Zemplén, 1905. július-december (35. évfolyam, 70-145. szám)

1905-09-19 / 103. szám

Sátoraljaújhely, 1905. szeptember í9. 103. (4457.) Harmincharmadik évfolyam Jlegjelen minden második napon kedd, csütörtök és szombat este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SAtoralja-Ujüely, főtér 9. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Apró hirdetéseknél minden garraond sző 4 fill,, vastagabb betűkkel 8 fill. Njilttérhea minden garmond sor 30 fill. AJ POLITIKAI HÍRLAP. ifj. Mecz&er Gyula főszerkesztő. dr. Percnyi József fémunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 12 korona, félévre 6 kői negyedévre 3 kor. — Egyes szám ára 8 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden sző üli'» 2 fill. Petit betűnél nagyobb, avagy disz- betűkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után fi fill. — Állandó hirdetéseknél ár- kedvezmény. fiz uj magisztrátus. — szept. 18. Sátoraljaújhely városának uj elöljárósága van. Nem annyira személyileg, mint mandátumában. Mert személyi változás alig tör­tént, maradtak a régiek. A képviselő testület előle­gezte az uj tanácsnak azt a bi­zalmat, mely polgárra nézve a legbecsesebb lehet. Oda állította őket e vármegye székvárosának élére, kezükbe tette le az intéz­kedés jogát, kezükbe adta úgy­szólván e város polgárságának sorsa felett való uralmat; ter­mészetesen abban a reményben és meggyőződésben, hogy ezt a megtisztelő bizalmat nem paza­rolja érdemetlenekre s a hivata­los hatalmat nem bízza méltatla­nokra. Üdvözöljük városunk újonnan választott tanácsát, élén a pol­gármesterrel; s amidőn itt, a nagy nyilvánosság előtt mondjuk el üdvözletünket, egyben kifejt­jük: mi az, amit mi a tanácstól elvárunk, mi az, amit mi a jó tisztviselőtől első sorban megkí­vánunk, hogy az általunk előle­gezett bizalom értékes legyen a közjó, a mi városunk polgársá­gának erkölcsi és anyagi előha- ladása érdekében. Mi, amint köztudomású, vá­rosunk tanácsának eddigi hivata- talos működését mindenkor éber figyelemmel kisértük. Érdemeit méltányoltuk és méltattuk, hi­báit szóvá tettük. Megjelöltük időközönként azt a utat, melynek követését a közjó érdekében hasznosnak és szükségesnek lát­tuk. Felszólalásaink, útmutatásaink, elismerjük, hogy sokszor hatot­tak a tanácsra és sok hasznos közérdekű jó intézkedéseknek lettek forrásaivá. Ennek csak örvendtünk; de viszont ha jó aka­ratú szavunk pusztában hangzott el: a megrovással sem késle­kedtünk. Most az eddig vezetett köny­vet lezárjuk. A múltat nem fe­szegetjük, a jövőre bizalmat elő­legezünk. Uj könyvet nyitunk s mi magunk óhajtjuk a legőszin­tébben, hogy ennek az uj könyv­nek minden lapjára csak dicsé­retet jegyezhessünk föl. A sajtó a leghivatottabb el­lenőr a köztisztviselő munkál­kodásának megítélésében, tus ta­gadhatlak hogy a legjobb el­lenőr is, mert ennek szava nem fullad be az akták tömegébe és nem kerül irattárba, hanem eze- reknél találva viszhangra, ezere­ket irányit s igy alkotja meg azt a nagy, hatalmas közvéle­ményt, melynek szava elől azu­tán nem lehet elzárkózni s amely- lyel számolnia kell annak, aki számadásra felhivatott. Személyeskedésnek lapunk hasábjai soha sem állottak nyitva. Éppen ez a vezérelvünk tette lehetővé: hogy szavunk komoly szó volt mindig s elérte a kívánt eredményt mindenhol, ha csak a túlságos roszakarat egyátalán nem akarta azt meghallani. Ez a sajtó most őszinte szó­val, pártatlanul, igazságszeretet­től vezéreltetve, Isten hozottat mond az uj tanácsnak. Támogatásunk, legszívesebb közreműködésünk vele lesz a mi városunk vezér férfiaival, ha ta­pasztalni fogjuk, hogy méltó le­téteményesei ők a polgárság bi­zalmának s hivatali működésűk­ben egyedül a közjóra való tö­rekvés irányítja minden csele­kedetüket. Egy ilyen város élén álhatni mint Sátoraljaújhely, mindeneset­re megtiszteltetést, nagyfokú bi­zalmat jelent. A polgármester kezében nagy hatalom összpon­tosul, az ő egyénisége mérvadó a város egész közigazgatásában. Lelkiismeretes, becsületes kezű, szorgalmas tisztviselő az aláren­deltjeit önpéldájával vezeti a helyes utón s teszi valódi ál­dássá arra a polgárságra, amely­nek színe előtt ő tegnap megeskü­dött, hogy legjobb tehetsége sze­rint, teljes erejét s minden tu­dását polgártársai javának szen­teli. Jól tudjuk, hogy Székely Elek polgármesterben úgy a tudomá­nyos készültség, mint a munka- szeretet egyesül arra, hogy ma­gasztosan szép feladatának min­den irányban megtudjon felelni. Elismerjük, hogy az ő helyzete nehéz, hogy minden oldalról jövő irányzattal, sokféle igénynyel, ér­dekekkel kell számotvetnie egy- egy nagyobb értékű intézkedésé­nél. De épen azért, az ö egyé­niségében a vezetőszerepre hiva­tott tényezőt látunk, meg tudjuk becsülni munkásságát s legna gyobb örömünk az lesz, ha a mi polgármesterünkkel mások előtt is eldicsekedhetünk s ha műkö­dése ellen soha kifogást nem kell emelnünk. Bízunk, hogy a hozzá hasonló, úgy tudományos képzettség, mint szorgalom te­kintetében kifogástalan, fiatal tisztviselő gárda működése olyan lesz, amely jutalmul fog szolgálni a város polgárságának azért a megtisztelő bizalmáért, raelylyel önsorsának intézését ma az ő kezeikbe letette. Nagy felelősség nyugszik a jó tisztviselő vállain, sokat kíván tőle a közönség. De nagy és ne­héz feladatát megoldja könuye- dén, ha szeretettel hivatása iránt, szorgalommal kötelessége iránt előzékenységgel a jogkereső kö­zönség iránt, tehetségét egyesiti s igy mindig eltalálja az utat, mely a szivekhez vezet. A ható­ságot a nagyközönségnek nem félni, hanem szeretnie kell s hogy ez igy lehessen, abban maguk a hatóság emberei a legfőbb fak­torok. Az olyan hatóságnak, mely működését a polgárok szeretetére és bizalmára alapítja, csak fe- lényi nehézségekkel sem kell küzdenie mint annak, amely iránt ellenszenv, elhidegtllés nyilatko­zik meg. Midőn újból szívélyes Isten hozottat mondunk városunk uj tiszti karának: kívánjuk, hogy az elmondottakat megfigyelve érjék el azt, ami hiszük, hogy nekik is legfőbb céljuk: e város felvi­rágzását, nagygyá fejlődését, mert ezeknek a nyomán érik el aztán legszebb jutalmukat, polgártársaik nagyrabecsülését. Isten áldása legyen Sátoralja­újhely városán s annak uj elöl­járóságán ! A városi választások. — Saját tudósítónktól. — Sátoraljaújhely, 1905. szept. 18. Künn az utcán őszi az idő. Bennt a városi tanácsteremben hol besüt a nap, hol elborulva sötét reflexet vet a zöld asztalokra . . . A Korona utca képe élénk és mozgalmas. Hol egyenkint, hol cso­portokban vonulnak a képviselőtestü­leti tagok az ülésre, melyen a város elöljáróságának uj választása végbe­megy. Szokatlanabb mozgalmasság azon­ban nincs. Széles körben tudják, hogy nem várhatók nagy meglepeté­sek. Mindenki előtt tisztán áll, hogy mikép alakul ki a választások alatt az uj magisztrátus képe. Nincs semmi különösebb izgalom. De fent a ta­nácsteremben azért élénk az élet. A választás alá kerülő tisztviselők fe­kete ruhája ünnepies tónust ad a nagyteremnek. Dókus Gyula alispán fekete disz magyarban az elsők között érkezik meg kocsiján. Aztán jönnek a képvi­selőtestület tagjai s 8A9 órakor már szorongásig megtellik a tanácsterem. A pályázók, akiknek ellenjelölt­jeik vannak, elfogják a szavazókat és kapacitálni igyekeznek. Hihetetlen gyorsasággal és zagyva össze-vissza- ságban különféle szavazó cédulákkal tellik meg a tagok zsebe. Sokan találomra húznak ki zse­bükből a szavazócédula tömkelegből egyet-egyet, melylyel leszavaznak, így esik meg, hogy az alrendőrkapi- tányi állásra a candidáltakon kívül Bánóczy Kálmán, Gáthy Géza sőt Kleimann Simon is kaptak szava­zatot. A szavazásnál minden nyugod­tan, rendben folyik. A szavazatszedő küldöttség elnöke : Horny ay Béla kö­rül ott csoportosulnak a bizalmi fér­fiak Izsépy István, Fried Lajos dr., Rósenthal Sándor dr., Móré Dániel s a szavazatszedő küldöttség két tagja Fuchs Jenő és Hericz Sándor. Mel­lettük s körülöttük a szavazó képvi­selőtestületi tagok. De ez már csak a finale. Az első tisztviselők már megválasztottnak vannak kijelentve s Székely Elek a régi és egyben az uj polgármester már le is tette az esküt. Már végig is parolázott a gratulálókkal. Bánóczy Kálmán, Hell Jenő, Bogyay Béla is meg vannak már választva, sőt Gáthy Géza is. Val- kovszky Elek mint uj pénztárnok s Arnóthfalvv Emil mint uj ellenőr fogadják az üdvözleteket. Csak Kellner Sámuel s Móré Gyula között folyik a küzdelem. S mikor Hornyay elnök össze­olvassa a szavazatokat átfut a termen a választás első és egyben utolsó meg- lepetésszerü izgalma : Kellner Sámuel három szótöbbséggel alkapitánya lett a városnak. A többi már sablonos. Dél még jó messze van s már az egész város tudja, hogy mint alakult ki az uj elöljáróság. Kezdődik tehát az uj munka s megnyílik egy uj s reméljük bizta­tóbb jövő képe. * Folyó hó 18-án d. e. 9 órakor tartotta meg Sátoraljaújhely város képviselőtestülete a városi elöljárósá­got megalakító gyűlést. A népes ülést Dókus Gyula al­ispán pontban 9 órakor nyitotta meg. A zöld asztalok körül ott voltak városunk képviselőtestületének tagjai közül Ambrózy Nándor, Alexander Vilmos, Ármágyi János, Alexander Manó, dr. Búza Barna, idb. Bánóczy Kálmán, Dókus Ernő, Dókus Gyula, Dókus László, Éhlert Gyula, Erény. FFNYIIFPF^7FTI czikkek és eszközök Lll I litl LiOiaLa I I jutányosán beszerezhetők: ■ ....... — " '2 HRABÉCZY KÁLMÁN drogériájában Sátoraljaújhely, Főtér. -v* Lapunk mai száma 4 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom