Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-07-04 / 71. szám

Julias 4. ZEMPLÉN 3. oldal. Gróf Wallis Gyula. J Mély rész­véttel vesszük a szomorú hirt, hogy gróf Wallis Gyula cs. és kir. kama­rás, zemplénmegyei nagybirtokos jú­nius hó 30-án meghalt. Az elhunyt gróf fenkölt lelkületű nejével Somogyi Ilona grófnővel együtt a közjótékony­ság terén szerzett elévülhetetlen érde­meket magának s e megyéhez sok kedves kötelék fűzte épen jótékony tettei által. Halálát mindenki mély részvéttel és fájdalommal vette hírül s a gyász jeléül a vármegye házára, a r. kath. és g. kath. parochia épületére is kitűzték a gyászlobogót. Az érte­sítés, melyet a haláleset alkalmából gyászoló özvegye kibocsátott, a kö­vetkező szövegű: Gr. Walds Gyuláné szül. Gróf Somogyi Ilona, csillagke­resztes hölgy, a saját és a boldogult testvérei s rokonai nevében mély fáj­dalommal jelenti drága s felejthetet­len férjének gróf Wallis Gyulának Carrighmaini bárónak, cs. és kir. ka­marásnak, cs. és kir. nyugalm. lovas­sági őrnagynak, a szász Albrecht-rend lovagjának, a hadi emlék-érem tulaj­donosának gyászos elhunytál; aki pénteken 1905. évi junius hó 30-án délután féi 5 órakor rövid, de gyötrő szenvedés és a halotti szenségek fel­vétele után életének 78-ik évében az Urban csendesen és boldogan elszen- derült. A drága halott földi porhü­velye vasárnap, 1905. évi julius hó 9-án, Bécsben, Tuchlauban 5. szám alatti saját házában délután 3 órakor a legnagyobb csendben fog beszen­teltetni, amelynek megtörténte után Döbröntére, a saját shboltba fog szál­líttatni, ahol beszentelés után a te­metés kedden, junius hó 4 én d. e. 10 órakor történik. A halotti misék a bécsi udvari plébánia templomban, valamint a kegyúri templomokban szerdán délelőtt 9 órakor tartatnak. Bécs, 1905. junius hó 30-án. Imád­kozzunk érette ! — Aratás. Reng az arany kalá­szos mező, amint a lanyha nyári szellő elsuhan a látóhatár felett. Az érett, acélos magtól duzzadó kalász libbenve, hajlongva üdvözli a gaz­dát, a kinek szeme vidáman tekint végig az Istenáldás bőségében ra­gyogó széles mezőn. Nehéz napok fáradozásának gyümölcsét fogadja a mindenség urától és a mig hálatelt szívvel mond köszönetét jóságáért, az utolsó napon imát is rebeg, hogy a mindenek gondozója harmatoztassa meg még egyszer a mezők kalászait, hogy azoknak aranynyá sárgult sze­me ne peregjen ki a kaszacsapások súlya alatt. Széles Magyarország leg­nagyobb részében megkezdődött az aratás, a legszebb és legédesebb me­zei munka. Sok ezer kaszapenge vág bele a termőföldek aranykalászos rengetegébe, messzire hallatszik a jó kedvtől áradó szivek vidám dala. Gyűlik a gabona, a mindennapi ke­nyér, az élet. — Nagy vihar. Tegnap délután óriási vihar tombolt városunk fölött. Kevéssel 2 óra után vizzel és jéggel telt fekete felhők tűntek fel az északi égbolton, melyek rohamosan köze­ledtek városunk felé. Álig telt bele néhány perc, a felhők ijesztő zúgás­sal, óriási széltől űzetve fejünk felett kóvályogtak. Rémes és veszélyes volt az utcán járni. Mindenki menekült a rettenetes vihar elől, a merre tudott. A nagy szél annyira végigseperte az utcákat, hogy a sürü, fojtó porfelhő­ben lehetetlen volt járni. Közbe vil­lámcsapás és csaknem állandó meny­dörgés tette rémesebbé a helyzetet, majd az eső feltartózhatlanul zuho­gott a kiszáradt földre. Rövid idő múlva patakként folyt a viz az ut­cákon, sok kárt okozva az épületek­ben és az országos vásáron árusítók tárgyaiban. A legtöbb pince vizzel telt meg, sőt egyes