Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-07-15 / 76. szám
Julius 15. ZEMPLÉN 3. oldal. A kassai csizmadia céhnek 1598- ból való céh szabályai szerint: „Ha az uj esztendő napja előjő, akkor tartoznak az Atyjoknak (céhmester = atyamester) tisztösséges ajándokkal. Az Atyjok is tartozik a mellé egy tisztösséges ebéddel, az mellé elógh borral, mig az ebéd áll. Az mester* legényöknek, annak felette, ha az mutatás közben lesznek az Atyjok házánál, fegyvert nem szabad oda vinni. Aki pedig oda fegyvert viszen, annak 6 font az böntetése, aki háborúságot indít s ott az Atyjok házánál, annak is hat font s az mulatás közben tartozik az egyik a másiknak mind kimenetelben, mind bejövetelben egymást megkövetni és tisztességben tartani, mert ki ezt nem mi- veli, annak büntetése egy fél font lészen.“ Ugyanezen szabályzat szerint a vándorlóknak az atyamester tartozik 3 napig ételt adni. A legény csak akkor mehet mulatni, ha azt gazdájának előbb bejelentette, a városból pedig a céh engedelme nélkül nem távozhatott. A beteg legényt két hétig a mester ápolta, azután az atyamesternél legénytársai felváltva őrizték s a költséget a céhládából födöz- ték. A céhláda a céh pénztára és levéltára volt, itt őrizték a céh szabályzatát és pecsétjét is. Igen érdekes a beregszásziak céhszabályzata, amelyet Hunyadi János ^1446-ban szent Dorottya napja után való negyedik vasárnapon adott a beregszászi iparosoknak s amelyet II. Lajos király 1523. esztendőben, ami birodalmunk nyolcadik esztendejében, majd Lorántffy Zsuzsánna 1654-ben megerősítettek. Ennek nehány érdekes pontját itt felemlítem. Aki a céh tagja akart lenni, annak remeket kellett készíteni s azzal együtt 25 pénzt letenni a céh szükségére. Ha bevált: A köszönő pohár, amellyel tartozik a céhnek, két köböl (1 köböl = 8 itce) bor és négy fazék ételből készített légyen. A mesterasztalra nyolc köböl bort és mindannyi ételt kell szerezni, amennyi elégségés és tisztességes légyen mindazokkal együtt, melyek ahoz tartozandók. A két céhmestereknek és déká- nyoknak, kiket közéjük választanak esztendőről esztendőre: két nadrágot és két keztyűt tartoznak adni. Majd megállapítja a céh rangfokozatát : szolgamester (két évig), mester, dékány. Azután beszél az idegen iparosokról, akiknek a városban csak „sokadalom“ (búcsú, vásár) idején szabad árulni. Érdekes a szabók szövetelcsenése ellen hozott szabály: „Ha valaki ez ő közülök (szabók) való mesterembert azzal kárhoztatná, hogy a kezében adott posztót avagy egyéb matériát a köntösbe mind belé nem csinálta volna, hanem annak valamely részét eltagadta s magának hagyta volna, az ilyen köntöst a céh elé kell vinni és hogyha a mesteremberek egészbe benne találják a köntösben a matériát, amint a szabó kezébe adták, — a méltatlanul való kárhoztatásért a köntös akárminő legyen, azt ketté metszék, fele a céhé, fele peniglen a bíróé Ha peniglen a szabómesterben találkozik fogyatkozás : érdeme szerint megbüntettessék, a köntös helyébe is mást, ahoz hasonlót állasson.