Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-10-14 / 114. szám

Október 14. ZEMPLÉN. 5. oldal SZÍNHÁZ. ** Szinügyi bizottság ülése. Sá­toraljaújhely város szinügyi bizottsága ma, azaz f. hó 14-én ülést tartott, melyen a következő, fontosabb hatá­rozatokat hozta: Az eperjesi szinügyi bizottság felhívására elhatároztatott, hogy 1906. évtől kezdődőleg Sátoraljaújhely, Mun­kács, Ungvár, Eperjes, Bártfa, Be­regszász városokkal megkísérli egy külön szinügyi kerület alakítását s e végből átirt Sátoraljaújhely város ta­nácsához, hogy a nevezett városok szinügyi bizottságait egy, helyben tar­tandó értekezletre hivja meg. Komjáthy János azon kérelmét, hogy téli előadások ez évben ne tar­tassanak, teljesitendőnek vélemé­nyezte, fentartván a szinügyi bizott­ság azon jogát, hogy ha a téli sze­zonra alkalmas társulat kérné a szín­házat — annak átengedését fogja ja­vasolni. Az elmúlt szini szezonra járó 600 korona szubvenciónak Komjáthy részére leendő kiutalását véleményezte. Lenhard Vilmos kérvényt nyúj­tott be az iránt, hogy a városi szín­házban reklám függönyt állíthasson fel. A bizottság erre nézve azt hatá­rozta, hogy miután egy uj városi színház építése van tervbe véve, a jelenlegi színházban reklám-függöny felállítását nem tartja indokoltnak. ** Sárosi Paula férjhez ment. Medve Miklós hétfőn oltárhoz vezette Sárosi Paulát a Komjáthy színtársu­lat kitűnő volt primadonnáját. Ennek a házasságnak hosszú regénye volt, amelyben Medve Miklós öngyilkossági kísérlete és szanatóriumba zárása is szerepelt. Végre azonban a regény jó befejezést nyert. TANÜGY. — Okleveles tanitók figyelmébe. Állami iskoláknál helyettesitő tan­erőkre a tanév folyamán többször van szükség. Ilyen állást elnyerni óhajtó tanitók helyesen cselekszenek, ha tanképesitő oklevelük másolatával felszerelt kérvényüket a kir. tanfel­ügyelőséghez beküldik, honnan aztán üresedés esetén felhívást kapnak a helyettesi állás elfoglalására. = Körlevél. A f. zempléni ev. ref. egyházmegyei tanítóegyesület t. tagjaihoz. A f. zempléni ev. ref. egy­házmegyei tanítóegyesület 1905. julius 31-én Gálszécsen tartott közgyűlésé­nek megbízásából a következő pálya­kérdést tűzöm ki: „Fejtessék ki, hogy mi szerepe lehet a tanítónak az al- kolizmus és tüdő vész elleni küzde­lemben?“ A munka terjedelme leg­feljebb fél nyomtatott ív legyen. Dija: nagys. Dókus László világi elnök ur ajándékából egy drb. 20 koronás arany. Az idegen kézzel Írott, lapszá­mozott, jelligóvel ellátott s a szerző nevét zárt borítékban (mely boríték ugyanazon jeligét viselje, mint a dol­gozat) tartalmazó munkák 1906. év május hó 1-ig alulírott papi elnöknél adandók be. Csak egyesületi tagok pályázhatnak. A dij abszolút becsű munkának adatik ki. A határidőn túl érkező, vagy a fenti feltételeknek meg nem felelő dolgozatok nem di- jaztatnak. Gáiszócs, 1905. október hó 13. Péter Mihály egyesületi papi elnök. KÖZGAZDASÁG. * A tokajhegyaljai szüretek. A mostoha időjárás ez éven hamarabb érleltette meg a Tokaj-Hegyalján is a szőlőt, mint más normális évben. A kisebb termelők már megkezdték a szüretelést, de a mi nyáron nem volt: eső, most már úgy látszik, hogy lesz. Napról-napra többé kevésbbé esős idő van, félős, hogy a mi kis termést a nyár száraz forrósága meg­hagyott és már teljesen be is érlelt a természet, nem e fogja az esős ősz tönkre tenni? Igaz, hogy a föld még mindig nincs nálunk megázva, de ezen abnormális időjárásnál beállhat hosszas kevés eső mellett is az, ami­től mi hegyaljaiak méltán félhetünk, hogy szőlőink lerothadnak. Adja Is­ten, hogy ezen baljóslatunk teljesü­lésbe ne menjen. Mindazonáltal egyet ajánlhatunk a termelőknek, hogy mi­vel a szőlő meg van tökéletesen érve, nincs mit várni a szüreteléssel, nem érdemes azt a további rizikónak kün tartani. * Birtokvétel. Stein Testvérek 2800 holdas nagyhomokosi birtokát Fuchs Mór bodrogkereszturi lakos és társai megvették. A birtok nagyobb része parcellázva lesz. A parcellázást Haas József és Reismann Márton to­kaji bankhivatalnokok fogják eszkö­zölni. * Védelem a szölöbetegségek el­len. A m. kir. Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás népies nyelven Írott füzetet ad közre. A kis könyvet bár­kinek megküldik, aki ezért egyszerű kérelemmel az intézethez fordul. Itt adnak díjmentesen felvilágositást min­denkinek, hogy ha bárki szőlőjében betegséget, bántalmat vagy vissza­esést tapasztal és ezt az intézetnek bejelenti. — Felhívjuk gazdaközönsé­günk figyelmét erre a célszerű és hasznos intézetre. TÖRVÉNYSZÉK. § Fötárgyalások. Okt. 9. Ferenc Mihály, Malják János és Feri József benkóczi lakosok könnyű testi sértés miatt egy-egy heti fogházra; — Ka- lános János tavarnai lakos súlyos testi sértés miatt egy havi, Pepi Éde csebbi lakos szintén súlyos testi sér­tés miatt egy heti fogházra. — Okt. 13. Renyák József homonnai lakos lopás büntette miatt 8 havi börtönre ítéltettek. § Vizsgálati fogságba helyeztet­tek : Monyák József, Kovács Ignác és Szabó Lajos bodrogkereszturi la­kosokat szándékos emberölés bün­tette; — Tuba Sandej György be- rettői lakos lopás büntette; — Sivák János, Huda Lapkő Julia hobgardi lakosokat szintén lopás büntette miatt a sátoraljaújhelyi kir. törvényszék vizsgálati fogságba helyezte. Huda Lapkő Juli urhölgy ezelőtt Goroly Juli néven már vagy három Ízben szerencséltette a helybeli Schveitzer szállodát. Remélhetőleg most huzamo­sabb idei tartózkodásra érkezett oda. NYÍLT TÉR.*) I. 1905. B. 53/3. Ö Felsége a Király nevében! A királyhelmeczi kir. járásbí­róság, mint büntető bíróság becsület- sértés vétségével vádolt Korcsma Károly elleni bűnügyben, a dr. Weisz Emil magánvádló által emelt vád felett, a Királyhelmeczen, 1905. évi márczius hó 9-én Komáromy Kálmán kir. albiró,. Lábos Sándor jegyzőkönyvvezető és dr. Tárczy Pál ügyvéd védő részvételével megtartott nyilvános tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg ítélt: Korcsma Károly 40 éves, ref., nős, családos, írni, olvasni tudó, vagyonos földmives, agárdi lakos vádlott, a Btkv. 261. §-ban meghatározott becsületsértés vétségében, elkövetve az által, hogy 1905. évi február hóban az iratokhoz csatolt levelet intézte Weisz Emil dr. agárdi körorvoshoz s abban azzal gya­núsítja magánvádlót, miszerint azért •) B rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk. minősítette az’ általa gyógykezelt beteg sebét súlyosabbnak (fertőzött sebnek), hogy a számlát annál magasabban ál­líthassa ki, bűnösnek kimondatik. Ezért a Btkv. felhívott §-a alapján az 1892. évi 27. t.-c. 3. §-ban megjelölt célokra fordítandó, 15 nap végrehajtás terhe mellett ezen kir. járásbíróságnál lefize­tendő, behajthatatlanság esetén a Btkv. 53. §-a értelmében 5 (öt) napi fogház­zal helyettesítendő 50 (ötven) korona pénzbüntetésre ítéltetik. Köteles vádlott magánvádlónak 26 korona ügyvédi kép­viseleti és 25 korona utánjárási költséget a fenti idő alatt és jogkövetkezmények terhe mellett megfizetni, továbbá a kir. államkincstárnak a felmerülendő bűnügyi költséget az 1890. évi 43. t.-c. 9. §-a értelmében megtéríteni. Ezen ítélet jog­erőre emelkedése után a „Zemplén“ czimü megyei lapban a vádlott költsé­gén egész terjedelmében közzéteendő. Indokok: Vádlott a valódiság tekintetében kifogás alá nem vett, az iratoknál fekvő levelet intézte 1905. februárban dr. Weisz Emil agárdi körorvoshoz, amelyben ne­vezettet azzal gyanúsítja, hogy azért minősítette a kezelésére bízott gyermeke égési sebét „fertőzött seb“-nek, hogy a számlát annál magasabban állíthassa ki s hogy díjjegyzékét a 135000/1900. sz. belügyminiszteri rendelet díjtételei szerint állította ki, holott az nem a kör­orvos, hanem a magánorvosokra vonat­kozik. Magánvádló az inkriminált tény­állítás miatt a Btkv. 261. §-a értelmé­ben vádját arra alapította, hogy a vád­lott gyanúsítása, mely szerint az orvosi díjjegyzék kiállításánál nem járt el tisz­tességesen s dijjait törvényellenesen tette követelésbe, minden alapot nélkü­löz ; miáltal a bántalmazás oly nemét követte el irányában, mely egyrészről meggyalázására alkalmas, másrészről va­lósága esetén a számla szabályellenes kiállítása miatt ellene felgyelmi eljárás megindításának az alapjául is szolgál­hatna. Ugyanis díjfelszámítása a bod­rogközi járás szolgabirája által kiadott 1629/1905. sz. rendelettel megállapított díjszabáson és a 135000/1900. számú belügyminiszteri rendeletén alapszik, látogatási dijait az 1629/1905. sz. ren­delet, a sebkötésért járó diját pedig a műtéti dijakat szabályozó felhívott bel­ügyminiszteri rendelet alapján helyezte követelésbe. Hogy pedig a díjjegyzékben jelzett II. fokú égési, később üszökösö- désbe átment fertőzött sebzés volt je­len, azt szakértői szemlével és a vonat­kozó orvosi vények áttekintésével kívánta bizonyítani. Annak az elbírálása szem­pontjából, ho yy a felszámítás szabály- szerű volt-e, a bíróság a sértett fél kívánságára a Btkv. 263. §-nak 4. pontja alapján a valódiság beigazolása iránti kérelem teljesítése elől nem zárkózott el. E célból annak a figyelembevételé­vel, hogy magánvádló a díjjegyzékében az első sebkötésért 5 koronát, 7 to­vábbi sebkötésért 14 koronát, egy éjjeli látogatásért 2 koronát, 8 nappali láto­gatásért 8 koronát számított, a körorvos látogatási dijaira vonatkozó felhívott közigazgatási rendeletén alapuló dijfo- kozatokat vette vizsgálat alá, műtéti dijainak a felszámításánál pedig a 135000/1900. sz. belügyminiszteri ren­delet díjtételei szolgáltak zsinórmértékül. Ugyanis az 1876. évi 14. t.-c. 145. §-nak a rendelkezése értelmében a megválasztott körorvos a látogatási dijak tekintetében a községgel előlegesen kö­tött egyezség szerint dijaztatik; a bel­ügyminiszternek 9654/1901. szám alatt kelt rendelete értelmében pedig, az esetben, ha a körorvos akként vá­lasztatott meg, hogy előzetesen Írás­beli egyezség ezen díjazását illető­leg nem jött létre, az addig szokás­ban volt látogatási dijak értelmében díjazandó, mert úgy tekintetik, mintha hallgatag az addig fennállott díjszabást magára nézve kötelezőnek elismerte volna. Miből tehát okszerüleg követ­kezik az, hogy mivel magánvádló és az agárdi körhöz tartozó községek kö­zött előzetesen egyezség nem létesült s ezt bizonyítja a bodrogközi járás szolga- birájának 1629/1905. számú rendelete, mely a látogatási dij skáláját vitásnak nyilvánítja, irányadó a körorvos megvá­lasztatása előtti díjszabás, mely a fel­hívott rendelet, de a belügyminiszternek 9654/1901. sz. rendelete értelmében is az uzus alapján alkalmazott díjtételeken nyugszik. A műtéti dijakra nézve azon­ban, ideértve és „műtét“ alatt értve a díjszabás III—VI. fejezetében felsorolt orvosi műveleteket, tehát a sebkötést is, a 135000/1900. sz. belügyminiszteri ren­delet értelmében egy és ugyanazon díj­szabás áll fenn