Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-07-04 / 71. szám
Julias 4. ZEMPLÉN 3. oldal. Gróf Wallis Gyula. J Mély részvéttel vesszük a szomorú hirt, hogy gróf Wallis Gyula cs. és kir. kamarás, zemplénmegyei nagybirtokos június hó 30-án meghalt. Az elhunyt gróf fenkölt lelkületű nejével Somogyi Ilona grófnővel együtt a közjótékonyság terén szerzett elévülhetetlen érdemeket magának s e megyéhez sok kedves kötelék fűzte épen jótékony tettei által. Halálát mindenki mély részvéttel és fájdalommal vette hírül s a gyász jeléül a vármegye házára, a r. kath. és g. kath. parochia épületére is kitűzték a gyászlobogót. Az értesítés, melyet a haláleset alkalmából gyászoló özvegye kibocsátott, a következő szövegű: Gr. Walds Gyuláné szül. Gróf Somogyi Ilona, csillagkeresztes hölgy, a saját és a boldogult testvérei s rokonai nevében mély fájdalommal jelenti drága s felejthetetlen férjének gróf Wallis Gyulának Carrighmaini bárónak, cs. és kir. kamarásnak, cs. és kir. nyugalm. lovassági őrnagynak, a szász Albrecht-rend lovagjának, a hadi emlék-érem tulajdonosának gyászos elhunytál; aki pénteken 1905. évi junius hó 30-án délután féi 5 órakor rövid, de gyötrő szenvedés és a halotti szenségek felvétele után életének 78-ik évében az Urban csendesen és boldogan elszen- derült. A drága halott földi porhüvelye vasárnap, 1905. évi julius hó 9-án, Bécsben, Tuchlauban 5. szám alatti saját házában délután 3 órakor a legnagyobb csendben fog beszenteltetni, amelynek megtörténte után Döbröntére, a saját shboltba fog szállíttatni, ahol beszentelés után a temetés kedden, junius hó 4 én d. e. 10 órakor történik. A halotti misék a bécsi udvari plébánia templomban, valamint a kegyúri templomokban szerdán délelőtt 9 órakor tartatnak. Bécs, 1905. junius hó 30-án. Imádkozzunk érette ! — Aratás. Reng az arany kalászos mező, amint a lanyha nyári szellő elsuhan a látóhatár felett. Az érett, acélos magtól duzzadó kalász libbenve, hajlongva üdvözli a gazdát, a kinek szeme vidáman tekint végig az Istenáldás bőségében ragyogó széles mezőn. Nehéz napok fáradozásának gyümölcsét fogadja a mindenség urától és a mig hálatelt szívvel mond köszönetét jóságáért, az utolsó napon imát is rebeg, hogy a mindenek gondozója harmatoztassa meg még egyszer a mezők kalászait, hogy azoknak aranynyá sárgult szeme ne peregjen ki a kaszacsapások súlya alatt. Széles Magyarország legnagyobb részében megkezdődött az aratás, a legszebb és legédesebb mezei munka. Sok ezer kaszapenge vág bele a termőföldek aranykalászos rengetegébe, messzire hallatszik a jó kedvtől áradó szivek vidám dala. Gyűlik a gabona, a mindennapi kenyér, az élet. — Nagy vihar. Tegnap délután óriási vihar tombolt városunk fölött. Kevéssel 2 óra után vizzel és jéggel telt fekete felhők tűntek fel az északi égbolton, melyek rohamosan közeledtek városunk felé. Álig telt bele néhány perc, a felhők ijesztő zúgással, óriási széltől űzetve fejünk felett kóvályogtak. Rémes és veszélyes volt az utcán járni. Mindenki menekült a rettenetes vihar elől, a merre tudott. A nagy szél annyira végigseperte az utcákat, hogy a sürü, fojtó porfelhőben lehetetlen volt járni. Közbe villámcsapás és csaknem állandó menydörgés tette rémesebbé a helyzetet, majd az eső feltartózhatlanul zuhogott a kiszáradt földre. Rövid idő múlva patakként folyt a viz az utcákon, sok kárt okozva az épületekben és az országos vásáron árusítók tárgyaiban. A legtöbb pince vizzel telt meg, sőt