Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)
1905-09-23 / 105. szám
Sátoralj aujhely, 1905. szsptember 23. 105. (4459.) Harmincharmadik évfolyam. Megjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SAtoralja-'CTjliely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. ápré hirdetéseknél minden garmond szó 4 fill., vastagabb betűkkel 8 fill. Njilttérben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Meczner Grynla dr. Ferenyi József főszerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész érre 12 korona, félévre 6 kor negyedévre 3 kor. — Egyes szám ára 8 fillér. -— Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden sió ut.'n 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy di»i- betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetéiek térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. Utolsó kísérlet. — szept. 23. „A válságból nagy kára van a monarchiának, a bókét áldozatok árán is meg kell teremteni!“ Körülbelül ezeket a szavakat adják az uralkodó ajkaira az udvari körök. Az engedékenység utján van tehát a koronás fő s bár áldozatoknak tartja a monarchikus elvek szempontjából azokat az engedményeket, amelyeket nyelv és nemzetiség tekintetében adni szándékozik, mégis megadja, mert ezt kívánja a vis major: a monarchia kára. Tisztelettel hajol meg a magyar nemzet a koronás uralkodó előtt, de a politika vezérférfiai ki fogják fejteni előtte, hogy az engedmény korántsem áldozatjel- legü, hanem jogos kívánalmak teljesítése. Hogy igenis a monarchia érdeke, hogy a magyar hadsereget ne vetkőztessék ki nemzeti jellegéből. Régen megbukott már az a politikai elv, hogy Ausztriának assimilálnia kell a „meghódított“ tartományokat. Ausztria a népek konglomerátja marad, melyeket a szövetségben rejlő erő tart össze. S e népek között úgy számánál, mint területénél fogva első helyet a magyar nemzet foglal el, melynek jólétét a monarchia jólététől függetleníteni nem lehet. Ha mi A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Lakodalmi szokások Alsó- zemplénben. A „Zemplén“ eredeti tárcája. Azt fogja mondani igen sok alsózempléni polgártárs a fenti cim elolvasása után: Mit firkálsz te itt olyan dolgokról, amelyeket mindenki tud és ismer? Én erre a megrökönyödésre azzal felelek: nem a jelennek Írtam. A jelen már is a múlté s a jövő egészen más képet mutat majd az aligmultnál. A civilizáció úgy kiöltöztette már a mi alsózempléni népünket eredeti alakjából, az úri módi annyira átalakította szokásait, hogy erre az igazi, tősgyökeres magyar népre az ő szokásaiban már nem lehet ráismerni. Én tehát nem a jelennek irok, hanem a jövőnek; megőrzendő Írásban azt, ami uralgó volt itt évszáza- zadokon át, de ma már letünőben van ; helyt ad a régi népszokás a villamos erővel előre törtető modern civilizáció követelményeinek. A hatszél gyolcs-gatya lomtárba került, talán most lenne jó a muzeum részére is megmenteni belőle egy példányt. Haját leeresztve s pántlikába fonva viselő leányt már csak elvétve nálunk tengődik az államélet és mindaz, ami az államrenddel és a nemzet jólétével összefügg, végzetes seb esik a monarchián is. Igenis kell tehát béke, de ez a szükség más okra vezethető vissza és más conclusiókat von maga után, mint azt az osztrák politikai omnipotensek gondolják. Mi nem óhajtozunk a monarchiában vezető szerep után. Mi csak azt kívánjuk, hogy ha már annak támasza