“ Aki a céhtáblára (gyűlés) el nem ment, 1 köböl bor vagy 25 dénár büntetést kapott, de ha elkésve érkezett csak, a büntetése egy pint bor volt. Kiterjeszkedik azonkívül az inasnevelés és legénytartás legapróbb részleteire is s a megerősítő fejedelmi tekintélyek törvényerőt kölcsönöztek e szabályzatnak. A céhek tagjaik számára nemcsak kötelességeket róttak ki, hanem érdekeiket is védelmezték. Ellenőrizték a munkát s megakadályozták a tisztességtelen versenyt s az idegen ipar beözönlését. A céh középhelyt foglalt a város földesura és a pór nép között s előnyös állása volt a városi tanácscsal szemben is, mint szolidáris szövetség. A város jóléte az iparosoknak is közös érdeke lévén, a kiváltságok fejében reájuk rótt rendőri és katonai kötelezettségeket a legszívesebben teljesítették. Veszedelem esetén a város falainál minden iparoscsoportnak meg volt a maga helye. (Budán például ma is meg van a Halászbástya). A kihágásokat maga a céh büntette, de ha nagyobb volt a vétség, nem a rendes bíróság, hanem convo- cati (mint a mai esküdtszék) mondottak a céhtagok felett Ítéletet. * Sokat változott azóta a világ. A céhrendszerrel együtt kipusztult az iparból a szolidság, az iparosból a megelégedettség és a kedély. Nincs ma már iparoshumor, elveszett az a vándorlólegényekkel együtt. — Fogy vagy teljesen hiányzik a vagyon, pusztulóban az ipar szeretető és te kintélye. Ma talán már Tóth Gáspár polgári szabómester uram is gyárosnak hívná magát, vagy ha szegény iparos lenne, a fia úgy vallaná be, hogy: magánzó. A szabadipar elnyomta a kisiparost, a gyárak legyőzték a céheket. A céh megóvta a közönség és iparos érdekeit, a kartell becsapja mind a kettőt. Elégedetlen iparosaink nem kívánkoznak ki a koporsóból, mint a váli szabó, akit mint tetszhalottat vittek ki a temetőbe, de útközben felrúgta a koporsó födelét, kiugrott s egyenesen a korcsmába szaladt. A koporsót üresen temették el s a fejfára a csizmadia komája ezt a rigmust faragta: lit e sírban Cérna szabó koporsója nyugszik, Maga pedig a korcsmában, felesége boszu[ságára bort iszik. De talán jó is, hogy elmúlt a céhrendszer, a mai borral nem igen lehetne céhtáblákat tartani. Azóta nemcsak az idő, do ez is megváltozott. VÁRMEGYE ÉS VAROS. A százas bizottság értekezlete. — julius 15. A vármegye törvényhatósága legutóbbi rendkívüli közgyűlésén megválasztott s a kormány rendeletéit ellenőrző bizottság f. hó 15-én tartotta Thuránszky László főjegyző elnöklete mellett első értekezletét, melyen a politikai helyzettel kapcsolatosan több fontos intézkedés megtételét határozta el s egyidejűleg a vármegyei rendkívüli közgyűlés sürgős összehívásra kérte fel Thuránszky László h. alispánt. Az értekezlet lefolyásáról részletes tudósításunk a következő: Thuránszky László főjegyző üdvözölve a szép számban megjelent bizottsági tagokat, az értekezletet reggel 8 órakor megnyitotta s bejelenti, hogy a kormány egy „intő szózatot“ (melynek tartalmával külön cikkben is foglalkozunk) intézett Zemplénvár- megye törvényhatósági bizottságához, melyre nézve az értekezlet azt határozta, hogy azt a legközelebbi rendkívüli közgyűlés elé terjeszti. Elnöklő főjegyző ösmertette a tokaji és nagymihályi főszolgabirák bejelentéseit, melyek szerint honvéd póttartalékosok részére behívók érkeztek hivatalaikhoz. Az értekezlet elhatározta, hogy a behívók a vármegyei rendkívüli közgyűlés határozatának megfelelően a hadkiegészítő parancsnokságnak visszaküldendők. Benedek Pál, Búza Barna, Spil- lenberg József és Matolai Etele bizottsági tagok indítványozták, hogy a tartalékos katonák fegyver gyakorlatra szóló behívóit se kézbesítsék a