egyes lakásokba is behatolt a nagy viz. A Kazinczy-utcai törvényszéki palota előtt olyan vizár hömpölygött végig, hogy az épület állványából lerakott gerendákat, deszkákat s egyéb segédeszközöket magával sodorta. A Papsoron kirakott portékákat sátrastól, mindenestől úgy a elseperte a viz, hogy a Főutcán, a templom előtt kellett kihalászni az úszó tárgyakat. A szól is nagy károkat okozott. Sok diszfácskát tört ki, sőt nagyobb fákat is kicsavart tövéből. A házak fedeléről pedig a zsindelytetőzetet szedte le. Sok kárt okozott még s tegnapi vihar a szőlőkben és vetésekben is. Ehhez hasonló vihar régen nem volt Ujhelyben. — Országos vásár. Az úgynevezett julius havi Sarlós-vásár folyó hó 3-án tartatott meg Sátoraljaújhelyben. A vásár, különösen a baromvásár eléggé népes volt s igy az adás-vétel tekintetében sem lehet panasz. A kereskedők és iparosok azonban — mint rendesen történni szokott — nem a legjobb vásárt csinálták. Délután, mikor a vásár végéhez ért és a nép legnagyobb része hazafelé indult, olyan óriási vihar keletkezett, hogy a vásáros nép csak késő délután hagyhatta el a várost. — Öngyilkosság. Folyó hó 4-én éjjeli fél 2 óra tájban egy fiatal ember főbe lőtte magát egy helybeli nyilvános helyen, ahová mulatni ment. A halálra szánt ifjú Marczincsák Gyula borfiu, aki egy hatlövetű forgó- pisztolylyal jobb halántékába lőtt. A helyszínén megjelent városi orvos a súlyosan sérültet a kórházba szállíttatta. A rendőrséghez címezve egy levelet találtak nála, melyben öngyilkosságáról hozzátartozóit kiértesíteni kéri. Életbenmaradásához kevés a remény. Végzetes tettének okát nem tudják, valószínű azonban, hogy szerelmi csalódás adta kezébe a fegyvert. — Az újhelyi fodrászsegédek sztrájkolni készülnek. A helybeli fodrászsegédek egy memorandumot adták át a fodrászoknak, melyben kérik, hogy a jelen rendszer megváltoztatásával nyáron az üzlet nyitás órája reggel 6, télen 7 óra legyen. A zárási idő, kivéve az ünnepelőtli és báliestéket 8 órára tűzessék ki. Az újhelyi fodrászmesterek legtöbbje elfogadhatónak tartja a kérelmet, csupán négy nem akar beleegyezni a kívánság teljesítésébe. A fodrászsegédek erre elhatározták, hogy a kérelmet megismétlik s ha annak tel jesitésébe nem fognak belemennni: kimondják a sztrájkot. — Családi dráma. Mindennapos esemény, hogy egy-egy fiatal paraszt- gazda alig esküszik meg sziveválasz- tottjával, nehány hónapra rá nyakába akasztja tarisznyáját s kivádorol az uj világba, pénzt szerezni, hogy földet, házat vehessen. A százasok lassan több éven keresztül ezerekre szaporodnak és ilyenkor a fiatal gazda a munkától megtörve tér haza, azzal a boldog tudattal, hogy régi paraszt ábrándja beteljesedik ; lesz szép zsin- delyes háza, kövér ökre, tehene és hornya és folytatni fogja azt az életet, amire akkor ... úgy vágyott. De hajh í a sátán ott leselkedik a boldogság küszöbén, a jövevényt karon fogja, szemeire fátylat dob, szivét összezúzza s magát az embert az örvénybe taszítja. Most történt ilyen tragikus eset Barkón. A boldog férj 7 évi nehéz munka után váratlanul hazajött, hogy itthon hagyott szép feleségével boldogan élhessen. Amint belépett hajlékába hites párjához, ez éppen gyermekágyat feküdt, kicsi magzatja született. A férj elkomorult a hót éves viszontlátásnak eme keserű csalódásán, eszébe jutottak azok a napok, amiket átélt Amerika szénbányáiban, midőn a földgyomrában vércsöp- peket izzadott a dollárokért, de kierőszakolta őket, bár