lakásokba is be­hatolt a nagy viz. A Kazinczy-utcai törvényszéki palota előtt olyan vizár hömpölygött végig, hogy az épület állványából lerakott gerendákat, desz­kákat s egyéb segédeszközöket magá­val sodorta. A Papsoron kirakott porté­kákat sátrastól, mindenestől úgy a elseperte a viz, hogy a Főutcán, a templom előtt kellett kihalászni az úszó tárgyakat. A szól is nagy ká­rokat okozott. Sok diszfácskát tört ki, sőt nagyobb fákat is kicsavart tövéből. A házak fedeléről pedig a zsindelytetőzetet szedte le. Sok kárt okozott még s tegnapi vihar a sző­lőkben és vetésekben is. Ehhez ha­sonló vihar régen nem volt Ujhelyben. — Országos vásár. Az úgyneve­zett julius havi Sarlós-vásár folyó hó 3-án tartatott meg Sátoraljaújhely­ben. A vásár, különösen a barom­vásár eléggé népes volt s igy az adás-vétel tekintetében sem lehet pa­nasz. A kereskedők és iparosok azon­ban — mint rendesen történni szo­kott — nem a legjobb vásárt csi­nálták. Délután, mikor a vásár vé­géhez ért és a nép legnagyobb része hazafelé indult, olyan óriási vihar keletkezett, hogy a vásáros nép csak késő délután hagyhatta el a várost. — Öngyilkosság. Folyó hó 4-én éjjeli fél 2 óra tájban egy fiatal em­ber főbe lőtte magát egy helybeli nyilvános helyen, ahová mulatni ment. A halálra szánt ifjú Marczincsák Gyula borfiu, aki egy hatlövetű forgó- pisztolylyal jobb halántékába lőtt. A helyszínén megjelent városi orvos a súlyosan sérültet a kórházba szállít­tatta. A rendőrséghez címezve egy levelet találtak nála, melyben öngyil­kosságáról hozzátartozóit kiértesíteni kéri. Életbenmaradásához kevés a remény. Végzetes tettének okát nem tudják, valószínű azonban, hogy sze­relmi csalódás adta kezébe a fegy­vert. — Az újhelyi fodrászsegédek sztrájkolni készülnek. A helybeli fod­rászsegédek egy memorandumot ad­ták át a fodrászoknak, melyben ké­rik, hogy a jelen rendszer megvál­toztatásával nyáron az üzlet nyitás órája reggel 6, télen 7 óra legyen. A zárási idő, kivéve az ünnepelőtli és báliestéket 8 órára tűzessék ki. Az újhelyi fodrászmesterek legtöbbje el­fogadhatónak tartja a kérelmet, csu­pán négy nem akar beleegyezni a kívánság teljesítésébe. A fodrászse­gédek erre elhatározták, hogy a ké­relmet megismétlik s ha annak tel jesitésébe nem fognak belemennni: kimondják a sztrájkot. — Családi dráma. Mindennapos esemény, hogy egy-egy fiatal paraszt- gazda alig esküszik meg sziveválasz- tottjával, nehány hónapra rá nyakába akasztja tarisznyáját s kivádorol az uj világba, pénzt szerezni, hogy föl­det, házat vehessen. A százasok las­san több éven keresztül ezerekre sza­porodnak és ilyenkor a fiatal gazda a munkától megtörve tér haza, azzal a boldog tudattal, hogy régi paraszt ábrándja beteljesedik ; lesz szép zsin- delyes háza, kövér ökre, tehene és hornya és folytatni fogja azt az életet, amire akkor ... úgy vágyott. De hajh í a sátán ott leselkedik a boldogság küszöbén, a jövevényt karon fogja, szemeire fátylat dob, szivét összezúzza s magát az embert az örvénybe ta­szítja. Most történt ilyen tragikus eset Barkón. A boldog férj 7 évi ne­héz munka után váratlanul hazajött, hogy itthon hagyott szép feleségével boldogan élhessen. Amint belépett hajlékába hites párjához, ez éppen gyermekágyat feküdt, kicsi magzatja született. A férj elkomorult a hót éves viszontlátásnak eme keserű csalódá­sán, eszébe jutottak azok a napok, amiket átélt Amerika szénbányái­ban, midőn a földgyomrában vércsöp- peket izzadott a dollárokért, de ki­erőszakolta őket, bár egészsége árán a