vagyunk, ne bénítsák meg önálló nemzetiségünkben rejlő erőnket. Mi a magunk önálló államiságának elismerését követeljük minden téren a szövetség minden megbontása és érintése nélkül. Ha megadjuk hazánk és a monarchia érdekeiért a nagy pénz- és véradót, joggal megkövetelhetjük, hogy katonáskodó fiainknak joguk legyen a magyar nyelvhez. Ha fiaink karja jó szolgálatot tesz a hadseregben, a nyelve sem fog ártani. Vagy szégyelnünk kell magunkat nyelvünkért? Csak a német nyelvben rejlik a hadsereg morális és anyagi ereje? A német nyelvvel még nem vertek meg senkit, a német nyelvvel még nem lelkesítettek föl a halált is megvető harcra magyar katonákat. De az ellenkezőt már tapasztalták maguk a királyi hercegek is. Gondoljanak csak az látni Monokon vagy Bekecsen. Legnagyobb részük kontyon viseli a baját, csont bajtü járul az uj divathoz, guvrirozott bosszú szoknya került a bokorugró helyébe. A paraszt legénynek ciírálkodásra hajlandó imádottja Berecz bátyánk versét recitálja: „Végy nadrágot, gubánkát Oszt a tengert ugord át“. Ami annyit jelent, hogy ne bűzd itt az igát ezen a te szülőföldeden hátszél gyolcsgatyába, de vegyél egy plundrát, meg egy ujjas lajbit és menj Amerikába. Ha jó dolgod és sok pénzed lesz, irj levelet és én me gyek utánad — dámáskodui. Ide jutottunk ! A tulipános karosládák helyét a dívány foglalta el, a földműves ember leánya varrógépet berregtet s őrzi arcbőrének fehérségét a napfény barnitó hatása ellen. Egyik mezőzombori ismerősöm, H. Gy. kiválóan értelmes, tisztességes polgár, ki már a 60-as évek körül jár, csak a minap beszélte nekem, hogy községükben 40 évvel ezelőtt a vőfények-, vagy a halott vivőknek az egész falut be kellett járniok, hogy 4 nsdrágot összeszedjenek! Hja, megváltoztak az idők. Jegyezzük fel tehát, amit imitt- amott még megmenthetünk a mi népünk ősi szokásainak emlékeiből, hadd lássa az utókor, hogy mekkorát haladt ő. olasz hadjáratra, mit müveit királyi herceg ajkán egy-két, bár hibásan kiejtett magyar szó. Mikor ezeket a sorokat olvassák, már talán döntött az uralkodó a hadsereg nyelvi kérdésében. Lesz-e béke, vagy nem ? — az ettől az elhatározástól függ. De hogy nem tisztán nyelv kérdés az, legjobban mutatja a bécsi politika. Ők magok hangoztatták, hogy azért a szedett- vedett 90 szóért kár olyan erőlködést folytatni. Nem a vezényszó itt a fontos, hanem az, hogy a bécsi álom utolsó ábrándját is szerte akarjuk foszlatui, megakarjuk mutatni, hogy önálló ország vagyunk, mely nélkül Ausztria mit sem tehet. Ez az, ami fáj: nem akarunk osztrák tartomány lenni Igen is szükség van a békére, mi óhajtjuk legjobban, de a békénél is drágább nemzeti önállóságunk. Ha ezt megadják, meglesz a béke, amelynek áldásaiban rajtunk kívül Ausztria is részesül. — szept. 23. A központi választmány ülése. A központi választmány a választási elnökök megválasztása és a választás határnapjának megállapítása céljából Dókus Gyula alispán elnöklete alatt f. hó 25-én ülést tart. A falusi lakodalom első és legfőbb vonásában abban különbözik a várositól, hogy mig utóbbi helyen a menyasszony, illetve az ő szülőinek zsebe érzi meg a cécót, addig falun a vőlegény erszénye van a főpróbának kitéve, mert ő viseli a lakodalmi költségeket. Kezdődik pedig ez a „hetedik szentség felvétele“ Alsózemplénben olyanképen, hogy a rendszerint hétfőn tartott lakodalomra két vőfény jár vasárnap délután hívogatni. A nagyvőfény a versmondó s a lakodalom teljhatalmú főrendezője, a kis- vőfény lógós. Vállukon keresztül, szélességében kiterített törülköző van akasztva, mellükön pántlikás bokrétával, csinált virágból. A bokrétás pálca már 50—60 év óta nincs Alsózemplénben szokásban. A vőfények vasárnap ebéd után kezdik meg körutjokat. — A meghívandó házakat, melyek a legszegényebb zsellér legény lakodalmánál is kitesznek 80—100-at, sorra járják s prózában mondja el a nagyvőfény: „Először is nem egyébért kívántunk ezen becsületes úri hajléknál megjelenni, hanem úgy mint Isten ő szent felsége ezen egy pár ifiu személyeket felvidította a szent szakramen- tomi házasságra, úgymint Szálas Jánost az ő eljegyzett mátkájával, Virág Teréziával. De mivel ők ezen ..............1.......j'i-j: Búza Barna dr. programmbeszéde. Dr. Búza Barna a sátoraljaújhelyi kerület függetlenségi párti képviselőjelöltje f. hó 24-én vasárnap délután 3 órakor fogja megtartatni programm- beszédét. A beszéd megtartására kedvező idő esetén a Szécbónyi-tér, kedvezőtlen idő esetén a „Vadászkürt“ fedett nyári helyisége van kijelölve. Á programmbeszéd megtartásához Budapestről is több képviselő érkezik Sátoraljaújhelybe, igy lejövetelüket biztosra jelezték: gróf Zichy Jenő, gróf Zichy Wladimir, gróf Bánűy Miklós, Eötvös Károly, Vázsonyi Vilmos, Kelemen Samu, Lengyel Zoltán, Pap Zoltán, Horváth József, Bernáth Béla, Hentaller Lajos, Hé- derváry Lehel s a központ képviseletében azon részt vesz Meczner Béla. A képviselők a Budapest felől délután érkező gyorsvonattal jönnek meg és a díssidens párt részéről id. Meczner Gyula, a függetlenségi párt részéről Pekáry Gyula fogja a megér- kezöket üdvözölni. A vasútról vissza- jövet a >Függetleuségi kör*-be vonulnak a vendégek, a hol tiszteletükre 60 teritókü ebédet rendeznek. A programmbeszéd után a városi színházban közvacsora lesz, melynek hivatalos szónokai felszólalásuk sorrendjét követve ezek: Székely Elek polgármester, Fried Lajos dr., idb. Meczner Gyula, Szirmay István, Meczner Béla, Kossuth János dr. és Búza Barna dr. szent dolognak véghezvitelére elégteleneknek látták magukat leírni, általunk kívánták ezen becsületes úri személyeket megtisztelni. A holnap esti tisztességes vacsorára és egy kevés mulatságra szívesen elvárják ki- gyelmeteket“. Ez bizony elég ostoba szólam, de nyilvánvaló a szövegéből, hogy évszázadok óta használatos, mert stílusa a 15. századéra vall. Ahol a háznép nincs otthon, ott a vőfények a szives meghívás jeléül pálcájukkal egy rémes nagyságú X betűt karcolnak a falra, sokszor alaposan leontva a gyarló sártapaszt. Az „először is*-nek értelmét mindaddig nem tudtam megfejteni, mig magam is násznagy sorba nem nőttem. Hétfőn reggel ugyanis az esküvőre menet előtt második hivoga- tás van, de csakis a násznépnél. A vőfény ekkor azzal kezdi mondóká- ját, hogy, „Másodszor is nem egyébért kívántunk“ stb. Jobb módú házaknál vasárnap este konyhatánc van, mely mintegy bevezetője a dáridónak s kizárólag a fiatalság vesz benne részt. A hétfőn reggel eszközölt másodszori hivogatás után, úgy 7—8 órára összegyűl a násznép a vőlegény házánál, hol némi szívesség bekebelezése után a vőlegényt kéri ki szülőitől a kérő násznagy. Ez a kiké= női ruha-kelme különlegességek, = — ..—- selyem, vászon, szőnyeg és fehérnemű üzlete ----- — Sátoraljaújhely, Főtér, Kellner-féle ház, a főtőzsde szomszédságában. Lapunk mai száma 6 oldal.