egészsége árán a Janke-től, mert fiatalos eszével olyan szépen képzelődött a boldogságról. Az asszony egy napi betegség után kis gyermekével megszökött szüleihez, ott hagyva megcsalt férjét bánatában. A boldogtalan ember kétségbeesett csalódottságában bejött Homonnára, forgó pisztolyt vásárolt és elindult feleségéhez, hogy hazahívja őt, de a nő félt férje bosszujá tói és nem akart menni. Ekkor a | férfi előrántotta a revolverét és fejbe lőtte. A boldogtalan gyilkos pedig eltűnt. Ki tudja hova és merre, vagy lehet, hogy önmagát is kivégezte valahol az erdőségek valamely rejtőkében. Különben a kalapját megtalálták a falu végén folyó patak partján, nem lehetetlen, hogy a vízbe ölte magát. A hűtlen asszony pedig összeroncsolt fejjel fekszik s valószínűleg el is fog pusztulni. Szomorúan konstatálhatjuk hogy 50 százalékban igy állnak a viszonyok a paraszt kivándorlók feleségeivel, csakhogy nem minden szerelmi viszony kerül napvilágra. — Évzáró vizsga O.-Liszkán. Tudósítónk Írja O.-Liszkáról: hogy az ottani izr. elemi iskolában folyó évi jun. hó 29-ón tartattak meg az évzáró vizsgák. Lebovits Izsák tanító egy évi fáradtságos munkájának eredménye meglepte a szép számban egybegyült hallgatóságot és méltán, mert tanítványai oly szabatos, korrekt feleleteket adtak, hogy nem tagadhatjuk meg tőle az elismerés és méltánylás szavát. — Zsebtolvajok munkában. A tegnapi országos vásárt a zsebmetszőknek egész raja lepte el és komolyan veszélyeztette mindazokat, akiknek a zsebében pénz volt. Különösen az asszonyokat szemelték ki áldozataiknak. Soknak a zsebéből vagy kosarából emelték el a pénzzel tel tárcákat. Kacsó Mihálynétól, egy legényei földműves nejétől a marhavásár téren 630 koronát loptak. A károsult asszony panaszt tett a rendőrségnél, melynek egyik közege, Szla- dek Lajos renőrszakaszvezető csakhamar hurokra kerítette a zsebtolvajok díszes társaságát. Több száz koronát találtak náluk, közte a meglopott asszony pénzét is. Egyelőre bezárták a veszedelmes jövevényeket, azután az előnyomozat befejezésével hazatoloncolják őket. — A Bodrog halottai. Tudósítónk írja: folyó hó 2-án délelőtt 11 órakor Ladamócon Lévai Kálmán 18 éves napszámos fürdés közben a Bodrogba fűlt. Fuldoklását alig 5 lépésről többen többen látták a partról, de el- merülése oly hirtelen történt, hogy kimenteni lehetetlen volt. Holteste eddig található nem volt. Ugyancsak vízbe fűlt Zemplénben ismeretlen körülmények közt 2-án este Majtényi Mihály ottani földmives. Holttestét 3-án hajnalban fogták ki Ladamócon a Bodrogból. — Tanuló felvétetik Malártsik György utóda fűszer-és csemege üzletében. IRODALOM. A Föld és Népei. — Könyvismertetés. Megjelent a Franklin társulat kiadásában ára díszes vászonkötésben 15 korona. — Rendkívül becses munka jelent meg ma a könyvpiacon. A Föld és Népei cimü hatalmas földrajzi és eth- nografiai kézikönyvnek ötödik kötete: Magyarország. Teljessé vált immár e kötettel a nagyszabású vállalkozás, a melyhez fogható a külföldi e nemű kiadványok között is kevés akad. A most megjelent ötödik kötet, amely az idegen országokkal és népekkel foglalkozó négy első kötet után hazánk földjét és népét ismerteti, Magyarországnak első, nagyméretű, népies nyelven irt, illusztrált monográfiája. Úttörő munka tehát s már céljánál fogva is megbecsülhetetlen, hézagpótló kézikönyv. Huszonhat legkiválóbb szakemberünk munkájának lelkiismeretes eredménye a 45 ives, hatalmas kötet, a melynek szerkesztője