Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-09-16 / 102. szám
Sátoraljaújhely, 1905. szeptember í6. 102. (4456.) Harmincharmadik évfolyam Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoralja-UjHely, íétér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. apró hirdetéseknél minden garmond szó á fill., vastagabb betűkkel 8 üli. Nyílttériben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. iij. Meczner Gyula dx. Pereixyi Józsei főszerkesztő. ffimuukatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor. — Egyes szám ára 8 fillér. —— Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó útin 2 fill. Petit* betűnél nagyobb, avagy dUi- betükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. fi régi politika temetése. Budapest, 1905. szept. 15. Magam is ott voltam a temetésén azokkal együtt, akik e naptól ügyük feltámadását várták. Ilyen díszes temetése nem volt még egy kormánynak sem. Ennyi népet együtt csak Kossuth Lajos temetésén láttam, akkor gyászfátyollal, most vörös zászlókkal, akkor sirva, most a munkás mar- seillest zúgva; amaz fenségesebb, emez borzalmasabb volt. Senki sem tudta, mit hoz szept. 15-ike. Fásult csendesség uralkodott a fővároson előző napon este, de ezt nemsokára a békés polgárok aggódó félelme váltotta fel. A munkások csoportosulva, vörös zászlók alatt énekelve járták be a várost. így készül a munkásforradalom. Korán ébredt fel Budapest. Piros jelvényes munkásoktól rengettek az utcák s hét óra körül már a város minden részéből megindult a menet a parlament felé. A munkászenekarok a mar- seillest játszották s százezernyi tömeg énekelt vele. Közbe-közbe felhangzottak a jelszók, a táblákra irt jelmondatok: Meguntuk a nemzeti jármot! Jogot a népnek, hogy hazánk legyen! A politikai jogok vezetnek a gazdasági kizsákmányolás megszüntetésére! A nép- csaló mágnások a haza nevében teszik hazátlanná a nemzetet! Aki jó katonának, jó az szavazónak is! Haza csak ott van, ahol jog is van! Jog nélkül barmokká aljasodunk! Hét órától tizig tartott a felvonulás és a parlament előtere, a mellékutcák és a Szabadságtér áthatolhatatlan embertömeggé vált, mely porrá zúzhatta volna a parlamentet. A felvonulás után elnémult az egész tömeg — s ekkor volt legfélelmesebb. Néma tüntetése volt ez százezreknek, az anyagi erő megmutatása, programm minden szó nélkül. Csak egy szikra kellett volna e néptenger fel- gyujtására, de ez elmaradt. Ennyit akartak csak s féltizenegy órakor megkezdődött az elvonulás. Kő esett le mindenki szivéről. Legjobban fellélegzettek azonban bent a parlamentben, ahol csak aggódó arcokat lehetett látni. Mintha gyászoló gyülekezet lett volna, vagy halálraítéltek csoportja. A ház elnapolásáról szóló királyi kézirat soha jobbkor nem érkezett még, igy legalább mellőzni lehetett a nép nevében beadott bárom javaslatot. A kormány megbukott s vele együtt minden kísérlet, mely a régi kormányrendszert uj életre akarta kelteni. A kormány bukását önmaga idézte elő azon uj eszmével, melylyel milliókat vélt ügyének megnyerhetni; az általános titkos választói joggal. De bukása még nem nevezhető az eszme bukásának s a koalíció diadalának. A veszedelmes fegyver ki van huzva hüvelyéből, rövid idő kell annak kiélesité- sére. Az a hatalmas tömeg, mely remélve állta körül a parlamentet, ezentúl követelni fog s ezzel minden kormánynak, minden parlamentnek le kell számolnia. Justh