviselőtestületi tagokból álló küldöttséget megbíztak, hogy a város nevében fejezze ki a jubiláns előtt szerencsekivánatait. Azután Widder Gyula interpellált. Megkérdezte a polgármestert, van-e tudomása arról, hogy a legutóbbi tüzeset alkalmával a fecskendőt nem lovak, hanem gyerekek húzták a veszedelem színhelyére. A polgármester megígérte, hogy ezen ügyben vizsgálatot indít és a közgyűlésnek annak idején bejelenti, hol voltait, de a másik percben érzette a csöndet. _ — Éhes vagyok mégis, adj sok, sok csókot, hisz két napig kellett nélkülöznöm. Elly undorral ment el a faltól, nem akart többet hallani, elég volt ennyi. És még másnap este is ennek a hatása alatt volt, amikor a bálban a szemébe mondta Lányi Jenőnek az igazságot. * — Erna kérlek, én holnap haza akarok utazni, már meg is Írtam az édes anyámnak, intézkedjél, hogy csomagoljanak. — Elly, remélem tréfálsz, de milyen rossz tréfa, csak nem hagynád itt a te kis anyuskádat? — Itt kell hagynom, bár fáj a válás, de nem maradhatok tovább. — De miért oly hirtelen ez az elhatározás ? hisz tegnap még azt terveztük, hogy elmegyünk a kaszinóbálba ; ej, mond, hogy csak tréfálsz, nem akarom hinni. Mit szólna Lányi, nem sajnálnád itt hagyni? — Azt hiszem könnyen elviseli ezt a csapást, hisz sokkal többet eltak a tűz kiütésekor a lovak, melyeknek a tűzoltó-laktanya istállójában kellett volna készenlétben lenniük. Miklósy István és több képviselőtestületi tag-társa egy hosszabb memorandumot adott be, mely a város szervezési szabályrendeletet kívánja módosítani. A sok üdvös és hasznos dolgot felölelő javaslat a többek között szegényház létesítését, a koldulás betiltását, a tisztviselők helyesebb munkabeosztását, a hivatalos órák megváltoztatását, a Torzsáson nyári mulatóhely felállítását, a mostani színház értékesítését és egy uj színház építését, a gőzfürdő renoválását, hatósági mészárszék felállítását, a piaci drágaság megszüntetését, városi közkert létesítését, az utcák rendezését stb. kívánja. A közgyűlés egy 7 tagú bizottságot küldött ki, mely Miklósy István javaslatának figyelembevételével a szervezési szabályrendeletet módosítani fogja és eljárása eredményéről egy, kizárólag e célból novemberben összehívandó közgyűlésen jelentést tesz. A bizottság jelentsését kinyomatják és a képviselőtestület tagjai között kiosztják. Azután kihirdették a Soltész Mária jár vány kórházi ápolónő fizetés- felemelési ügyében és az iktatói állás rendszeresitése tárgyában hozott törvényhatóságijóváhagyóhatározatokat. Rude Bernát a háza elé portálét csináltatott, aminek következtében a város tulajdonát képező járdából bizonyos területet elfoglalt. A képviselőtestület ebből folyólag szótöbbséggel kimondotta, hogy mindazok, akik házaik elé portálét készíttetnek, folyó méterenként és évenként 20 fillér bért tartoznak a város pénztárába befizetni. Miklósy István képvt. tag ezeket a területeket ingyen kérte átengedni, mig a pénzügyi bizottság folyó , méteren kint 1 kor. bért javasolt. Özv. Jakubcsó Jánosnénak a város részére átengedett háza előtti terület kártalanítása fejében □ ölenkint 50 koronát állapítottak meg. A beruházási számla kimerülése folytán előállott kiadási tétel és a gőzfürdőben előállott többlet-kiadás fedezésére póthitelt engedélyeztek. Nehány képviselőtestületi tag annak idején aláírta a város története cimü mü előfizetési felhívását s ezzel az előfizetési összeg megfizetésére kötelezte magát. Minthogy a kérdéses munkát a képviselőtestületi tagok ezentúl ingyen kapják — a közgyűlés az aláírókat vállalt kötelezettségeik alól felmentette. Miklósy István, dr. Kossuth János, dr. Szirmay István, Matolai Etele, dr. Búza Barna, dr. Reichard Salamon, dr. Hornyay Béla és Widder Gyula képvtest. tagok