György Aladár, a négy első kötet érdemes Írója. Ő első sorban arra törekedett, hogy a nagy munka ne száraz adatok, nevek és számok halmaza, hanem minden pontossága és megbízhatósága mellett is érdekes irodalmi olvasmány legyen, a melyet nem dísznek tartanak csak a könyvszekrényben, hanem szeretettel olvasnak is. A tudós szerkesztő ezt a célját el is érte s a nagy munka, amely módot nyújt arra, hogy a magyar ember megismerhesse hazája földjét és népét, gyönyörködve oktat s ismereteket terjesztve éleszti és tartalmasabbá teszi a hazaszeretet nemes érzelmét. A szerkesztés nagy munkájában a szerkesztőt különösen dr. Erődi Béla, a kiváló földrajzi tudós, a magyar földrajzi társaság tiszteletbeli elnöke támogatta, aki ezenkívül maga irta meg a Horvát-Szlavonországról szóló fejezetet. Az első fejezet, amely Magyar- ország földjét és népét általában ismerteti, Simonyi Jenő tollából került ki. A hegyekről és vizekről Hanusz István, az éghajlatról Cholnoki Jenő irt. A növényvilágot Borbás Vince, külön a mezőgazdaságot Szillassy Zoltán, az állatvilágot Paszlavszky József ismerteti. Magyarország néprajzát Bátky Zsigmond irta meg. Az alkotmány és közigazgatás cimü fejezet szerzője Rényi József. A közgazdasági életet Gelléri Mór, a közoktatás ügyét, az irodalmat és művészetet Peres Sándor ismerteti. Budapesttel külön fejezet foglalkozik. Szerzője Thirring Gusztáv. A Dunát Dévénytől Budapestig Balogh Margit irta le. A Duna-Tisza közét Hanusz István, a Dunántúl Sziklay János, a Balatont külön Lóczy Lajos, az északnyugati felvidéket Nómethy Károly, Kozma Gyula és Demkó Kálmán, az északkeleti felföldet Brózik Károly, a nagy alföldet Márki Sándor és Körösi Albin, Biharországot K. Nagy Sándor, a délvidéket Czirbusz Géza, Erdélyt Téglás Gábor, a Székelyföldet külön Kozma Ferenc és Fiúmét Kenedi Géza ismertetik. Kiváló tudósok és jeles irók va- lamenyien, kik erejük legjavát adták hozzá a nagy munkához. Tizenhárom színes melléklet, egy- től-egyig gyönyörű, művészi reprodukciók, tizenkilenc egész lapnyi rajzmelléklet, 419 szövegkép és egy térkép szemlélteti képben is azt, a mit a gondosan megirt szöveg elmond. Páratlanul pazar diszü tehát ez a munka s elismerés illeti érte a kiadó Franklin-Társulatot is, amely áldozatot nem kiméivé módot nyújtott a szerkesztőnek arra, hogy a nagy müvet minden tekintetben méltóvá tehesse a nagy feladathoz. A kötet végén részletes pontos tárgymutató könyiti meg a kötet használhatóságát. A 716 lapos munka ára díszes vászonkötésbeu 15 korona. Ugyanannyi, mint az előbbi köteteké. Megrendelhető minden hazai könyvkereskedés utján. Szanatóriumi Lapok. A „József Főherceg Szanatórium Egyesület“ uj lapot indított meg, mely méltán tart számot szélesebb körök érdeklődésére. Az egyesület elhunyt nagy védőjének József kir. hercegnek arcképe és az egyesülethez intézett sorai díszítik a lapot. Ezt minden tagja az egyesületnek ingyen kapja meg. — Bizton reméljük, hogy pátriánkon is sokan fogják megrendelni. Hiszen oly magasztos a cél, melyet az egyesület kitűzött. Az egyesületi tagsági dij évi 4 és 2 korona, melyet posta utalványon lehet beküldeni a József kir. herceg szanatórium Egyesületnek (Budapest, Királyi bérház). A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. F. J. Megkaptuk. Hozni fogjuk. Érdeklődő Kassa. 1) Cs. kir. kamarás 2) Vaskorona rendje van. I. Helyben. Nem közölhetjük. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Éhlert Gyula.
