Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-12-16 / 140. szám
December 16. ZEMPLÉN 3. oldal. hangjával, melynek szép színezete őt operánknak egyik ragyogványává (Zierde) tette, fentebb említettük újabb szerepeit is hasonló sikerrel fogja megteremteni.“ így a „Die Kritik “ Mi pedig mindezeket, hogy t. i. Bécs bizonyos hódolattal ir a díváról, igaz örömmel adjuk közre Sebeők Sárikáról, városunknak ünnepelt művésznőjéről a „Zemplén“ hasábjain. A „Die Kritik“ igy végzi: „Sebeők Sarolta, mint drámai koloratur-énekesuő, hat évre van szerződtetve a „Wiener Hof- oper“-hez, ahol az 1905. évi junius havában mint „Norma“ mutatkozott be szép sikerrel.“ Sebeők Sárika, most már a bécsi udvari operának ünnepeltje, legközelebbi szabadságát, mint értesültünk, arra fogja fölhasználni, hogy szerepköreiben bemutatkozik szülővárosának, Sátoraljaújhely disztingvált ízlésű nagyközönségének. Koncertjét a színházban nyílik alkalmunk élvezni és számára gyöngyös koszorúba fűzni a hir és hódolat virágszálait. — Köszönetnyilvánítás. Gortvay Aladárné szül. Meczner Manczi úrasszony őnagysága a mai napon száz korona alapítványt tett a „Sátoraljaújhelyi Arvasegéíyező és Jótékony Egyesület“ javára. Ezen kegyes adományáért ez utón mondok az egyesület nevében hálás köszönetét. Sátoraljaújhely, 1905. december hó 15-én, Dókus Gyula elnök. — Siketnémák bemutatása. A siketnémák ungvári intézetének igazgatója, VYentzel József 2 siketnémával városunkba érkezett oly célból, hogy a siketnémák oktatását és az azokkal elért eredményeket közönségünknek bemutassa. Az előadás holnap, az az f. hó 17-én d. e. 10 órakor lesz a városháza tanácstermében, melyre telhivjuk a nagyközönség figyelmét, annál is inkább mert a bemutatandók egyike zemplénmegyei (mádi) illetőségű. — Jótékonyság. A sátoraljaújhelyi jótékony pincér-asztaltársaság tagjai saját körükben gyűjtést rendeztek, melynek eredményeként 14 szegény gyermeket fognak — valláskülönbség nélkül — felruházni. A felruházás rövid ünnepélyesség keretében történik, f. hó 23-án d. u. 2 órakor a városi színház éttermében, ahová az asztaltársaság a nagyközönséget lapunk utján ezennel meghívja. Ugyanez az asztaltársaság december dekében, ami mind következménye az igazi fölvilágosodásnak, s mit a vallásért? De visszatérek a németekre. Ki tette széppé országtokat? Ki építette városaitokat ? Ki ültette pompás kerteiteket? Ki oktatta katonáitokat, s ki tette őket az ellenség előtt félelmetesekké ? Nemde németek adják a szöveteket ruháitokhoz és a hímzéseket nadrágjaitokra? És nagyobbrészt nem német kéz műveli-e földeiteket, viszi kereskedelmeteket, tanítja ifjuságtokat és élteti kereskedelmeteket. S ha végül bebizonyítanám, hogy az a német nadrág, melyet te gyűlölsz, nem is német . . . Magyar nadrág: S ezt meglehetnéd ? Német nadrág: Semmi sem könnyebb. Vájjon német nadrágnak nevezheted-e azt, amit a francia, angol, olasz, oly sok spanyol, lengyel s — mint magad mondád — oly sok okosabb magyar is viselt? Nem lehetne-e ezt több joggal az erkölcsiség és fölvilágosodás nadrágjának nevezni ? Amint a tietek a barbárság nadrágja. Magyar nadrág: Egészen zavarba hoztál. Szégyenlem már, hogy magyar nadrág vagyok. De mégis a mi jogaink — szabadságunk! Német nadrág: Nadrághoz nem illő dolog államterveket vizsgálni; de megengedve, hogy téged vélt jogaid27-én este 10 órakor a színházi étteremben morzsa-estélyt rendez, melyre a nemes törekvésű társaság rendes és pártoló tagjait, úgyszintén a nagy- közönséget egyben meghívja. Belépő díj ez estélyre nincs; a vacsora jegy 2 korona. — Jól esik az ilyen tudósítást leközölhetnünk, mert valóban követésre méltó szép cselekedet, hogy a pincérek asztaltársasága is a legnemesebb eszme, az emberszeretet szolgálatába szegődött és tehetsége szerint a jótékonyság terén halad. A szép törekvés pártolásra, de követésre is méltó. — Fa-mizéria. Vettük és adjuk a következő sorokat azzal a megjegyzéssel, hogy e kérdéshez legközelebb részletesebben hozzászólunk; „Mint e lapnak egyik olvasója a közönség érdekében felhívom figyelmét a fa vásárló közönségnek arra, miszerint a favételnél ne a „szekér“ számát jelöljék meg, hanem mindig 2 vagy 4 méter fát kérjenek; mert egyes fakereskedők — dicséretükre legyen mondva — a szekér fa megrendelésénél a vevő kárára alig szállítanak többet egy és negyed méternél, a fa árát pedig 2 méterért követelik.“ — Rablóvilág a Hegyalján. A Hegyalján, mint egyik alvideki tudósítónk írja, egy idő óta botrányosan garázdálkodnak a kóbor-cigányok. A múlt héten Pthrügyön meggyilkoltak és kiraboltak egy bérlőnct, szombaton virradóra pedig elrabolták a bodrog- olaszi posta vasládáját s még ugyanaz nap délben kifosztották Dubóczky József szőiőkezelőnek a házát, amely a borogkereszturi állomás közelében van. Megdézsmálták a rablók a zom- bori „Iíettőscsárdaíl nevű korcsma tulajdonosának aprómarháját, vasárnap reggel pedig be akartak törni Illésházi Endre szőlőbirtokoshoz, de onnan elriasztották őket. A rablók délután sorra fosztogatták a mádi és zombori határban levő borházakat. Hétfőn éjféltájban Mádon Andrássy Gyula gróf majorjából két, lovat szekerestől együtt elvittek. Éjjel a körülbelül tizenkét emberből álló rablóbanda valóságos rohamot intézett Mád dél része ellen s az álmából fölriadt lakosság alig volt képes elűzni a gonosztevőket. A fölfegyverzett banda a mádi hegyekben tanyázik. — Városunkban a rendőrség újabban dicséretes buzgalommal üldözi a gazban, vagy még inkább ősi szokásaidban akartak tényleg sérteni: nem olyan király ül-e a trónon, ki titeket atyaként tárt karokkal fogad ? aki annyira engedékeny méltányos követeléseitekkel szemben. És ezt a jóságos királyt bántottátok annyira I ezt a jó királyt kényszeritettétek ön- fejüségtekkel és hűtlenségtekkel oly békekötésre, mely bár fegyvereinek dicsőségét a külföldön nem kisebbíti, de amely örökké tanúja marad vak- m.erőségteknek és meggondolatlan rossz indulatotoknak s minek következtében minden átkozódás rátok hull vissza!!! Magyar nadrág: Szégyenlem magamat ! Német nadrág: Ezért kár; de lásd be tévedésedet s maradj jó szomszédom, mint azelőtt. Jer ölelkezzünk őszintén. Magyar nadrág: Igen tiszta szívből. (Ölelkeznek.) Bár nadrágtársaim példát vennének rólam. Német nadrág: Majd megteszik, ha kábultságukból magukhoz térnek ; ha egyszer megszűnnek idegen intrikák mozgató okai, és egész Európa nevetség tárgyának lenni, mihelyt hidegvérrel megfontolják, mit köszönhetnek a németeknek. Adja az ég — mondám — és tovább folytattam utamat. Br. Perényi József. ~ embereket. — A múlt heti betörés tettesei, mir hűvösen vannak, de ezek bemondása alapján még igen sok letartóztatás várható. A régi ref. temető és a Dókus major a bitangok tanyája, hova most a rendőrség éjjeli őrjáratokat küld és igyekszik ártalmatlanná tenni a betörőket. — A vasárnapi munkaszünet felfüggesztése. A fővárosi kereskedők egyesülete kérelmére a kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy e hó 24-én, karácsony előtti és e hó 31-én, uj év előtti vasárnapokon az elárusitás délután 5 óráig eszközölhető. Egyúttal megengedte, hogy a fodrászok ezen napokon egész napon át végezhessék munkájukat. — Gyermekek felruházása. „A homonnai izr. jótékony nőegylet“ f. hó 10-én ruházta fel az izr. iskola szegénysorsu tanulóit, fiukat és leányokat. A humanizmus eme gyakorlása kegyeletes emlékünnepélylyel volt egybekötve, amely a következőképen ment végbe: Az egylet elnöke, dr. Moskovics Ervinné üdvözölvén a hitközség előljárósági és iskolaszék képviseletét, a tanitó-testületet és az egylet tagjait, Lengyel Samu egyleti titkár kegyelettel emlékezett meg ez egyesület felejthetlen elnökéről, néhai dr. Thomán Dávidnéról és felolvasta a női erényekben gazdag életet élt boldog emlékű úrnő férjének az egylet elnökéhez intézett levelét, melyben megható érzéssel gyújtja meg a férj az emlékezés mécsét abból az alkalomból, hogy épen 10 évvel ezelőtt léptette életbe neje ezen egyesületbe a gyermekfelruházás emberbaráti intézményét, de neki nem adatott meg, hogy ennek első megnyilatkozását megérhesse. Ugyancsak megemlékezett beszédben a titkár az oly tragikusan kimúlt néhai dr. Grünvald lgnácnéról, valamint a férfikor teljében elhunyt Erdei Mór, osztálymérnökről. Mindháromnak nevét a gyermek felruházási célra tett alapítványokban örökítették meg az utódok. Erdei Mórét a jó barátoknak szerete- te, kegyelete Miután a titkár, mint az iskola igazgatója a felruházott gyermekeket jó viseletre és szorgalmas tanulásra buzdította, hogy ezzel mutassák meg hálájukat egyik értelmesebb leányka a maga keresetlen, de mindenkit könyekre indító szavaival az egyletnek közsönetet mondott; az elnöknő zárószavaival a megható, kegyeletes ünnepség véget ért. — Vizsgálat a kaszárnyákban. Hitelt érdemlő forrásból a következő értesítést kaptuk; Eddig sem volt ismeretlen a kaszárnyák legénysége előtt az úgynevezett koffer-vizit, vagyis a legénység ládájának, ruhaneműinek tisztaság, vagy egyéb szempontokból való megvizsgálása. Ez az intézkedés az utóbbi időben mindsürübben és feltűnőbben ismétlődik. A gyakori vizsgálatnak azonban most egészen más oka van. A katonai körök attól tartanak, hogy a legénység körében is „rebellis“ eszmék terjednek el s hogy a koffervizitek alkalmával lázitó iratokat kutatnak a legénység holmija közt. — Zemplén vármegye monográfiája. Mint értesülünk, vármegyénk monográfiája még újév előtt megjelenik és szétküldésre kerül. Nagy érdeklődéssel tekintünk e munka elé, melynél a vármegye legkiválóbb szakemberei és tollforgató irói közreműködtek, a középponti szerkesztő-bizottság több kiváló tudósával és Írójával egyetemben. Az egész munka negyenhat 16 oldalas nyomtatott ívből fog állani, az ábrákkal együtt, melyeknek száma több mint 300 lesz. E nagyszabású munka illusztrálása a Magyarország Vármegyéi és Városai keretében eddig megjelent kilenc kötettől eltérően, sokkal díszesebb lesz, mert az összes képek külön mülapon vannak elhelyezve s az illető mümellékletek oda beosztva ahol a képről van szó. A kötetet kb. 80 ilyen mümelléklet diszesiti, ezek között a vármegye legújabb térképe, az uj helység elnevezések és az uj járási beosztás figyelembevételével; öt művészi szinnyomat, közöttük két népviseleti csoport, a vármegye egyes néprajzilag érdekesebb