Janke-től, mert fiatalos eszével olyan szépen képzelődött a boldog­ságról. Az asszony egy napi beteg­ség után kis gyermekével megszökött szüleihez, ott hagyva megcsalt férjét bánatában. A boldogtalan ember két­ségbeesett csalódottságában bejött Homonnára, forgó pisztolyt vásárolt és elindult feleségéhez, hogy haza­hívja őt, de a nő félt férje bosszujá tói és nem akart menni. Ekkor a | férfi előrántotta a revolverét és fejbe lőtte. A boldogtalan gyilkos pedig eltűnt. Ki tudja hova és merre, vagy lehet, hogy önmagát is kivégezte va­lahol az erdőségek valamely rejtőké­ben. Különben a kalapját megtalálták a falu végén folyó patak partján, nem lehetetlen, hogy a vízbe ölte magát. A hűtlen asszony pedig összeroncsolt fejjel fekszik s valószínűleg el is fog pusztulni. Szomorúan konstatálhatjuk hogy 50 százalékban igy állnak a viszonyok a paraszt kivándorlók fe­leségeivel, csakhogy nem minden szerelmi viszony kerül napvilágra. — Évzáró vizsga O.-Liszkán. Tu­dósítónk Írja O.-Liszkáról: hogy az ottani izr. elemi iskolában folyó évi jun. hó 29-ón tartattak meg az év­záró vizsgák. Lebovits Izsák tanító egy évi fáradtságos munkájának ered­ménye meglepte a szép számban egybegyült hallgatóságot és méltán, mert tanítványai oly szabatos, kor­rekt feleleteket adtak, hogy nem ta­gadhatjuk meg tőle az elismerés és méltánylás szavát. — Zsebtolvajok munkában. A tegnapi országos vásárt a zsebmet­szőknek egész raja lepte el és komo­lyan veszélyeztette mindazokat, akik­nek a zsebében pénz volt. Különösen az asszonyokat szemelték ki áldoza­taiknak. Soknak a zsebéből vagy ko­sarából emelték el a pénzzel tel tár­cákat. Kacsó Mihálynétól, egy legé­nyei földműves nejétől a marhavá­sár téren 630 koronát loptak. A ká­rosult asszony panaszt tett a rend­őrségnél, melynek egyik közege, Szla- dek Lajos renőrszakaszvezető csak­hamar hurokra kerítette a zsebtolva­jok díszes társaságát. Több száz ko­ronát találtak náluk, közte a meglo­pott asszony pénzét is. Egyelőre be­zárták a veszedelmes jövevényeket, azután az előnyomozat befejezésével hazatoloncolják őket. — A Bodrog halottai. Tudósítónk írja: folyó hó 2-án délelőtt 11 órakor Ladamócon Lévai Kálmán 18 éves napszámos fürdés közben a Bodrogba fűlt. Fuldoklását alig 5 lépésről töb­ben többen látták a partról, de el- merülése oly hirtelen történt, hogy kimenteni lehetetlen volt. Holteste eddig található nem volt. Ugyancsak vízbe fűlt Zemplénben ismeretlen kö­rülmények közt 2-án este Majtényi Mihály ottani földmives. Holttestét 3-án hajnalban fogták ki Ladamócon a Bodrogból. — Tanuló felvétetik Malártsik György utóda fűszer-és csemege üz­letében. IRODALOM. A Föld és Népei. — Könyvismertetés. Megjelent a Franklin tár­sulat kiadásában ára díszes vászonkötésben 15 korona. — Rendkívül becses munka jelent meg ma a könyvpiacon. A Föld és Népei cimü hatalmas földrajzi és eth- nografiai kézikönyvnek ötödik kötete: Magyarország. Teljessé vált immár e kötettel a nagyszabású vállalkozás, a melyhez fogható a külföldi e nemű kiadvá­nyok között is kevés akad. A most megjelent ötödik kötet, amely az idegen országokkal és né­pekkel foglalkozó négy első kötet után hazánk földjét és népét ismer­teti, Magyarországnak első, nagymé­retű, népies nyelven irt, illusztrált monográfiája. Úttörő munka tehát s már cél­jánál fogva is megbecsülhetetlen, hé­zagpótló kézikönyv. Huszonhat legkiválóbb szakembe­rünk munkájának lelkiismeretes ered­ménye a 45 ives, hatalmas kötet, a melynek szerkesztője György Aladár, a négy első kötet érdemes Írója. Ő első sorban arra törekedett, hogy a nagy munka ne száraz adatok, nevek és számok halmaza, hanem minden pon­tossága és megbízhatósága mellett is érdekes irodalmi olvasmány legyen, a melyet nem dísznek tartanak csak a könyvszekrényben, hanem szeretet­tel olvasnak is. A tudós szerkesztő ezt a célját el is érte s a nagy munka, amely módot nyújt arra, hogy a magyar ember megismerhesse hazája földjét és népét, gyönyörködve oktat s isme­reteket terjesztve éleszti és tartalma­sabbá teszi a hazaszeretet nemes ér­zelmét. A szerkesztés nagy munkájában a szerkesztőt különösen dr. Erődi Béla, a kiváló földrajzi tudós, a ma­gyar földrajzi társaság tiszteletbeli elnöke támogatta, aki ezenkívül maga irta meg a Horvát-Szlavonországról szóló fejezetet. Az első fejezet, amely Magyar- ország földjét és népét általában is­merteti, Simonyi Jenő tollából ke­rült ki. A hegyekről és vizekről Hanusz István, az éghajlatról Cholnoki Jenő irt. A növényvilágot Borbás Vince, külön a mezőgazdaságot Szillassy Zoltán, az állatvilágot Paszlavszky József ismerteti. Magyarország néprajzát Bátky Zsigmond irta meg. Az alkotmány és közigazgatás cimü fejezet szerzője Rényi József. A közgazdasági életet Gelléri Mór, a közoktatás ügyét, az irodal­mat és művészetet Peres Sándor is­merteti. Budapesttel külön fejezet foglalkozik. Szerzője Thirring Gusz­táv. A Dunát Dévénytől Budapestig Balogh Margit irta le. A Duna-Tisza közét Hanusz István, a Dunántúl Sziklay János, a Balatont külön Lóczy Lajos, az északnyugati felvi­déket Nómethy Károly, Kozma Gyula és Demkó Kálmán, az északkeleti felföldet Brózik Károly, a nagy al­földet Márki Sándor és Körösi Albin, Biharországot K. Nagy Sándor, a délvidéket Czirbusz Géza, Erdélyt Téglás Gábor, a Székelyföldet külön Kozma Ferenc és Fiúmét Kenedi Géza ismertetik. Kiváló tudósok és jeles irók va- lamenyien, kik erejük legjavát adták hozzá a nagy munkához. Tizenhárom színes melléklet, egy- től-egyig gyönyörű, művészi repro­dukciók, tizenkilenc egész lapnyi rajzmelléklet, 419 szövegkép és egy térkép szemlélteti képben is azt, a mit a gondosan megirt szöveg el­mond. Páratlanul pazar diszü tehát ez a munka s elismerés illeti érte a kiadó Franklin-Társulatot is, amely áldozatot nem kiméivé módot nyúj­tott a szerkesztőnek arra, hogy a nagy müvet minden tekintetben mél­tóvá tehesse a nagy feladathoz. A kötet végén részletes pontos tárgymutató könyiti meg a kötet használhatóságát. A 716 lapos munka ára díszes vászonkötésbeu 15 korona. Ugyan­annyi, mint az előbbi köteteké. Meg­rendelhető minden hazai könyvkeres­kedés utján. Szanatóriumi Lapok. A „József Főherceg Szanatórium Egyesület“ uj lapot indított meg, mely méltán tart számot szélesebb körök érdeklődésére. Az egyesület elhunyt nagy védőjének József kir. hercegnek arcképe és az egyesülethez intézett sorai díszítik a lapot. Ezt minden tagja az egyesület­nek ingyen kapja meg. — Bizton reméljük, hogy pátriánkon is sokan fogják megrendelni. Hiszen oly ma­gasztos a cél, melyet az egyesület kitűzött. Az egyesületi tagsági dij évi 4 és 2 korona, melyet posta utal­ványon lehet beküldeni a József kir. herceg szanatórium Egyesületnek (Budapest, Királyi bérház). A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. F. J. Megkaptuk. Hozni fogjuk. Érdeklődő Kassa. 1) Cs. kir. kamarás 2) Vaskorona rendje van. I. Helyben. Nem közölhetjük. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Éhlert Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom