Zemplén, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-69. szám)

1905-02-11 / 16. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Február 11. is szólva elösmerésről) de ez alkalom­mal igazán nem gondoltam, hogy bármely oldalról is szó emeltessék az estélyek folytatása ellen. Farkas Andor ur már egy Ízben, midőn a Kazinczy-kör szellemi gyen­gesége lett hangoztatva, irt a „Zem­plénébe, s nézetem szerint nem he­lyesen tette, mert egyrészről erre akkor nem ő volt hivatott s másrészt, mert tette oly módon, hogy mikor szelet akart csillapítani, vihart idézett elő, és mikor békét kellett volna előidézni: a meghasonlás csiráját ve­tette el — megengedem jó indulat­ból — mert tőle az ellenkezőt fel sem tételezem, de tény, hogy az ő cikké­nek lett aztán következménye a szak­választmány lemondása. Ha most Farkas Andor ur, mi­előtt cikke megírására határozta el magát, azt a fáradtságot veszi magá­nak, hogy engem felkeres, a követ­kezőket mondottam volna neki: Ked­ves Andor öcsém 1 Hallottam ugyan valamit az elnök lemondásáról, de erről a körnek hivatalos értesülése abszolúte nincs, a lemondott titkár helyettesítve lett a választmány által s midőn a helyettesitő megbetegedett, addig, mig ismét felépül, a volt tit­kár lemondását visszavonta. Megmondottam volna, hogy vi­galmi, művészeti, zenei szakválaszt­mányok léteznek, még ha feltéve az irodalmi nem is akarna működni ; megmondottam volna, hogy Dános és Haner, Dókus Gyula s Bajusz Zoltán, Matolai Etele s Székely Albert urak, Isépy Tihamér, Ambrózy Ágoston lettek meghiva s ott volt csekély személyiségem is s hogy a megjelen­tek közül senki egy szóval sem volt az ellen, hogy estély tartassák, sőt ellenkezőleg kívánták azt, s hogy , történt felszólamlás gyűlés piegtar- tása végett, de általános helyesléssel vétetett tudomásul, hogy ez idő sze­rint — éppen az elnök személyét il­letőleg, ami a körnél a fontos — az idő nem alkalmas. Továbbá elmondottam volna, hogy minden utógondolat, minden személyeskedés nélkül, tisztán a vé­letlen folytán történt az, hogy ked­ves öcsém a gyűlésre meghiva nem lett, a miért utólagosan bocsánatot kérek. így csendesen egymást kapa­citáltuk volna (sőt mondottam volna egyébb intimebb dolgokat is) s nem lett volna szükség a nyilvános táma­dásra, ami nézetem szerint semmi esetre nem használ annyit, mint a megnyit árt. nagyasszonynak már „édes Péterem“-e volt. A bécsújhelyi „bús foglyok“ közt . mindvégig megtartotta jó humorát az öreg Baloghy. Az atyust Bécsből már szintén leakarták küldeni Pozsonyba, hogy kivégeztessék; de ő is, mint Kazinczy, megmentette életét avval, hogy áttért katolikusnak. „1671. nov. 25-én tette le nyilvánosan a bécsi jezsuiták templomában a katolika hitvallást. A tevékeny rebellis, most öreg, törődött, köszvényes ember volt, úgy hogy a szertartás alatt a működő pap kérdé : képes lesz-e letérdepelni ? Hogy ne térdepelhetnék le Istenem előtt! — feleié — midőn a hóhér előtt minden esetre le kellett volna térdepelnem 1“ Megszabadult I. Rákóczi Ferenc is, hanem, mint tudjuk, 855,000 fo­rint volt az ő szabadulásának busás dija, melyet a „nagyasszony“ Báthory Zsó­fia évi részletekben szolgáltatott át a németnek. Amint a császár katonái Patak várából kinyomták Rákóeziékat, a pataki nagyasszony, Báthory Zsófia, 1670-ben itt a borsi kastélyban keresett és talált magának menedéket, Borsi­ban, mely akkor már csak névszerint voltJRákóczi-birtok, valósággal pedig a nagyasszony uradalma lett holtáiglan, Hát, hogy Farkas Andor ur cik­kéből idézzek: A leányzó alszik, de Faikas Andor ur fiatal ember, gaval­lér ember, tudja azt, hogy egy leány­zóról nem szabad a nyilvánosság előtt sokat írni s beszélni, mert az annak, ha nem is árt, de semmi esetre sem használ. Legyen meggyőződve, hogy rövid idő alatt alatt a Kazinczy-kör bel- ügyeiben beállott zavar teljesen rendbe jön, hogy a kör működni fog, jobban, talán szorgalmasabban, de csak úgy, ha nem igyekszünk azon visszavo­nást kelteni, de ellenkezőleg oda hatunk, hogy minden egyéni sérelmet alárendelünk a kör felvirágzásának, melynek fel kell állani, mert az tár­sadalmi szükség, s annak megszűnte nagy szegénységi bizonyítvány lenne Ujhelyre. Igen kérem, hogy ne zavarjuk fel a békét, de csendesen, egymás kö­zött végezzük el azt, amit lehet s ne csináljunk vihart ott, ahol nem kell. Dr. Hornyay Béla. VÁRMEGYE ÉS VÁROS Szinyei-Merse István főispán le­mondása. A politikai helyzet nagymérvű változásával egyidejűleg beállott kor­mányválság maga után vonta azt is, hogy Szinyei-Merse István, Zemplén vármegye főispánja, még f. évi jan. hó 28-án beadta díszes méltóságáról való lemondását, melyet legfelsőbb helyen elfogadtak s ma már le is ér­kezett Zemplénvármegye közönségé­hez Szinyei-Merse István főispán­nak hivatalos felmentése a követke­zőkben : Magyar királyi belügyminiszter 936 sz. ein. Zemplén vármegye közönségének Sátoraljaújhely. Ó császári és Apostoli Királyi felsége folyó évi február hó 8-án kelt legfelsőbb elhatározásával elő­terjesztésemre Szinyei-Merse István Zemplénvármegye főispánját ezen állásától szolgálatának elismerése mellett saját kérelmére legkegyel­mesebben felmenteni méltóztatott. mivel hogy a százezrekért, melyeket fia kiváltásáért Bécsnek fizetett, Bor­sit „magának inseribáltatta“, az az átirattá magára, mint jelzálogos bir­tokot. És onnan „rebellált“, de nem a német ellen, hanem rang- és sze­mélyválogatás nélkül minden maga olyan alattvalója ellen, aki nem az ő katolikus hive volt. Minden jószágá­ról — igy Sátoralja-Ujhelyből és köz­vetve Borsiból is — kiűzte a protes­táns papokat, mestereket, kántorokat, deákokat. Elfoglalta német katonák­kal a pataki iskolát is „és igy elapasz­totta a Sátán eszköze által a magyar Izraelnek szép lelki forrását,“ kiker­gette a tanárokat, tanulókat „ezen“ az ő nyelvén szólván, „istenkáromló ra- bulistákat,“ kik azután, Pósaházyval élükön, Debreczenben, majd Erdélyben kerestek menedéket. És igy tovább „megtisztitá“ az egész Hegyalját a dögvész kathedráitól. Jobbágyainak pedig pénzbírság alatt . . . megtiltá, hogy senki se merjen protestáns papot, mestert, deákot tartani: ha kell te­metni, ha kell esketni, ott a plébá­nos, az ő segélyével kell élniök.“ És mindezek a pogány szivü intézkedé­sek ott a „borsii bagolyvárának örömtelen falai között, az önmagával, családjával és a világgal meghason­Erről a vármegye közönségét értesitem. Budapesten, 1905. évi feb. hó 10-én. Tisza. A távozó főispán, ki a legválsá­gosabb időkben foglalta el nagy kö­telességekkel járó állását, rövid régi­méje alatt is mindenhol csak szere- tetet és becsülést vívott ki magának. Rövid ittléte alatt is megismerhettük kiváló személyes tulajdonságait s min­denesetre csak fájlalhatjuk, hogy a