valamennyi orvosra és a községek szerinti beosztásra tekintet­tel a dijak Zemplén vármegye közsé­geiben, tehát a szóban“forgó kör köz­ségeiben is, a most felhívott miniszteri rendelet IV. díjtételei értelmében számí­tandók. Minthogy pedig a bonyolódott, vagy „fertőzött seb“ első bekötéséért a jelzett dijfokozat szerint az orvost 5 korona, minden további kötözésért 2 korona, látogatási dijak fejében pedig a kör­orvost Agárd községben a régi díjtéte­lek szerint nappal 1 korona, éjjel pedig 2 korona dij illeti meg. Minthogy nem vétetett a vádlott által tagadásba, hogy magánvádló 8 kötözést végzett és ki­lencszer látogatta meg a beteget, a mű­tét díjazásáért kétségtelenül 19 koronát, a 9 látogatásért (beleértve egy éjjeli látogatást 2 koronával számítva) 10 ko­ronát, igy összesen 29 koronát volt jo­gosítva számítani; amennyiben pedig a jelzett összegnél nem számított többet, tényként állapíttatott meg, hogy dijait helyesen számította fel. Nem jöhetett figyelembe vádlottnak az a védekezése, hogy magánvádló tudva, szándékosan minősítette a sebet elferdítve „fertőzött seb“-nek, holott a gyermek I. fokú égést szenvedett; ugyanis azt, vájjon a seb egyszerű, vagy fertő­zött volt-e, egyszerű, vagy komplikált kötést kellett-e alkalmazni, mint laikus meghatározni nem képes; továbbá, mert beismerte, hogy a sebesültet más or­vossal nem vizsgáltatta meg, miből fo- lyólag szakértőtől nem merítvén tudomást meg sem győződhetett áliitása helyes­ségéről, igy az puszta állításnál egyéb­nek nem tekinthető: végül, mert a magánvádló azon kérelmét, hogy annak igazolása céljából, mely szerint a gyermek forró vízbe lépvén, II. fokú égési sebet szenvedett és hogy a seb- zési helyet liszttel beszórva fertőzve találta, szakértői szeemlével egybekötött bizonyítás rendeltessék, a vádlott elle- lenezte, miből a bíróság azt a követ­keztetést vonta le, hogy amennyiben vádlott a Btkv. 263. §-ának 5. pontja értelmében a valódiság bebizonyításától elzárkózott, ezzel hallgatag elismerte, hogy a diagnózis a sebzési állapotnak megfelelően volt kitüntetve s igy a IV. díjtétel szerinti díjfelszámítás helyes volt. Nem jöhetett továbbá figyelembe a védelem részéről előterjesztett azon ké­relem, hogy annak a megállapítása cél­jából, hogy magánvádló helyesen szá- mitott-e fel este 8—9 óra között tett látogatásáért éjjeli dijat, a belügymi­nisztériumhoz kérdés intéztessék, hogy a dupla látogatási dij, mely időpontban illeti meg a körorvost; mert a szolga- biróság hivatkozott rendelete szerint uzuson nyugszik, hogy naplemente után a nappali dij kétszerese számítható fel. Ellenben a bizonyítás kiterjesztetett arra, hogy vádlott naplemente után tel- jesitette-e az első segélyt s miután Fodor Bertalan és Nemes József tanuk igazol­ták, hogy ez este 10 óratájban történt, kétségtelen, hogy az e címen felszámí­tott 2 korona szinte helyesen lett a magánvádló részéről felszámítva. Ezek alapján kétségtelen az, hogy vádlott meggyőződése ellenére, rosszakaratból folyólag intézte magánvádlóhoz az in­kriminált levelet, minden valószínűség szerint azért, hogy magánvádlót terro­rizálja és igy dijjai mérséklésére bírja; s mert állítása valósága esetén alkal­mas lenne magánvádló ellen a fegyelmi eljárás megindítására, egyúttal már magában orvosi reputátiójának a csor­bítását és jó hírnevének a bemocsko- lását is maga után vonhatja és igy kétségtelenül meggyalázó cselekmény­nek tekintendő; őt a Btkv. 261. §-ban meghatározott becsületsértés vétségében bűnösnek kimondani, figyelemmel bűn-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom