Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-09-28 / 107. szám
Sátoraijaujhely, 1905. szeptember 28. 107. (4461.& Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SAtoraJLja-Ujlaely, lőtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garmond szó A üli., vastagabb betűkkel 8 üli. Syilttérben minden garmond sor 30 üli. POLITIKAI HÍRLAP. iij. Meczner G-ytala dr. Perenyi Józsaí főszerkesztő. fómunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden sző uti'i 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 üli. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. — szept. 28. E}gy szegény özvegy asszony, aki gyermekei számára nehéz napszámos munkával szerezte meg a mindennapi kenyeret, bizonyos napon, a munkából jövet alkalmával két koldus gyermeket talált az ut sáncában. A jó szivti anya szeretettel ölelte magához az idegen koldusokat, lakására vitte, tisztességes ruhát adott rájuk s azontúl még szorgalmasabban dolgozott, hogy a megszaporodott számú családot fenntarthassa. Az anya egyszer veszélyes betegségbe esett s attól tartva, hogy ez végzetes lehet reá nézve, végrendeletet csinált s ebben édes gyermekeit nevezte meg kis házikója örökösei gyanánt, kik akkora már felnőtt ifjak voltak s édes anyjuk helyett ök dolgoztak a mindennapi kenyérért. A két koldusgyermek azért, hogy nevelő anyjuk őket nem tette édes gyermekeivel egyenlő részesekké az örökségben: neki esett az anyának s azt ütlegelni és rugdalni kezdték. Jajszavaira berohantak édes fiai s a hálátlan, szemétről felszedett csavargókat kiverték a házból s végleg elűzték körükből. A mákvirág szinü nyakken- dős csoport, a Kristóffy által felbőszített idegen had, amelynek saját bevallása szerint nincs hazája, de mégis egyenlő jogokat követel az őket keblére ölelt jó anya édes gyermekeivel, a szociáldemokrata hősök, afeletti dühökben, hogy az édes gyermekekkel egyenlően nem osztozhatnak az örökségben, melyért ők nem dolgoztak, megszerzésére mit sem tettek, a gondjukat viselő anya ellen fordul s mint külellenség: a haza fővárosában, nyiit utcán sárba tiporja a magyar legdrágább jelvényét a háromszinü zászlót s vörös zászló alatt üvöltve támad a haza jogaiért küzdő ellenzék vezérembereire s elvakultságában minden egyebet félretesz, csakhogy a belebeszélt választói jogot, ha szépszerével nem, hát erőszakkal is, az édes anya megalázásával, az édes fiák ellen intézett merényletekkel kierőszakolja magának. Nem szent ezek előtt semmi. De hogy is lehetne; akinek saját bevallása szerint nincs hazája, annak lelkében nem élhet és nem is él vonzalom a haza iránt; annak lelke üres a leg- magasztosabb érzelmektől; szive sivár, az édes anya szenvedései neki nem fájnak. Neki csak a basa az istene s utópiáktól szaturált lelkében a potya utáni vágy uralg, osztozni a közjavakon, de úgy, hogy azokért fáradni ne kelljen, legfölebb ordítozni. Mákvirágok ezek, még pedig abban az értelemben, amit a magyar ember a mákvirág jelző alatt ért. Jól választották meg nyakkendőjük színét, magukon viselik önakaratukból a bélyeget, mely elválasztja őket a haza javáért munkálkodóktól. Külsőleg is dokumentálják lelkűk elva- dultságát s azt, hogy nekik e haza semmi más, mint olyan valaki, akitől kapni lehet mindent, de hálára ne számítson érte. Midőn osztrák, liorvát, román vagy más hason fajzat gyalázta meg legszentebb jelvényünket: elviseltük, noha fájt nekünk akkor is, hogy akikkel csak jót tettünk, rut háládatlansággal fizettek érte. De most a velünk egy kenyéren élők, akik szeretik magukat testvéreinknek nevezni.mi- dőn valamit kapni akarnak; akiket hazátlan létükre szeretettel ölelt keblére Magyarország s akiknek tisztességes kenyeret ad munkájuk után; akiknek megígérte a nemzet képviselete, hogy mihelyt legsúlyosabb nemzeti sérelmeink orvosoltatnak részesíti őket az édes fiák örökségében, polgár jogot ad mindnyájuknak, ezek a mákvirágok most bécsi lakájok által felbőszítve, a haza fővárosában tiporják le és tépik meg a szabadság, a honszerelem szimbólumát, a magyar zászlót! A legnagyobb elvadultság, a haza szeretet teljes hiánya r kellett e rut merénylethez. Ámde nem annyira a vad, részeg tömeget, mint a bujtogatókat éri a vád és sújtja a nemzet igaz fiainak Ítélete. Igaz hogy a hazafias tömeg alaposan helybenhagyta a mákvirágokat, sokan a mentők véd- szárnyai alatt elmélkedhetnek arról az elvről, hogy ne bántsd a magyart! de ez nem elégtétel az édes anya megrugdalásáért. Bécsben úgy, mint itthon a mi ellenségeink, a Kristóffy-féle elemek vérszemet kapnak az ilyen jelenetek láttára, amelyek aztán egyedül arra alkalmasak, hogy a kibontakozást, a nemzet és a király közötti megegyezést lehetetlenné tegyék. Forduljon el minden hazafias munkás a mákvirágoktól; ne tartson velük közösséget, de saját erejét mindenki arra használja most fel, hogy együttérzés egyaránt uralkodjék e hazában s egy akarattal követeljük alkotmányban biztosított jogainknak érvényesülését. Jusson eszébe minden magyar embernek, hogy e haza csak úgy adhat nekik jogot, ha maga is abba a helyzetbe jut, hogy a békés fejlődés utján önflai nem gördítenek eléje akadályokat. Nem mákvirágokra, hanem kifogástalan, magyar érzésű hazafiakra van ma szükség s egyedül ezeknek van joguk jogokat követelni! — szept. 28. Képviselő választás Sátoraljaújhelyben. Zemplénvármegye központi választmánya a sátoraljaújhelyi választó kerületben dr. Búza Barna mandátumának a m. kir. Curia Ítéletével történt megsemmisítése folytán szükségessé vált országgyűlési képviselő választás iránt kiadott képviselő- házi határozat alapján a képviselő választás határidejét 1905. évi október hó 2-ik napjának reggeli 8 órájára tűzte ki.. A választás vezetésére a 3005 választó után a következő küldöttségek alakitattak: Választási elnök s egyszersmint az 1-sö szavazatszedő küldöttség elnöke : Pekáry Gyula Sátoraljaújhely. Helyettes elnök: Csuka Ödön Sátoraljaújhely. A 2-ik szavazatszedő küldöttség elnöke, ki egyszersmint a választási elnök helyettese: Kossuth János Sátoraljaújhely. Helyettes elnök: Widder Gyula Sátoraljaújhely. A 3-ik szavazatszedő küldöttség elnöke: dr. Reichard Salamon Sátoraljaújhely. Helyettes elnök: Csapó Lajos Sátoraljaújhely. Jegyzők: dr. Bánóczy Kálmán, dr. Adriányi Béla, Waller Aladár Sátoraljaújhely. Helyettes jegyzők: dr. Szánthó Elek, Gárdonyi József, Sárossy Lajos Sátoraljaújhely. A sátoraljaújhelyi választó kerületnek ez idő szerint egyedüli jelöltje a függetlenségi párti dr. Búza Barna s igy a választás előre láthatólag egyhangú lesz. A vármegye őszi közgyűlése. Sátoraljaújhely, 1905. szept. 28. Zemplénvármegye törvényhatósági bizottsága ma, f. hó 28-án délelőtt 9 órakor tartotta rendes őszi közgyűlését, melyen tekintettel arra, hogy politikai vonatkozású tárgy is felszínen volt s az V. aljegyzői, valamint két szolgabirói állás várt betöltésre : a törvényhatósági bizottság tagjai nagyon szép számban jelentek meg. A közgyűlés kiemelkedő, fontos mozzanata ama határozat kimondása volt, melyet dr. Búza Barna indítványára hozott a közgyűlés s amelyet teljes terjedelemben adunk közre : A közgyűlést 9 órakor nyitotta meg Dókus Gyula alispán, ki a bizottsági tagok kérelmére elsősorban a tisztviselők megélhetésének biztosítására kiküldött ötös bizottság javaslatát s a politikai vonatkozású indítványokat vétette tárgyalás alá. Izsépy István II. aljegyző olvasta fel ezután az ötös bizottságnak a tisztviselők anyagi megélhetését biztositó javaslatát, amely szerint java- vasolja, hogy a julius hó 8-án megválasztott százas bizottság alakuljon át magán vagy társadalmi szervezetté, mely felsőbb hatóságok ellenőrzése alatt nem is áll, és mint ilyen járjanak el, mivégből a törvényhatósági bizottság a vármegye összes polgárait hazafias bizalommal felhívja, miszerint az ekként alakulandó magán- szervezet által közhírül adandó módon, helyen és időben múlt évi egyenes állami adójuknak legalább 25%-át, mint önkéntes ajánlatot fizessék be s ugyanazon bizottságnak feltétlen rendelkezésére bocsássák. A vármegye törvh. bizottsága az ekként befizetendő önkéntes ajánlatoknak a politikai viszonyok jobbra- fordultával leendő megtérítése illetve az adóba leendő beszámítása iránt anyagi és erkölcsi felelősséget vállal. A törvényhatósági bizottság eme javaslatot elnöklő alispán azon pótlásával fogadta el, hogy utasittassanak a községek képviselőtestületei, azon községi elöljárók és tisztviselők fizetésének kiadására, kik az adók be nem szedése miatt állásuktól fosztatnak meg. Ezután dr. Búza Barna ecsetelte a mostani válságos helyzetet és igen szép szavakban mutatott rá arra, hogy ilyen válságos és komoly helyzetben még aligha tanácskozott a megye törvényhatósági bizottsága. S felhívta a figyelmet arra a bántalomra, melybeD a szövetkezett pártok vezérei a legutóbbi királyi kihallgatáson részesültek. Beszéde folyamán arra kéri a törvényhatóságot, hogy mikor felülről és alulról támadást intéznek a magyar nemzet ellen: Zemplénvármegye is vegye ki részét az ellenállásból. Végül beterjeszti a közgyűlés elé a következő indítványt: Zemplénvármegye törvényhatósági bizottsága a hazafias fájdalom és elkeseredés legmélyebb érzésével vett hirt arról a súlyos megbántásról, amely a folyó év szeptember 23-án Bécsben a szövetkezett ellenzéki pártok vezéreinek személyében az egész magyar nemzetet érte. A törvényhatósági bizottság rendületlen, elszánt kitartással folytatja a nemzeti jogokért felvett alkotmányos küzdelmet s az alkotmány védelmének törvényes talajáról semmiféle hatalmi erőszak, még a királyi szó hatása alatt sem fog lelépni és meghátrálni. Minden — női ruha-kelme különlegességek, zz — ■ selyem, vászon, szőnyeg és fehérnemű üzlete ..............— Sátoraljaújhely, Főtér, Kellner-féle ház, a főtőzsde szomszédságában. Lapunk mai száma 4 oldal.