Gyula Ígéretét neki, vagy utódjának be kell váltania. Ez a régi politika temetése. Demokratikus alapon kell szervezkednie minden pártnak. A nép zömét kell megnyernie, mely az uj választási törvény alapján átveszi a politikai élet súlypontját. Ezzel le kell számolnia a nemzetnek, parlamentnek, uralkodónak egyaránt. Tanítani kell a magyar munkásnépet, amig nem késő. A munkásnép még nem tudja, mi a nemzet fiainak kötelessége, mert nem ismeri, nem élvezi jogait. Ha előbb kap jogot, mint hazafias kötelességének valódi magaslatára emelkedik, elsöpör mindent, ami nemzeti, mert jelszavuk ez is: Meguntuk a nemzeti jármot! Minden jogot élvező polgárnak, tartozzék bármely párt kötelékébe, első szent kötelessége a munkásnép felvilágosítása. Erre a hatalmas erőre szüksége van a nemzetnek, a régi mult, a nemzeti jogok és kultúra harcosaivá kell őket tenni s nem annak lerombolójává. Félre a kicsinyes torzsalkodással, a párt- szenvedélylyel, féket kell adni a meginduló nemzetközi szociális áramlatnak. Tegyük azt előbb nemzetivé s akkor az segíti a nemzet ügyét valódi diadalra. Bécsnek engednie kell s engedni is fog; de a koalíciónak le kell számolni a kor hangulatával, mely zúgva követel jogot az alsó néposztálynak. Nem nyílt kérdés ez már, hanem égető szükséglet azon veszedelem miatt, ami megnem adása esetén, az egész nemzetet érheti. Nem egy haza bölcsére, de egész bölcs parlamentre van most szükség. Rövid az idő október 10-éig, rövid és drága, egy egész nemzet békéje függ tőle. Vajba király és nemzet megértenék egymás! Andor Károly. ' — szept. 16. Dissidensek értekezlete. A sátoraljaújhelyi dissidens-párt f. hó 14-én a „Vadászkürt“ kerthelyiségében értekezletet tartott. Az értekezleten Miklóssy István pártelnök akadályoztatása folytán a zemplenvármegyei dissidens párt elnöke, id. Meczner Gyula elnökölt, mig a jegyzőkönyvet a párt jegyzője: Dr. Adriányi Béla vezette. — Elnök üdvözölvén a párt megjelent tagjait, ismertette a m. kir. Kúria ítéletét, melylyel a sátoraljaújhelyi v. kerület mandátumát megsemmisítette s egyszersmind bejelenti, hogy ez alkalomból a sátoraljaújhelyi függetlenségi párt átírató: intézett a dissidens-párt, mint testvér párthoz, melyben a függetlenségi párt tudatja, hogy a megüresedett mandátum elnyerésére újból és egyhangúlag Dr. Búza Barnát jelölte, ak. azt el is fogadta ; kéri a pártot, hogy a jelöléshez hozzájárulni, esetleg a megüresedett mandátumra jelöltet állítani szíveskedjék. Á sátoraljaújhelyi dissidens-párt a maga részéről is egyhangúlag Dr. Buz a Barnát kiáltotta ki képviselőjelöltjéül. A függetlenségi párt átiratában azt is tudatta a dissi- dens-párttal, hogy dr. Búza Barna programmbeszédót f. hó 24-én fogja megtartani, mely alkalommal több politikai kitűnőség, köztük gr.Apponyi Albert is kilátásba helyezte megjelenését. A függetlenségi párt ebből folyólag arra kérte a testvér-dissidens pártot, hogy a megérkező politikai kitűnőségek fogadtatásánál, valamint a rendezendő ünnepségeken küldött- ségileg képviseltesse magát. A dissidens párt elhatározta, hegy az ünne- pies fogadtatásra öttagú köldöttséget küld, melynek idb., Meczner Gyula vezetése mellett Éhlert Gyula, dr. Friedmann Ármin, dr. Reichard Salamon és dr. Kellner Soma lesznek tagjai. A bankett rendezéséhez dr. Adriányi Bélát és Móré Gyulát, a banketten tartandó beszéd megtartására pedig id. Meczner Gyulát kérte fel a dissidens párt. Végül a párttagok szélesebb körben való csatlakozását elősegítendő, a párt megbízta három jegyzőjé; az aláírások gyűjtésével. Ezzel a gyűlés véget ért. Zemplénvármegye a nagyszé- csényi Rákóczy ünnepélyen.-- szept. 12. Talán nem lesz érdektelen az olvasó közönség előtt, ha még egy pár szóval megemlékezünk a lélekemelő, fényesen sikerült ünnepélyről és vármegyénknek azon történt képviseletéről, mivel az eddig szerzett értesüléseken alapuló közlemények részben hézagosak, részben pedig nem a valónak megfelelőek voltak. A nagyszécsényi Rákóczy ünnepélyt Nógrádvármegye hazafias közönsége tartotta meg folyó hó 12-én a szécsényi mezőn, az 1705. évben tartott rendi országgyűlés emlékére ugyanazon a helyen, a hol a rendi országgyűlés tartatott, fényesen, semmi anyagi áldozatot nem kiméivé s meghiván arra az összes törvényhatóságokat is vendégeiül. Magáról az ünnepély lefolyásáról a közönség a napilapokból értesült. Vármegyénk képviseletében nem riadott vissza ebben a pokoli hőségben meglehetősen terhes úti fáradalmaktól, sem az azzal járó költségektől, megjelentek az ünnepélyen vármegyénk rendszerinti főjegyzője Thuránszky László vezetése alatt Katinszky Geyza kér. főesperes, apát- plebános, Lehoczky Endre c. kanonok, Bernáth Béla országgyűlési képviselő, tolcsvai Nagy Barnabás közig' bizottsági tag, Stépán Aladár és Thuránszky Tihamér földbirtokosok, Bajusz Andor, Diószeghy János, Ma- lonyay Tamás, Nemes Sándor főszol- gabirák valamennyien diszmagyarban, a küldöttség lelkész tagjai pedig teljes papi díszben. A mint a napi lapok is kiemelték : Zemplénvármegye volt a legszebben képviselve, miért a küldöt- ség tagjait elösmerés illeti meg. Áz ünnepélyt megelőző ösmerke- dési estélyen küldöttségünk tagjai közül Bernáth Béla köszöntötte fel — a tőle megszokott lelkes szavakkal — Nógrádvármegye alispánját mint az ünnepélyt rendező bizottság elnökét. Az ünnepélyt követő, hozzávetőlegesen számítva 400—500 teritékü diszebéden pedig Thuránszky László vármegyei főjegyző beszédben köszöntötte fel Nógrádvármegye közönségét, melyet egész terjedelmében itt közlünk: Kedves Barátaink és Atyánkfíai! Ott, ahol a Kárpátok bércei már messze elmaradtak és lankás dombjait a síkság váltja fel; ott, ahol a nagy magyar alföld veszi kezdetét, a lassan tova simuló Bodrog partján; százados tölgyek árnyékában, csendesen húzódik meg egy kis falu övedzte, vihar tépett ódon várkastély! Ez immáron omladozó falak között látott először napvilágot az, akinek emlékére ma itt ünnepet ülünk: II. Rákóczy Ferenc dicső emlékezetű nagy fejedelmünk. És ott, ahol a Bodrog hullámai a Tokaj tüzes nedűjét termő hegyek alatt tovább húzódnak, egy hegyen épült város szélén e hullámokban tükröződnek vissza azok az idők viszontagságaival küzdő, büszkén égnek emelkedő bástyák, amelyek ut nagynak,, dicsőnek látták, amelyek úgy az Ő, mint a magyarnak régi dicsőségét hirdetik fennen és fogják még évszázadokon át hirdetni tovább! Borsi és Sárospatak! Őszinte áhítattal vedd ajkadra e két nevet óh magyar! Ott szívjuk mink Zemplén fiai magunkba a nagy Rákóczy szellemét .. . onnan jövünk szives meg- hivástokra ide messze idegenbe, elhozva magunkkal azt a szellemet, “ női ruha-kelme különlegességek, — — . = selyem, vászon, szőnyeg és fehérnemű üzlete ------— Sátoraljaújhely, Főtér, Kellner-féle ház, a főtőzsde szomszédságában. Lapunk mai száma 6 oldal.