vidékéről, továbbá a szerencsi és a sárospataki Rákóczy-várak s végre a tokajhegy- aljai borvidék egy részlete Tolcsvá- nál. A képek között láthatók a vármegye összes kastélyai és csinosabb urilakai, a várak, illetőleg a várromok, műemlékek, egyházak, műtárgyak, a vármegyében szerepelt nevezetesebb alakok, a vármegye kiváló szülöttei, archaeoiogiai képek, a vármegye nemesi családainak címerei stb. stb Egyelőre ennyit. A mint a kötet megjelenik és kezeink között lesz, azonnal részletesen fogjuk ismertetni. Aki e kötetet beszerezni óhajtja, az forduljon a Magyarország Vármegyéi és Városai kiadóhivatalához, Budapesten, VII. Almássy-tér 2, ahol e kötet 20 korona árban kapható. — Egy karaván bilincsen. Ma délelőtt egy 12 tagból álló oláh cigány karavánt kisért több csendőr Sátoraljaújhely főutcáján keresztül, a morék megvasalva s egymáshoz láncolva voltak; valószínűleg a napirenden levő betöréses lopások jutatták őket a csendőrség őrizetére. — Jótékonycélu iskolai ünnepély. A varannoi róm. kath. gyermekek szegény tanuló társaik fölsegélyezésére december 17-én a „Korona“ szállodában ünnepélyt rendeznek, melynek tárgysorozata a következő : 1. Ima Kérőidtől; előadják: a róm. kath. gyermekek. 2. Megnyitó beszéd ; tartja: Szediák Ede róm. kath. hitoktató. , 3. Vérehullajtó tövisfü, Gyulay Ágosttól előadja Udvardy Ilona IV. o. t. 4. Jézus Betháníában. Egy felvonásos szindarabb Kenedi Gézától. Az előadás kezdete este 8 órakor. Felül fizetések köszönettel fogadtatnak el és hirlapilag nyugtáztatnak. — Figyelmeztetés. A kassai posta és távirda igazgatóságtól az alábbi sorokat vettük, a postai csomagok célszerű csomagolása, helyes címzése stb. tárgyában. A karácsonyi és újévi rendkívüli csomagforgalom ideje alatt a küldeményeknek késedelem nélkül való kezelése csak úgy biztosítható, ha a közönség a csomagolásra és címzésre vonatkozó postai szabályokat betartja. Különösen szem előtt tartandók a következők: 1. Pénzt, ékszert, más tárgyakkal egybe csomagolni nem szabad. 2. Csomagolásra faláda, veszőbői font kosár, viaszos, vagy tiszta közönséges vászon, kisebb értékű és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős csomagoló papír használandó. — Vászon vagy papirburkolattal biró csomagokat köb nélküli zsineggel többszörösen és jó szorosan átkötni, a zsineg keresztezési pontjain pedig pecsét- viaszszal kell lezárni. A pecsételésnél vésett pecsétnyomó használandó. 2. A címzésnél kiváló gond fordítandó a címzett vezeték- és keresztnevének, vagy más megkülönböztető jelzésnek (pl. ifjabb, idősb, özvegy stb.) továbbá a címzett polgári állásának vagy foglalkozásának és lakhelyének pontos kitételére ; a Budapestre és Bées- be szóló küldemények cimirataiban ezenkívül a kerület, utca, házszám, emelet és ajtó jelzés stb. is kiteendő. A rendeltetési hely tüzetes jelzése (vármegye) s ha ott posta nincs, az utolsó posta pontos és olvasható feljegyzése különösen szükséges. 4. A címet magára a burkolatra kell írni, de ha ez nem lehetséges, úgy a cim fatáblácskára, bőrdarabra vagy erős lemezpapirra Írandó, melyet tartósan a csomaghoz kell kötni. Á papirla^ 9 trolrn Emeli u étvágytt tt a testsúlyt, megszOs- ttti a kSMfést, váladékét, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kérjen mindenkoí „Koche“ eredeti ciomagoláet. F. Haffmann-La Roche & Co. Basel (Síijc), JJ Kapkató < ban. Roehe" v«ai rendeletre a fyógyuertárak- Ára ttvtgeokint 4.-— korona.
