Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-10-26 / 119. szám
Sátoraljaújhely, 1905. Október 26. 119. (4473.) Harmincharmadik évfoly am--3>" .«■ VJ'.K Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: •áteralja-TTjfcoly, lőtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó á fill., Vastagabb betűkkel 8 fill. Xjllttérbea minden garmond sor 80 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. iij. Meczner Gyula főszerkesztő. dr. Psrenyi József fömunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona félévre 6 kor negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ut:'s 2 fill, Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. nem kevesen, akik készek az agitációra, noha ezek épen olyan jól tudják, mint a kirendelt kormány, hogy ezek a tetszetősnek látszó dolgok sohasem fognak testet ölteni. Amilyen falsum az, hogy a most másodszor kivezényelt kormány parlamentáris kormány lett, csak azért, mert másodszor is kivezényelték, olyan falsum az is, hogy a kormány a maga programmpontját meg tudja, vagy meg akarja valósítani- Va lószinii, hogy csak időt akar nyerni, abból a tételből indulva ki, hogy aki időt nyert, az mindent nyert. És valószínű, hogy a szövetkezett ellenzéket fel akarja robbantani, vagy üszköt vetni ebbe az országba. Ettől sem ijed meg senki. A szövetkezett ellenzék, noha a kormány magát most már parla- mentárisuak tartja, megy a maga utján rendületlen nyugalommal és az ország is megy a maga utján. Egy egész nép akaratát, ha az oly imponáló hatalommal nyilvánult, áttörni lehetetlen. Az üszkök, amelyeket a nép közé akarnak hajítani, csak helyi tűzvészt jelenthetnek, de nem általánost. A nép a maga erejében és erejének tudatában nem fél ezektől a tüzcsóváktól, a szövetkezett ellenzéknek ereje pedig a népre támaszkodva, teljesen egyenlő a népével. Azonban egy fenyegető haug is szól ki a mai politikai tudósításokból. A kormány többséget akar szerezni s ha ez nem sikerül, tavaszszal uj választás lesz. Ha akkor sem lesz többsége, a határozott és nyílt erőszak útjára lép. Ez az, amitől semmi esetre sem kell megijedni. Nem azért, mintha a kormánynak nem volna hajlandósága erre. De a nagy, a nyílt abszolutizmusnak egy nagy akadálya vau s erre nem szűnünk meg ismételten rámutatni. A király személye ez. Mert ha a nemzet öntudatra ébredt és megmaradt a maga rendületlen nyugalmával akarata mellett, akkor a királynak sem jut eszébe az alkotmányt de fakto felfüggeszteni. Elsősorban azért, mert megesküdött az alkotmányra, másodsorban pedig azért, mert nagyon is tisztában vannak mérvadó helyen azokkal a veszedelmekkel, amelyek az alkotmány-felfüggesztéssel együtt járnak. Ma már a népekkel nem lehet packázni büntetlenül s ma már a nép nem az a mozdulatlan, hajlítható és eltiporható tömeg, mint volt hajdanában. Minden ilyenforma merénylet százszorosán megboszulódik épen — a merénylőkön. fi jövő képe.- okt. 25. Végezze minden ember nyugodtan és békében a dolgát és tartsa szárazon a puskaport. Puskapor alatt értjük a lélekjelenlétét, amely épen válságos körülmények között legbecsesebb, mert akkor van a legnagyobb szükség rá. Lényeges ok arra, hogy a magyarság a maga imponáló nyugalmát elveszítse valóban nincs. A kormány elnöke már megtalálta az utat-módot arra, hogyan s miképen adja tudtára a maga úgynevezett programmját. A miniszterelnök a második kerületi szabadelvű pártnak egyik gyűlésén szombaton fogja kifejteni terveit és eszméit, amelyekkel az országot boldogítani akarja oly módon, amint neki és az osztrák „mérvadó“ köröknek tetszik. Bizonyos, hogy a tervek közt egyetlen egy sincs, amelyet a kor mány komolyan megvalósítani akar, vagy megvalósítani fog. Csak amolyan maszlag lesz az, a melylyel legfölebb önmagát akarja ámítani. Az országot félrevezetni azonban nem fogja. De az bizonyos, hogy foglaltatnak a programmban tetszetősnek látszó dolgok, amelyek agi- tációnak bő anyagot fognak szolgáltatni. És lesznek bizonyosan A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. V é£zet. A „Zemplén“ számára irta: Ifj. Hegedűs Ágoston. Erdős Kálmán gimnáziumi tanár volt egy felvidéki városban, Fiatal ember volt, mindössze 28—31 éves, mikor Elvira felesége itt hagyta a siralomvölgyben s elköltözött jobb hazába. , Kis Pista fia siratta. Erdős nagyon bánkódott felesége után s nem egyszer látni lehetett bo- lyongani a temetőben. Odajárt felesége sírjához keseregni. A keserűség állandó vendég volt nála, mert ő, aki feleségét oly igazán szerette, ő volt — igaz ő volt az, aki életét kioltotta. Hogy is volt az? Szép nyári nap volt. Erdősiék a város mellett elterülő hegyekben nyaraltak, ott volt szép villájuk, hová az év fáradalmait jöttek kipihenni, mig a hivatás vissza nem szólította az iskolába a férjet. Erdős nem volt szegény ember. Talán inkább gazdagnak lehetett mondani s tanári pályáját sem azért választotta, hogy megélhetése biztosítva legyen, de mert életét nem akarta leélni komolyabb munka és cél nélkül. Undorodott a munkátlanságtól. Ilyenkor is, mikor kint nyaraltak, a felkelő nap már a kertben találta, hol sok szép rózsát és virágot igazi szakértelemmel ápolgatott. Egy nagy kert köritette a villát. Megtermett abban minden, ami egy háztartáshoz szükséges. Körötte csend és nyugalom honolt, mert nem zajos fürdőhely volt nyaralóhelyük. Szorgoskodása közben, ha felpillantott a rózsabokrok és lugasok közül: egy élő rózsa mosolygott rá — felesége, ki nesztelenül lépdelt, hogy férjét nesztelenül meglephesse. Ilyenkor ott hagyott mindent s boldogan ölelte keblére feleségét s az egész világ elveszett ránézve. Oly édes szerelemmel eltelt embereket nem látott a világ. De az istenek megirigyelték boldogságukat. Feleségét Elvira szülei beleegyezése nélkül vette nőül. Kárpótolta azonban a Gondviselés egy pufók kis fiúval és ekkor boldogságuk tökéletes volt. De ettől fogva szomorú lett élete. Egy nap igy szólt Erdős: — Kicsi galambom 1 Jöjj, menjünk csolnakázni egy keveset s te úgy szereted ezt! Az asszonyka ellenkezett. — Ilyenkor már veszélyes — mondá. Erdőben lakunk — este van — a tó oly messzire van s oly mély. Végre is engedett az asszony s jött. Beszálltak a csolnakba. Az asszony kormányozott s férje erős karjával evezett. Egyszerre csak kint voltak a tó sima tükrén. Ott abbahagyta az evezést s odaült feleségéhez s ábrándjaikba merültek. Meddig tartott ez a boldog álmodozás, nem tudni, azon vették észre magukat, hogy a vizben vannak. Á csolnak felfordult. Rettenetes küzdelem támadt. A férfi alóra került s öntudatlanul buzta le a feleségét. S azután mindketten alámerültek. Ép ott halászó emberek segítségükre mentek, de mikorára kihúzták őket, a nő halva volt. A férfi egypár hétig nyomta az ágyat. Magába zárkózott, mogorva ember lett. Nem érintkezett senkivel, csak felesége sirhalmát ápolgatta gondosan s zápor eső módjára ontotta bus éjjeleken könyeit. — okt. 26. Meghívó. Á vármegye törvényhatósági bizottsága által kiküldött 100-as bizottság t. tagjait folyó évi október bő 29-én d. e. fél 10 órakor a vármegyeház nagy tanácstermében tartandó ülésre tisztelettel meghívom. Sátoraljaújhely, 1905. okt. hó 24-én. Meczner Béla, a 100-as bizottság elnöke. 4z általános vátasztói jog. Az ország több törvényhatósága föliratot intézett az országgyűléshez, amelyben arra szólítja fel, hogy törvény- hozásilag hozza be az általános titkos választói jogot. Most Nagyvárad város törvényhatósága is föliratot intézett a képviselőházhoz, egyúttal átiratban kéri Zemplénvármegye törvényhatóságát is, hogy hasonló szellemű föliratot intézzen a képviselőházhoz. Az érdekes és erős hangú átiratban a törvényhatóság rosszalja és hibásnak tartja a választó kerületeknek mostani aránytalan beosztását. Egyik kerületbon 150 választó van, mig más kerületben a választók száma meghaladja a 7000-et. Az általános titkos választói jog alapjául a magyarul Írni és olvasni tudást kéri megállapítani, mi által kétmillióháromszázezer húsz éven felüli szavazó polgára lenne az országnak, amely szám, mint a leirat mondja, sokkal inkább volna kifejezője a nemzet többségének, mint az eddigi hatszázezer. Szövetkezeti közgyűlés. Perbenyik, 1905. okt. 24. A Felső-Tiszai vármegyék hitel- szövetkezeteinek szövetsége e hó 23-án tartotta meg évi rendes közgyűlését Perbenyikben gróf Mailáth József, a Tanári állásáról lemondott s ezután kis fiának szentelte minden idejét. Tanitgatta, a kertben mutogatott neki mindenféle rózsatőt s az ártatlan gyermek mosolygó arccal mondogatta apj ának: — Ni csak egy bodárl Dehogy is érdekelte a természet ily formában, ahogyan azt az apja magyarázgatta neki! A gyerek sirt s anyját kívánta látni. Hol van mama? -- gyügyögte pici szája. — Eljön mama, eljön fiacskám ! csititgatta az apja. De a kis fiú napról-napra követelőzőbb lett. A férfinak a keserűség fojtogatta a torkát, valahányszor a kis Pista a „mama“ szót emlegette, minden szó egy-egy tőrdöfés volt, amúgy is vérző szivébe. — El 1 el innen 1 — kiáltotta egy este — nem bírom el, megőrülök ha itt maradok, pedig nekem élnem kell! S tényleg másnap reggel az emberek csodálkozva látták Erdős Kálmánt utiruhában s kis fiával, kocsin elrobogni az állomás felé. * Az Alduuára vitte a fiút. Gondolta, felejteni fog s a kis fiút is = női ruha-kelme különlegességek, — — .....■= selyem, vászon, szőnyeg és fehérnemű üzlete —---------..— Sátoraljaújhely, Főtér, Kellner-féle ház, a főtőzsde szomszédságában. Lapunk mai »ima 4 oldal.