hozzászólása után elhatározta még a közgyűlés, hogy a mü írójának a szerződésileg megállapított tiszteletdijat csak akkor bocsátja rendelbir az ember mint gondolná. Különben ideje lenne az öltözóshez kezdeni, ma délelőtt vendégünk lesz, Lányi mondta, hogy eljön. Váradyné gondolkozni kezdett s úgy gondolta, hogy itt valaminek kell a háttérben lennie, de nem is képzelte, hogy mi. ... A vonaton ült már Elly s a mikor az utolsó jelzés is felhangzott, felnyitotta az ablakot s kidobott egy hófehér rózsát, aztán azt mondta Ernának niosolyogva, gúnyos hangon :-- Édes Ernám, kérlek add át ezt a rózsát Lányinak s aztán mond meg neki, hogy a kis elefánt küldi... Váradyné mozdulatlanul állott még akkor is, a mikor a vonat már régen eltűnt a messzeségben . . . s a mikor megindult, úgy érezte, hogy nagy, nehéz vádat mondott az a leány. III. Kedves Elly! Ne dobja félre olvasatlanul a levelem, kérem, nagyon kérem, olvassa el, életem, boldogságom függ ettől . . . Azt mondja, hogy mit törődik maga az én életemmel ? mi köze a kezésére, ha a megirt történeti részletet a mü szerkesztő bizottságának előzőleg bemutatja. Ebbe a bizottságba beválasztották még dr. Szirmay Istvánt és dr. Búza Barnát. Körmöcbánya város felhívást bocsátott ki, Bátori Schulcz Bódog szobrára. A közgyűlés a pénzügyi bizottság javaslatára 100 koronát szavazott meg. Ujfalussy János végrehajtó három hónapon át Izsépy Miklós beteg kórházi gondnokot helyettesítette. Erre az időre a fizetését átengedte helyettesének. Minthogy a helyettes végrehajtó ugyanerre az időre a fize tésen kívül a lakbért is megkapta, — Miklóssy István indítványára Ujfa- iussy Jánosnak segély címén megszavazták a kért lakbér-járandóságot. Elővették azután a rendőrségi szolgálatnak csendőrségi szolgálattal leendő felcserélése tárgyában kelt al- ispáni és pénzügyi bizottsági javaslatokat. E szerint a csendőrsógi létszám 1 őrmesterből, 2 csendőr-őrsvezetőből és 20 csendőrből állana. Ezekből nappal is 6 mozgó járőr járná be a város minden utcáit és minden ponton 20—30 percnyi időközökben jelenne meg, azonkívül a vasúti állomásoknál is ellátná a szolgálatot. A csendőrségnek az évi fenntartása 27,194 koronába, a felszerelése pedig 8602 koronába kerülne, a mely összegből a város 50%-ot térítene meg a kincstárnak s igy a városnak a csendőrség fentartása 5000 koronával kevesebbe kerülne mint a rendőrség. Több képviselőtestüleli tag felszólalása után a közgyűlés elhatározta, hogy ezt az ügyet behatóbb tanulmányozás, információk szerzése, a csendőrségi szolgálatnak beválása felől véleményeknek beszerzése végett kiadják a polgármesternek, aki annak idején jelentést tesz majd az eredményről. A községi közmunka váltság összegének megállapítása után Orosz Mihály kártalanítási ügyében akként határozott a közgyűlés, hogy D-ölön- ként 10 koronát szavazott meg részére. Az évi 500 köbméter kavics fed- anyag szállításával mint egyedüli ajánlattevőt, Grünberger Ábrahámot bízták meg. A Csalogány-utca betonjárdájának építését Zambon Valentin vállalkozó kapta, aki a járdát □ méterenként 4 koronájával készíti. A rendőrkapitány fizetés-felemelésére vonatkozólag kimondotta a közgyűlés, hogy az 1904. évi X. t.-c. szerint joga van az I. oszt. szolgabi- rói fizetésnek (1450 forint) megfelelő javadalmazásra. A kovács és kerékgyártó-munkák biztosítására nézve Tóth Audrás- sal kötik meg a szerződést. boldogságomhoz ? ... Ne kérdezze, ne legyen kegyetlen s ha már a szavamat nem hallgatta meg: hallgasson meg most, a lelkem megtisztult mig írtam s érzem most már méltó vagyok arra, hogy meghallgasson . . . Hat hónapja, hogy elment, hat hónapja, hogy fölébredtem, leráztam magamról a port s fölemelkedtem abból a mélységből: a hová nem a szivem, de a vérem vitt . . . Ne ítéljen el Elly! Maga ártatlan, tiszta s nem értené meg hiába magyaráznám, hogy a lelkem, a szivem távol volt attól, nem is tudott róla, a mit a vérem elkövetett . . . Az eszem is csak akkor lázadt fel; amikor maga a szemembe vágta, hogy nem vagyok becsületes ember. Ettől a perctől kezdve éreztem, hogy nem méltó dolgot cselekszem, mert nem elég, hogy lopok, de még ha- zudok is, két nagy bűn ölelkezik: a mikor én saját magamat ámítom . . . Maga ébresztett fel, maga vezetett vissza a jó útra, maga tanított meg arra: mi az igaz szerelem. Szeretem Elly I nagyon szeretem, mert magában tanultam meg becsülni a nőt, a maga hófehérsége A Csalogány-utca alsó részének járdázása tárgyában megbízták a polgármestert, hogy a betonjárda építésére költségvetést készíttessen és annak alapján a hozzájárulási tárgyalást tartsa meg az érdekelt háztulajdonosokkal. Aztán a pénztári vizsgálatokról szóló jegyzőkönyveket vették tudomásul, az illetőségi ügyeket és több ke vésbbé közérdekű tárgyakat intézték el, mire a közgyűlés este 6 óra tájban véget ért. HÍREK. A szesz alkonya. — okt. 14. Megalakult a zemplénvármegyei antialkoholista egyesület, a taggyüj- tések immár javában folynak. Az alkohol, annak minden neme, válfaja terméke ellen tehát nálunk is megindult a harc. Az antialkoholisták hadat üzentek a bornak, sörnek, pálinkának, pezsgőnek s mindazon italoknak, melyekben bármilyen kicsiny mennyiségben is szesz van. Azt mondják a liga hívei, hogy a szesz megrontja az ember idegzetét, ener- válja erejét és csökkenti ellenálló képességét a külbehatások ellen. Élvezete tehát káros, veszedelmes, sőt halálos. Maholnap tehát már az alkohol is csak történelmi emlék lesz, mint a nektár, az ambrózia és sok más varázsital. Az utókor csak hírből fogja ismerni, miként mi a mannát, vagy az istenek italait, de ajkukat nem nedvesíti meg többé és izét is elfelejtik már unokáink. Szegény pálinka, bor, pezsgő 1 A múlandóság tehát téged sem kerülhetett ki és bár ma még csak szelleme lengi körül nevedet, illatodat, poharainkat, nemsokára végképen megsirathatunk. Eddig rendesen ti csaltatok ki könyeket szemeinkből, az öröm, vagy a bánat könyeit; ezentúl pedig miattatok, értetek kell majd sírnunk. „Ki“ lesz már ezentúl örömben, bánatban a mi kenyerespajtásunk, ki velünk vigad, velünk sir, ha igy kívánja ezt a szükség? Nélküled, már nem élet az élet, nem muzsika a cigány, nem szerelem a szerelem, a vágy, az ábránd, — te tüzelted fel a kedélyeket, ihletted meg a költői lelkeket, öntöttél reménységet, bátorságot, erőt belénk, mikor csüggedni kezdtünk vagy gyengéknek éreztük magunkat. Régi szokása az embernek, hogy a mikor búcsúznia, válni kell attól, kit szeret, kebléhez öleli őt és görcsösen kapaszkodik bele, hogy az együttlét örömeit mennél tovább élvezze. Oh, hát jövel te is boros-, söelnémitott bennem minden kicsinyes, rósz gondolatot, azalatt szerettem meg: mig szakítottam a múlttal, azalatt, mig összehasonlítottam azzal a forró vérrü szyrénnel . . . Ha tud hinni nekem, ha gondolja, hogy méltó lennék a maga hófehér kezére: Írjon! ha csak egy szót ir is, sietek, rohanok, hogy szóval is elmondjam a mit a szivem, lelkem sugal . . . Lányi. És Dénes Elly úgy érezte, hogy a szive nagyon dobog és a szemei megtelnek könnyel; a mig elővett egy aranyszegélyes rózsaszín kis levélpapírt és ráírta siető kézzel: „A kis elefánt meghalt örökre, most temettem el, a mig ezt a pár sort leírtam . . . Elly.u * Tátrafüreden találkoztam össze Lányi Jenőoével, ott nyaraltak. Egy kedves csillagfényes augusztusi este beszélte el nekem ezt a történetet s a mikor a végére ért, mosolyogva jegyezte meg: ha elég érdekesnek találod ird le, én azt hiszem elég jó téma. S én is úgy találtam . . ,
