Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)
1905-02-23 / 21. szám
Február 23. ZEMPLßN 3. oldal. lesztéséTe jogosított egyén mindenek előtt a származási jegyet szakítja le s azt az évzáró számadásig megőrzi. 12. §. A védjegy alkalmazása a zárt területről hordókban kiszállítandó, minden hegyaljai borra nézve kötelező. A hordókra való felillesztése az ellenőrző bizottság hivatalos közege által történik. A nagyobb forgalmú kereskedelmi üzletek részére e részben engedett kivételek, eljárási és ellenőrzési módozatok az ügyrendben vannak meghatározva. 13. §. Az ellenőrző hivatal származási jegyekkel“ csak a saját illetőségi köréhez tartozó területeken termett borokat láthatja el, ellenben a boroknak a zárt területről való kiszállítása alkalmával az elzáróvédjegyeket azon borok hordóira is köteles alkalmazni, melyek a zárt terület más ellenőrző körzetéből szállíttattak be hozzá és általa nyilvántartva lettek. 14. §. Elromlott jegyeket pótolni vagy becserélni semmi körülmények között sem szabad. 15. §. A hitelesítő hivatalnok ügyel arra, hogy a jegyek csak azon hordókra alkalmaztassanak, melyek tartalma az 5. §. szerint bejelentve lett s mely után a kivetett dij befizettetett. A bormennyiségek apadása miatt beállott hiány kiszámításának és a jogos bormennyiség megállapításának módja az ügyrendben van körülírva. 16. §. „A tokaji borvidék fentebb körülirt védjegyének törvényszerű lajstromozásáról az 1890. évi II. t. ez. értelmében Zemplénvármegye törvény- hatósága gondoskodik.“ 17. §. „A tokaji borvidék borait vagy mustját, annak zárt területén más vidéken termett borokkal vagy musttal keverni (összevágni, összeházasítani) az érvényben levő törvények és rendeletek szerint tilos.“ 18. §. Tilos a Tokaj-Hegyalja zárt területére olyan bort, mely azon kivül termett, behozni. Egyedüli kivételt e részben a fogyasztási czélokra behozott idegen borok képeznek, melyeknek adás-vételi forgalma azonban hatósági ellenőrzés alatt áll oly végből, hogy azok a zárt területen fo- gyasztassanak el s ki ne vitessenek. Idegen borok tekintete alá esnek a zárt terület községeinek határaihoz tartozó sik területeken termett homoki borok is. Ezen idegen borszállitmányok az érkezés helyére nézve illetékes községi hatóság engedélyének felmutatása nélkül a vasúti állomások által ki nem adhatók. A közlekedésnek más eszközei utján érkezett idegen borok pedig bepinezézés vagy beraktározás előtt az illetékes borellenőrző bizottságnak bejelentendők, mely azokat további nyilvántartás végett bekönyveli. 19. §. A borellenőrző bizottságok az idegen származású borokat az ügyrendben körülirt módon jegyzékbe veszik, a reájuk kivetett literenkénti egy fillért tevő ellenőrzési dijat legott befizettetik s ügyelnek arra, hogy azok a zárt területről ki ne vitessenek. E végből a borok állományát bármikor, de óvenkint négyszer minden esetre, szemleivek alapján, a helyszínén mennyiségileg megállapítják s annak eredményét a bortulajdonosnál visszahagyott szemleiv másik eredeti példányán aláírásukkal igazolják. S ha a szemle alkalmával alapos gyanú merül fel arra nézve, hogy az idegen borok szabályellenes módon lettek értékesítve, a gyanúsított ellen a megtorló eljárás folyamatba tétele végett a feljelentést megteszik. 20. §. Elzáró védjegygyei ellátott boroknak a zárt területről való kiszállításánál köteles a szállító fél a fuvarlevelén is teljes szövegben kiírni, hogy a szállítmány : „tokaji bor“. 21. §. Tiltva van a tokaji bor készítésére vagy javítására oly szőlőt, asszuszőlőt, cefrét vagy mustot, mely nem a tokaji borvidék talaján termett, ide behozni és felhasználni. 22. §. A borellenőrzö bizottságok ügyvezetósök statisztikai eredményét évenkint feldolgozzák s elöljáró hatóságaik utján a vármegye alispánjához ezen év végéig beterjeszteni kötelesek. E végből megfelelő rovatos ivekkel láttatnak el. Illetőségük határain belől éber figyelemmel kisérik a bortermelést, kezelést és forgalmat s ha gyanús üzelmeket vagy visszaéléseket vesznek észre, felettes hatóságuknak azokat rögtön bejelenteni tartoznak. A must készítésének ellenőrzése czéljából joguk van bármely szüretelő helyiségben előleges bejelentés nélkül megjelenni és vizsgálatot tartani, hogy nem használtatnak-e a bor készítésénél törvény és rendeletek által tiltott szerek. A bor kezelésének ellenőrzése végett pedig kötelesek minden helyiségben, hol bor van leraktározva vagy kezelve, évenkint legalább egyszer, de esetleg többször előzetes értesítés nélkül megjelenni, ott szemlét tartani s hogy az megtörtént, a szemlék nyilvántartó könyvében kitüntetni. A borok tulajdonosa vagy annak megbízottja köteles a helyiségeket e végből kinyitni, vagy a kulcsokat átadni, melynek megtagadása a gyanú jogosságát állapítja meg s a tüzetes vizsgálatnak azonnali megtartását vonja maga után. Az ellenőrző szemlék az ellenőrző bizottság kiküldött tagjai által s csak a nappali órákban tarthatók meg. Ha ezen bizottság a szemle közben a törvénybe vagy ezen rendszabályokba ütköző jelenségeket vesz észre, legott gondoskodik arról, hogy a visszaélés bebizonyítására szolgáló jelek, tárgyak és adatok az illetékes hatósági vizsgálat eszközléséig eltün- telhetők ne legyenek s hogy a vizsgálat a fennálló rendeletek értelmében azonnal foganatosittassék. 23. §. A bor elemező bizottságok tagjainak állása tiszteletbeli lévén, fizetéssel nem jár, de kész kiadásaik megtérítendők. A bizottság elnöke és jegyzője, egyben könyveinek s a hivatalnak ügyvezetője a borellenőrzés pénzalapjából méltányos évi fizetést húznak még akkor is, ha a község elöljáróságainak tagjai. A díjazás mértékét a község képviselőtestülete szabja meg. Ugyanez van hivatva külön jutalmakban részesíteni azokat, kik a jelen szabályrendelet és a törvény ellen vétkezők felfedezésére, vagy tettenérésére sikeres szolgálatokat tettek. 24. §. Az ellenőrzés pénzalapja a szőlőbirtokosok által boraik meny- nyisége után évenkint fizetett, továbbá az idegen borok ellenőrzésére kivetett, a származási és védjegyzékért szabályrendeletileg megállapított díjösszegek, végre a kihágók és bűnösökre kiszabandó és ide utalandó pénzbüntetések és az elkobzott értékekből kerül össze s a községek tulajdonává válik. 25. §. „A borellenőrző bizottságok működése felett a felügyeletet Zemplénvármegye területére nézve a köz- igazgatási hatóság teljesiti.“ 26. §. „A jelen szabályrendelet szándékos megsértése kihágást képez s az 1879. évi XL. t. ez. 16. §-ának rendelkezéséhez képest öt napig terjedhető elzárással és 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntet- tetik.“ 27. §. Ezen rendelet hatályba lépése után 3 hónap alatt a községi ellenőrző bizottságok szervezése befejezendő s mihelyt az megtörtént a tokaji borvidék pinezéiben és raktáraiban elhelyezett borok összeirandók oly végből, hogy a tokaji és idegen származású borok külön-külön elköny- veltessenek és szabályszerű ellenőrzés alá jöhessenek. Ezen zárterületről kivételesen eladható idegen termésű boroknak kivitelénél azonban az illetékes ellenőrző bizottság kivételes kiszállítási engedélyének bemutatása szükséges és a fuvarleveleken világosan kifejezendő az, hogy a szállítmány nem tokaj-hegyaljai bor. A tokaj-hegyaljai borok az összeírás alapján kellő igazolás mellett az elzáró védjegyre jogosultak s azokkal kiszállításuk alkalmával ellátandók. (Folyt, köv.) IPAR ÉS KERESKEDELEM. Évi szemle a pénzintézetekről. (1904. üzleti év.) — Saját tudósi tónk tói. — Sátoraljaújhelyi takarékpénztár. Alaptőke: 120.000 k. Tartalék- alap: 147.198 k. 63 f. Betét 1904. év végén: 3.312,632 k. 71 f, Tiszta nyeremény : 37.976 k. 85 f. Osztalék : 80 k. = 20o/o. Fentiekben a szesz szabad magánraktár és bérleti osztály forgalma is benfoglaltatik. Az igazgatóságba uj tagul megválasztatott dr. Hornyay Béla, a felügyelőbizottságba pedig Widder Gyula. Zemplénmegyei kér. ipar termény és hitelbank Sátoraljaújhely. Alaptőke: 160.000 k. Tartalékalap: 74.455 k. 25 f. Fedezeti tartalékalap: 14.000 k. Nyugdíjalap : 28.575 k. 73 f. Betét 1904. év végén: 1.335,738 k. 34 f. Tiszta nyeremény: 40.821 k. 63 f. Osztalék: 20 k. = 10o/o. Sátoraljaújhelyi Népbank. Alaptőke : 240.000 k. Tartalékalapok: 123.000 k. Betét 1904. év végén: 1.009,816 k, 19 f. Tiszta nyeremény: 35.910 k. 54 f. Osztalék: 30 korona = 71/2°/o. Sátoraljaújhelyi központi takarékpénztár. Alaptőke: 200.000 kor. Tartalékalap: 94.000 k. Betét 1S04. év végén: 1.365,963 k. 98 f. Tiszta nyeremény: 34.560 k. 74 f. Osztalék : 36 k. = 9»/o. Sátoraljaújhelyi Kölcsönös önsegélyző hitelszövetkezet. (Heti 1 k. üzletrész betéttel). A hitelszövetkezeti tagok száma 1904. év végén 1430. Az üzletrészek 3292. Az öt évtársulat vagyona: 634,412 k. 24 f. Tartalékalap: 1142 k. 15 f. Tiszta nyereség : 22,240 k. 53 f. (1903. évben volt 15,077 k.-52 f.) Sárospataki takarékpénztár r. t. Alaptőke : 200.000 k. Tartalékalap: 134.714 k. 73 f. Tisztviselői nyugdíjalap: 25.910 k. 96 f. Belét 1904. év végén: 2.026,782 k. 20 f. Tiszta nyeremény : 61.082 k. 23 f. Osztalék: 22 k. = 22%. Tokajvidéki keresk. és gazdasági bank. Alaptőke: 100.000 k. Tartalékalap : 16.500 k. (ez évi dotációval). Betét: 261.199 k. 75 t. Tiszta nyeremény: 12.226 k. 85 f. Osztalék: 6 k. == 6%. Bodrogközi takarékpénztár Ki- rályhelmeczen. Alaptőke: 180.000 k. Tartalékalap rendes és rendkívüli: 57.000 korona. Betét 1904. év végén 1.023,997 k. 43 f.. Tiszta nyeremény : 39.974 k. 11 f. Osztalék: 40 k. = 13Vs%. Tőketerebes és vidéke fogyasztási szövetkezet. Befizetett üzletrészek összege: 7154 k. Tartalékalapja : 2466 k. 32 f. Tiszta nyeremény: 865 k. 68 f. Á többi intézetek kimutatását, amennyiben mérlegeiket még nem vettük, folytatólag fogjuk közölni. A Zemplén ladmóci mész és agyagipar r. t — melynek alakulásáról a Zemplén már egyik előző számában adott értesítést — Sátoraljaújhelyben f. hó 19-én tartotta dr. Schön Vilmos megyei tb. főorvos elnöklete alatt alakuló közgyűlését a sátoraljaújhelyi kölcsönös önsegélyző hitelszövetkezet helyiségében. A közgyűlés megállapította, hogy a 150.000 koronában megszabott alaptőke a törvény által előirt módon, aláírások által biztosítva és 30%-ban befizetve van. Ezután kimondta a közgyűlés a részvény- társaság megalakulását és az alapszabályokat elfogadta. Az igazgatóságba beválasztattak : Behyna Miklós, Cakó Ignátz, Widder Gyula, dr. Friedmann Ármin, Weinberger Ignác, Neuman Jenő, Zombory János ős Kiár Andor. A felügyelő bizottságba rendes tagokul dr. Lichtenstein Jenő, dr. Gombos Gáspár és Klein Izidor, póttagul Behyna Kálmán és Radó Ödön lettek beválasztva. A közgyűlés után megtartott igazgatósági ülés megválasztotta igazgatósági elnökül Behyna Miklóst és kinevezte ügyvezető igazgatónak Kiár Andort. A részvénytársaság üzemét a ladmóci telepen már megkezdte. NYÍLT TÉR.*) Mit vétettem? Nem a sértett büszkeség, az önérzet hangja szólal meg bennem, midőn a Fm. H. 22. számában közölt Izr. Betegsegélyző egylet társasvacsora hatalmas tudósítására realgá- lok. Korántsem 1 Mert ha büszke lennék gyarló észbeli tehetségem erkölcsi sikerére : nem engedném azt lerontani a Fm. H. referádájával és nem venném figyelembe annak személyemet esetleg dicsérő, vagy gyalázó Himnuszait. A szentirás tradiciózus törvénye szerint a gyermek bűneiért 13 évéig az apa felelős. Azt kell hinnem, hogy a Fm. H. ezt a bölcs citátumot, a zsidó rituális szokás szerint fordítva olvashatta és igy tudhatja, mert csak ebben az esetben lehettem én az áldozata atyám borzasztó bűnének, mely a Fm. H. szemében csak hosszú, hosszú megtérés ulán számíthat kiengesztelésre. De mit vétettem én ? Szűz tiszta fehéren állok a Fm. H. elé, én a szegény áldozati bárány, ki még szavazati jogával sem árthat embertársainak. Tudom, milyen égbekiáltó bűnt követ el atyám, midőn mellét verve hirdeti, hogy mameluk lesz és marad. Igyekszem lebeszélni a Fm. H. cikkei alapján, felvilágosítani tettének borzasztó következményeiről, hiába semmi — semmi sem használ. „Mond és marad nyugodtan“. Nincs más hátra, mint a kitagadás, mert csak ebben az esetben számíthatok arra, hogy az én nevem is ki lesz téve lapjokban, mint a többi szónokoké, kik már szavazati joggal bírnak, nem úgy mint én, ki még egy mameluk apa felügyelete alatt áll. Vagy talán még nulla vagyok az emberiség cserfakoszorujában ? Úgy belenyugszom sorsomba és nyugodtan várom a poltikai kibontakozást. _________ Grünbaum Sándor, •) E rovat alatt közlőitekért nem válal felelősséget a Szerk. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. H. B. A. Bpest. Megfogjuk üzenni, hogy felhasználhatjuk-e. H. Á. Nevicke. Jönni fog. Nem tudnak itten erről semmit. Gavallér. A cboykott>-ról hallottunk valamit, de a mi felfogásunk szerint minden bál rendezőségének kétségtelen joga van ahoz, hogy azokat hivja meg, akiket épen akar. Nem közölhető: Izisz ős Ozirisz. (Tárca.) Kiadótulajdonos: Éhlart Qyvl*. HIRDETÉSEK. Emeleti lakás mely áll 2 utczai, 3 udvari szobából és mellékhelyiségeiből f. é. május 1-től kiadó. Dr. Ligeti József.