várakozást és reményeket, melyeket kinevezéséhez fűztünk, — ily rövid regime alatt — nem válthatta valóra. Azonban ez a rövid idő is elég volt ahoz, hogy Szinyei-Merse Istvánban egy nagyon rokonszenves, kiváló egyé­ni tulajdonokkal felruházott férfiút ismerjünk meg, akinek távozását bi­zonynyal mély fájdalommal veszik tudomásul mindazok, kik közvetle­nebb érintkezés folytán igazi értékét és becsét megismerni képesek lehet­tek. )( Városi közgyűlés. Sátoralja­újhely r. t. város képviselőtestülete f. év. február hó 14-én délután 3 órakor közgyűlést tart a városháza tanácstermében. )( Zemplénvármegye tisztviselői­nek tevékenységi kimutatása. Zemplén­vármegye tisztviselőinek tevékenységi kimutatása a múlt év utolsó negye­dében a következő volt; I. Az a fis- páni hivatalban : Dókus Gyula alis­pánnak kiosztatott 402 közigazgatási, 36 elnöki drb., elintéztetett hátrálék nélkül. Résztvett 14 ülésben. Külfog- laikozásban töltött 11 napot. — Thu- ránszky László főjegyzőnek kiosztatott 347 drb. Ebből elintéztetett 337 drb. Hátrálék 10 drb. Részt vett 10 ülésben. Külíoglalkozásban töltött 6 napot. — Bernáth Aladár I. aljegyzőnek k:oszta­tott 836 drb. Ebből elintéztetett 827 drb. Hátrálék 9 drb. Részt vett 8 ülésben. — Isépy Zoltán II. aljegyző­nek kiosztatott 735 drb. Ebből clintéz- telett 560 drb. Hátrálék 175 drb. Résztvett 4 ülésben. 2817 kiosztott út­levélből elintézetlenül maradt 1132 drb. — Prihoda Etele III. aljegyzőnek ki­osztatott 906 drb. Ebből elintéztetett 851 drb. Hátrálék 55 drb. Részt vett 5 ülésben. — Görgey Géza IV. ál­lott „cselszövő napa“ Íróasztalán vál­tak könyörtelen rendeletekké. Ott, abban az elátkozott bagolyvárban, kellett elsiratnia Patak büszke, szám­űzött nagyasszonyának 1676-ban dics­telen véget ért fiát, I. Rákóczi Feren­cet, mikor július hó 8-án fölvette a né­hai nevet.-------És siratta éjjel-nap­pal folyvást még öt évig, isten ren­deléséből, vagy talán büntetéséből, a mikor ő maga is megtért örök pihenésre fia mellé, a kassai jezsuiták altem­plomába, az I. Rákóczi Ferenc „vá­lasztott, de országolatlan erdélyi feje­delem“ sirlakába, amidőn már jóval előbb ő rajta is „árulóvá lett ember, szerencse, hit.“ A ki napájáért „Bátori Zsófiáért könyezni nem bira,“ hőslelkü Zrínyi Ilona, midőn nemzeti hősnek szüle­tett fiát 1676. márc. 27-én a világra hozta, itt ennek az elátkozott, mert babér helyett csak töviskoszorut ter­mett várkastélynak egyik szobájában mondott először „csendes szelíd imát . . . szegény Rákóczira.“ Az is a Zrínyi Ilona érája alatt történt, de már 1685-ben,mikor a „pász­tor kürtnek hangzatára az elszélledt nyáj egyben futa“ Thököly Imre gróf zászlai alá a Bónis Ferencnek buj­dosó talpasa, aki itt, Borsi rétjein, vontatta egy nehány hétig az időt, mig jegyzőnek kiosztatott 1104 drb. Ebből elintéztetett 1057 drb. Hátrálék 47 drb., mely hátrálékból 10 drb. közgyű­lés elé, 3 drb. nyugdíj vál, elé. — Dr. Bajusz Zoltán V. aljegyzőnek kioszta­tott 896 drb. Ebből elintéztetett 860 drb. Hátrálék 36 drb. Részt vett 11 ülésben — Dr. Löcherer Lőrincz fő­orvosnak kiosztatott 557 drb. Elintéz­tetett hátrálék nélkül. — Á tiszti ügyészségnek kiosztatott 393 drb. Eb­ből elintéztetett 383 drb. Hátrálék 10 drb. Részt vett 8 ülésben. — Bodeczky Ede főlevéltárnoknak kiosztatott 611 drb. Elintéztetett hátrálék nélkül. — Hencz Imre trvh. állatorvosnak kiosz­tatott 320 drb. Elintéztetett hátrálék nélkül. — Am. kir. pénzügyigazgaíó- ság mellé rendelt számvevőségnek ki­osztatott 850 drb. Ebből elintéztetett 601 drb. Hátrálék 249 drb. — A sá­toraljaújhelyi m. kir államépitészeti hivatalnak kiosztatott 251 drb. Ebből elintéztetett 226 drb. Hátrálék 25 drb. — Beregszászy István kir. tanfelügye­lőnek kiosztatott 251 drb. Ebből elin­téztetett 237 drb. Hátrálék 14 drb. — A sátoraljaújhelyi m. kir. pénzügy­igazgatóságnak kiosztatott 140 drb. Ebből elintéztetett 111 drb. Hátrálék 29 drb. — II. Az árvaszéknél: Nemthy József árvaszéki elnöknek ki­osztatott 62 drb. Ebből elintéztetett 49 drb. Hátrálék 13 drb. Részt vett 6 ülésben. — Karsa Ferencz árvaszéki ülnöknek kiosztatott 1207 drb. Ebből elintéztetett 1109 drb. Hátrálék 98 drb. — Spillenberg Barna árvaszéki ülnök­nek kiosztatott 2009 drb. Ebből elin­téztetett 1945 drb. Hátrálék 64 drb. — Pilissy László árvaszéki ülnöknek ki­osztatott 1459 drb. Ebből elintéztetett 1345 drb. Hátrálék 84 drb. — Mester István árvaszéki ülnöknek kiosztatott 1722 drb. Ebből elintéztetett 1620 drb. Hátrálék 93 drb. — Ifj. Bajusz József árvaszéki ülnöknek kiosztatott 1481. drb. Ebből elintéztetett 1440 drb. Hát­rálék 81 drb — Dr. Szentgyörgyi Zol­tán árvaszéki jegyzőnek kiosztatott 1447 drb. Ebből elintéztetett 1418 drb. Hátrálék 29 drb, — Am. kir. pénz­ügyigazgatóság mellé rendelt számve­vőségnek kiosztatott 159 drb Ebből elintéztetett 78 drb. Hátrálék 81 drb. — A tiszti ügyészségnek kiosztatott 690 drb. Ebből elintéztetett 683 drb. Hátrálék 7 drb. — III. Irattárban: felszerelés alatt 109 drb. •— VI. A főszolgabiráknál: \ szerencsi járás íöszoigabirája elintézett 2366 drb. — A tokaji járás íöszoigabirája elintézett 2312 drbot. Hátrálék 71 drb. — A sárospataki járás íöszoigabirája elinté­ismét országgá bujdosa, mert földön­futóvá lett vezére, Thököly Imre gróf is, azaz.hogy ő szabad, „mint légben a madár, kit egyaránt lőhet le vadász és vadkufár.“ Hosszú idők lomha folyásán csak a múlt évszáznak 60-as éveiben lett még egyszer szintere a mozgalma­sabb vármegyei közéletnek Borsi me­zeje. Azokra a lófuttatások gondolok, melyeket ott, a borsii gyepen rende­zett a Zemplén vármegyei gazdasági egyesület és a mely lófuttatásoknak erkölcsi rugója hogy milyen hazafias­ságra buzdult tetterő volt: azt kellően méltatni az én toliam gyenge. * Hogy és mint volt aztán, mikor 200 esztendővel ezelőtt a „Recrudes- cunt“ harsona-szavára újból egyben futának a Bónis meg a Thököly buj­dosó hadai: mikor a talpas mint ku­ruc támadt föl . . . és ismét 137 esz­tendővel később „annyi Ínség s vesz­teség“ után 1848-ban a kuruc mint nemzetőr lett újraélő és a nemzetőr ismét mint honvéd vált halhatatlanná : nem beszélem el. Hiszen azt mindenki jól tudja, de meg annak az elmon­dása már nem is a Zemplén vármegye történeti földrajza cimü fejezetnek a feladatai közé tartozik. 9 go Strom A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek huni« tos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és testsúlyt, eltávolítja a köhögé t és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jő ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4.— kor.-ért kapbatö. — Figye jünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. HOFFMAKJí-LA. BOCHE & CO vegyészeti gyár BASEL (Svájcz.) \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom