Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-02-16 / 18. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Február 16. más egyén az elnöki szék betöltésére. Az pedig van. De hát jó. Ha mindenáron meg kell várni az uj főispánt, azért a munkaképesség helyreállításáról nem lehet gondoskodni ? Bölcsen tudom, hogy vigalmi, művészeti és zenei szakválasztmány még létezik. Nem is kételkedem ab­ban, hogy ez a bárom szakosztály ne tudna egy estélyt összehozni. Ha neki dőlök, 3 nap alatt magam is összehozok egyet, sőt — ha szerény­telen is a kijelentésem — egymagám is lemorzsolok valami szolid családi műsort. De én más szempontból sürget­tem a közgyűlés megtartását s he­lyeztem előbbre az estélyek rendezé­sénél. Szerintem nem azt kell meg­mutatni a körnek, hogy még képes egy estélyt megrendezni, hanem ar­ról kell meggyőznie a maga közön­ségét, hogy bizhatik az életképessé­gében, mert ez a bizalom — őszin­tén mondhatom — fölöttébb megren­dült a külömben áldozatra kész hí­vekben. Ezért Írtam, amit írtam, nem pedig valamelyes egyéni sérelem oká­ból. Egy cseppet sem érintett ugyanis érzékenyen az, hogy a legutóbbi vá­lasztmányi ülésbe nem lettem meg- hiva. Szerény közkatonának nincs he­lye a vezérkarban. Az én h. titkári meg­bízatásomról csak nagyon kevesen tudnak és igazán nem is érzem ma­gamat ebben a székben otthonosan, mert hivatalos színezete egyáltalán nem volt ennek a megbízatásnak. Hogy az „alvó leányzóról“ me­gint beszélni bátorkodtam, annak az az oka, hogy én őt nem valami szende, szerény házi leánynak tekin­tem, hanem a világot jelentő desz­kákon szerepelgető hölgynek, a ki ilyenformán a jóindulatú kritikától nem zárkózhatik el. Azt pedig, hogy a leányzó ma­holnap viruló egészségnek fog örven­deni, megnyugvással és örömmel ve­szem tudomásul. Farkas Andor. VARMEGYE ÉS VÁROS A közigazgatási bizottság ülése. tFolytatás.) A kir. pénzügyigazgatónak a köz- igazgatási bizottság folyó évi február hó 13-án tartott ülésében a várme­gyei községek és körjegyzőségek adó­kezeléséről tett és előző számunkban röviden már ismertetett előterjesztése folytán a bizottság a következő hatá­rozatot hozta: A következő községi és körjegyző­ségek elöljáróinak a közadók keze­lése körüli tevékenységét dicsérőleg elismeri: Bánóc, Bély, Bodrogke- resztur, Bodzásujlak, Buttka, Cigánd, A diva felnézett. — Vendégek Susanne? Nem fo­gadok senkit 1 A leány rémüldözve emelte a szoba plafonjára szemeit; majd szeré­nyen jegyezte meg : — Drávay gróf ur ő méltósága, meg Lengyel alezredes és Szentlá- záry Attila már délelőtt bejelentették hat órai látogatásukat. — Leány! kiáltott fel szenvedé­lyes hangon a művésznő. Nem öltöz­ködöm át, senkit sem fogadok! Ha maga az orosz cár jönne — neki sem vagyok otthon, megértette ? A komorna alázatosan bókolt s magában ezt sut­togta : — A muszka cár alig fog jönni, de hogy Vladimir herceg, a „mi her­cegünk“ itt lesz — az bizonyos! — Susanne, — mondá a diva szelidebb hangon, — ha tegnapi part­nerem Bálint úr jönne, őt bebocsát- hatja, a holnapi darab felől van meg­beszélni valóm vele. A komorna ravasz fekete szemeit úrnőjére emelte, de midőn asszonya nyugodt, hideg arcába nézett — gya­núja eloszlott: Csebinye, Girincs, Gesztely, Görö- ginye, Hardicsa, Havaj, Hernádné- meti, Homonna, Homonnavidéke, Ka- rád, Kelese, Klenova, Kosaróc. Kos- kóc, Nlegyasszó, Minyóc, Mezőlaborc, Nagydobra, Nagykemence, Nagypo- lena, Sajóhidvég, Sajókesznyéten, Só- kut, Szinna, Szedlicke, Sztarina, Tak- taharkány, Tőketerebes, Trauconfalva, Ublya, Údva, Ulics, Vécse, Virava. A következő községi és körjegy­zőségek elöljáróinak tevékenységét tudomásul veszi: Alsóberecki, Alsó- hrabóc, Bodrogkisfalud, Céke, Gál- szécs, Homonnaolyka, Izbugyarad- vány, Ladmóc, Legenye, Lelesz, Ma­kóé, Mezőzombor, Nagymihály, Pet- rik, Rákóc, Sárospatak, Sztropkó, Taktaszada, Tárcái, Vámosujfalu, Va- rannó, Varannócsemernye, Velejte, Visnyó. A következő községi és körjegy­zőségek elöljáróit figyelmezteti, hogy eddigi mulasztásaikat mielőbb hozzák helyre és a legodaadóbb törekvéssel iparkodjanak, hogy közigazgatási te­vékenységük kifogás alá ne essék: Agárd, Bodrogolaszi, Bodrogszentes, Csanálos, Erdőhorváti, Királyhelymec, Legyesbénye, Magyarizsép, Mikóháza, Mocsár, Monok, Nagygéres, Nagy- kövesd, Nátafalva, Olaszliszka, Ond, Papina, Pcsolina, Rád, Sátorai jauj hely­vidéke, Szerencs, Sztára, Tiszaluc, Tolcsva, Zavadka. A következő községi és körjegy­zőségekre nézve utasítja az illetékes járási főszolgabirákat, hogy a közadó kezelésénél mutatkozó hiányok hely­rehozására saját hatáskörükben a községi közegeket utasítsák, őket el­lenőrizzék és ott, hol szükséges a megtorló intézkedéseket tegyék meg: Erdőbénye, Józsefifalva, Láca, Nagy- azar, Mád, Tállya, Tokaj. )( A megyebizottsági tagválasz­tások eredményéről úgy Sátoraljaúj­helyben, mint az egész vármegyében ; jövő számunkban közlünk részletes tudósítást annál is inkább, mert a választások eredményét — melyek az egész vonalon a szabadelvüpárt fé­nyes győzelmét hirdetik — sokkal nagyobb fontosságuaknak tartjuk, sem minthogy azok felett szükebb keretű tudósítással elsiklani lehetne. Annyit előre jelezhetünk, hogy a szabadelvü­párt úgy Sátoraljaújhelyben, — ahol a négy függetlenségi jelölt közül csak egy tag jutott be — mint a vármegyében mindenütt győzelmet aratott a f. hó 15-én megyeszerte le­folyt megyebizottsági tagválasziások során. )( Városi közgyűlés volt folyó hó 14-én Székelv Elek polgármester elnöklete alatt, melynek lefolyásáról egyéb aktuálisabb közlendőink miatt, — jövő számunkban hozunk tudósí­tást. — Persze, az csak egy színész, egy szegény színész 1 Az jöhet! Azért nem fog asszonyom az átöltözéssel bíbelődni 1 Midőn a szép asszony magára maradt, izgatottan állott fel helyéről, az álló tükör elé lépett s hosszú per­cekig nézte bóditó szépségét. — Éretted, te bohó, szerelmes fiú nem öltözködöm át! Néked igy is fogok tetszeni ebben az egyszerű pongyolában. Lágyan simuT a selyem szövet a szép asszonyhoz. Az áttört finom kel­me sejtette a szép alakot, itt-ott a vál­nál, karnál felcsillant a rózsás, üde asszonyi test. A vöröses haj lazán, hanyagul összefoglalva egy bogba, vette körül fehér, szép arcát; a szemek alatt ár­nyék húzódott, mely álmatlan éjsza­káról beszélt. — Bálint ur 1 — jelentette a leány. Vérhullám szaladt a nő arcába, midőn e nevet meghallotta, majd in­tett kezével. (Vége köv.) )( Anyakönyvi kerületek neveinek kiírása. A m. kir. belügyminiszter elrendelte, hogy azon anyakönyvi kerületetek nevei, melyek valamely kéttagú városnév után lettek elne­vezve: a jövőben az egyszerű kiírás szempontjából összevonandók. így te­hát ezentúl királyhelmeci anya­könyvi kerület, nagymihályi, ho- monnaolykai stb. anyakönyvi kerü­let iratik a kir. helmeczi, nagy-mi- hályi, homonna-olykai stb. helyett. A belügyminiszter kapcsolatban ezen újabb rendeletével a helységnévtárt is ily értelemben javíttatta. Estély a „Kazinczy-kör“-ben. Sátoraljaújhely, 1905. febr. 16. A „Zemplénvármegyei Kazinezy- kör“ 1905. febr. hó 15-én rendezett estélye élvezetes szórakozást adott a tagoknak. Közóhajt és általános vá­gyakozást elégített ki ez estély ren­dezésével a kör vezetősége. A kör lelkes elnökének, Hadik Béla grófnak városunkból eltávozása és a vezetéssel megbízott dr. Horny ay Béla főtitkárhelyettes tartós rosszul- léte miatt a két és fél hónapig tartó szünetelés sokakban azt a hitet kel­tette fel, hogy a kör nem tud mű­ködűi, pedig a képesség meg volt, a mint ezt a mostani estély fényesen megmutatta. Dr. Miklós Elemér, költő-gárdánk korra talán legfiatalabb tagja lejött Budapestről és elszavalta, felolvasta néhány költeményét. Lyrai, némelyik humoros, kedves költeményei igen tetszettek. Kellemes előadással, jó or­gánumával a hallgatóságot egészen magával ragadta. A minden költe­ménye után megújuló tapssal igyeke- kezett a közönség lelkesedését és él­vezetét tolmácsolni. Három Ízben kel­lett engednie a közönség kívánságá­nak s igy több versében gyönyörköd­hettünk. A jó kezdetnek megfelelő foly­tatása volt. Oyulay Károlyné éne­kelte el kedves hanggal, finoman, igaz szomorúsággal a „János vitéz“ élvezetes „Egy rózsaszál“ részletét. Látszott a hallgatóságon, hogy a meg­ható kis dalt szép előadásával, kel­lemes hanghordozásával kellő formá­ban mutatta be. Egy másik dalocs­kát énekelt még el a „Kis galamb“-ot. Az éneket dr. Isépy Tihamér disz- tingvált zongorajátékával kisérte. A harmadik szám tudományos volt, irodalmi becsü. Dr. Székely Al­bert olvasta fel régészeti ösmertetését. Erre az irodalmi dolgozatra Horváth Cyrill dr. sem mondhatná, hogy nem áll irodalmi színvonalon. Az őslakó­kat s ezek életmódját dolgozta fel tudományosan a szerző. Jó előadás­ban kellemes felolvasás volt és érdekes. Osattanós volt az estély befeje­zése. Werner Sárika, városunkban lakó cimbalommüvésznőnk volt oly szives mint a kör tagja, helyettesíteni Stépán Aladárnak ezen estélyre hir­detett cimbalomjátékát. A „tenger há­borgását“, Állaga ezen kiváló, nagyon nehéz darabját adta elő elsőrangú művészettel. Óriási technikáját, ki­váló művészettel párosult iskolázott­ságát és játékát a közönség nagy tet­széssel fogadta. Még magyar népda­lokat is játszott igazi magyaros za­mattal, nagy tetszés mellett, mit a jelenlevő díszes közönség szűnni nem akaró 'tapsokkal kifejezett óhajára meg kellett ismételnie. dr. i. t. HÍREK A BODROGKÖZRŐL. A bodrogközi kaszinó egyesület folyó hó 12-én népes közgyűlést tar­tott, melyen első sorban alapszabá­lyait állapította meg, melyeket most már végleges megerősítés végett a minisztériumhoz terjesztett fel. — Mielőtt a tisztujitásra került volna a sor, a választmány indítványára az egyesület hosszú időn át volt elnö­két : Sennyey István bárót s a bod­rogközi társadalom méltó büszkesé­gét : Mailáth József grófot általános éljenzés közepette diszelnökeivé vá­lasztotta s elhatározta, hogy e tiszt­ség elfogadására a disz-jegyzőköuyvi kivonatot egyúttal kézbesítő küldött­ségek utján kéri fel a két férfiút. — A kaszinó tiszti kara következőleg lett egyhangúlag megválasztva: El­nökké : dr. Farkas Róbert; alelnökké: Bencsik István; igazgatóvá: Szki- csák István; titkárrá : Tárczy Pál dr.; háznagygyá: Egry Elek ; ügyészszé: dr. Fuchs Emil; pénztárossá : Fráter Zsigmond és könyvtárossá: Mitrovich Endre. — A választmányba 16 ki­rályhelmeci s 10 vidéki tag válasz­tatott meg és pedig K.-Helmeczről: Aczél Izidor, Bernáth Béla, Besse- nyey Zenó dr., Bodnár Ferenc, Emődy László, Frieder Zsigmond dr., Ko- máromy Kálmán, Pauliczky Ferenc, Schuster Cyörgy, Szabó Lajos, Szak- raida János, Szilágyi Bertalan, Szűk Ödön, Tótn Sándor, Weinberger Jó­zsef dr., Zinner Mór. — A vidékről pedig: Báthy Gedeon, Diószeghy Pál, Eiselt Vince, Heiler Konrád, id. Miklós Béla, Ölbey János, Sennyey Béla báró, Sennyey Miklós báró, Szmrecsányi Béla és Vécsey Béla br. — A kaszinó megválasztott uj elnöke remek beszéddel foglalta el elnöki székét, ígérve, hogy mindent el fog követni, hogy a kaszinó szellemi ní­vóját — mint annak vezetője — emelje s viszont a tagokat áldozat- készségre hivta fel, hogy a kaszinó­nak fényesebb otthont teremteni se­gítsenek. — A közgyűlés végre meg­bízást adott a választmánynak, hogy a kaszinó számára alkalmasabb he­lyiség, esetleg saját otthon szerzése végett a szükséges lépéseket megte­hesse. Farsang. A „bodrogközi függet­lenségi kör“ folyó hó 11-én tartott táncmulatsága úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben jól sikerült. A jelen volt fiatalság reggelig táncolt, mig az étkezőkben összegyűlt férfiak vidám dikciózás között töltötték az időt. A mulatságon megjelent Mecz- ner Béla, a királyhelmeczi választó kerület országgyűlési képviselője is s vonzó középpontja volt a férfi társa­ságnak. — A mulatság jövedelméről más alkalommal adunk tudósítást. A kir.-helmeczi rom. kath. val- lásu polgárok Dr. Farkas Róbert plé­bános védnöksége alatt f. évi febr. hó 19-én — a volt róm. kath. iskola termeiben — jótékonycélu zártkörű táncmulatságot rendeznek, melynek meghívóját már szétküldötték. Gyászhir. Bodnár Ferenc kir.- helmeczi kir. járásbirót súlyos csa­pás érte, édes atyja: id. Bodnár Fe­renc a kassai kir. törvényszék vizs­gáló bírája f. hó 8-ára virradó éjjel Budapesten, hová gyógyulást keresni ment, hirtelen elhunyt. A közszere­tetben álló járásbirót igaz részvét körnvezi. %! Színészet Királyhelmeczen. Ra­hóczy Viktor színtársulata nap-nap mellett üres falaknak játszik a kir.- helmeczi „Rigó“ szálló nagytermé­ben. A direktor és társulat (vannak vagy 16-an) tele van panaszszal: nem értik ezt a meg nem érdemelt közönyt. Mi értjük : hosszú a tél; fá­zunk a színháztól. Nagy a drágaság : nem telik élvezetre. Dalestély. A „bodrogközi dalos­kor“ szorgalmasan készül hetenkint

Next

/
Oldalképek
Tartalom