hatóságok. Dr. Szirmay István főügyész szólalt fel ezután s hivatkozva egyrészt a rendkívüli közgyűlés határozatára, — mely csak a póttartalékosok behívóira tett intézkedést, — másrészt azon körülményre, hogy a tartalékosok behívóinak kézbesítését a törvény rendeli, kéri az értekezletet, hogy ez irányban intézkedést ne tegyen s hangsúlyozza, hogy az ellenállás minden neméhez, amely a törvény szikla talaján áll, lelke mélyéből hozzájárul, de oly intézkedések megtételét, amelyek a hazafias ellenállás komolyságát veszélyeztetnék, nem látja célra vezetőnek, már csak azért sem, hogy ne mondhassák azt, hogy Zemplén- vérmegye elhagyta a törvényes álláspontot. Több bizottsági tag hozzászólása után az értekezlet elhatározta, hogy f. évi julius hó-27-ére rendkívüli közgyűlést hivat össze, melynek tárgyai lesznek: 1. A m. kir. kormánynak kinevezéséről szóló miniszterelnöki leirat, melylyel a vármegye közönségének támogatását kéri. 2. A m. kir. miniszterelnöknek a vármegye közönségéhez intézett „intő szózata.“ 3. Úgy a közös, valamint a honvéd tartalékos katonák behivójegyei kézbesítésének kérdése feletti határozathozatal. Ezekután a bizottság gyűlése véget ért. )( Vármegyei rendkívüli közgyűlés. Zemplénvármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 27-én rendkívüli közgyűlést tart, melyre Thuránszky László főjegyző a következő elnöki körlevéllel hívja meg a bizottsági tagokat: Elnöki körlevél. A t. vármegye törvényhatósági bizottság f. évi julius hó 8-án megtartott rendkívüli közgyűléséből 597/905. szám alatt hozott határozatával kiküldött százas bizottságnak mai alulírott napon tartott ülésében történt elhatározása folytán az 1886. évi XXI. t. c. 46. §-a alapján Sátoraljaújhelybe f. évi julius hó 27-ik napjának d. e. 9 órájára ezennel kitűzött rendkívüli közgyűlésre a törvényhatóság t. bizottsági tagjait tisztelettel meghívom. A rendkívüli közgyűlés tárgyai: 1. A m. kir. kormánynak kinevezéséről szóló miniszterelnöki leirat, melylyel a vármegye közönségének támogatását kéri. 2. A m. kir. miniszterelnöknek a vármegye közönségéhez intézett „intő szózata.“ 3. Úgy a közös, valamint a honvéd tartalékos katonák behivójegyei kézbesítésének kérdése feletti határozat hozatal. Sátoraljaújhely, 1905. évi julius hó 15-én. Az alispán szabadságon: Thuránszky László, főjegyző. )( Városi közgyűlés. Sátoraljaújhely város kápviselőtestülete folyó hó 14-én d. u. 2 órakor rendkívüli közgyűlést tartott Székely Elek polgár- mester elnöklete alatt. A gyűlésnek csupán egy tárgya volt, melylyel 2—3 perc alatt végeztek. Elhatározták ugyanis, hogy a Chevra Khadischa temetkezési egylettel a régi közkórház megvétele tárgyában kötött adásvételi szerződés elfogadását újabb 30 napos közgyűlésre tűzik ki. JEGYZETEK a hétről. * Magyar kiválóság, Hiába, van a szovinizmusban valami megragadó. Mikor az ember minden téren a sajtója érvényesülését követeli, mikor istápolja, buzdítja a tehetségeit, mikor nemzetének fényt, dicsőséget akar szerezni; mindez megragadó és kedves dolog. És hasznos nagyon. Csak az a nemzet tud boldogulni, melyik a lét nagy harcába beviszi a faji összetartozás nagy fegyverét és nemes önérzetét. Kételkedő, gyenge, kihitü nemzet hamar más nemzet fenhatósága alá kerül. Az önérzetes nemzet mindig előbbre tör. A magyar nép zöme önérzetes volt mindig, csak egy kis csapatja, az aulikus politikusok hitték azt, hogy a magyar a maga erejéből nem tud boldogulni. Országunk majd minden nyomorúságát az aulikus csapat, az udvari kegyben sütkérező kishitüek okozták. Hogy azonban egy nemzet önérzete megerősödjék, ahhoz jelek kellenek. Jelek, melyek azt mutassák, hogy a nemzet nem degenerált, vannak tehetségei, genialis emberei. A magyar nemzetnek mindenkor akadtak nagy tehetségei minden téren. Nagy hadvezéreink, államférfiaink, politikusaink és szónokaink, íróink és festőink mindig voltak. Most meg az kezd kiderülni, hogy műszaki dolgokban várhat a világ a magyar nemzettől igen sokat. Itt van ez az Ecseghy Kiss István, aki most azt a korszakos haditengerészeti felfedezést tette, szerény, derék, magyar fiú. Nem is végzett valami nagy iskolákat, még mérnöki oklevele sincs, csak a kassai gépészeti iskolát végezte — igaz, hogy ez a maga nemében nagyszerű intézet — s előállott olyan felfedezéssel, aminek például az angolok eddig nem tudtak nyomára jönni. Pedig az angol tengerész nemzet, hadi hajóiban van az ereje, folyton kísérletezik, folyton próbál s még sem bírták kisütni azt, amire a derék magyar fiú ime most rájött. Hát ez kiváló jele a magyar faj produkció képességének. Újabb jele annak, hogy műszaki téren óriási dolgokat fog ez a nemzet még produkálni. Csak terjedjen el a műszaki tudás a magyarok között, csak hatoljanak be'.e az anyag felhasználásának titkaiba, majd megfogjuk látni, hogy a magyar ész mire lesz képes. Hogyne töltene el önérzettel ez a tudat minden magyar embert. Hogyne fogadnánk lelkes örömmel minden ilyen jelet, mely fajunk zseniálitásá- nak biztosítéka. * Mit írjunk még e hétről, mely — zajló események után — az ese- ménytelenség jegyében folyt le. A politikai szélcsendet csak a geszti Napoleon újság-manőverei zavarják. Egyébként minden csendes. A nemzet erejét gyűjti s — vár.. Készül a szeptemberi nagy ütközetekre s eljövendő nagy diadalok sejtése melegíti a lelkeket. HÍREK. — Személyi hirek. Székely Élek polgármester ma kezdte meg hat hétre terjedő szabadságát, melyet Nyir- bogdányban fog tölteni. — Schmidt Lajos rendőrkapitány négy heti szabadságra elutazott. — Dudás Gyula zemplénvármegyei kir. s. tanfelügyelő szabadságáról visszatért s hivatalos működését e hó 15-én megkezdte. — Kinevezés. A kereskedelemügyi miniszter Barna Bertalan kir. segédmérnököt, id. Barna Bertalan sátoraljaújhelyi ügyvéd fiát, kir. mérnökké nevezte ki. 1905 tavasz és nyár. Reklámcikkek : Szines suhogó reklámtaft méterenként fit 1.35 Fekete » . „ frt .95, 1.35, 1.50 Japáni mosóselyem „ frt —.85 Liberty Sublime minden színben „ „ —.78 Lnisienne brillante „ „ —.95 Fekete ruhaselymek méterenként 65 krtól följebb. Menyasszonyi rubaselymek mtrenként 78 „ Újdonságok: Voile Grenadine a legszebb színekben. Yoile de Soie „ „ Popeline brillante „ „ mindhárom 120 centiméter szélességű. Dús választók gyönyörű skót-selymekben. Travers csikós és kockás Taffta-Riche ruhára és blúzra 120 cm. széles Radium és créppe brillante minden színben. — Louis XV. jellegű chinó és Mille-fleurs-selymek. — Gyönyörű osipke-, gyöngyös vásznon hímzett-ruhák. Irish csipkék és vászon- himzések. Legújabb 1 Fekete Boll-tafft 50 cm. frt 1 90 ath. Mintákat kívánatra készséggel küldünk. Szénásy, Hoífmann és Tsa Budapest, Bécsi-utca 4.
